Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-31 / 226. szám

Szerda Békéscsaba, 1920. december 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Istváu-tér 18. szám A-szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési urak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre Í30 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 0z utolsó Hü? terhét hordozzuk ma az 1920-ik esztendőben. Még csak néhány óra s az elmúlásba, a soha vissza nem térő megsemmisülésbe zuhan alá ez az eseményekben gazdag, de fájdalmas történetekben ép oly dus időszak. Az idő fut, halad szakadatlan. Ami jót hozott, azt épugy pMszí magával az elmúlásba, mint a fájdalmakat. Csak egy-egy felemelő érzés, vagy keserű könny marad a miénk, ha az eltűnt napokra emlékezünk. A mult emlékei különös erővel buzognak fei lelkünkben olyankor, ha az időnek határkövéhez érkeztünk. Ilyen határkő minden esztendőben Szilveszter napja, a haldokló, tünő év utolsó estéje. Ezekben az utolsó, melancholikus órákban minden emlékezésre hív: a templomba szóliíó esti harangszó, az emberek komoly, elgondolkozó arca, a minduntalan felhangzó „boldog újévet!" ... sőt maga a hideg szilveszteresti szél is. És minden, minden a múltról beszél. Az elmúlt év eseményeit látjuk magányos szobánkban, annak zsibaját halljuk az utca zajában és az ó-évi harangszó minden kongása, az ablakunkba verődő szél minden zörrenése feltép lelkünkben egy-egy emléket. Újra halljuk az oláh katonák nehéz csizmáinak tompa kopogását az ablakunk aiatt és minden lépés mintha a szivünkbe taposna . . . Átszenvedjük újra megaláztatásunkat. Arcunkat elönti a szégyen pirja, szemünkbe a keserűség és dac könnye csillog Majd boldog ragyogóvá változik tekintetünk, mert felszabadulásunknak felejthetetlen, reményteljes napja jut eszünkbe. De ismét megtörten kesergünk, hisz' reményeinket széttépte a trianoni béke. És a szilveszteri hideg fuvallat újra Késmárk felől, Pozsonyból, Kassáról, Fiúméból, Kolozsvárról süvölt, fülünkbe dudorászva eltépett kedveseink bus snaszát . . . Menekülünk a kinző smiékek elől haza, ide, Csonkamagyarországba, ahol egy uj, keresztény-nemzeti megújhodás biztatását hallgatjuk. De itt is keserűség. Ezer csalódás, veszekedés, visszavonás, egységes vezetés, öntudatos gondolkozás, határozott cél érdekében való szakadatlan munka hiánya. Szomorú ez a mi Szilveszterünk! És mégis. Ne meneküljünk kegyetlen emlékezésétől léha, könnyelmű, mivel sem törődő ünneplő mámorba. Hallgassuk meg szavát a haldokló év utolsó óráinak. Még ha keserű izt ad is a bucsuzásnak, akkor is köszönjünk el tőle illendően. Hiszen valamit — ha drága áron is — mégis csak adott: egy tanúságot. Hirdette nekünk, kegyetlenül, nagyon fájdalmasan azt az igazságot: minden nép elbukik, afnely hűtlen lesz évezredes nemzeti hagyományaihoz, apáitól örökségül nyert vallásosságához, amelynek lelkéből kialszik a testvéri szeretet tüze. Ha ezt a tanulságot megértjük, akkor érdemes, könnyezve, fájón is elmerengni a tünő év emlékein. Mert akkor életünkké, lényegünkké, meggyőződésünkké, cselekvő hitünkké válik az a jobb jövőt biztosító tudat, hogy nekünk csak nemzeti hagyományainkhoz visszatérve, tiszta keresztény erkölcsi alapra helyezkedve, testvéri szent munkában összeforrva lelhet boldog ujesztendönk. V. K. Riadalom Baranyában A Béosi Újság kiáltványa Budapest, december 30. A baranyai és pécsi hazaárulók körében nagy riadalmat keltett az a hir, hogy a szerbek január 18-án kiürítik „birodalmukat". A „Pécsi IJjság" december 28-iki számában kiáltványt intéz Pécs és Baranya népéhez, melyben tettre szóllitja fel őket, minthogy elérkezett a tizenkettedik óra a magyarországi „Keresztény leiror" ellem védekezésre, mely szuronyokkal és páncélvonaton fog bevonulni rövidesen. Azt indítványozza, hogy Pécs és Baranya lakossága kérje a megszállásnak további öt évre való