Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-17 / 190. szám

MőirőssvMék Békéscsaba, 1920. november 17. Boborczy báróéi; önkéntes adományai Letartóztattál! az Ehrnann-hülönitmény Budapest, nov. 16. Tegnap este 8 órakor kezdte meg a rendőrség Babarczy báró kihallgatását, melyet ma délelőtt folytattak tovább. Megállapították, hogy a Babarczy n£v nem álnév s hogy viselője tényleg báró, aki még az elmúlt éjszakai kihallgatás során bevallotta, hogy a mintegy 500 emberből álló különítmény parancsnoka volt. A Britannia lakói által elkövetett zsarolásokról és embertelenségekről — vallomása szerint — mit sem tud. Hangoztatta, hogy különítménye nem szorult a zsarolásra, mert önkéntes adományokból tartotta magát. Elmondta, hogy egy Weisz Náthán nevü kereskedő 50 ezer koronát, egy Guttmann nevü pedig 20 ezret adományozott a különítmény céljaira. Ezzel szemben Weisz és Guttmann akiket ugyancsak ma délelőtt hallgattak ki, azt vallották, hogy adományaikat a Britanniában tettleges bántalmazásokkal csikarták ki tőlük Babarcy emberei. Babarcy következetesen hangoztatta, hogy semminemű zsarolásról sem volt tudomása és a Britanniában állítólag elkövetett tettleges bántalmazásokról sem hallott. A délután folyamán Biró Bélát, Babarczy volt titkárát hallgatták ki, aki több apróbb dolgot máris bevallott. Tegnap este a rendőrség az egész főváros területén nagy razziát tartott, melynek legfontosabb eredménye Pelion Oszkárnak, az Ehmann-telepi különítmény volt számvivőjének letartóztatása Pelionnál megtalálták annak a hatalmas vaskazettának a kulcsát, amelyben Babarczyék a különítmény fenntartására szánt önkéntes adományokat tartották. Bárdossyéliat szabadlábra helyezték Budapest, nov. 16. A lipótvárosi kaszinóban és a Központi Demokrata Körben véghez vitt önkényes lakásrekvirálás ügyéből kifolyólag letartóztatták Bárdossy doktort, az EME négy másik vezető egyéniségável együit. A vizsgálat megindult azonnal ellenük s a vizsgálóbíró szabadlábra helyezésüke} rendelte el. Az ügyész megfellebbezte ezt a halározatot. A vádtanács ma délelőtt döntött a fellebbezés ügyében. A döntés értelmében a vizsgálóbíró rendeletét már végre is hajtották, azaz Bárdossyékat szabadlábra helyezték. A vádtanács a szabadlábrahelyezést a kellő terhelő bizonyítékok hiányával, az ügy kicsinyes voltával és azzal indokolja, hogy nem lehet a vádlottak szökésétől tartani. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Egy egész w&sutat loptak el Erdélyben A toívajtás rekordja Békéscsaba, november 15. Szinte világraszóló szenzáció az a nagy lopás, amit az oláhok legújabban elkövettek és mindennél hívebben jellemzi a ,nagyromániai' anarkisztikus állapotokat. Eddig még ismeretlen tettesek egy héten át végzett szorgalmas munkával fényes nappal ellopták a Gyulavidéki Vasút összes vágányait, talpfáit és müszalci felszereléseit. A műit hét elején négy elegáns oláh járta végig a vonalak állomásait. Mindenütt a C. F. R. központi kiküldötteinek vallották magukat s azt mondták, parancsuk van a vonalak felszedésének végrehajtására. Ugyanakkor társzekerek és munkások is érkeztek a nyomukba, akik azonnal hozzá is láttak a romboláshoz s a felszedett ar.yagok elfuvarozásához. A vasúti tisztviselők a botozástól s az oláhok statáriális intézkedéseitől való félelmükben egy szóval sem mertek tiltakozni a „parancs" végrehajtása ellen, sőt legcsekélyebb kételyüknek sem mertek kifejezést adni, hanem várták türelmesen a C. F. R. igazgatóságának további intézkedését. Minthogy azonban várakozásuk hiábavalónak bizonyult, táviratilag kértek utasítást Bukarestből. Legnagyobb meglepetésükre azonban a vezérigazgatóság azt a választ adta, hogy a Gyulavidéki Vasút vonalainak felszedésére vonatkozó parancsról mit sem tud, tehát azt valószínűleg „illetéktelen egyének" hajtották végre. A négy oláh „kiküldött" ezalatt természetesen kényelmesen eltűnhetett a láthatárról gazdag zsákmányával együtt. Felkutatásukra a mai nagyromániai viszonyok között kevés a remény. iyonioM egy rendőrt Budapesten és a lövés hangja olyan erős volt, hogu meghallották az egész világon. Á rendőr és a csendőr hivatásával jár, hogy életét a közért kockáztassa s elég belekeverednie egy utcai verekedésbe, vagy tetten érnie egy rabló társaságot, hogy elérje végzete s halálos szúrással szivében, vagy golyóval testében életével pecsételje meg hivatását. Próbáljunk az esemény felett higgadtan és tárgyilagosan gondolkozni. Nem azért hallotta ineg az egész világ annak a végzetes lövésnek durranását, mert az egy kötelességtudó, szerencsétlen rendőr életét oltotta ki, hanem azért, mert a fegyvert nein közönséges útonállók, nem utcai verekedők, nem is hivatásos rablók sütötték el, hanem egy olyan közismert szervezetnek tagjai, akik a nemzeti hadsereg egyenruháját viselték, de jogállásukkal a magyar alkotmány keretein belül senki sincs tisztában. Azért volt olyan hangos az a lövés, mert olyanok fegyveréből eredt, akik a főváros vagyon- és életbiztonságát állandóan . veszélyeztetik és kiterjedt szervezetüknél fogva politikai erőszakosságok veszélyét rejtik magukban. Azért íett olyan nagy eseménnyé egy ártatlan rendőr halála, mert nyilvánvalóvá tette, hogy a gyilkosok kisded játékaik közben semmitől sem riadtak vissza s előttük a közbiztonság hivatásos őre sem szent. Azért zudult fel a közvélemény, mert még mindig veszélyeztetik Budapest és az ország nyugalmát azok a felelőtlen egyének, akik a nemzeti hadsereg egyenruhájával teljesen azonos öltözékben járnak, de ha az államrendőrség akarja őket felelőségre vonni, katonáknak mondják magukat, ha pedig a nemzeti hadsereg tagad meg velük minden közösséget, akkor régen leszereltek, semmi vonatkozásban nem állanak a hadsereggel. Amig ilyen se polgári, se katonai egyének járhatnak, kelhetnek az országban, addig itt törvényes állapot nem lehet, a jogrend helyre nem állhat. Törvényen kívülálló egyéneket semmiféle jogállam nem ismer, ilyeneket meg nem tür, mert azok veszélyeztetnek minden jogrendet. Ha ez a kormány nem látta, vagy nem akarta meglátni azt a veszélyt, amely az ilyen állapotokban rejlik, helyesen cse'ekszik, amikor elhagyja helyét. De bármilyen árnyaiatu kormány foglalja is el a visszalépő helyét, elvárjuk tőle, hogy biztosítsa magának azt a hatalmat, amely le tudja húzni az egyenruhát azokról, akik a nemzeti hadsereg jó hírnevét kockára teszik és az államrendőrség működését megbénítják. A menekültek Teleki ellen A menekültek körében méltán keltett ellenséges indulatot gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a nemzetgyűlés egyik nem régiben lezajlott ülésén tett nyilatkozata, melyet a liberális sajtó készséggel vett szájára és valótlan rágalmakkal kommentált. Az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség a miniszterelnök nyilatkozata ellen, mint az erdélyi magyarság közvéleményének meghatalmazott képviselője tiltakozó határozatot hozott, melyben többek között az alábbiakat hangsúlyozza: „Történelmi tény, hogy a magyar kormány rendeletei utasították az erdélyi tisztviselőket az oláh hüségeskü megtagadására. De akár kaptak utasítást az erdélyi magyar tisztviselők, akár nem, az ő történelmi nevezetességre emelkedett bámulatos és önfeláldozó ellenállásuk volt annak a politikai inaugurálása, melytől e szerencsétlen lesújtott ország újjászületését és talpraállitását várhatjuk és nem a bátortalanságnak és megalkuvásnak attól a politikájától, amelynek tipikus képviselője éppen a mostani kormányzat. 1.711IV Kedvem Olvasó, jöjj, beszélgessünk egy kissé; ma olyan nehéz a szivem s úgyis régen találkoztunk már. Bizony igazad van, ha már engem, szegény nyomtatott betűt sem szeretsz. Valahogy meguntál ugye kedves Olvasó, hiszen ha reggel, nyugtalan éjszakai álmod után kezedbe veszed az újságot, az én birodalmamat, hiába keresed benne, ami Téged megnyugtatna, ami örömre vidítana. Csupa szomorúságot olvasol, immár hat éve muit.i Pedig olyan szívesen tárnám szemed elé kedves Olvasó azt, amit legjobban szeretnél: Neked, menekült testvérem hirül szeretném hozni, hogy feldúlt családi fészked újra építheted, szabad már szülőfölded; Neked, magyar testvérem, azt szeretném mondani, hogy csak álom volt mindaz, ami rettenetes valóság megdöbbentett évek óta ; Neked magyar anya biztosítást szeretnék adni, hogy fiadat szabad, boldog Magyarország polgárának nevelheted . . . Hiába az én akaratom. Csak szomorúságot, napról-napra legfeljebb vigasztaló reményt tudok hirül adni... Hanem talán Te is oka vagy ennek kedves Olvasó. Szivedből kiégett a szeretet. Gyöngéd örömök nem derítenek már fel, lelked nemes érce elkopott, salakká vált. A gyöngédség, a megértés helyett a gyülöltség és erőszak lett úrrá fölötted". En megértelek, kedves Olvasóm, megértelek, csak méltányolni nem tudlak. A vérzivatar elmúlt, felejtsd el, akarj az lenni, ami régen voltál; a magyar napot, a magyar levegőt nem vették el Tőled, er megerősít, felemef s csak akarnod kell, dolgoznod kell, hinned és biznod a jövendőben s meglásd: egy verőfényes reggelen én, a szürke betű aranyfényes ragyogásban jelentem neked azt, amit oly nagyon vágyva vársz, nap-nap után. cb. — Budapest felszabadulásának évfordulója. A nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulásának évfordulóján, kedden a római katholikus templomban ünnepi mise volt, melyre a háziezred csapatai is kivonultak. — Leányegyesület. A Békéscsabai Evangélikus Nőegylet elhatározta, hogy az egyesületet kebelében evang. leányegyesületet alakit, mely önálló hatáskörrel ugyan, de mint a Nőegylet egyik osztálya fog működni. Ez ügyben f. hó 16-án volt az első megbeszélés, melyen kimondották, hogy megalapítják a leányegyesületet s az alakuló értekezlet idejét f. hó 21-én vasárnap d. u. 2 órában állapították meg. — Az angol királyné fogadta az osztrák követet. Az angol királyné rna a Buckingham-palotában fogadta a német követet feleségével és a londoni osztrák követet. — Az Evangélikus Nőegylet kéri a 15 évesnél idősebb evang. laányokat. hogy f. hó 21-én (vasárnap) d. u. 2 orakor a presbiteri teremben jelenjenek meg az evangelikns leányegyesület megalakítása céljából.