Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-26 / 172. szám

t Békéscsaba, 1920. november 143. Vasárnap I. évfolyam 18

2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 9 belső béke erkölcsi feltételeiről Gróf Apponyi Albert a társadalmi és politikai élet mélységeibe annyira mélyen hatoló államférfiúi nyilatkozatot tett a Szent István-akadémia egy még a tavaszon megtartott gyűlésén. Ma, amidőn személye ismét előtérbe lép, időszerűnek véljük kivonatosan bár, de saját szavaival közölni beszédét: „A háború, a forradalom és a kommunista rémuralom pusztításai után valóságos újjászületésre van szüksége nemzetünknek. Újjászületésre a jog terén, mert a jogfolytonosság logikája nem érvényesülhet az alapvető ténybeli változások és átalakulások tekintetbevétele nélkül újjászületésre a gazdasági téren, ahol értékeink legnagyobb részének elpusztulását az eddiginél erőteljesebb és rendszeresebb munkával kell pótolni: újjászületésre a szociális téren, mert vajmi rövidlátó volna az, aki a lefolyt felfordulásokból csak a megtorlás gondolatát vonná le és nem érezné azoknak a problémáknak megoldást követelő, világmozgató erejét, amelyek megkövetelik, hogy azok a tátongó ürök, azok a lelkek nyugalmát és békéjét bántó kontrasztok a nélkülöző sokak és az élvező kevesek közt kiegyenlittessenek. De mind e megujhódásokhoz mindenek fölött erkölcsi erő kell... Sokat igérő megindulás volt az, midőn a megújhodás követelményével fellépő ez uj érának homlokzatára a keresztény gondolatot írták, megemlékezvén . az írásnak azon mondásáról, hogy „Más alapot senki sem rakhat le, mint azt, amelyet a mi Urunk Jézus Krisztus rakott le." Ismerjük meg tehát valóban: mit jelent ez a keresztény gondolat? Mert a veszélyeknek veszélye az volna, ha az vagy puszta üres jelszó maradna, amely érvényesülni, átalakítani nem bir vagy pedig olyan mellékvágányokra terelődnék, amelyeken csupa negatívumokból akar összetákoltaim. — Végveszély volna, hogyha belőle a gyűlölködésnek és az üldözésnek olyan irányzatai csúcsosodnának ki, amelyek a tömegeket könnyen megnyerik, mert teljesen összeférnek az erkölcsi elvadulásnak ama szomorú tüneteivel, amelyek a hosszú háborúnak és a forradalmakrak következményei. A legelső és alapvető követelmény a keresztény gondolat ősi ellenségének: az önzés szellemének leküzdése. Az önzésnek többféle alakja van : van anyagi önzés, van osztályönzés, van pártönzés, van politikai önzés. Az önzésnek mindezen alakjai ellenkeznek a keresztény ethika gondolatával és az önzésnek mindezen alakjai egyszersmind ellenségei a nemzeti megújhodás erkölcsi alapvetésének. Az anyagi önzés kiemelése nem jelenti a jogos önérdek kiküszöbölését, hanem cs?k azt, hogy a nyereségvágy ne érvényesülhessen olyan módon, amely akár másoknak, akár a köznek rovására menne. Ezt tisztán csak & tömegekhez, a sokaságokhoz intézett intések által elérni nem lehet. Ezen a téren az intézményes biztositékoknak egész sorozata szükséges, nemcsak az állam részéről, hanem itt már nagy munkakör nyilik a gazdasági érdekképviseletek és a gazdasági önkormányzati szervek számára is. Ezeket a szerveket s ezeknek vezetőit rá kell hangolni olyan munkára, hogy mindegyik a maga gazdasági körének határain belül is — és nemcsak a másokéban — kutassa, hogy mik ott a nyereségvágynak azon tünetei, amelyek árdrágítással, uzsorával, a gyengébbek kihasználásával, a konjunktúrák jogosulatlan előidézésével vannak összefüggésben. Az osztályönzés kiküszöbölésének munkájában a legkevesebbet várhatjuk és követelhetjük attól az osztálytól, amely a társadalomtól még sokat remélhet, még sokat követelhet, — értem a munkásosztályt. R munkásosztálytól csak azt kívánhatjuk, hogy a maga követeléseinek felállításában ne vágja el az ágat őnmagaalatt, azáltal, hogy a termelés feltételeivel ellentétbe jöjjön; a munkásosztálytól csak azt követelhetjük, hogy ne törekedjék egyeduralomra, ne törekedjék diktatúrára hanem illeszkedjék be az egész nemzeti élet szervezetébe a maga jogos aspirációival. Különben pedig a társadalomnak többi, kedvezőbb helyzetben lévő osztályain múlik, hogy a nagy szociális kiegyenlítő munkát saját osztályérdeki egoizmusa nélkül végézze. A munka tisztelete, a munka megbecsülése a regenerációnak egyik feltétele. Már ebből a szempontból is a keresztény alapon felépült társa- \ dalmi életnek és tevékenységnek meg kell valósítania azt, hogy a munka után is embertársaink nemcsak az életfenntartásához a termelési eszközök biztosításához szükséges létminimumot szerezhessék meg, hanem emberhez méltó egzisztenciát is teremthessenek maguknak. R higiénikus feltételek és a . családfentartási lehetőségek tekintetében nem szabad a keresztény elveken alapuló társadalmakban külömbségnek lennie osztály és osztály közt. Rz emberi élet legprimitívebb feltételeihez tartozó viszonylatokban, a higiénikus, az egészséget, a családot, a gyermek i.nevelést biztosító -intézményekben nem utópia, hanem követelmény a helyzetek teíjesegyenlóségének megvalósítása a társadalom osztályára nézve, épugy a megindulási, mint a továbbhaladási lehetőségek megteremtésében is. Szóval itt az osztály-egoizmusnak legyőzésével — ha igazán keresztény alapon akarunk állani — a vagyonos, az úgynevezett magasabb osztályoknak meg kell hozniok azokat az áldozatokat, amelyek szükségesek, hogy kihuzzuk azoknak az ellentéteknek méregfogait, amelyeknek veszedelmes része nem az, amely lelkiismeretlen agitátorok sugalmazásaiból ered, hanem az, amely valósággal tűrhetetlen állapotnak létezésétől függ ...A politikai egoiz másról, csak néhány szót akarok mondani. R politikai ellentétek a meggyőződések különbözőségének talaján fakadnak és soha egészen ki nem küszöbölhetők. De a keresztény ethika azt kívánja, hogy aki közügyekkel foglalkozik, az azt tisztán a közérdek, a közügy szempontjából tegye. Ezen a téren, melyen a felelősség egész súlya a vezető egyéniségeken van és abban a vonatkozásban is lehet megismételni azt, amit az apostol más vonatkozásban mond, vizsgálja meg mindenki önmagát, vessen számot önmagával és küszöböljön ki a közélet terén mindent, ami nem tisztán és önzetlenül a köz szolgálatának gondolata. Rz igazságosság a keresztény etika szerint az úgynevezett kardinalis erényeknek egyike. Rz igazságosság azonban azt kivánja, hogy ne bűnhődjék senki, aki nem bűnös, hogy hatalmat csak az állam által erre rendelt közegek, az igazságosság minden biztosítékával ellátva gyakorolhassanak. R ke.esztény etika követeli, hogy az államnak berendezése minden területen olyan legyen, hogy igenis biztosítsa a bűnténynek szigorú megtorlását, hogy igenis biztosítsa az ujabb, a most tapasztaltakhoz hasonló fölfordulások elleni védekezést s mindezeket erőteljesen és hatályosan biztosítva, történjék ez a jog és az igazságosság fogalma szerint, történjék mindez biztositékául annak, hogy csak az a bűnös, aki lakol s az ártatlant semmiféle üldözés, bántalmazás nem érheti. Akik ezen a téren másképen akarnak eljárni, azok legyenek szívesek eljárásukat bármilyen más jelzővel, csak a „keresztény kurzus" jelzővel nem jelölni. A keresztény éra tartósságának biztositéka főleg annak eredményességében van. Most külső nehézségek nélkül tud érvényesülni; fejtse ki a benne rejlő igazi erőt; bizonyítsa be alkotó képességét, amelyet, ha be nem bizonyít, nem ő benne, hanem csak az emberekben lesz a hiba. Mutassa be, hogy az ország regenerációját hivatással tudja művelni, hogy a lelki megújhodást tényleg megtudja teremteni s intézményesen támogatni. Ezzel biztosítva van a fönnmaradás, máskép nem. 9 Magyarországi Szakszervezetek Tanácsának < első gyűlése Budapest, okt. 25. / R Magyarországi Szakszervezetek Tanácsa vasárnap délelőtt tartotta meg Budapesten első kongresszusát, melyen 215 ezer magyar szervezett munkás képviselői jelentek meg. R gyűlést Rottenstein Mór elnök nyitotta meg. Hangoztatta, hogy a mai munkabérek csak látszólag magasak, de nem állanak arányban a közszükségleti cikkek mai árával. Kijelentette, hogy a szervezett munkásság sohasem fogja elismerni a trianoni békét s ha gyülekezési joga mindenütt biztosítva volna, a megszállott területeken ellenállhatatlan irredentát fejtenének ki. Cseh szén magyar lisztért Budapest, okt. 25. R MÁV az utóbbi hetekben szénhiány miatt kénytelen volt korlátozni a személy- és teherforgalmat. Hoyy a téli nagyobb szükségletek miatt a további korlátozások elkerülhetők legyenek, kormányunk tárgyalásokat folytat a cseh kormánynyal szén behozatalának lehetővé tétéle ügyében. R cseh szén beszerzése nem rekompenzációs uton fog történni, hanem olyan formán, hogy a csehek magyar lisztet fognak jó áron megvásárolni, mig mi ugyancsak készpénzzel fizetjük majd meg a szenet.