Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-25 / 22. szám

Békéscsaba, 1920. április 25. Vasárnap I. évfolyam 22. szán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám Hirdetéssk naponta 11 óráig adhatók fel 1919. április 26. Az oláh megszállás és előzményei. Márc. 21-ike után jött reánk a másik csapás, ápr. 26-án. ff proletárdiktatúra kez­dett már bemelegedni munkájába; mind jobban nyomott, gyötört bennünket. Már csak suttogva mertünk panaszkodni, körü­löttünk elvtárs-kémek lestek nyilatkozata­inkat, hogy a forrodalmi törvényszék elé hurcoljanak- Ez pedig nem tréfált. ff nép­biztosok, ifj. Urbán, Petrovszky, Orvos s más hatalmasságok minden napon ránk sújtottak egy pörölycsapással: gyors egy­másutánban mindenünket lefoglaltnak je­lentették ki. Már tűrhetetlen volt az elnyo­más. pedig még csak az elején voltunk­Hozzánk rnég nem látogattak el Szamuelli terror hóhérjai, csak fiatal zsidó kölykök szállingóztak mint „teljes hatalmú" megbí­zottak, az élet és halál urai, hogy velünk, kik becsületes munkában töltöttük el éle­tünket, kegyetlen szeszélyök szerint elbán­janak- ff túszoknak ápr. 22-én történt- el­hurcoltatása után fokozódó rettegésben él­tünk- ff tömegek irigysége és dühe a bur­zsuj ellen már magasra fel volt izgatva. Fokozták ezt a csúcsai és halmágyi harc­vonalról jött rossz hirek is: az oláhok kö­zelednek- Hz elvtársak a tömegekbe dob­ták a vádat, hogy az oláht CIZ urak" hivták be. Neveket is említettek. Faggattam őket, bizonyítsák ezt be; természetesen nem tudták- Kézzelfoghatóan megmagyaráztam nekik, hogy pár ember hívására egész or­szág hadereje nem jön be, de jönnek a könnyű zsákmányra, melyet a kommunis­táktól akarnak elvenni, őket elkergetvén. Nem hitték el érveimet, nekik jól esett az urakra fogott vád. ff tömegben most is él ez a gyanú, nem lehet eloszlatni. F\pr. 23-án délben beszállásolta ma­gát lakásunkba két gépfegyverrel 16 vörös katona, mind orosházi kisgazda. Tegnap délután — mondották — még Kisjenőben voltak az oláhokkal „szemben"; pár óra alatt Gyulán át, gyalog, onnan már hozzám érkeztek- ff vörösek Kisjenőben is az el­lenség látására eltűntek mint a köd, Békés­csaba határán három helyen voltak felál­lítva a vörösek, egyik állásuk a Vcszely-hid­nál volt, ide jártak ki óradíj szerinti szol­gálatba. Hpr. 25-én péntek este 9 óra körül a főtéren sorakozva visszavonultak a vörösek a vasút utcán át az állomás felé; ekkor hurcolták magukkal a „burzsoázia fejét," dr Berthóty István polgármesterünket is. Szom­batra, virradó hajnalban pedig a békés­csabai frontokról is visszavonultak mind a vörösek, nagy zajjal szinte futva a vasut­utcán át az állomás felé. Már nyomukban voltak az oláhok- ff vörösek tehát kiürí­tették városunkat, állításuk szerint azért, hogy megkíméljék az ágyúzástól, tényleg, mert megállás nélkül szaladtak az oláh elől. f\ direktorok már előbb, idején elmenekültek, útiköltségre magukkal vive több milliót; közülök csak dr, Székely La­jos elnökük maradt vissza, hogy fogadja az oláhokat. S midőn a gyászos napon, szombaton déli 12 óra után pár perccel a körgátnál a gyulai uton feltűnt a kis számú oláh járőr, én megkönnyebbültem ugyan, hogy megszabadultunk a kommunistáktól, de végtelenül elszomorított, hogy igy ezek által szabadultunk meg. Tudtam, mondtam, hogy egyik holló elzavarta a másikat a szegény magyar haza testéről, csak azt nem tudtam még, melyik a kegyetlenebb, melyik vájja mélyebbre karmát a testébe. — S a járőr után jött az oláh katonaság hosszú sorok­ban, sok elvett ágyunkkal, de rongyosan, kiéhezetten, azoban példás fegyelemben, ff Kossuth szobor előtt a trombiták folytonos egyhangú fúvása mellett vonultak be a főtérre, innen a vasút utcára. Megszállták városunkat, minden utcában azonnal meg­jelentek kutató járőrök, nem rejtőzik-e el­lenség. Ez órától megkezdődött második kálváriánk. Birtokukba vették életünket, vagyonunkat; hogyan sáfárkodtak vele, ar­ról a jóvátételi bizottság állit össze borzal­mas képet. Országot igy még ki nem