meghosszabbítását. Sőt azt sem bánná kétségbeesésében, ha Baranya egyszersmindenkorra beolvadna Jugoszláviába. Megjegyzendő, hogy a „Pécsi Újság" szerb pénzből tartja fenn magát. Tárgyalnak Fiume megbízottai Lugano, dec. 30. A fiumei fegyverszüneti delegáció tagjai (a fiumei polgármester és egy kapitány) ma kapták meg D'Annunzió levelét, melyben a kormányzóhatalmat Fiume területére a polgármesternek adja át és elfogadja Cavigliának azt az ajánlatát, hogy légionáriusait felmenti a külön eskü kötelezettsége alól, a legutóbbi megadásra való felszólítás után hozzápártoltaknak pedig amnesztiát biztosit. A fegyverszüneti tárgyalások ma délutánig zavartalanul folytak azon az alapon, hogy a fiumei régensség ismerje el a rapallói szerződést. A megbízottak erre a kérdésre nem adnak választ, amig D'Annunzió utasitását meg nem kapják. D'Annunzió ma szózatot intézett Fiume lakosságához, melyben azt hangoztatja, hogy nem érdemes Olaszországért meghalni. Más helyen "affölött sajnálkozik, hogy ismét megkímélte a halál s tovább kell viselnie azt a szégyent, hogy olasznak született. fiamörvármegyét visszaadni a csehek A miskolci Reggeli Hírek irja: Mint teljesen megbízható cseh forrásból értesülünk, a csehek is várják a határkiigazitó-bizottságot, mert kereskedelmi ésstraíégiaiszempontbói egyes gócpontok nem olyan megfelelők, mint gondolták s igy Magyarországgal szemben területi engedményre lennének hajlandók. Imformátorom szerint a csehek Balassagyarmatot kérik. Cserébe hajlandók lennének Gömörinegye legnagyobb részéről lemondani egész Rozsnyóig. Úgyszintén hajlandók lennének a csehek Kassát és a Kassáig megszállva tartott területeket Sátoraljaújhelyért cserébe átadni. A csehek ezen kívánságukat már tudatták is az ántánttal. Antánt tisztek nemrégiben kiszálltak a kérdéses helyeken és .meggyőződtek a csehek kérelmének jogosságáról".^ A csehek ezen ajánlatukat a magyar kormány elé akkor szándékoznak terjeszteni, amikor a jóvátételi bizottság Budapestre érkezik. Oláh helyzetjelentés Angliának London, december 30. Ma ax oláh külügyminisztérium sürgős távirata érkezett ide, mely szerint az orosz-román határon a vörösök eddig 12 hadosztályt vontak össze. állampapírok nosztrifikálása Budapest, dec. 30. A Hivatalos lap mai szárny terjedelmes kormányrendeletet közöl a pénzügyi intézkedéseiről. Ezek szerint ugy a háborús, mint a háború előtti államadósságokat nosztrifikálni fogják. Az 1914. julius 18-ki kibocsátású 'magyar állumadóssági címletek, hadiköissönkötvények, pénztárjegyek tulajdonosai 1921. február végéig kérhetik papírjaik nosztrifikálását, ha magyar ájlampolgárok és 1918. óta magyar közigazgatás alatt álló területeken laknak, ha foglalkozásuk, vagy hivatásuk, gét kétsegt. Iajdonos m papirt, vag ján kapta, szükségesséeszik, ha a tűzte az áliam;s örökség utmegszervezését vagy 1918. okt. 31. előtti időről igazolni tudja. Azok, akik külföldön, vagy megszállott területen teljesének tényleges szolgálatot, egyelőre nem nosztrifikáltathatják állampapírjaikat. Nosztrifikálás céljából bemutatandók az alábbi címletek : A május és november hónapban esedékes szelvényű első, második, harmadik, negyedik és ötödik hadikölcsönkötvények; A február—augusztus hónapokban esedékes szelvényű hatodik és hetedik ; a junius -december hóban esedékes szelvényű második, negyedik és hetedik ; az április—október hóban esedékes ötögik; a március—szeptember hónapban esedékes nyolcadik; a január—juliusban esedékes 1916. november 11-ikén kibocsájtott 5 és fél százalékos és végül a március—szeptemberben esedékes 1917. márciusában és juliusában kibocsájtott hadikolcsönkötvények. , A háború előtti államadósságokra vonatkozó címletek nem mutatandók be. Az idegen államok által már felülbélyegzett, vagy más megjelöléssel ellátott, úgyszintén kopott, égett, hiányos stb. címletek nem láthatók el magyar bélyegzővel.