Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-08 / 80. szám

Békéscsaba, 1920. julius 8. Csütörtök /. évfolyam 80. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A töke A közelmúltban foglalkozott a Körösvidék a munka és a tőke viszonyával; a munkát a tőke szülőjének, a tőkét a munka édes gyermekének tüntette fel. Az emiitett cikknek állásfoglalása teljesen indokolt és helyes mindarra a tőkére nézve, amelyet munka teremtett és a takarékosság tartott meg, mert a tőkeképződés természetes forrása tényleg a munka volt és marad minden időben. Van azonban a tőkeképződésnek a munkán kivül más tényezője is és az ebből keletkező tőke egészen más elbírálás alá esik, mint az, melyet a m.unka hozott létre. Ezt az idegen tényezőt a közelmúlt természetellenes gazdasági viszonyai tárták legszembeötlőbben elénk. A rohamos áremelkedések olyan tőkeszaporulatokat eredményeztek, amelyekben semmi része sem volt a munkának. Ezeket a tőkenövekedéseket a szerzőn kivül álló természetellenes gazdasági változások idézték elő, azok a közgazdasági változások, melyeket a háború és az azt követő forradalmak váltottak ki. Eszerint mind az a tőke, mely ilyen áremelkedésből származott, nem a tőkés munkájának és takarékosságának eredménye, hanem a háborúé és forradalomé, önként felvetődik tehát a kérdés, hogy az igy keletkezett tőke ugyanolyan elbírálás alá vonandó-e, mint az, melyet a munka és a takarékosság teremtett és megilleti-e ez a tőke azokat, akiknek ma is birtokában van és ha nem, ugy hát kit illet. < Mielőtt ezekre a magántulajdon szentségébe vágó, nagy horderejű kérdésekre válaszolnánk, mélyebben be kell hatolnunk annak vizsgálatába, hogyan szaporodtak a tőkéK az áremelkedések következtében. Különbséget kell itt tenni elsősorban a készpénztőke és a befektetett tőke között. A készpénztőkére ugyanis az áremelkedések éppen ellenkező hatással voltak, mint a befektetett tőkére, mert azt nemhogy növelték, hanem a pénzvásárló erejének csökkenése következtében számszerűleg változatlan értékét tetemesen leszállították. A befektetett tőkénél ismét különbséget kell tenni aszerint, amint a befektetett tőke ma is megvan ugyanabban a befektetésben, mint a háború előtt volt, vagy forgatták és a megítélés idejében készpénzben vagy befektetetett állapotban van-e. A befektetés változatlansága ugyanis tetemesen emelte az abban nyugvó tőke értékét, de csak eszményileg, mert a pénz értékének emelkedésével annak a tőkének értéke ugyanoly mértékben csökken és ha a pénz visszanyeri háború előtti értékét, a változatlanul befektetve maradt tőke is leszáll háború előtti értékére. Az ilyen töke növekedése tehát mindaddig csak eszményi marad, amíg pénzzé nem teszik, vagyis a befektetésből ki nem vonják, addig tehát itt tőkeszaporodásról sem lehet szó és igy ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a készpénztőke. Ha ellenben a befektetett tőkét időközben egyszer vagy többször pénzzé tették és az elbírálás idejében egészben vagy részben, pénzben vagy értékben lényegesen nem változott befektetésben, mint államkölcsön, záloglevél stb. van, ugy a tőkének ez a része * gmenekül az általános áreséssel beálló tőkecsöKkenéstől és biztosítja az áremelkedéssel elért tőkegyarapodást. És itt van a legnagyobb nehézség, mert a befektetések értéke nem mindig haladt arányosan a pénz értékének csökkenésével és mig egyik árunál százszoros, a másiknál ezerszeres áremelkedés következett be s igy a befektetés tárgyának változása a legkülönbözőbb nyereségekre vezetett és ellnek következtében részben állandósittatott. Ebből következik, hogy mindabban az esetben, amidőn a háború előtt befektetett tőke forgattatott, az az áremelkedésekkel szaporodott. De gyarapodott a tőke az áremelkedés folytán ott is, ahol azzal szemben tartozás állott fenn. Ezeknek az adósságoknak kifizetését ügyanis az tette lehetővé, hogy a befektetett tőke hozadéka a drágulásnak megfelelően emelkedett. És növekedett ugyancsak az áremelkedés következtében az olymódon befektetett tőke is, amelynek hozadéka nem készpénzben, hanem terményekben, iparcikkekben állott, mert ezeknek áremelkedése a tőke hozamát megsokszorosította és a megnövekedett hozadék vagy készpénzben, vagy ujabb befektetésben nyervén elhelyezést, ugyanolyan elbírálás alá kell, hogy essék, mint azt föntebb kifejtettük. Áttérve már most a főkérdésre megállapítandó, hogy megilleti-e a tőkést az áremelkedés okozta tőketöbblet, vagy ha nem, kit illet meg. Véleményem szerint a tőke azé, akinek