Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám
1920-04-25 / 22. szám
yest Békéscsaba, 1920.. április 15. Audenciák a Kormányzónál. (Bpest) A Kormányzó ur Őfőméltósága a ;gutóbbi napokban fogadta a Budapestre meneült kolozsvári és pozsonyi egyetemek küldötteit, 'énteken a Gyáriparosok Országos Szövetsége sztelgett küldöttségileg a Kormányzó előtt. Ofőléltósága a legmesszebbmenő támogatásáról biz)sitotta a Szövetkezetet a magyar gyáripar érekében. A magyar külügyi társaság nevében rőf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Bereviczy és Wassich ismertették a társaság célját Kormányzó előít. A Kormányzó kijelentette, ogy örömmel és hazafias önzetlenséggel kivánja imogatni a társaságot céljának elérésében. A üldöttektől szívélyesen búcsúzott el. A franciaországi foglyok. (Bpest) A honvédelmi miniszter kijelentette, j ogy a nyugsti fronton fogságba eset,Jhaza térő í íagyar katonák első vonatát 23-én vették át iküldötteink Feldkirchenben. (MTI.) Koalíciós kormány Szerbiában. ? A Coriere de la Sera jelenti: A szerb korlány lemondott. Koalíciós kormány megalakításban fáradoznak. (MTI.) A nemzetgyűlés. lz ülések meghosszabbítása. — Dr. Löw, szegedi őrabbi hazaárnlási ügye. — A nő kérdés és anyavédelem. Rakovszky István nyitotta meg az ülést és z índemnitási vita megindulása előtt bejelentette, ogy a ház üléseit ezentúl nem 11-kor, hanem 0 órakor kezdi. Több felszólalás titán Simonyilemadam miniszterelnök nyilatkozott az intézkeésekről, melyeket a kormány dr. Lőw — a hazaruló szegedi főrabbi ügyében sürgönyileg renelt el. Kovács (k. n. egyes.) a zsidó kereskeelmet jellemezte, mint amelynek szelleme kiküzöbölendő. Slachta Margit a nőkről, mint a emzet legfőbb erőforrásairól beszélt. A nők helyetének a javítását sürgette. A csecsemő és lyermekhalandóság korlátozására intenzívebb nyavédelmet kiván. Tárgyalta még az ülés a anitás reformját, az iskolák tanayagának keres:edelmi, ipari és gazdasági szempontokra való ekintettel megejtendő átdolgozását. Haller a szegedi rabbi hazaárulási ügyével apcsolatban sürgős intézkedéseket követel a lemzet megrágalmazói ellen, akik a külföld előtt ólunk aljasnál-aljasabb híreket terjesztenek. Békési küldöttség Pesten. Békésről a hét folyamán 10 tagu küllöttség járt Budapesten. T\ küldöttség Faagó László vezetésével tisztelgett nagyítádi Szabó István közélelmezési; Rabinek jyula földmivelésügyi miniszternél. Nagyitádi Szabó István a közélelmezési szálliásokra vonatkozólag azt a nagyfontosságú :lvi kijelentést tette, hogy szeretné minlenütt olyan szervekre bizni ezeket a szálitásokat, melyek a termelő gazdatársaialomból alakultak s melyek iránt a ternelő gazdatársadalom feltétlen bizalomnál van. nhol ilyen szervek már vannak, nináenütt ilyenekre bizta a közélelmezési .zállitásokat s kívánatosnak tartja, hogy iz ország minden részében alakuljanak íasonló keresztyén szervezetek, melyek kellő ínyagi erők, a feltétlen bizalom s rdternettség birtokában képesek s alkalmasok 1 közélelmezési szállítások lebonyolítására. Rubinek Gyula fölámivelésügyi miíiszter örömmel fogadta a küldöttség által smertetett ama törekvést, hogy Békés a (eresztyén kisgazda birtok s a nagybirtok jazdasági erejének harmonikus egycsité,ével a földbirtokreform keresztülviteléig s nagyszabású mezőgazdasági ipartelepet szándékozik létesíteni, melynek első üzemeiepét fogja képezni a mezőgazdasági -zeszgyár. Kijelentette, hogy