Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-02 / 152. szám

1 Kör ős vidék Békéscsaba, 1920. október 3. hörgése és a sötét vakság, céltalan, végtelen ut, melyen elvéreztünk anél­kül, hogy tudtuk volna, hova vezet. Borzasztó volt megfagyni az Al­pesek gleccserein vagy megőrülni a Karszt pokoli izzásában, idegenben, messze idegenben és borzasztó volt nem tudni kiért, miért és nem tudni, hogy még meddig tarthat a szen­vedések végtelensége. Borzasztó volt hazajönni megtör­ten, kifosztottan, kimerülten a fel­dúlt, felgyújtott hazába. Borzasztó volt boldog békesség, szivet-lelket megnyugtató öröm he­lyett könnyet, nélkülözést és jajve­székelést találni itthon is. És borzasztó volt a kimerült, meg­kínzott lelkek kérdése: „Hát ezért harcoltunk? ..." Az igazságtalanságnak sohasem volt és sohasem lesz olyan példája többé ezen a földön, amilyent a ma­gyar nemzeten, amilyent rajtunk mutatott meg a sors. Csoda-e hát, ha ma, amikor még mindig az alig elrobogott pusztító vihar sötét felhőfoszlányai kisértenek felettünk, ma, amikor még nem szá­radtak fel a halottsirató könnyek, nem hegedtek be a messzi csaták­ból hozott fájdalmas sebek, ma, amikor még szemünkbe villognak a bűnös, háborús milliók, csoda-e, ha ma még minden fegyverzörrenés ret­tegést és szitkot vált ki a megszen­vedett és igazságtalanul sújtott töme­gek lelkéből? Nem csoda. — A közélelmezési miniszter Békéscsabán. Vas közélelmezési miniszter körutat tesz az Alföldön Naplótöredék (Amiben azonban sok igaz van) Ha mindaz az érzés, amit a sziv érez és ért csupán, szavakba ol­vadna, uj tengerek keletkeznének az elsírt könnyekből. S ha ez nincs igy, annak oka az, hogy feledni tudunk s meglehetős nagy adag könnyelmű­ség van az emberben. Volt idő, ami­kor léhán, könnyedén gondolkoz­tunk az életről. Vígjátéknak tetszett minden. Nevettünk a bánaton, mo­solyogtunk a könnyező fölött. Ha a kíváncsiság, vagy szomorú köteles­ségből temetésen kellett részt ven­nünk, szomszédunkkal vigan elszó­rakoztunk a temetőkertig. De az élet nem egyforma. A könnyű gondol­kozás is barázdálódik s szürkül. Az életnek ezer kérdése tódul az útba. Ostromol. Feleletet vár mindenik ... és olyan kinos, olyan nehéz a fe­lelet. De ha csak az élettel volna küz­delem, talán nem lenne olyan kinos a lét. Az ember tengervágyu lény. A vágyak elkényeztetett gyermekek. Becézve kell velük bánnunk . . . Hazudunk nekik. Ámítjuk őket. ígé­rünk eget-földet s hébe-korba egy kis játékszerrel ki is elégítjük őket. De ez rövid ideig tart. Ha beleun­tak a játékba, ujabb, drágább mu­latság után sirnak . . . Pedig a ré­a gabonabeszolgáltatás ellenőrzésére. Tegnap Szentesen tartózkodott és onnan Békéscsabára érkezését vár­ják. R Békésvármegyei Gazdasági Egyesület küldöttséggel szándéko­zik felkeresni a minisztert, egyrészt hogy üdvözölje, másrészt hogy meg­változtatását kérje annak a rende­letnek, amely szerint a gazda köte­les levonni a cseléd gabonajárandó­ságából a fejadagot meghaladó részt. Ennek a rendeletnek végrehajtása a gazdák meggyőződése szerint nagy mértékben veszélyezteti a termelést, mert a gazdasági cselédekkel már­már helyreállott jó viszony meg­bontását eredményezi. R gazdák nem kívánnak rekviráló közegek lenni és ezzel a cselédség elégedet­lenségét maguk ellen fordítani. — Teleki Pál gróf Szegeden. Mint a Szegedi Uj Nemzedék írja, a miniszterelnök okt. 10-én Szegedre érkezik és választói előtt, mint szegedi képviselő, beszámolót mond. — A népjóléti tanácsos sza­badságon. Gally Géza népjóléti tanácsos három heti szabadságra ment, helyébe dr. Korniss Géza köz­igazgatási tanácsnok került, aki mellé Krisztián népjóléti intézőt osz­totta be a polgármester. — Csak a fővonalakon füti a kocsikat a MÁV. A vonatoknak télen való fűtésével kapcsolatban ki­jelentés történt, melynek értelmében az egész vonatokat csak a fővona­lakon fűtik és a többi vonalon csak a mozdonyhoz közelálló kocsikban élvezheti