Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-12-31 / 226. szám
Körsövidék Békéscsaba, 1920. december GONDOLATOK A Kacsa. Sohasem örültem ugy a Kacsának, mint egyszer a kommün alatt egy vérszegény, de eleven kacsamadárnak, melyhez jegy nélkül, potom pénzen, az ünnéplő nadrágomért jutottam hozzá. S természetesen, mint hálátlan ember, már egészen elfelejtkeztem erről az örömemről, mig ma megint eszembejutott egy gondolattársulás következtében. — Ugyanis megint örömet okozott egy kacsa. Ezúttal nem eleven, de vérbeli hirlapi kacsáról van szó, amely szerint veszélyben volt a derék városi tisztviselők fizetésjavitása, pótléka, miegymás, szóval az a kis segítség, amit a város megszavazott nekik, de egy irigy felebbezés nem engedte kifizetni. Hála Istennek, a megyénél szó sem volt „nempártolás"-ról. Hozzászólás nélkül keresztülment a tekintetes vármegye hozzájárulása s ez a városnál kellemes Szilvesztert és jó ujesztendőt jelent. * Az Óév. Ma Szilveszter van. Az a bizonyos nap, amiről amióta élek, mindig azt hallottam, hogy nem szabad ezen a napon lefeküdni, meg kell várni az Újévet és akkor boldogan, mosolyogva meg kell szorongatnunk a körülöttünk ülök kezeit s miután ez az aktus tendszerint különböző mértékű alkoholizálással van egybekötve, hangos poharat illik koccintania az uj évre. Ha igaz az, hogy az uj esztendő minden napja olyan lesz, mint az első, akkor el kell törülni ezt a szokást és feküdjünkám^m le s reggel frissed, kial ié$ffilL r5?tiinl majd fel. 'Akkor MI^f mB gLcndőnk lesz és talán n (•wKaKSSf'ik a jövő évben. Az is eszembe jut, hogy nem minden ember mond igazat. Nekem például direkt kellemetlen, mikor némely embertársam széles mosollyal nyújtja a tenyerét, mondván: Boldog újévet!. .. Egészen bizonyos, hogy mást gondol... * Bankett, jó magyar szokás. Örömben, bánatban — vigad a magyar. A kormányzópárt is — legalább igy irják a pesti újságok, 80 teritékes bankettet rendezett — ezúttal egészen külön és egyedül Rubinek Gyula tiszteletére. Talán abból az alkalomból, hogy most egyszerre olyan sürgős lett Rubineknek az alkotmányreform. Eddig t. i. egyáltalán nem volt sürgős, már csak azért sem, mert hiszen ez magával hozná a nemzetgyűlés feloszlatását is. Vagy tán az volt az ok, hogy akkor Rubinek még volt, van és lesz miniszter — volt? Én nem gondolkozom felette, csak az jutott eszembe a bankett-hir olvasásakor, hogy a 80 teriték közül ötven-nél egy kecskeméti küldöttség ült. Hol volt hát a párt ? . .. * Bajban az oláh. Szegény gróf Andrássy, ha tudta volna, dehogy csinálja meg a Hohenzollern Károly iogara alatti Romániát, mint a Duna deltájának Törökországgal szemközti őrtállóját. Ime, a fejükbe szállt a dicsőség és most már a „rómaiak utódai" legalább olyan hatalmat szeretnének a világban, mint „ őseik "-nek volt. Csak egyben számították el magukat. Az árulással, hátbatámadással szerzett gyarapodás semmivel sem különb, mint az erdőben sétálótól pisztollyal szerzett tele bugyelláris. Aminek nincs erkölcsi alapja, annak ebül kell elveszni. Lám már is baj van! Erdély nem ujong a „felszabadításon," a Bulgár határ sok katonát kíván, az oroszok pedig rajtaütöttek Besszarábián. Oláhország igy katonát szállit. Megállt az élet, kell a vasút a seregeknek. De meddig bírja? Hiszen a dicső bocskorosok nénikéje : Franciaország, a nagy faj seni bírta sohasem örökké a fegyverek súlyát. Mert az a legnehezebb suly, ha muszáj tartani... Ujabb vasúti szerencsétlenség Romániában Oláh lapok szerint ZO halott és 180 sebesült Bukarest, december 30. Az „Adeverul" szerint Romániában is egymást követik a vasúti szerencsétlenségek az utóbbi időben, amelyek közül nem egy meghaladja nagyságban a legutóbb jelentett tordai összeütközést is. Bukaresti jelentés szerint szerdán, december hó 29-én a bukaresti háziezred egyik különítményét szállitó katonavonat összeütközött a Brassó—Tredeál között közlekedő gyorsított személyvonattal. Az összeütközés éjszaka fél egykor történt közvetlenül Kinin előtt Az utasok jajveszékelése betöltötte a szűk völgyet, melyben a mentési munkálatok csak nagi;on nehezen voltak megkezdhetők. Eddig 20 halottat és 180 sebesültet emeltek ki a szétzúzott kocsik romjai alól. A halottak közül tizenkettő katona. Súlyosan megsebesül. Popescu alezredes, zászlóaljparancsnok is. Presbiteri gyűlés A békéscsabai ág. h. ev. egyház képviselőtestülete f. hó 30-án d. e. 9 órakor tartotta ez évi utolsó rendes közgyűlését dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes és Zsíros András másodfelügyelő elnöklete alatt. Elnöklő esperes napirend előtt megemlékezett Simkó Károly evangélikus tanítóról, aki Olaszországból nyert hivatalos értesítés szerint, mint hadifogoly az egyik katonakórházban meghalt. Hűséges, buzgó hive volt az egyháznak, értékes tagja az evang. tanitókarnak. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Szeberényi Lajos Zs. dr. esperes jelentette, hogy a presbiteri választások a kitűzött időben a kiküldött bizottságok vezetése mellett lefolytak. Az uj képviseleti tagok a legközelebbi közgyűlésen jelennek meg, amikor is leteszik az esküt. A közgyűlés uj előljárókul a következőket választotta meg : gondnok Zahoran János (régi gondnok); gazdasági sáfár: Csarejs Pál; sáfárok ; jánovszki János, Kvasz János és Koszna Pál; tizedesek : Mazan M. János, Uhrin M. György, Gálik Mihály, Medóvarszki Mihály és Kazár Mihály. A megválasztott elöljárók nevében Zahoran János gondnok mondott köszönetet a képviselőtestületnek, Isten áldását kérve az egyházra s az elöljárók munkájára. Az egyházi számvevői irodába napidijasnak alkalmazták Povázsay Gusztávot. Elhatározta a presbitérium, hogy a medgyesi földre felvett amortizációs kölcsönt teljes összegében kifizeti. A kölcsön visszafizetés lebonyolításával a felügyelőt és ügyészt bízták meg. Uhrin Károly igazgató jelentette, hogy négy és fél évi fogság után hazaérkezett Kiszely György tanitó, ki állását jan. 1-én elfoglalja. A közgyűlés örömmel vette tudomásul s számára a többi készpénzfizetéssel Uiró tanítóknak járó rendkívüli segélyt megszavazta. Zsilinszky Erzsébet tanítónő lakbérét a többi tanítók lakbéréhez mérten emelték. — Egy szegény egyháztagnak megszavazott segéllyel a közgyűlés véget ért. „Hiszek egy Istenben, biszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Meggyilkolták az ukrán miniszterelnököt Lemberg, dec. 30. Holubovics ukrán miniszterelnököt az oroszok Vinicában agyonlőtték. Magyar—német gazdasági egyezmény felújítása Budapest, dec. 30. A németekkel 1820. évi julius elsején kötött gazdasági szerződés megerösitésére, illetőleg felújítására vonatkozó okiratok kicserélése ma történt meg Budapesten. 9 vasúti szállítási ke' m ményeinek megbosszal fása Mint ismeretes, a m. k mány a vasúti szállítási dijt( !c oi még az év közepén 300 sz .i kai felemelte. Ez a felemelés az érdekképviseletek körében r ; megvitatásra adott okot, m :>k olyan cikk van, amely ezt a díjtételt nem birja el. Hosszas tanácskozás után kereskedelmi kormány, mér! jelve azokat a kifogásokat, melyei a teheráru díjtétel felemelése eKen elhangzottak, ugy határozott, hony a friss főzelék, tej, terméskő, tégla, fa és trágya szállításánál a régi tarifát hagyta érvényben 1920. év végéig. Miután a kedvezmémj ma lejárt, a kereskedelemügyi miniszter a kedvezményes szállítás érvényét 1921 év végéig meghos..?al> bitotta s kimondotta, hogy a kedvezményes szállítási díj alá e:c áruk közé sorozza a cukorrépaszeletet is. ami!iMiiiiiBaRHniBiiiiBiiBaD';ii Csonka Magyarország — nem ország, Békésuármegye törvényhatósági bizottságának december 30-án tartott közgyűlése Ámen." Békéscsaba, dec. 30. A vasutforgalom szünetelése, az időpont kedvezőtlen megválasztása és a hűvös, nedves időjárás következtében vajmi kevesen keresték fel a megyeházát a törvényhatósági bizottság tagjai közül a közgyűlésen való részvétel céljából. Jórészt az érdaklődés kicsiny volta tette lehetővé, hogy a több dint kétszáz pontból álló tárgysorozat letárgyalása a délelőtt folyamán megtörténhetett. A közgyűlést déielőtt fél 10 órakor a főispán nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket. Az alispánnak a vármegyei közállapotokról benyújtott (általunk egyik régebbi számunkban már részletesen ismertetett) jelentését azzal a hozzáfűzéssel vették tudomásul, hogy a december havi törvényhatósági bizottsági közgyűlések megtartását a hónap elejére fogják kitűzni a jövőben. A közigazgatási bizottság kilépett tagjait, dr. Márky Jánost, dr. Török Gábort, Korossy Lászlót, Ambrus Sándort és gr. Wenckheim Dénest egyhangúlag ismét megválasztották a bizottság tagjaivá, titkos szavazás utján. A szavazatszedő-bizottság elnökévé a főispán Jancsovics Emilt, tagjaivá Faragó Lászlót és K. Schriffert Józsefet nevezte ki. A belügyminiszter leiratával kapcsolatban ismertette az alispán azokat a körülményeket, melyek a vármegyét annakidején arra késztették, hogy a központi gyámpénztár vagyonából 75 ezer korona hadikölcsönt jegyezzen. A törvényhatósági bizottság kimondja, hogy a jegyzés (a leirat állítása ellenére) nem szabálytalanul történt s azért nem a vármegyét, h?nem az akkori minisztériumot terheli a felelősség, minthogy az erre vonatkozólag kiadott rendelete értelmében történt. A mepw annakidején azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a jegyzés megsemmisítésére, nnhelyt értesült a rról, hogy a központi gyámpénziár vagyona nem fordítható hadikolcsön céljaira. A takarékpénztárak azonban csak egy kötvényt váltottak vissza. A két darab megmaradt á 2c. ^e. koronás kötvényt az oláhok elvinek A megyét ez ügyből kifolyólag semminemű anyagi felelősség nem ter' ii. A társtörvényhatóságoknak a törvényhatósági és községi választási jog reformja tárgyában küldött köriratára válaszul kimondottuk, li.>gy Békésvármegye törvényhatósága megnyugvással értesült a belügyminiszternek erre vonatkozó kijelentéseiről Kívánja a virilizmus fenntartását és szélesebb körükre való kiterjesztését, úgyszintén a választójog kiterjesztését is, azonban kizárólag a nemzetalkotó elemekre, a nők kizárásával. Komdromvármegye köriratára kimondja a törvényhatóság, hc , feliratot intéz a nemzetgyűléshez '-iránt, hogy Károlyi Mihály gróf vagyonát az 1915. évi 18. törvénycikk alapján mentől hamarább helyezze zár alá és koboztassa el. Abban h meggyőződésben teszi ezt a törvényhatóság, hogy Károlyi Mihály szereplésének s az általa vezérelt politikai irányzatnak a következménye hazánk romlása és jelenlegi helyzetünk gyászos volta. A trianoni békeszerződés rati: kálását kényszerűen veszi tudomá sul a megye törvényhatósága, de abba belenyugodni nem fog soha és minden erejével mielőbbi mej> változtatásának kieszközlésén fog munkálkodni. Szolnokmegyének azt a feliratát, melyben az oláhok által legyilkoltak családtagjainak állami támogatására vonatkozólag terjeszt indítványt a nemzetgyűlés elé, hasonló szellemű felirattal támogatja. Hasonlóképen támogatja Győrvármegyénei: az ital-