ennek a részére az engedélyt s a kontingenst megadja. Politikai természetű kérdésekben is nyilatkozott mindkét miniszter. Feltétlenül bizalommal vannak az iránt, hogy Békésmegye választókerületeiben a kereszténykeresztyén kisgazda és földmivespárt jelöltjei fognak a junius 13-án megejtendő választásokon a nemzetgyűlésbe bejutni. Hangsúlyozták azonban azt is, hogy az egyes kerületek teljes egyetértésben kizárólag az ország nagy e'rdekeire legyenek tekintettel. T\z ország nagy érdeke azt kivánja, hogy erős kormányzatra képes párt legyen a kisgazáa- és földmivespárt. ff pártnak szüksége van kipróbált, szilárd jellemű, nagy tudásu, keresztyén politikusokra, szüksége van olyan képviselőkre, akik nemcsak a nemzetgyűlésben, hanem az államháztartás gépezetének vezetésében, a külfölddel való viszonyaink rendezésében is megállhatják helyüket. T\ pártnak szüksége van olyan képviselőkre, j akik nemcsak választási jelszavakkal keltik fel maguk iránt a bizalmat, kapcsolják magukhoz a választó társadalmat, hanem I akik tetteikkel s hövetkezetes, becsületes kitartásukkal s magatartásukkal állandó, biztos zálogát képezik annak, hogy a keresztyén szellemi erő s tudás tekintélye a nép előtt soha meg ne rendüljön. Lesz-e ... Lesz-e valamikor csendesség és béke ; Lesz-e valamikor boldog 0 föld népe, Terem-e számunkra végro öröm virág, Vagy ármány ássa meg a magyarnak sírját?... Eitünödik lelkem, kutatom, kere'íem: Minő jövő vár rád én hazám, nemzetem?. .. „Régi dicsőségünk" emlékén merengve Bánat gyöngyharmata szökken a szemembe... De letörlöm könnyem, reménycsillag csiílan, Hogy a , királyoknak királyában" bizzam, „Megbűnhődtök mi már a multat s jövendőt". Nem borit ránk az Ur dicstelen jövendőt! ... Tombolhat a vihar, cikázhat a villám, Hogy tűzoszlop gyúljon mártírjaink sírján, Az Ígéret földjét e fénynél meglátva Ködként száll el hazánk sok százados átka ... Ha hiven kitartunk, hogyha „bizva bízunk" Csillagtalan éjben nem nyílik meg sírunk, „Magyarok Istene"* nem hagy el bennünkeüf „Erős vára" merad megpróbált lelkünknek!.. . Dombi Lajos. Vasárnapi feljegyzések. |i A végzetes füst. — Kiáltozás a távolban. j meztelenek. Halott a vízben. — Szalonna és egyéb látomások. Az ember utai Isten kezében vannak és sokszor indul az ember céltalanul, ösztönszerűen, anélkül, hogy tudná: hová, merre, miért? Vasárnap ebéd után leoldom a szalvétát a nyakamból, a külső zsebemből előkotorászom az újságot és végig dűlök a sezlónon. Olvasok. Eleinte kíváncsian, majd türelmetlenség száll meg s a nagybetűk közt kutatok, aztán csalódott boszszuval a derekam alá nyomom az újságot s megbékélt közönnyel neki fogok ásítani. Ujjaimat a búbom alatt összekulcsolom és a plafonra, meg a faliórára bámulok. Egyszer csak felugróm, mintha valami okos gondolatom támadt volna s megindulok a céltalan útra. Megyek és végig bámulok egy délutánt. Az Andrássy uton kettesével-hármasával fordulnak ki a keszkenős divathölgyek a szárazkapuk alól (mosogatás után van már). A sarkon valami pöri gebajszu tizedes csatlakozik kozzájuk, méltóság; teljesen meglassítva a társaság lépteit, mig hátul összefogott ujjai között orgonaágat pörget. A Nádor asztalai körül a nagy kiratokban mindenféle — heimok, — féderek, — steinok és — blattok díszelegnek. Csak fél szemmel sandítok feléjük, amig ellépek a nagy üvegfalak előtt s a borzadály bizonyos nemével gondolom el, mennyire végzetesen romboló