Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-29 / 92. szám

Békéscsaba, 1921. április 92. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkeszroseg es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent istván-tér !8. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Fiiiggetiún keresztény poSiísk^é tis&pHssp Előfizetési árak: Sgy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Eijyes szám ára 2 k orona Hz őszinte városatya Budapest székes főváros tegnapi közgyűlésén egy demokrata városatya, közismert bolsevikivédő lipótvárosi ügyvéd, egy indítványával kapcsolatban a zsidó kérdést kezdte feszegetni, természetesen a saját radikális-demokrata faji szempontjából. Beszéde kapcsán aztán kitört belőle az őszinteség és a kővetkezőket mondta: — Most, amikor végre a nemzetiségeinktől megszabadultunk . . . Az a vihar, amely a keresztény Budapest közgyűlésén erre a hazaáruló kijelentésre kitört, méltó kifejezője volt annak a mélységes felháborodásnak, mely minden magyar ember lelkét elfogja ennek az arcátlanságnak hallatára. A radikális-demokra ügyvéd magyarázni is igyekezett szavait a polgármesterhez intézett levelében s ebben azt mondja, hogy — folytatása a mondatának — ne csináljunk a zsidó vallásból nemzetiséget. íme az eredménye annak a hallatlan vakmerőséggel követett iránynak, mely a destrukció újságjaiban napról-napra erősödő formában jelentkezik, ahol a rágalmazás, a ferdítés, a szemforgató képmutatás, a hazug beállítás ölelkezik össze a zsidó dölyffel. A „fehér terror" ugy elnyomja őket, hogy már ismét nyíltan törnek újságjaikban a keresztény Magyarország érdekei ellen és odáig jutottunk, hogy sajtójuk pökhendiségétől felbátorodva, hatalmuk vélt tudatában nyilt hazaárulásszámba menő kijelentéseket is mernek tenni. Mert azt, hogy a keresztény Magyarországon, annak fővárosában, a zsidóuralom alól felszabadított városi közgyűlési teremben mer valaki az elszakított országrészekről ugy nyilatkozni, hogy „végre megszabadultunk , . ., azt csak annak a hallatlan izgatásnak és bátorításnak köszönhetjük, amit csudálatosképen még mindég megtűr a kerésztény magyarság, a faji sajtóban. Most pedig, amióta az egyesek kívánsága százezrek mind hangosabb követelése lett, mikor a felelősségrevonás és a bűnhődés közeledő lehetőség lett és nem halvány óhajtás többé; mint a patkány, amikor veszélyben van, szembefordul a destrukció ujsággárdája is a keresztény magyarsággal s míg egyfelől fogvicsorgatva agyarkodik a tisztesség és a kereszténység zászlóvivőire, másfelől csodálatos vakmerőséget önt a faji szolidaritás bajnokaiba. Ez a nyilt hazaárulás intő szó, mely durván szíven üt minden hazafit, erőteljes figyelmeztetés, hogy csirájában fojtsuk el az ismét éledező destrukciót és ezt az átkos munkát végző bűnös sajtót. A krisztusi szeretet palástja nem lehet bujóhelye a bűnnek, hiszen a kufárokat Krisztus is korbácscsal verte ki a templomból. Mi, keresztény magyarok soha sem bocsáthatjuk meg az ország tönkretételét senkinek sem ; aki ehez a szörnyűséghez bármilyen kis mértékben hozzájárult, az bűnös és büntetést érdemel. Nekünk fáj, nagyon fáj, hogy „megszabadultunk" nemzetiségeinktől, mert ez a „megszabadulás", a minek olyan leplezetlenül örülnek e radikális demokraták, sok, sok millió hii magyart és hazánk ékességeit, kétharmad részét, életlehetőségünket tépte el tőlünk. Mi épugy fájlaljuk székely testvéreink elszakitását, mint azt, hogy tót, német, román vagy szerb anyanyeivü magyarok is idegen elnyomatás alá kerültek. S nekünk égető lelki kínokat okoz az, hogy ezer éves országunkat földarabolták, mert nem mindegy, hogy hol vagyunk. Ez a fö'd nekünk hazánk s bár hol vagyunk, csak ez a hazánk. Nekik — ahol üzlet van, ott a hazájuk sigy örömmel sóhajtanak fel: végre, megszabadultunk ! De kérdjük: mit kiáltsunk mi az egész világ fülébe, amikor ilyent mer arcunkba vágni valaki, aki nem magyar ? S ha az elkeseredés bűnre ragadtatja magát, nem menthetö-e, mikor a nemzeti érzést, a hazafias fájdalmat kigúnyolni merik? űz angol külügyi államtitkár kijelentései Csodálatraméltó szilárdsággal viseltetett Magyarország. 