az utas a meleget. — Felosztják a Habsburg­birtokokat. A cseh parlament egye­temlegesen állást foglalt amellett, hogy a Habsburgok birtokait fel kell osztani. A határozati javaslatot már beterjesztették a szövetségesekhez. — A tiltakozó népgyűlés nem a városházán lesz. Mivel vasár­nap délután 3 órakor Patacsy Dénes államtitkár a városházán a kisgaz­dáknak tart beszédet, a tiltakozó gyűlést az Ébredő Magyarok Egye­sületének helyiségeiben (Fiume-szálló I. emelet) tartják meg. git is szivünk vérén vettük. Tana­kodunk, mit adjunk? Ez az önma­gunkkal folytatott tusa nehéz, sor­vasztóbb a szibériai fegyencek bánya­munkájánál. Fejünk felett függ a damoklesi kard a becsület vékony hajszálán ... Mi emberek ugy meg­rójjuk azt, aki nem volt elég erős, hogy az élet harcát megvívja; meg­futott ; maga vetett életének véget. De kérdem, ki látott bele abba a lé­lekbe ; ki látta azokat a küzdéseket, melyeket önmagával vívott, mielőtt a halál jégajka életét felszívta ?! Közmegvetés sújtja azt a lányt, vagy asszonyt, akit a becsület útjá­ról lerántott a csáb, hazug házas­sági igéret . . . Nagy lelki tusa után bukott el. Mi nemhogy megszánnók s igyekeznénk felemelni, önmagá­nak, családjának, társadalomnak visz­szaadni, hanem ahelyett gúnyos ne­vetésünk kiséri. Megtapsoljuk a csá­bító sikerét s a taps zajában elné­mul a fegyverdörrenés, el a gyalá­zatházának ajtócsattanása, mely az elbukottat egy életre tette nyomo­rulttá s kizárta a becsületeseknek nevezett emberek társaságából. Ezt modernül társadalmi felfogásnak ne­vezik. Sajátos ez uj felfogás s elég jellemző, hogy ott és azok dobják a legnagyobb köveket, ahol a legna­gyobb a cégér. Hiába, a hiányt ta­karni kell s mire való a más becsü­— Patacsi Dénes honv. állam­titkár Gyulán és Békéscsabán. Patacsi Dénes államtitkár szombat délután Gyulára érkezik és másnap vasárnap, Csabára jön. R népszerű államtitkár jövetelének célja gazda­sági jellegű. Ugy Gyulán mint Csa­bán szakelőadást fog tartani Magyar­ország gazdasági jövőjéről és újjá­építéséről. Csabán vasárnap délután 3 órakor fog beszélni a városháza dísztermében. Mindenki, akit e fon­tos szakkérdés érdekel, okvetlenül jelenjen meg eme illusztris vendég előadásán. — Másodszor érik az alma. Idős emberek is alig emlékszenek rá, hogy a vénasszonyok nyara olyan forró lett volna, mint az idén. R szokatlanul meleg napok nem­csak az akácvirágot csalták ki újra a sárguló lombok közül, hanem még az almafa is virágzásnak indult ugy, hogy második termésre lesz kilátás. Egy Alsótanyáról jött em­ber beszélte, hogy Átokházán (Csong­rád m.) a második alma már dió­nagyságu. Rz alma megérésére természetesen már nem lesz elég az őszi napok szelíd verőfénye. — A Move mesedélutánja. Move az ifjúság nemes szórakoztatására f. hó 3-án a Közmüvelődésházában délután fél 4 órai kezdettel mese­délutánt rendez. T\ mesét az ő megszokott közvetlenségével Seressné Erdős Paula urnő mondja. Szaval Linder Iduska II. o. felsőleányisk- tanuló. T\ meséhez tartozó táncot lejtik: Uhrin Sárika, Artimovics La­cika, Karácsonyi Rózsika, Bánó Lacika, Haider Annuska, Bakos Laczika, Fehér Piriké, Bakos Béluska, Zloch Katóka, Kará­csonyi Józsi, Csáki Irénke, Zloch Tibor, Mátisz Ibiké, Haider Ákos, Kun Margitka és Jenei Béla. — Belépődíj tetszésszerinti. lete, ha nem erre ?! ... Ez uj, mo­dern filosofiás erkölcs. Elég cifra! A régi élet nem tetszett. Ráfogtuk, hogy rossz poéma, mert csupa dö­cögő jambusokból áll. Mi szép köl­tészetet akartunk. Ez jelszó lett. (Ma különben minden csak jelszó!) Hozzá­fogtunk merész kézzel, kontár ésszel a stilizáláshoz. Remek költeményt akartunk teremteni az életből. De csak akartunk. A kivitel nem sikerült. Az érzékiesség, erotika nyálkája húzta be, mint csiga a füvet s az élet le­csúszott . . . Tekintsünk csak végig a modern élet felfogásán, élniaka­rásán s az eredmény kétségbeejtőn igazolja a kontármunka silányságát. Nincs lélek, nincs