Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-28 / 148. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 28. Csütörtök I. évfolyam 150. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A kisgazda egyletből Vasárnap délután foglalkoztak a békéscsabai kisgazdák az általuk gyűjtött gabona szétosztásának kérdésével. Az ugyanazon időben tartott képviselői beszámoló miatt azonban aránylag kevesen jöttek össze a gazdák és igy a szétosztást 'a jövő vasárnap 3 órakor tartandó összejövetelre halasztották. Szóba került az értekezleten a legkisebb fizetésű és nyugdíjas állami tisztviselők azon kérése is, hogy az összegyűjtött gabonából a rokkantak és hadiözvegyek mellett nekik is juttassanak egy kis részt. Ez a kérés azonban nagy ellenszenvvel találkozott a gazdák egy részénél, akik ragaszkodnak ahhoz a régebbi határozatukhoz, hogy a begyült buza kizárólag a rokkantak és hadiözvegyek közt osztassák szét. A szétosztás kérdésében fenntartják maguknak a gazdák azt a jogot, hogy ők válasszák ki azokat, akik rokkantságuk, munkaképtelenségük és szegénységük miatt segélyben részesülnek. Ugylátszik a segélyre szoruló állami tisztviselők érdekében a legcélravezetőbb az a mód, amire Darabos János adott gyönyörű példát. Ő tapasztalva, hogy a tisztviselők ellen fordult a hangulat, felállott és kijelentette, hogy ő ismeri és szereti a tisztviselőket, ismer sok nagyon szegény és nagy családu tisztviselőt — ezért ő egymaga 1 mázsa búzát ajánl fel a tisztviselők részére. Tagadhatatlan, hogy a kisgazdáknak szorosan véve igazuk van, amikor ragaszkodnak ahhoz, hogy a rokkantak és hadiözvegyek részére szánt adomány kizárólag nekik adassék. De ez az álláspontjuk, azt hiszszük, nem zárja ki azt, hogy elismerjék, miszerint a kisfizetésű és nyugdíjas állami tisztviselők is nagyon szegény emberek, akik ]nem tudnak magukon segíteni. Éppen ezért hisszük, hogy nemcsak egy Darabos János van a kisgazdák közt, aki ezt belátja s van és lehet arra mód, hogy egy külön, folytatólagos gyűjtés által a tisztviselőkön is segítsenek. A beszerző csoport elnökének kijelentése 'szerint 40 mázsa gabonával segítve lenne a legszegényebb tisztviselőkön s annyival többen lennének, akik jóérzéssel és hálával gondolnának a gazdák megértő, testvéri jóindulatára. A lengyelek elfoglalták Rovnót Szétvert orosz brigád — A litvánok azonnali beavatkozást kérnek a szövetségesek részérőI — Optimizmus a lengyel béke ügyében ték a lengyelek az összes lengyel területen volt litván csapatokat. A litvánok azonnali beavatkozást kérnek az ántántállamok részéről. .Páris, szept. 27. A lengyel—orosz tárgyalások eredménye elé politikai körökben nagy optimizmussal tekintenek. f

c Remény van arra is, hogy a minszki feltételek érvényüket vesztik s az uj demarkációs vonalat jóval a Kurzon-vonaltól keletre szabják meg. Valószínű, hogy Keletgaliciát is a lengyelek fogják megkapni. Varsó, szept. 27. Makacs harcok után nagy zsákmánnyal és sok foglyot ejtve a lengyelek elfoglalták Rovnót. A Nyementői északra szakadatlanul üldözik az oroszokat. Ma reggel az oroszok uj csapattesteket összpontosítottak Rovnó visszafoglalására, melyekből a 19-ik szovjetbrigád teljesen széthullott. Egyetlen erélyes támadással kiverLegujabb Bukarest, szept. 27. A román kormány gróf Majláth Gusztáv gyulafehérvári róm. kath. püspököt Csíkszeredára, dr. Nagy Károly kolozsvári ref. püspököt Marosvásárhelyre, Ferencz József unitárius püspököt pedig Kolozsvárról Székelyudvarhelyre helyezte át. A püspökök az áthelyezésnek nem engedelmeskedtek, sőt elhatározták, hogy együttes akcióba lépnek az oláh kormány rendelkezése ellen. Páris, szept. 27. Bracke francia szocialista képviselő kérdést |intézett a kormányhoz a Magyarország és a franciák között folyó tárgyalások ügyében. A francia miniszterelnök válaszában megnyugodott. Budapest, szept. 27. A nemzetgyűlés mai ülésén harmadszori olvasásban fogadták el az adócsalásról szóló javaslatot, az állami számvitelről szóló javaslatot pedig általánosságban és részleteiben ls, úgyszintén az 1920. évi népszámlálás javaslatát is, melyeknek harmadszori olvasására a holnapi ülésen kerül a sor. Balla Aladár beszámolója Több ezer főre rugó közönség előtt tartotta Balla Aladár, a békéscsabai választókerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap, szeptember hó 26-ikán beszámoló beszédét a csirkepiacon. A délután 3 órára egybehívott népgyűlést Tímár Endre, az ipartestület elnöke nyitotta meg. Utána Nigrinyi János beszélt. Végül Balla Aladár lépett az emelvényre és — saját szavai szerint — mint vádlott állott választói elé. Vádlott azért, mert azt az igéretét, mely szerint megválasztatása esetén legalább minden 6 hétben ellátogat kerületébe, megszegte s 3 és fél hónapi távollét után most jött először Békéscsabára. Hosszas távolmaradását indokolta ezután. Azt mondta, hogy Debreczeni Lajos volt csabai főkapitány felfüggesztése nem más, mint az ellenpárt bosszúja azért, mert Debreczeni barátja és hive volt neki. Addig tehát nem akart Békésmegyébe jönni, amig azt a főispánt, aki az ő barátját felfüggesztette, el nem mozdította s egy olyan főispánt nem hozott, akinek ajtója mindenkor nyitva lesz mindenki előtt. (Közbekiáltás : Kenyeret hozzon !) Hangoztatta, hogy azoknak az ügyében, akik valamelyes kérelemmel fordultak hozzá, legtöbb esetben eredményesen járt el. Politikai tevékenységéről számolva be, hangoztatta, hogy a botbüntetés ellen foglalt állást annakidején, mert azt tartja, hogy a botbüntetés behozatala nem egyéb, mint puszta tüntetés. Egy irányzatnak, a mai irányzatnak a tüntetése és nem méltó a magyar nemzethez. Elitélőleg nyilatkozott a külpolitikáról. Szerinte eddig azért nem történt semmi a külpolitika terén, mert olyan emberek intézték, akik a bécsi udvarban nőttek fel és nem tudnak megszabadulni az önző felfelétörtetés gondolatától. Azt nem tartja politikának, hogy nagy hadsereg tartásával és erőszakos lépésekkel azért a „pár rongyos' vármegyéért magunk ellen uszítsuk szomszédainkat. Az a politika, ha békés uton, a diplomácia fegyvereivel biztosítjuk magunknak az elrablott területekkel való előnyös gazasági kapcsolatot. Legfontosabb kérdésnek tartja a Jugoszlávia felé való orientálást. Ez ügyben különben fontos szerep vár rá. Beszámol arról is, hogy legközelebb javaslat kerül a Ház elé, melynek értelmében megsemmisül a „Pragmatica sancio" s a királyválasztás joga ismét visszaszáll a nemzetre. A közélelmezést is kritizálta. Hangoztatta, hogy követelni fogja, hogy több és jobb ellátást adjanak az ellátatlanoknak s ha a gabona árának megállapítását még az év őszén nem revidiáljak, akkor ellenzékbe fog lépni. A drágaság elhárítását csak is a termelés megindulásával látja lehetségesnek. A termelés pedig addig nem fog megindulni, amig az elrablott bányákat és erdőket vissza nem szerezzük. Tehát: addig nem lesz békés megélhetés, munka, iparés boldogság e hazában, amig vissza nem foglaljuk az elszakított területeket. Beszélt még a földbirtokreformról mely rövid heteken belül a nemzetgyűlés elé kerül. ígérte, hogy még a javaslat tárgyalása idején, vagy elfogadtatása után okvetlenül eljön, beszámolni az e kérdésben elfoglalt álláspontjáról. A tisztviselők nyomorult helyzetéről megnyugtatólag nyilatkozott. Utána Tímár beszélt, majd Tomori Jenő. Kuna P. János és Borgulya Pál nemzetgyűlési képviselők. A főispán látogatása Csabán Békéscsaba, szept. 26. Dr. Egán Imre, Békésmegye uj főispánja vasárnap, 26-án átjött Békéscsabára, hogy közelebbről is megismerkedjék a megye vezetővárosával. Délelőtt fél tiz óra tájban már szépszámú nézőközönség gyűlt össze a városháza előtt és háromnegyed tiz órakor robogott be a kocsi, mely a főispánt és Balla Aladár országgyűlési-képviselőt hozta Gyuláról. A főispán a városháza előtt kiszállt és a református-templomba ment, hol végighallgatta Koppányi Gyula lelkész gyönyörű, magasstilü beszédét. Aztán gyalog az ev. kistemplomba ment istentiszteletre, onnan pedig a katholikus templomba, ahol végighallgatta a szentmisét. A templomból a városháza nagytermébe vonult az ünneplő képviselőtestület, megtelt a terem kíváncsi közönséggel is. Nemsokára dr. Berthóty István polgármester, mint képviselőtestületi-elnök megnyitotta az ülést és szép beszédben üdvözölte a főispánt, majd Uhrin Károly igazgató-tanitó ugyancsak lelkes és magasszárnyalásu beszédben ajánlotta a főispán figyelmébe a várost és az abban uralkodó állapotokat. A főispán hosszú, céljait és munkairányát élénken vázoló beszédben válaszolt. A jelenlevők tetszéssel fogadták az irányelveket és csak itt-ott mutatkozott a meg nem értés jele. A közgyűlés után a főispán elment átöltözködni, ezalatt a Fiume étkezőjében összegyűlt a diszebédre