hatása lenne az az örökké füstös kávéházi levegő az olyan kereszrényi áhítattal szemérmesen lapuló zsebekre, amilyenek például nekem is adattak viselnem. A főtéren a tarka kendők s a mindenfelé elővillanó csipkék egészen elbódítanak s csupa* szerencse, hogy ébresztgetőleg jön nekem léptennyomon egy-egy könyök, vagy-subickos csizma, amig keresztül úszom a korzót. A hidnak tartok. A köröspartról, az utolsó ház mügül elémbe ugrik egy alattomos fuvallat, amely rám lesett s ami port Dobozról jöttiben összeszedett az országúton, egyszerre a frontomba vágja. Csak a fekete nadrágomat sajnálom, amely különben szmokingnak készült volt az első diákbálomra, de hordódott már tisztinadrágul is daliás időkben s mostan járulékaitól megfosztatván csakis ünnepies sétaalkalmakkor viselődik. A liget orgonavirágos, hangos és mindenféle — szappanszagu. A bokrok alatt tyúkok bogarásznak. A gátra mászom. Szeretem a hegyeket, hát apró lassú léptekkel tolom ki magam a magaslatra, hogy minél tovább tartson a „kapaszkodás". A tribün felől kitörő éljen kiáltások zugnak felém. Áll a meccs. Nem vagyok footballista, de a laikus naiv őszinteségével csodálkozom, hogy ennyi footballista között ennyi tréning után még senki sem tud — Galíciáig rúgni. Kimegyek a Köröspartra. Nagy zöldbékák és meztelen gyermekek ugrálnak a vizbe. Letelepszem egy fűzfa árnyékába s nézem a vizben a bokrokat, az eget s az elsuhanó fecskéket. Egy szúnyog bele mar a balkezem fejébe. A jobb kezemmel odaütök s a halott fenevadat belefricskázom a vizbe és messze elkísérem szemmel, amig úszik lefelé. A fejem fölül levágok egy füzfaágat, meghegyezem a végit. Nyárs lesz belőle. Hirtelen megihletődöm és túlvilági szavak hagyják el automatikusan megmozdult ajkaimat, „Hajdan nyárson pirult a szalonna, Ma nyersen is jó volna, ha volna." Átszellemitő páthosszal ültetem az alkonyi szellő szárnyára a csoda igéket és elindulok haza ! — hétfőt várni . . . I Q B B ü 3 fl A budapesti hadviseltek gyermekeinek elhelyezési ügye. A nemesszivi'iek megértették gyermekeink j sóhajtását, megértették a nélkülöző szülők jajkiáltását és siettek az éhező testvéreink gyermekeinek megmentésére. Újkígyós község áldozatkész lakos-ii 74 gyermeket hivnak magukhoz nyaralásra. Sajnos, hogy helyszűke miatt nem közölhetjük derék polgártársaink nevét, de részünkről hálás köszönetet kell nyilvánítanunk Pain Károly főjegyző urnák és lelkes segitő társainak, akik önzetlen támogatói voltak a nemes akciónak. Dr. Berthóty István polgármester és dr. Zvaratkó Pál árv. h. elnök a következő köszönő levelet intézték a nemes szívű főjegyzőhöz: Tekintetes Pain Károly főjegző urnák Igen Tisztelt Főjegyző Ur! Újkígyós. A budapesti hadviseltek gyermekeinek nyaralására való elhelyezési ügyben kifejtett fáradozásáért fogadja Tekintetességed valamint lelkes segitő társai hálás köszönetünket. A szegények istápolása és a szegény lerongyolódott magyar gyermekeknek a haza javára való megmentése csak a nemes szivüek, csak azok privilégiuma, akik hazájukat igazán és önzetlenül szeretik. Önző emberektől nincs mit kérni. A jó Isten Tekintetességednek valamint lelkes segítőtársainak minden további nemes fáradozását és minden munkálkodását meg fogja koronázni. Fogadja ismételten Tekintetességed, valamint jószívű segítőtársai őszinte köszönetünket és vagyunk hazafias tisztelettel : Dr. Berthóty István sk. polgármester. Dr. Zvaratkó Pál sk. árv. h. elnök.