Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-02-07 / 6. szám
19If. február 7; KOMAROMI LAPOK > • 3. oldal. A .napokban'levelet kupin m a gyűri dandár Tevenleparancsnpkálól, Hivatkozik a lörvényre és kér a helyi liy venle-otthon létesítésének elősegítésére., Kifejti a leventeotthon célját, aratííál hazafias áilásínglálásoin tettekkel bizonyítására. Végül: hálás lenne, ha V:llaszómban az ügy mikénti előmozdításáról értesíteném. Már írtain neki.'válaszom veleje: akarat kell, amint o is írta. Mindenütt, ahol a visszacsatolás óta nem épült meg a levente-otthon, vagy ahol legalább tőreit helységet nem szereztek: az akarat hiányzik. Egyik részről sem, sem a leventék, sem a falu, község polgárai nem szolgálták az ügyet, hallgal.tak vele. A leventéknek ülni kelleti, volna a vasat, a polgároknak meg már egyszer valahára megérteni, hogy a magyar falunak úgy kell egy kulturház, mint ä falat kenyér az éhezőnek. Ha egyes ember ind házat építtetni és bizonyára építtettek is a közelmúltban, egy község már hogyne tudott volna! Nem a kar ásnak nyögés a vége mondja a közmondás.. Nyögő ember sohsem volt alkotó erő, nem is lesz. Ott, ahol csak jajgatni tudnak, sopánkodni, a homokbucka előtt meglő tapadni, az örökös nem lehet folyik ki a szájakon, - ott meglátszik, hogy az a falu hol maradt el azok mögött, amelyek életrevalók, keveset beszélnek, de annál többet tesznek. Az ember hol örvend, hol bosszankodik, amikor olvassa egy-egy falu agilitását, építkezését a közért. Örül, hogy vannak magyarok, akik hazafiasságukat, magyar mivoltukat lettekkel bizonyítják. De bosszankodik ugyanakkor, mert tudja, hogy sok helyen a tcspedés üli meg a lelkeket, űnottak, tervnélküliek, zsugoriak, a magyar jövő hátulkuilogói. Holott az utóbbi magyarja is, ha akarna, tudna tenni. Ereje volna hozzá, földhöz nem verné az áldozat. Ezek azok ä típusok,.- akik mindig a markukat tartják kapásra, de nem nyújtják adásra.. Ezek azok, akik szekereikben^ lovaikban bíznak, és néni a magyar szellemiség erejében. Olvastam 300 lelkes magyar falukról, már rég kulturház hirdeti magyarságukat akkor, amikor az 1000 lelkes faluknak a korcsmájuk hangos a kurjongatásoktól, asztak!öngetéstől, de egv tenyérnyi helyük nincs a magyar szellem számára. Az álmatlan éjszakák lennének beszélő bizonyságok: hányszor, dohány[ sZor törik a- faluk Vezétöi a fójiiketi hogy és miképp lehetne fölrázni ja népet fásultságából, életet önteni: bele, érzékeltetni tudni vele, hogy m agyarnak lenni n e ni a z ököl f i t n gt at ás a, hanem a kultérvárak építése. És itt panaszlom az intézőkörök félreállását, sőt nem egyszer, amikor nagy nehezen mar menné a dolog, az ügy lováhbmenetelének elfeklelését, vagy egyenesén leállítását, egy piros plajbásszal kihúzását a költségvetésből. Nemrég történt meg velem, hogy az egyik minisztériumban iskolaépítés ügyében. 2ÖÜÖ P kölcsön felvételéhez a jóváhagyást nem adták meg azzal: ha a kultusz iskolát akar, adjon pénzt is rá. De ezt úgy mondta az Hieb) tanácsos űr, mintha ő nem is magyar lisztviselő lelt volna, vagy én legalábbis a maláji népiskolára kértem volna a jóváhagyást a kölcsön felvételére. Nem volna szabad még ráadásul tetőzni az amúgy is nehéz munkát, mert így belefárad az ember. Vagy komolyak kijelentéseink a magyarság kultúrájának emelésére, szellemi tőkéjének gyarapítására, elpusztíthatatlaimá tételére, de akkor segítségül kell jönni a falu-vezelők sziszifuszi munkájához, vagy csak szónokolunk, írunk szépeket, ankétezünk, de valóban testté nem akarjuk váltani az igét. Széchenyitől idézhetünk szebbnél-szebbeket gondolataiból, - a legnagyobb magyar lelke az örökkévalóságban csak úgy örvend, ha népe szolgálja is. vérévé leszi a tanításokat), intelmeket. Visszatérve a levente-otthonok építésére, a mi fiainknak építjük, inkább ott töltsék idejüket a szolgálati időn kívül, mini a bűzös, füstös korcsmában. De meg legyen már végre minden magyar falunak egy háza, ahol összejöhet ■ a falu fiatalja, idősebbje, ahol felcsendülhet a magyar nóta téli estéken, a múzsák a nép ajkán szólhatnak, a tudományok világosságot sugározhatnak. Parancsoló 1 a g kell e r r e p é n z t el ő tercm leni. Egy'községnek el kell bírni kulturházának felépítéséi, fenntartását, természetes, benne a leventeotthonnak is helye lenne. Csodáljuk a németeket, japánokat, finneket, olaszokat. Tanuljunk tőlük, hisz tanulni nem szégyen még a mai időkben sem, bár magyarnak teremtett az Isten bennünket. vitéz Antal Árpád. A dohásiyjövodóki alkalmazottak Országos Kongresszusa avagy finomkodva „kontinentális kávé“ : ez volt a névé az európai úri társaság szalonjaiban annak az újfajta, finom, sötétbarna ízletes italnak, amelyet a cikória (CICHORIUM INTYBUS) illatos gyökeréből főztek. Az újfajta ital persze nem volt igazában új, hiszen már a középkori klastromok barátlakói is ismerték és becsülték. Ele a világ most újra felfedezte. Divatba jött az úri népnél, valamint a polgári osztálynál a „kontinentális kávé“.. Amikor ugyanis Napoleon hadat viselt Anglia ellen, európai szárazföld valamennyi kikötőjét elzárta a tengerentúli árucikkek behozatala elől. Vén kontinensünk lakosságát ezzel az intézkedésével arra kényszerítette a franciák császára, hogy úgy« szólván egyik napról a másikra átállítsák magukat és sok minden kellemes élvezeti cikk Helyébe — amelyet az európai ízlés aprán« kint megszokott — máróHnolnapra pótlást találjanak. Mert hiszen honnét is vegyék a dohányt, a kávét meg a cukrot, ha a ten. gerentúli szállítások egycsapásra megszűntek ? Sok mindenféle terv született meg akkor nagy hirtelenjében, de nem mindannyija járt sikerrel. Viszont aztán akadt egész sora az olyan találmányoknak, amelyeknek nyomán lassanként hatalmas iparágak fejlődtek ki. Ezek az új iparok Európa sajátos élettéré« bői nőttek ki és ennek a térségnek nyersanyagaiból teremtett élvezeti cikkeikkel mind nagyobb és nagyobb mértékben látták el a közszükségletet. Bizonyos területeken Európa hovatovább önellátóvá vált: saját földje terményeiből megszületett a jó!« ismert répacukor, maga termelte a dohányt, a cikóriakávé pedig a polgárembernek hűséges kísérőtársává vált. Amikor a napóleoni nagy háborúk véget értele, kontinensünk belátta, milyen áldás az, ha saját erejére támaszkodhatik. Ekkoi Február 1. és 2. napján tartották a M. Kir. Dohány jövedék munkásai Országos Kongresszusukat a Hivatásszervezet Munkáesy-utcai otthonának nagytermében. Kilenc gyár, 15 beváltóhivatal, köztük Komárom is. elküldötte képviselőit a kongresszusra. Ka dzik János a Hivatásszervezet ipari alelnöke üdvözölte az ország minden részéből nagy számban összegyűlt küldötteket, majd pedig Vida István, a Hivatásszervezet országos főtitkára mutatott rá a kongresszus összejövetelének céljára. Nem apró dolgokkal akarunk bíbelődni mondotta —, hanem átfogó javaslatot kidolgozni, mely a Dohányjövedék minden munkása számára könnyen érthetővé teszi jogait és kötelezettségeit. S z é k e 1 y Zoltán szakosztályi elnök n dohányjövedéki munkásság sorsával foglalkozott, majd Schulder Pál dohánygyári ,szaktitkár terjesztette elő a dohánygyárak munkásságának helyzetét megoldó javaslatot. Február 2-án, hétfőn a dohánybeváltói munkásság problémáit tárgyalta a kongreszszus. A beváltói munkásság helyzetét B á nh i d a i Frigyes szakosztályi elnök ismertette A beváltóhivatali munkások legfőbb kérése az, hogy a beváltóhivatal ipari üzemmé minősüljön. Ugyanis a közgazdaságtan, mezőgazdasági üzemtan, sőt az általános joggyakorlat szerint is mezőgazdasági üzem az. amely saját termel vény eil dolgozza fel. A dohánybeváltóhivatalok a termelőktől veszik át áruikat, kémiai eljárásokkal alakítják át a dohányt, mégis mezőgazdasági üzemnek minősülnek. Meg kell tehát a mai visszás helyzetet szüntetni s a beváltóhivatalokat ipari tizemmé kell átminősíteni. Utána Schulder Pál dohánygyári szaktitkár ismertette a beváltóhivatali munkásság helyzetét rendező javaslatot. A javaslat szerint a beváltó ipari üzemmé minősítendő, fizetési feltételei tehát meg kell, hogy egyezzenek a gyári munkásság fizetésének feltételeivel. A iűzőrök, raktárőrök munkaideje azonos kell, hogy legyen a gyári hasonló foglalkozást betöltőkével. Három évi folytonos szolgálat jogosítsa fel a munkást a véglegesítésre. A javaslatot a résztvevők egyhangú lelkesedéssel magukévá tették, majd pedig kimondották a Dohányjövedéki Alkalmazottak Országos Testületének megalakítását. A testület feladata, hogy a közös munkaadó előtt egységesen képviselje a munkásság kéréseit. Javasolta a kongresszus még, hogy a Dohányjövedék Igazgatósága valósítsa meg a munkásügyi alosztályt, ahol az esetleg előforduló panaszokat minden adminisztrációtól mentesen azonnal orvosolják. ELTŰNT nyomtalanul sokezer hölgy arcáról, nyakáról, lábáról, mert tövestül kiirtotta a kellemetlen szőrszálakat, bajuszt, szakállt a valódi »GRACIOZA« tökéletes szőrvésztő fluid, mely már hazánkban is k apható. 3 kis üveg P 3.80, teljes kúrához 6 üveg P 7.20. Használati utasítással, előzetes pénzküldés mellett bérmentve, — utánvéttel 80 fillérrel többe kerül. RAGADJA MEG az alkalmat és hozassa meg azonnal »ILLÚZIÓN« különleges kompozícióinkat használati utasítással és egy liter legfinomabb lavendula fenyőillatot kap. Egy literhez való adagot P 6.— előzetes beküldése mellett bérmentve küldünk. Utánvéttel 80 fillérrel többe kerül. Megrendelhető a magyarországi egyedárusító cégnél: FERENCZI SZABÓ B. SZEGED. OROSZLÁNIG 6. /Ko. A megbízhatóság ismertetője!*! létesült az a vállalkozás, amely a ^Framll «cikóriakávét azóta is gyárija. 1828»at írtak, amikor ez a gyárvállalat alakult. A vál* lalat abban az igaz meggyőződésben, hogy amit készít, való« ban jó áru, állhatatosan és gondosan egyre csak azon munkál» kodott, hogy az egykori „kontinentális kávét" minél jobbá, minél ízesebbé tegye. Volt úgy, hogy nehéz, időket éltek át, volt úgy is, hogy jó idő járt erre a törekvésre, de a végső siker mégis csak a vállalatot igazolta: a ^Franck «cikóriakávé tökéle» tesen és teljes mértékben megfelel minden vele szemben támasz» tott tárgyilagos igénynek. Akár hozzákeverjük valamilyen más kávéhoz, hogy ízét fokozzuk és zamatosabbá tegyük, akár pedig tisztán isszuk — tejet öntvén hozzá —, így is, úgy is csak örülhetünk annak, hogy feltalálták a »cikóriakávét. S élvezetünk még csak nagyobb, ha ezenfelül arra is gondolunk, hogy az a magyar földnek, a magyar ipar szorgalmának gyümölcse.