létét köszönheti. Minthogy pedig az áremelkedést a háború és a forradalmak idézték elő, az annak következtében keletkezett tőke a háborúé és a forradalomé, vagyis ezek költségeinek fedezésére fordítandó. Annál is inkább erre kell fordítani, mert ha ez nem történik meg, ugy a háború és forradalmak költségeit azoknak is viselniök kell, akiknek tőkéjét az értékemelkedés nem növelte, ami kétözeres igazságtalanságra vezet, mert a tőkegyarapodás is ezek rovására történt. Az értékemelkedéssel ugyanis azokhoz özönlött a pénz, akik befektetéseiket pénzzé tették, még pedig azoktól is, akiknek készpénz, vagy állagában változatlan más tőke, vagy csak az áremelkedéssel arányosan nem emelkedő jövedelem állott rendelkezésükre. Akiknek tőkéje az áremelkedések folytán gyarapodott, ez a gyarapodás azoknak rovására és kárára történt, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy az értékemelkedésből hasznot húzzanak. Semmivel sem volna tehát indokolható, hogy az áremelkedések miatt egyébként is károsodottak részesedjenek azoknak a terheknek viselésében, melyeket a háború és a forradalmak idéztek elő. Ezek a terhek egyedül azokra volnának háritandók, akik az értékemelkedés előnyeit kihasználták. Mindebből az következik, hogy a vagyondézsma a háborús és forradalmi költségek fedezésére teljesen jogosult, de kizárólag azokkal a tőkésekkel szemben, akik a természetellenes gazdasági átvállozások előnyeit élvezték és azokkal szemben oly mértékben, amilyen mértékben az értékemelkedés vagyonukat növelte. Ennek gyakorlati megvalósítása másképpen nem képzelhető, mint hogy ha mindenkinek megállapítják a lehetőséghez képest, háború előtti vagyonát és vagyonából mindazt igénybe veszik, ami a vagyon rendes gazdasági viszonyok melletti növekedésének mértékén felül ma birtokában van. Hogy ez óriási munka, az kétségtelen, de minél hamarább fogunk hozzá, annál hamarább végére érünk és nincs az a nagy munka, amit megfelelő munkaerővel elvégezni nem lehetne. Az állam vagyoni rendezésének egyszer meg kell történnie és minél tovább halogatjuk ezt, annál mélyebben sülyedünk el az adóságok tengerébe. A szilárd elhatározással megválasztott és megingathatatlan követezetességgel követett ut, még ha nem a legjobb is, hamarább célhoz vezet, mint az útelágazások előtti töprengés és határozatlanság, ami egy lépéssel sem visz előre. Lássuk hát már végre, melyik útra lép az ország kormánya s ha rátette lábát valamelyikre, nekünk más kötelességünk nem lehet, minthogy utja elé akadályokat ne gördítsünk; hanem ellenkezőleg, igyekezzünk minden zökkenőt teljes odaadással elsimítani, hogy mielőbb elérkezhessünk a végcélhoz: állami háztartásunk rendezéséhez, ami mindenki boldogulásának legnagyobb biztositéka. laDIOSRIIIIilieE! a 9 Q s n i Elmúlt a válság Bethlen gróf az uj miniszterelnök — A Kormányzó tudomásul vette a pártok előterjesztését Budapest, julius 7. R két kormányzó párt nevében nagyatádi Szabó és Dömötör István hosszas kihallgatáson voltak szerdán délelőtt 11 órakor a Kormányzónál. Egy teljes órai tárgyalás után a Kormányzó tudomásul vette a kormányzó pártok kívánságait és előterjesztését jóváhagyta. R pártok előterjesztése szerint a mai viszonyok között egyedüli megoldás, ha a Kormányzó Bethlen István grófot bizza meg az uj kormány megalakításával. Bethlen István gróf még szerdán este megkapta a Kormányzó ily értelmű felszólítását. Kifakadások Diimötör ellen a ker, nemzeti egyesülés pártjában Budapest, juli 7. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában ma délelőtt nagyon éles hangon támadták Dömötör Istvánt. A támadók szerint Dömötör azzal igyekszik a pártot bomlasztani, hogy egyeseket a kisgazdákhoz való csatlakozásra csábit. Délutánra már megenyhült a hangulat. Nagyatádi Szabó késziti el a földbirtokreform tervezetét. Budapest, julius 7. A Kormányzó felhívta nagyatádi Szabó Istvánt, hogy a föld birtokreform ügyében a saját elvei alapján készítsen eiaborátumot s azt terjessze elé. A Simányi-kabinet utolsó minisztertanácsa Budapest, julius 7. Simonyi-Semadan Sándor kabinetje ma délelőtt 11 órakor tartotta utolsó minisztertanácsát, meiyen a likvidáló kormány ügyeit tárgyalták R tanácskozás után Simonyi ebédet adott volt kormánya tagjainak. Megkezdődött a Spaa-i konferencia Spaa, julius 7. A spaai konferencia első napján Németország lefegyverzésének programmját állapiottták meg. Az ügy részleteit a következő_uléseken fogják megtárgyalni. A tárgyalások előreláthatólag két hétig fognak eltartani.