Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-09-28 / 148. szám
4 Körösvidék Békéscsaba, 1920. szepteinber 19 . meghívottak serege. Ebéd alatt a toasztok egész sorozata hangzott cl. Éltették a főispánt, a főispánnét, a hadsereget, a honvédelmi minisztert, a sajtót, a szép asszonyokat. Felszólaltak névszerint dr. "Egán Imre, dr. Berthóty István, Konkoly Tihamér dr., Fábry Károly, Koppányi Gyula, Balla Alladár és Timár Endre. Az ebéd a főispán köszönő szavaival ért véget. A jókedvű társaság ezután a legjobb vendéghangulat közepette szétoszlott. A főispán tegnap és ma látogatásokat eszközölt Csabán. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Vasárnap, folyó hó 25-én délelőtt 9 órakor tartotta a Békésmegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlését békéscsabai házában. Beliczey Géza elnök megnyitván a közgyűlést, jelentette, hogy az egyesület, egyik lelkes, kiváló tagját Pfeiffer Istvánt magas kitüntetés érte: gazdasági tanácsossá nevezték ki. A közgyűlés örömmel vette tudomásul Pfeiffer István kitüntetését, sőt ez alkalomból jegyzőkönyvileg üdvözölte. — Jelentette, hogy az egyesület 2000 K-val alapító tagja lett a Falu-szövetségnek. Napirend előtt felszólalt Almády Géza. Fájdalmasan állapította meg, hogy nincs kellő érdeklődés az egyesület gyűlései iránt. Ennek okát abban látja, hogy vasárnap van a közgyűlés, amikor nincs vonat s így a vidékiek nem tudnak bejönni. Indítványozta, hogy ezentúl hétköznapon legyenek a gyűlések s a meghívót már legalább 8 nappal előbb közöljék le a „Krösvidék"-ben s külön meghívót is küldjenek a tagoknak. Indítványát elfogadták. — Ugyancsak kérte a tagokat, hogy a gyűlések után minden alkalommal maradjanak együtt közös ebédre, hogy a fehér asztal mellett is vésődjön és mélyüljön a testületi szellem a gazdatársadalomban. Sólyomy titkár felolvasta Rubinek Gyula leiratát, melyben a földmivelésügyi minisztériumtól való megválását jelenti be. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul Rubinek távozását s abbeli reményének adott kifejezést, hogy őt uj hivatásában is mint a gazdatársadalom barátját fogják tisztelni. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mniszter bemutatkozó eiratát tudomásul vették. Dr. Vass József közélelmezési miniszter bemutatkozó leiratát tudomásul vette a közgyűlés azzal a határozattal, hogy az őt üdvözlő feliratban annak a kérésnek adnak kifejezést: a jövőben hasson oda, hogy a termésrendelet korábban jelenjen meg, mert az idei késői megjelenésnek ugy a gazdák, mint a köz nagy kárát látták. Az alispán leküldte véleményezés végett Gramling Alajosnak az 1920. aug. 18-diki békésvármegyei közig, kizottsági gyűlés elé terjesztett javaslatát, árvizsgáló bizottság szervezése tárgyában. A nagy gonddal kidolgozott javaslat lényege az, hogy anyagilag független politikai és társadalmi életben teljesen intakt férfiakat (nem pedig amúgy is munkával tulhalmozott és választóktól függő hivatalnokokat) válasszanak minden megyéből s ezekből alakítsák meg áz országos árvizsgáló bizottságot, amelynek minden megyében legyen hivatala. Hangsúlyozza, hogy a bizottságokba mindenüvé szakemberek nevezendők ki. A közgyűlés magáévá tette Gramling indítványát s elhatározta, hogy pártolólag terjeszti fel a kormányhoz s egyben felhivja a kormány figyelmét a termésbeosztás állandó helytelenségére, amelynek oka az, hogy nem szakértőket s a viszonyokkal ismerősöket alkalmaznak termésbecslőkül. Almády Géza járási gazdasági szervezetek létesítésére vonatkozó javaslatát ismertette, melynek célja volna, hogy minden járásban legyen egy a gazdasági egyesülettel összefüggő, de helyi dolgokban autonom hatáskörű gazdasági szerv, amely nemcsak a gazdatársadalom szervezetét, a testület szellemi ápolását, hanem a gazdák anyagi érdekeit is szolgálná. Indítványát a propaganda bizottságban még részletesen Ietárgyaltatja s csak aztán terjeszti a közgyűlés elé. I'étery József főjegyző Csabacsüdön motoreke gazdasági szövötkezetet akar létesíteni a G, E. A. közreműködésével: Ez ügyben megkereste a G. E. A. az egyesületet. Belicey Géza ajánlatára elhatározták, hogy a propaganda bizottságot megbízzák, indítson a gazdatársadalom körében mozgalmat, hogy a gazdák hozzájárulása folytán az egylet nagyobb üzleti részt jegyezen a G.E.A. nál s igy mint ennek tagja előmozdítsa a fenti gazdasági szövetkezetek létesítését. E halározatról a G. E. A. értesítendő. A kaszinóval való házbérletre vonatkozólag elhatározták, hogy 1921 végéig évi 4000 K-ért kiadják a kaszinónak az eddig is bérelt helyiségeket, de semmi féle belső javítást nem eszközölnek. Almády Géza azt indítványozta, hogy a gazdasági téren érdemeket szerzett kiváló férfiaknak kitüntetésre való ajánlását ragadja magához az egyesület, mint az e téren legilletékesebb szerv. Most ép van egy ilyen alkalom, Kraft Vilmos főintéző 40 évi eredményekben gazdag tevékenység után nyugalomba vonult Ez alkalomból ajánlja őt az egyesület a kormánynál kitüntetésre. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. — Heves és beható vita folyt azon rendeletről, mely a cselédkonvenció fejkvótán felüli részének visszatartásáról intézkedik. Az az általános vélemény alakult ki, hogy e rendeletet a zavartalan termelés veszélyeztetése nélkül betartani nem lehet. Ép azért elhatározták, hogy felir az egyesület az Omge-hoz, hasson oda, hogy ezt a gazda és cseléd közti jó viszony felbomlását eredményező, kivihetetlen rendeletet vonják vissza. Ezzel a gyűlés fél 12 órakor véget ért. Ne vegyétek zsidó ivó könyvét! • ••••••••••••••OHHBBaaaBBBI A M. Á. v: villanyossá tétele A háború óriási terhei befejezése előtt már felvetették azt a nagy kérdési: miként lehetne a természet szunnyadó erőit az ország szolgálatába állítani és a természet által olyan csodálatos egységként megalkotott Magyarország vizeit ipari hajtóerőnek felhasználni. Hazánk rettenetes megcsonkítása megfosztott ezeknek a terveknek megvalósítása megfosztott ezeknek a terveknek megvalósításától, de a reánk szakadt borzalmas csapások még nélkülözhetetlenebbé tették megmaradt erőforrásainknak megbecsülését és a lehető leggazdaságosabb kihasználását Az a kevés gyengeminőségü szén, ami még megmaradt, csak ugy lehet elegendő erőtelepeink és vasutaink üzembentartásához, ha azt a lehető legtakarékosabban használjuk fel. Kevesen tudnak arról a nagy mérnöki munkáról, ami ennek a szolgálatában a kereskedelemügyi minisztérium egy külön osztályában teljes csendben folyik s amelynek célja az, hogy kevés hőegységü szenünket a vasutak üzemének fenntartásához tegye használhatóvá. Minthogy a mozdonyok fűtéséhez csak jobbminőségü szén alkalmas — amiben mi szűkölködünk — a nagyobb tömegben rendelkezésünkre álló gyenge szenet csak ugy használhatjuk fel, ha azt központi telepeken felállított megfelelően beépített kazánokban égetjük el. Ezzel a módszerrel nemcsak a gyenge szenet tesszük a vasút üzemére használhatóvá, de igen nagy százalékát meg is takarítjuk a szénnek. A beépített kazán szénfogyasztása ugyanis hasonlíthatatlanul kedvezőbb az idő viszontagságainak kitett, hely és suly tekintetében erősen korlátozott mozmonykazánnál, melynél nem érhető el olyan tökéletes elégés, mert a léghuzam szabályozása hem olyan pontos, mint a rendes kéménnyel, önműködő léghuzamszabályozássaí ellátott álló kazánnál, ahol a távozó füstgőzök állandóan ellenőrizhetők. Ezeket az előnyöket csak ugy biztosithatjuk magunknak, ha vasutaink üzemét központi erőtelepekkel tartjuk fenn, amire az egyetlen alkalmas mód a villamos áram felhasználása. A csonka Magyarország területén elég szerencsésen oszlanak meg a felhasználható széntelepek. Dunántul a tatavidéki és pécsi, Dunán innen a salgótarjáni és hatvan-gyöngyösi, mindegyik táplálhatna egy-egy telepet, melyek egymással összeköttetésben behálózhatnák a Tiszántúl kivételével az egész megmaradt országot. Ha a Sárrét tőzegtelepeihez fűzött remények beteljesednek, ugy itt is megnyerjük az erőforrást a Tiszántúl számára. Érdemes volna az Alföld földgázforrásai után is nagyobb odaadással kutatni, mert a békésmegyei összes furt kutak többkevesebb fölgáztartalma is bizonyítani látszik azt a tudományos megállapítást, hogy alattunk nagy földgáztelepeknek kell elterülniök. A MÁV üzemének villanyossá átalakítása nálunk annál is inkább időszerű, mert vasutberendezésünk olyan elhasznált és annyira ki van fosztva, hogy úgyszólván teljesen újra kell azt beszerezni. Ez az uj berendezkedés mindjárt villanyosvasutként történhet és megszerezheti az erőtelepek központosításának óriási előnyeit. Gondoljuk csak el, milyen nagyszerű dolog volna, ha az egész ország be volna hálózva villanyvezetékekkel s ezek révén csak egy mellékvezetékre lenne szükség, hogy bárhol rendelkezésre álljon a megkívánt erőtelep. A vasút megtakarítaná az összes önkezelési szénszállításokat, tehát felszabadulna az ehhez használt valamennyi vasúti kocsi és elmaradna a szállítással járó vontatási k iség. De elmaradna a fűtőházakban készletben álló mozdonyok gőz alatt tartásához szükséges fűtés és a mozdonyok felfütéséhez elhasznált szén elégetése nem is említve, hogy a villanyos mozdonyok kezelése kevesebb személyzetet és szerkezetének egyszerűsége ritkább javítást igényel és igy kevesebb mozdonyra is van szükség és hogy egy-egy ilyen mozdony beszerzési költsége sokszorosan alatta marad egy gőzmozdonyénak. Ha azután az országos hálózatba fokozatosan belekapcsolódnának az összes ipartelepek mezőgazdasági és egyéb gépüzemek, világító telepek, a vasút egyik legnagyobb terhe, a szénszállítás kizárólag a fűtési szénre csökkenne. A mai nagy anyaghiány a legnehezebben elhárítható akadálya ezek megvalósításának. De ez az anyaghiány éppen olyan gátlója a mozdonyok építésének is, sőt ez több vasat igényelvén, még nagyobb nehézségbe ütközik. A szénbányák meglévő villanyos központjainak fejlesztése, a nagyobb, főleg budapesti villanytelepeknek fokozatos áttelepítése egy rendszeresen keresztülviendő terv szerint, ha nem is egyik napról a másikra, de mégis belátható időn belül megvalósíthatja vasutaink villanyossátételét és ez az egész ország behálózása villanyosvezetékekkel és minden vidék ellátása áttett erőforrással, ugy mezőgazdaságunk, mint iparunk úgyszólván korlátlan fejlődésének veti meg alapját. K. L. A „Körösvidék" gabonagyüjtésének eddigi eredménye. Nyilvános nyugtázás és köszönetnyilvánítás XIV. Szalai .Gyula 900 kg„ Darida Márton 24 kg., Áchim György 82 kg., Kocziszky András 24 kg., Aracky András 73 kg., Pataj János 47 kg., Zsibrita János 19 kg., Laczó János 40 kg., Lukoviozky János 5 kg., Medovarszki Pál 20 kg., Valastyán János 4 kg., Andó Tainás lő kg., Sztankó János 79 kg., Kovács János 12 kg., Kvasz Pál 17 kg., Gyebnár István 21 kg„ Zahoran Judit 76 kg., Sós és Horváth 49 kg., Kociha András 8 kg., Kvasz János 5t> kg., Vidovenyecz János 18 kg., Kocsis András 16 kg, ifj. Zsiros András 59 kg., Kocsis György 5 kg., Laurinyec György 149 kg., Kiszely János 2 kg., Hugyecz Pál 54 kg., Hugyecz János 34 kg., .Andó Mihály 27 kg., id. Opauszky János 42 k^., Kitka János 61 kg., Benyó János 32 kg., Kovács R. Pál 24 kg., Hankó F. György 69 kg., Kovács János 31 kg., Palyik János 12 kg., Szaszák Mátyás 18 kg., Krizsán György 36 kg., Boka János 54 kg., Szlávik András 107 kg., Pataj András 194 kg., Zahoran János 50 kg., Sztankó György 22 kg., Baukó András 10 kg., Fájó György 27 kg. (Folyt, köv.) Békésmegye keresztény közönségét, olvasóinkat, akiket még nem számítunk előfizetőink táborába, tisztelettel fölhivjuk előfizetésre. Lapunk frisseség és tájékozottság tekintetében versenyez a pesti lapokkal, rendíthetetlen harcosa az igaz keresztény eszmének. Helyben már a, /tora reggeli órákban minden előfizető házhoz hordva kapja. Előfizetési árak: Kegyedévre 70 K Félévre 130 „ Egész évre 260 „ Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése október 1-én lejár, tisztelettél kérjük az előfizetésnek annakidején való megújítására.