9 húsvéti látogatás hatása London, ápr. 28. Megemlékeztünk a Körösvidékben részletesen arró. a vitáról, amely az angol alsóházban folyt le a trianoni békeszerződés ratifikálása alkalmával. Most alkalmunk van közölni az angol alsóház április 20-iki emlékezetes üléséről Harmsworth külügyi államtitkár beszédének egy eddig nem ismert, reánk vonatkozó részéUA nagyfontosságú kijelentés a következő: — A magyar kormány és a magyar nép csak nemrégiben adta különösen válságos körülmények között csodálatraméltó szilárdságának bizonyítékát. Nincs okunk kételkedni abban, hogy Magyarország szomszédai is osztják azt a bámulatot, amelyet, Magyarországnak ez alkalommal tanúsított bölcsessége és állhatatosság a országunkban ébresztett. A német javaslatok hatása Amerika a németek mellett — Franciaország nem enged — Nem lesz békés megegyezés ? London, április 28. A reggeli lapok egyértelműen megváltoztatták felfogásukat s most már nem hiszik, hogy a békés megegyezés lehetséges legyen. Erre a feltevésre az készteti az angol sajtót, hogy Hughes államtitkár olyan közléseket tett, hogy az Egyesült Államok a német javaslatokat nem közvetitheti a szövetséges kormányokhoz, mert nem tartja elég világosnak. Jellemző, hogy az amerikai kormány nem juttatta el az amerikai sajtóhoz sem a javaslat szövegét. Páris, április 28. Briand miniszterelnök közölte a washingtoni francia nagykövettel, hogy Párisban a német javaslatok igen kellemetlenül hatottak. Franciaország a lejárat napjára minden intézkedést megtett s Briand tárgyalt ma a hadüggminiszterrel és a vezérkari főnökkel. Bécs, április 28. Washingtoni hírek szerint az Egyesült-Államok a német javaslatok elutasítása esetén kérni fogja a francia kormánytól a Ruhr-vidék megszállásának mellőzését. London, április 28. Az itteni kormánykörök módot keresnek a német javaslatok tárgyalásának felvételére, már csak azért is, mert Amerika nem látná szívesen a Ruhr-vidék megszállását, amíg minden lehetőt meg nem kísérelnek az egyezség megkötésére. Ha franciaország vonakodnék a megegyezéstől, Amerika Angolországot és Olaszországot kérni fogja, hogy ne támogassa Franciaországot uj tervei keresztülvitelében. KAI M Budapest, ápr. 28. A politikai köröket élénken foglalkoztatja a francia kamara külügyi bizottságának a trianoni béke ratifikálásával kapcsolatos ismert határozata. Mértékadó helyen ugy vélik, hogy a francia politika uj orientálódása a németországi eseményekkel van kapcsolatban, amiből folyólag a cseheknek nagy engedményeket kellett tenni. A Beniczky-sffér is sok találgatásra ad alkalmat. A miniszterelnök szeretné megmenteni Tomcsányi!, de ez aligha lesz lehetséges, mert a nemzetgyűlés nagytöbbsége helyteleníti Tomcsányinak a Beniczky-ügyben tanúsított magatartását és tett nyilatkozatait. Azt a hirt, mintha Tomcsányi önként lemondana, megcáfolták. Egyébként ma délután fél 5 órakor minisztertanács volt, melyen a folyó ügyeken kívül fontos függő politikai kérdésekkel is foglalkoztak, k Mayer Dános miniszter a gabonaellátásról Mayer János közélelmezési miniszter nyilatkozott tudósítónk előtt az uj gabona szabadforgalmi rendelet következtében beállott élelmezési helyzetről és a jövő kilátásairól. A miniszter a következőket mondotta: — A gabona beszerzése nagy probléma elé állította az összes eddigi kormányokat. Hatósági uton próbálták beszerezni az ellátatlanok élelmezésére szükséges mennyiséget, de ez mint köztudomásu, nem járt kellő eredménnyel, tnert körülbelül ötszáz vagon gabona hiányzik, amit külföldön kell beszereznünk. A tárgyalások már megindultak és valószínű, hogy délamerikai búzát veszünk. Argentínai, kanadai és egyéb délamerikai ajánlatot kaptunk és négy hét tnulva itt lehet az áru, mert Hamburgban van elraktározva. Az uj termés kilátásai kedvezőek és a jövő termés szép reményekkel kecsegtet. Az uj ter més után nézetem szerint teljesen kialakul a szabadforgalom és meg vagyok győződve arról, hogy normális adásvételi élettel olyan árak jönnek majd létre, hogy mindenki meg tudja fizetni majd a gabona árát. A jövő évben csak egyes kategóriák számára kell majd gabonáról gondoskodnunk. Ezt valószínűleg a vámörlésböl fogjuk biztosítani. Mindenesetre megszeretnök változtatni a mostani őrlési százalékot, amely tudvalevőleg tizenöt percent és eddig 1,300.000 métermázsát forgalmazott. Azt hiszem, találunk majd módot arra, hogy a 10 százalékos őrlési kulcscsal biztosítsuk a jövő évi szükségletet.