érzék a becsüle­tesség s az ideálisan tisztával szem­ben. Számítás, érdek, raffinéria, élet­érték fecsérelés, életerő pazárlás min­den téren s a dőzsölök a bibliai fiu moslékát szürcsölik és vele és benne önmaguk korai elmúlását. Abból a drága Gráll-kehelybőí az uj ötvösök kezében alaktalan tömeg lett. Pornográfiát irtak belőle s gyer­mekek játszák a házasság paródiá­ját. Ezért tragikomikum az élet, ezért groteszk, ezért nyomor, ezért go­romba és komisz. Tudom, ez a meg­állapítás sokaknak nincs ínyére, sokak világnézetét s lelkiismeretét kellemetlenül érinti. Kérem ne rám — Kiutasított ref. lelkészek. Megírtuk már, hogy Sebestyén Jenő ref. lelkészt Lúgosról, Godács Imre ref. lelkész pedig Nagyszentmiklós­ról az oláhok kiüldözték. R két lelkész azóta mar uj elhelyezést nyert. Sebestyén Jenőt Szentesre, Godács Imrét pedig Gyulára rendelte a református egyházmegyei elöljá­róság. — A nemzeti kereskedelmi és közgazdasági bank, mely magába foglaija a magyar közgazdasági élet minden számottevő tényezőjét, cé­lul tűzte ki a magyar hiteléletet és közgazdasági életet uj alapokra fek­tetni Mindenki, aki pénzét jól akarja befektetni, siessen részvényeket je­gyezni, mert az idő rövid már. Egyé­nileg feltétlenül hasznothajtó tőke­befektetés. Ha az alapítók névsorát megnézzük, akkor teljes garanciát láttunk benne a bank nagy jövője iránt. Nemzeti szempontból pedig hazafias cselekedetet hajtunk végre. Legkomolyabb szándékunk abban az esetben, ha az ország egyes ré­szei a ránk erőszakolt béke hatása alatt esetleg elszakadnának, ezeken az elszakadt részeken letelepedni és magyar testvéreinket a román „fllbina" a cseh „Zivnostenska" és a szász bankok megfelelő példáját követve magyar bank körül cso­portosítani és a magyar érdekekért ily módon sikra szállani. Egy-egy részvény ára 400 K, melynek 30 százaléka és 20 K alapítási költség fejében jegyzéskor fizetendő le. Részvényjepyzéseket elfogad: Csaba­városi takarékpénztár, Mezőgazda­sági ipari és kereskedelmi r. t. Schwézner Károly Fiume szálló, ipartestület elnöke és a kisgazdák egylete. — Készülőben az uj szegedi gyufagyár. Rz uj szegedi gyufa­gyár építései már teljesen elkészül­tek s most az üzem felszerelése folyik ugy, hogy a gyártás ősszel valószínűleg már meg is indul. R gyár felállítása nemcsak helyi jelen­tőségű, mert a régi gyáron kívül az egész országban csak Kecskeméten és Gyulán vannak még gyárak. haragudjanak, hanem az Életre, amely ezt a ténymegállapítást magá­ban hordja, mint azokat is, akik ezt az életet ilyenné tették. Polémiának nincs helye, mert axiómák felett nem vitatkoznak! Tehát remek költészetet akartunk. Nem tagadom, a régit mindig ujit­hatjuk. Az elmaradtat előbbre vihet­jük. Ezek azonban komoly ember kezébe való nagy feladatok. Ide meg­fontolt terv, sziklaszilárd akarat, he­lyes ut s nő és férfierő szükséges. Azonkívül a költészethez ihlettség szükséges. Ha a lantot hozzá nem értő kéz pengeti, fülsértő dissonáncia lesz az eredmény. A költészet hiva­tása, hogy nemesebbé tegye az életet. El kell találnia az utat, amelyen örömmel járhassunk s amelyen job­bak lehessünk. Ezt a költészetet azonban sem Boccacio, sem Spinoza, sem Voltaire, sem Descartes, sem Stauss Dávid, sem Hegel, sem Brody, sem Molnár, sem Schoppenhaner stb., stb. nem ismerte, mert ez a kereszténységnek daliamos, harmo­nikus egészet adó, fölemelő, meg­nemesitő költészete. Itt van ihlettség, terv, gondolat... és akik ebben a költészetben nőttek fel, van azokban férfias erő is, amellyel a tervet meg is valósithassák. A mai modern, tul­finomult életben nincs erő; nincs is fönség! Igen ideges. Mindig migrai­Fhnrriri Mnnunnflbl Békéscsabán oly szavak röpködtek múlt vasárnap, hogy azokat szó nélkül nem hagyhatjuk Tiltnhn7fí npnnuiilfrpfil I fcm suu inuyyui un . SBnhi SB hián]|0ZZ0I1 a uasárnap délután 3 órakor a Fiúméban (I.em.) tartandó "" un u* u » BHW UIBMU I -

Next

/
Oldalképek
Tartalom