fosz­tottak. eltakarodásuk után mindenütt nyo­mor maradt utánuk­Még szombaton az oláhok egyes csa­patai Békés és Kondoros felé vonultak, vasarnap délután pedig hosszú uj csapa­taik jöttek amint mondták megitatni lova­ikat a Tisza vizéből. Elkísértem őket a szarvasi ut végéig, könnyezve, fájó szívvel ki fakadva a sors igazságtalansága miatt: „Szegény magyar hazám de kijutott neked a szenvedésből!" Hisztorikus. Táviratok, (A Körösvidék eredeti táviratai.) Fej nélkül a szabadkőművesség. (Bpest.) R magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere lemondott tisztségéről. Le­mondását a belügyminisztériumnak bejelentette. Az első „szállítmány." (Budapest:) R keleti pályaudvarról tegnap reggel 10 vaggonból álló vonat indult — Galíci­ába. Rz utasai egytöl-egyig láncosok és árdrágí­tók voltak, akik legnagyobb részt 1916-ban özönlöt­tek Budapestre egy-egy kosár citrommal s azóta emeletes házra valót szereztek. R vaggonokat közvetlenül a vonat indulása előtt lezárták, ne­hogy eszébe jusson valamelyiknek útközben visz^ szatelepedni. Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedévre 36 K. Egyes szám ára 4 oldalas 1 K, 2 oldalas 50 fillér Májas elseje. (Budapest) R szociáldemokrata párt nép gyűlést tartott a május elsejei munkásünnep mei tartásának kérdésében, R gyűlésen azt határo ták ugyan, hogy megtartják mostan is á munká ünnepet, minthogy azonban történetesen szón batra esik, hazafias lelkesedéssel mondották 1 hogy vasárnap nem fognak munkaszünetet ta tani, hogy az országos érdekű termelés hátrán ne szenvedjen. R keresztény szociálisták ezz szemben ujabban is a május elsejei ünnep ell< foglaltak állást, és követelték az eltörlését. R szoc áldemokraták azt is kimondották különben, ho< május elsejét gyülekezés és felvonulások nélki csendben ünneplik meg, Sándor Pál szót kér. (Bpest) Rakovszky Istvánt felkereste Sánd Pál és engedélyt kért, hogy a nemzetgyűlési a szegedi főrabbi hazaárulásával szemben kifej hesse a hazafias zsidóság álláspontját. Rakovszl a kérést azzal utnsitotta vissza, hogy az inden nitási vita sürgőssége nem engedi meg sémi nemközérdekü kérdés napirendre hozását. megint hadiállapot a Felvidéken. (Kassa) Egy cseh tábornok és a Kassi székelő Zsupán aláírásával hatalmas vörös szii plakátokat ragasztottak ki, amelynek értelmébi az egész felvidéken teljes szigorral áll vissza : a hadiállapot, amit Srobár nem régen deklan s szüntetett meg. R plakát tudtul adja az egé felvidéknek, hogy „minden felforgató elem, ug szintén mindazok, akik a Csehszlovák állam c len — ha csak szóval is — vétenek, Illavára i ternáltatnak és felakasztatnak." A francia csapatok visszavonása. (London) Rz angol kormány ujabban ism lépéseket tett a francia kormánynál a Frankfut ban s a többi német városokban elhelyezett me szálló csapatok visszavonása ügyében. (MTI.) Görögország megnagyobbodott. (San-Remo) R pénteki tárgyalások során békeszerződések Görögországra vonatkozó r széröl döntöttek. R döntés értelmében Görögő szág tetemesen megnagyobbodott és a Feket tengerig terjed. (MTI.) Tlémet képviselet San-Remoban. (Berlin) Lyod Georg és Nitti indítványozta hogy a San-Remoban folyó tárgyalásokra hívj; meg Németországot is. (MTI.) Amerika a németekért. (Koppeahdga) Rz amerikai államtitkár azj fordult az ántánthatalmakhoz, hogy hosszabb sák meg azt a határidőt, amelyen belül a ném tek vissza kell vonják csapataikat a semleg zóna területéről. Millerand a németek ellen. (Paris) Millerand nagy ellenszenvvel fogad a németek azon kérelmét, hogy 200000 főnyi s reget tarthassanak fegyverben. Loyd Georg elle ben kedvezően nyilatkozott a kérelemről. Kij lentette, hogy Németország részére fontos szü ségnek tartja a 200000 főnyi hadsereget a bel rend fenntartására, amely nélkül lehetetlenné v lik Németország részére a békeszerződés por jainak betartása. Véleménye szerint Németc szág sokkal gyengébb ma annál, semhogy Fra ciaországra nézve katonai szempontból vesz delmessé válhatna. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom