Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-07 / 6. szám

4. oldal EftMAJtftMl LAME 1941. február 7. DURNAT DURNAT DUBNA? DURHAT DURNAT KÖNNYŰ ÉPÍTŐLEMEZ lemezt portlandcement és rostanyag keverékéből gyártjuk. lemez könnyen megmunkálható; fával azonos módon fűrészelhető és reszelhető, előfúrás nélkül szegezhető. lemez körtnyű, jó hőszigetelő, nem gyúlékony. lemezeket 2500X1200 mm-es táblákban, 4 mm vastag­ságban kizárólag világosszürke színben gyártjuk. DURNAT lemezeket kizárólag belső fal- és menyezelburkolásra ajánljuk. A lemezek közvetlenül nyers deszkára, vagy falba ágyazott faékre szegekkel vagy csavarokkal erősíthetők fel A sima felületű és nagyméretű lemezekkel készített bur­kolás könnyen tisztán tartható és tetszetős. A lemezek mésszel vagy cementálló festékkel minden különleges kezelés nélkül mázolhatok. ETERNIT MŰVEK HATSCHEK LAJOS BUDAPEST, V. - TELEFON: 115-363. - INT. 121212. DURNAT építőlemez óvóhelyek falburkolására, magtárakban deszkahombár helyett falburkolásra, továbbá lakások, üzemek elsöfítése céljából nyilasok, ablakok befedésére igen alkalmas, könnyen kezelhető és olcsó. — Felvilágosítással, és árajánlattal készséggel szolgál: komáromi képviselet: SZ&BÓ LAJOS oki. ács- és kőművesmester, KOMÁROM, Megyercsi-utca 33. — Telefon: 132. Thermae Almasienses Közli: Lenhardt György. (V. folytatás.) A hévíz műhelye és eredete. Mivel ezen előhegy teljes és elég terjedel­mes kerületén alig egy-két helyen csupán csepegő források találhatók, maga a hegy mégis nagyon nedves — akár a földalatti s itt felgyülemlő gőzök, akár pedig a lég­körből léhulló csapadék: elnyelt eső, har­mat, hóié miatt. Nem kétséges^ hogy az akár központi, akár légköri nedvesség kö­zönséges savanyúsóval, sőt még ezen felül párával, valamint zsíros anyaggal van te­lítve és minden mészkőszikla közönséges sósavat, kénes és szurkos részecskéket is tartalmaz. Eszerint ezen hévizek műhelye az előhegy ölében van, mélyebb barlang­jaiban tárolódik és földalatti “csatornák út­ján nagyobb részük ott, azon a helyen, ahol a források tényleg fakadnak, kisebb részük pedig Almás mocsarában, részint a Duna másik felén, l’at területén ömlik ki. Úgy vélem tehát, hogy a gyógyforrások eredetét ezen előhegyben kell keresnünk. A hévizek langyosságának és hidegségének váltakozása. Ha ezen hévizek természetes sajátságait tesszük megfigyelésünk tárgyává, elsősor­ban az a kérdés merül fel, hogy a víz lan­gyossága és hidegsége változandóságának mik is a törvényei? Nyáron ugyanis akár­csak némely pincében, vagy jégveremben érzékeink csalódnak, mert a hőmérő sok pincében — az egyikben 30, a másikban' 84 lábnyi mélységben — nyáron nagyobb meleget, mint télen és télen nagyobb hide­get mutat, mint nyáron. Sőt Í00 lábnyi mély pincékben télen is, nyáron is egy­forma meleg van, de mégsem kell ebből arra következtetni, mintha minden pincé­ben, vagy barlangban a hőmérő egyfor­mán viselkednék. A tapasztalat ennek ellen­kezőjét bizonyítja. Így például említésre méltó Torna megyében, Szelice faluban létező Lednica barlang, melyről a tudós Bél Mátyás egyedülálló megfigyeléseit angol bölcseleti írásaiban is fejtegette. Érmek a barlangnak az a tulajdonsága, hogy kora tavasszal a kő lassankint izzad és a le­vegő minél jobban melegszik, a barlang hidege annál inkább érezhetővé válik; nyá­lon pedig a perzselő melegben megfagy benne minden, úgyhogy hetenkint a bar­lang jegével 600 szekeret is meg lehet töl­teni; azután ősszel a hónapok fokozatos le­hűlésével a barlang hidege is felenged és a jég felolvad. Télen végül az egész barlang felmelegszik és legyek, szúnyogok, denevé­rek, nyíllak és rókák lakóhelyévé lesz. Ej a jelenség ahogy az év négy szaká­ban megismétlődik, úgy a 24 órás nap négy szaka szerint is, mely bizonyos tekin­tetben az év négy évszakának felel meg: a hajnal ugyanis langyos meleggel tavaszo­­dik, a dél a nap melegével, akárcsak a nyár közepén felmelegszik, a szürkület ősz­nek megfelelőleg a levegő minőségét meg­változtatja, aztán az éjszaka, mintegy má­sodik tél. hidegbe dermed. Semmi esetre sem kell mesébe illőnek tartani tehál Juppiter Rammon*) templo­mában létezett napforrást, melyről külön­böző írók emlékeznek meg, mint Arrianus, Curtius, Lucanus, Lucretius, Mela, Ovidius, Plinius. Ptolemacus, Selinus és mások: ez *) Juppiter Rammon = Vadkan fejű Jup­piter (lybiai isten mellékneve). a templom' ugyanis hajnalban meleg, dél­ben jéghideg, alkonyaikor megint meleg, végül éjfélkor forró volt. Ezen változások oka. Ezen változások fizikai oka a légkörnek a földalatti melegség anyagára, illetve ter­mészetére gyakorolt különböző hatásban van. Miként ugyanis nyáron a földbe be­ások melegvíz, ha fölötte tüzet gyújtunk, Vagy a forró vízi a forró napon előbb válik hideggé, mint az árnyékban, mivel a ha­sonló a hasonlót vonzza, azaz a külső meleg előcsalja a belsőt, ugyanígy meleg, langyos és mérsékelt levegőben a föld­alatti meleg, mely különben a föld közép­pontjából annak felszínére törekszik, a kül­ső meleggel érintkezve elenyészik és szét­oszlik és így a földalatti dolgoknak, bar­langoknak nem adhatja át melegének ere­jét, hanem azok megtartják természetes hidegségüket. Ellenben, miként télen némely folyó gő­zölög és nem fagv be, vagy a bornak,' vizes része a hordóban hidegre téve fa­gyosnak látszik, de olajos, kövér és sze­szes részei a középre húzódnak, sőt Hyp­­pokrates szerint az állati test is télen melegebb, mivel a hideg levegő sürítő és összenyomó erejével magát a meleget és a melegnek anyagát a felületről központba való terelésével visszaszorítja és összponto­sítja, így van ez is, hogy mikor a légkör: fagyossá lesz, a hideg a föld járatait és likacsait megszorítja, megkeményíti s ezért a földalatti meleg elillanni nem tud, hanem a barlangokba visszaszorítva jobban meg­növekszik és ott belső mozgástól hajtva nagyobb meleget fejleszt, úgy hogy a föld­alatti helyekül és barlangokat a benne tartott vizekkel együtt fölmelegfti. Amint tehát az előbb említett jelenségek­nek megvan a sajátos alapjuk és okuk, úgy ezen hévizeknél is hasonlóak lehetnek nyári hidegüknek és léli langyosságuknak okai. Ahol azután a hévizek állandó hőfokúik, másra nem gondolhatunk, minthogy bar­langjaik mélyebben fekszenek, semnogv a légkör ereje érhetné és hőfokukat vagy növelhetné, esetleg csökkenthetné s így azokat a jobban központosított és mintegy elzárt hő állandóan melegíti és felforralja. Ezek a. hévizek egész éven át sohasem melegednek. Nem valószínű tehát egyesek azon véle­ménye, hogy ezek a hőforrások a rómaiak: idejében egész éven át melegek voltak, különben oly nagyszerű és költséges épít­ményeket nem érdemeltek volna, mint ami­­nőt itt találtak. Tudva van ugyanis, hogy a Diocletiani és Antoninii hőforrások min­tájára, melyek közül az előbbiben egy és Ugyanazon időben és órában több mint háromezer, az utóbbiban pedig ezerhat­­száz ember fürödhetett, beléjük különféle csöveken majd hideg, majd meleg, majd forró vizet lehetett a fürdőbe engedni. Épp azért a rómaiak nem mindig fürödtek — természetüknél fogva — meleg vízben, ha­nem a hideg forrásokat is felhasználták és azokat fejedelmi építményekkel díszí­tették. (Folyt, köv.) 30 százalékos rendkívüli pótlékei kapnak a biztosítottak A belügyminiszter rendeletet adott ki az öregségi-, rokkantsági-, özvegyi- és árva­járadékban részesülő 'biztosítottak rendkí­vüli pótlékáról. A rögtöni hatállyal életbelé­pett rendelet értelmében a múlt év decem­ber elsó napjától számítva a járadékpénzhez 30 százalék rendkívüli pótlékot kell hozzá­számítani. Ha a rendelet hatálybalépésének napja után a múlt év szeptemberének, ok­tóberének és novemberének valamelyikére állapítanak meg esedékes járadékot, a de­cember 31-ig betöltött járulékhetek alap­ján járó fokozódó járadékrészhez 15 szá­zalékos rendkívüli pótlékot kell hozzászá­mítani. A kiszámításnál figyelembe veszik a visszacsatolt területeken élők szerzett jo­gait. Mindazok tehát, akik eddig járadékot kaptak, 1941. december 1-től számítva 30 százalékos pótlékot kapnak járadékuk után S a rendkívüli pótlék jár azoknak is, akik egv régebben kiadott rendelet alapján se­gélyben részesülnek. HALOTT PIPACSOK Hervadozó pipacs-lúmpák, lángjuk már csak alig lekben, búzakéve-ke> porsóban szunnyadnak a magyar csendben. Ravataluk kopasz tállá, szemfedőjük csillagos ég, már csak albj pislognak, de beteg szirmuk illatos még... Ez d sorsa minden évben a viruló vadvirágnak, akkor nyílnak, amikor a Sors kaszái rendet vágnak... De nem sírnak! Zokszó nélkül viselik a halál-jármot, s velők együtt hervadnak el a csillogó magyar álmok... Szentkirályi János. A komáromi • nyomdászok táncestélye Mint minden évben, ezidénis meg­rendezik hagyományos farsangi tánc­­estélyüket a komáromi nyomdászok. Azok, akik már részivettek egy-egy nyomdász-mulatságon, kedves emléke­zéssel gondolnak vissza rá, mert a saj­tó kitűnő, de mindig csak csendben, névtelenül harcoló katonái mindig megtalálják a módját, hogy ezt az egy évben egyszer rendezett mulatságot va­lóban kedvessé s a leg hangulatosabbá tegyék. Gutenberg szorgalmas népe ezen az estén szabadságot kap a leg­nagyobb hatalomtól, a sajtótól, leteszi a fegyvert, az ólombetűt s megmutatja a kedvét, amellyel annyi gondolatot, szépséget rögzít le naponként az em­beriség szóimára. Az idei táncestéig sikere is már előre biztosítva van. Jövő vasárnap, február 15-én este S órára megtelik a Központi Szálló nagyter­me: mindenki ott lesz, aki szereti a befűt s becsüli a munkát. Úgy értesü­lünk, hogy a táncestet rövid műsor vezeti be, amelynek keretében Nehéz Ferenc, a Komáromi Lapok főmiirtpa­­társa prológot mond. A tiszta jövedel­met a rokkant nyomdászok segély­alapjára fordítják. ÉRDEKES... . .. hogy a múlt héten több napon ke­resztül nem lehetett kenyér-váitójegyeket kapni a trafikokban ... ... hogy még mindig igen sok panasz hangzik el a vásárló közönség részéről: a kereskedők közül sokan nem éppen a legnagyobb udvariassággal kezelik a vevő­ket. Ez a tapasztalat azokban az üzletek­ben szerezhető leginkább, amelyek — jegy ellenében vannak hivatva a közönséget ki­elégíteni. Ezek ugyanis azt hiszik, hogy már ők is közhivatalnokok. Adő-útmutaíó kisgazdák, iparosak ás kereskedők részére február és március hónapra A forgalmi és fényfizési adó havi átalányá­nak egyhatod részét (48—240 pengő kö­zött) 10-én, 15-én, 20-án, 25-én, 28-án és március 5-én bélyegekben le kell róni. A 240 pengőn felüli január havi átalány 15-ig befizetendő. Egyenesadó első negyedévi részlete, vagy az adó évi összegének egy hóra eső ré­szét a havonta fizetőnek 15-ig kell be­fizetni. A gazdasági alkalmazottat a földbirtokos. 28-ig köteles bejelenteni. Adóvallomás nyújtandó be a kereseti, jö­vedelmi és vagyonadóról. A rögzített adó felmondásának határideje január 31-én járt le. Elemi kárt a káreset megtörténtétől szá­mítóit 8 nap alatt kell bejelenteni. Árvíz esetében a bejelentést a víz elvonulása után kell megtenni. Az alkalmazottak kereseti adója szempont­jából az üzletmegnyitástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az alkal­mazottak számát. Több lakóhely esetében az adózó valameny­­nyi illetékes adóhivatalnak tartozik be­jelenteni, hogy hol kívánja összesített adóját befizetni. Ellenkező esetben lakó­helyenként külön fizeti az adót. 48 pengőn aluli forgalmi és fényüzési adé havi átalányának egy napra eső része naponta rovandó le bélyegekben. Feb­ruár 28-ig a teljes összegnek megfelelő bélyegnek már a kiskönyvben kell lenni. — Az ógyallaiak példaadása. Az igazi magyar áldozatkészségnek igen szép pél­dáját mutatták az ógyailai népművelési ké­zimunkatanfolyam hallgatói, amikor a tan­folyam alatt sok érmelcgftöt kötöttek az orosz harctéren küzdő magyar katonáknak. Bárcsak ’minél többen követnék az őgyal­­faiak példaadását. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-uí 5. Központi fekvés. Korszerű kényelem. Egyágyas szobák 6 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig. Éttermében Veres Károly és cigányzenekara muzsikál. (638) Elismerten kiváló konyha. — Polgári áraki értCGZiek az 1942-es szenzációs minőségű rádiókészülékek: ORION, PHILIPS, STANDARD, YELEFUNKEM, sík gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom