Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-28 / 9. szám

1»42. február 28. KOMÁROMI LAPUK 3. »Mai, Talán érdemes elmesélni... A havonkint megismétlődő Szabó Dezső előadások mindig nagy eseményt jäten té­riek a főváros irodalmi köreiben. Az ér­deklődés mindenképpen megokolt: Szabó Dezső a háború utáni magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja. Előadásait még egy szempontból is ér­demes meghallgatni: páratlan szónoki kész­séggel rendelkezik. Uton-útfélen hallhat­juk már, hogy Prohászka Ottokár mellett ő a háborús nemzedék legnagyobb szó­noka. Újabban, tanulmányaiban és előadásai­ban, a magyar társadalom megszervezé­sét tűzte ki feladatául. Illetékeknek tart­hatjuk őt ennek a feladatnak a megoldá­sára? Sokan nem<-mel válaszolnának a fölvetett kérdésre. Egy azonban biztos: semmiféle póri vagy érdekcsoport sincs befolyással gondolatainak kialakításában. Az előadást nyolcra hirdetik ,de már hét órakor nem lehet helyet kapni az ipar­­testület helyiségeiben. A közönség nagy­­része pesti, bár a rossz idővel dacolva, sokan utaztak fel vidékről is. A társaság vegyes. Hiszen a tanulni-vágyás, a szellem kíváncsisága független minden rangtól és címtől. Képviselő, orvos, tanár, egyetemi hallgatók, egy-két feltörekvő »őszseni« és munkások alkotják a közösséget. Találko­zunk fiatal gimnazistákkal is, akiket az »Elsodort falu« friss élménye vonzott ide. A zajos terem egyszerre elcsönde?edik. Szabó Dezső fürge lépésekkel siet asz'alá­­hoz. ■ Jellegzetes, kihajtott gallérja fölött fürkésző arccal vizsgálja közönségét. Rövidesen minden elmerül körülötte. Va­csorázik. Majd a két egymásbanyíló te­rem ajtaja előtt elhelyezett dobogón toglil helyet. Papírszeleteket helyez maga elé. A végtelen csend rőpdös a levegőben, amikor bejelenti előadásának cünét: A nemzeti szolidaritás lélektana. Másfél órán keresztül beszél. Szaggatott, tüzes mondatait rögtönzésekkel teszi szí­nessé. Sokszor nehézkessé válik beszéde, de csak azért, hogy utána amiál jobban érvényesüljön a széleshömpölygésű gon­dolatok áradata. Halljuk őt magát! Az anyagi cél érdekében összefogott em­berek, csoportok szolidaritása zsákmány­szolidaritás, amely rendszerint csak addig' áll fönn, amíg a zsákmányon széjjelosz­tozkodtak. Utána széjjelhullik, mert sem­mi más nem tartotta őket össze, mint a zsákmány hívó szava. Az igazi szolidaritás organikus; a testi és lelki folyamatokban van megalapozva. Az igazi szolidaritás csírája: a család. A vér azonossága széttörhetetlen kapocs. Nézzük csak meg a családok életét. Ott minden a közösség javát szolgálja. A szolidaritás második fokozata: lokál­patriotizmus, amely már az egy község­ben lakó embereket fogja ősszé egységbe. Újabban sokan gúnyolják, pedig a lokál­patriotizmus megszűnése a nemzeti szoli­daritást veszélyeztetné. A kör tágul az egy tájon élők szolidari­tásával. Végül: a legegyetemesebb formája: az ország. A nyelv tudása elengedhetetlen kelléke a nemzeti szolidaritásnak. A nyelvben együtt vagyunk a magyar múlttal és vele benne élünk a jövőben is. Lehet valaki jó polgára az országnak, aki horvátul, németül, tótul beszél, de magyar nyelv nélkül nem lehet magyarságot elképzelni. Milyen pacsirta volna a röfögő pacsirta; ás inityen sertés — a daloló sertés?... A föld nemcsak fizikum, hanem lélek is. Aki sokáig élt külföldön és végre átlépi az országhatárt, elámult lélekkel figyeli az akácok, a mezők, rétek és dombok vi­lágát. Egészen más minden, mint odakint volt! Mert a tájnak is van lelke. Mintha tnagába szívta volna az ott lakók lelkét és most áradó bőséggel ontaná magából. Az iskolák szerepe a szolidaritás kifej­lesztésében döntő jelentőségű. Nézzük csak meg! Az agyontagolt társadalmunkban jó ismerős az orvos és a vasmunkás, mert valamikor egymás mellett ültek az ele .ni iskolában. Ugyanilyen neinzetépítő szerepe van a katonaságnak! A laktanyákban, a fronton átélt közös élmény sobamúló marad a lel­kekben. Nem lehet szebb feladatunk: mi­nél gazdagabbá, egységessé tenni a lelket. Mert a katona először is lélek! 82 magyar holdas gazdaságom élő és holt felszereléssel 86 bér beadnám. Cím a kiadóhivatalban. Óvóhelyek építését pincéknek átalakítását vállalja komaromi Kálmán építőmester 2 Dél-Komárom, Hlilsr-úi 14. Telefon 505. Emeletes serekhez Deák Ferenc-utca 1. szám alatt eladó. 114 Ezért az egész nemzetnevelésnek a val­láson kell felépülnie! A zenéljen értelmetlen, nem beszédes a hang és mégis benne van a magyar lé­lek. Az egész ország daloljon. Dalárdákat necsak a jóhang'úak részére szervezzenek. Hadd érezhesse meg mindenki a zene, a dal varázsos hangján keresztül a kö­zösségi lelket. A közösségi szellem kialakításában igen előkelő helyet foglal el a népi ünnepélyek megrendezése. Ne szedjenek belépődíjat, amikor a rendőri kordonon kívül tolong a nép. Hanem: maga a nép táncoljon, da­loljon, játsszon! Az irodaimat is be kell állítani a szoli­daritás szolgálatába. Hiszen Vörösmarty hexametereit olvasva együtt érez és lüktet a lelkünk. Tanítsuk és neveljük egymást az irodalmi nagyjaink megbecsülésére. Idá­ig nem sokat "tettünk e cél érdekében. Nézzük csak Budapesten a nagy Kölcseynk­­ről elnevezett utcát. Ha egy kutya hosszá­ban beleáll és ugatni kezd, már más utcá­ban ugat! Beszéde végén az elkövetkező államról beszél. Milyen viszony lesz az állam és az egyén között? Semmiesetre sem fogja a tömegembert ideáljának tekinteni. A tö­megember értéktelen. Az új állam célja: a közösség mindenegyes tagját tehetségének teljes erőkifejtésében megsegíteni. Egész munkásságát a nemzeti szolidari­tás elérése érdekében végezte — fejezte be beszédét Szabó Dezső. És amikor el­pihen. hogy teste kitolja a magyar földet egy röggel, ott is hirdetni fogja: egvség, egység, egység! Tíz óra után léptünk ki a havas pesti éjszakába. Az ajtó előtt hozzámlép egy fiatalember: »Mondják csak, miről beszélt ma este? Sajnos, elkéstem és nem tudtam már be­jutni...« Nagyjából a fentieket mondottuk el neki. Turcsin Ottmár. A kiütéses tífusz igazi hazája Orosz­ország, a volt Lengyelország területe, valamint Besszarábia, Ezeken a terüle­teken évről-évre igen sok kiütéses tí­fusz megbetegedés fordul elő és becs­lések szerint az európai Oroszország te­rületén az 1918—1922-ig terjedő zava­ros években 25 millió ember betegedett meg és kb. 2.5 millió ember halt meg kiütéses tífuszban. A kiütéses tífusz hevenyfertőző meg­betegedés, ámely legtöbbször járvány­­szerűen, de néha szórványosan is jelent­kezik. A ruhatetü terjeszti, a betegség okozója pedig' a Rickettsia Prowazeki­­féle mikroorganizmus. A űetii a beteg embertől vért szív, ezzel magába szívja a kórokozót, amely azután a tetü bél­hámjában elszaporodik. A fertőzött tetü közvetlen érintkezés útján, ritkán fertő­zött ruhaneműek közvetítésével kerül egyik emberről a másikra. A fertőzés úgy jön létre, hogy vakaródzáskor az ember a tetüt szétnyomja és annak test­részeit, vagy ürülékét bedörzsöli a bőr­be. A tetü beszáradt ürüléke néha hóna­pokig fertőzőképes maradhat. A kiütéses tifusz 12—14 napi lappan­gás után magas (39—40 fokjb lázzal je­lentkezik, majd előjönnek a halvány-1 piros, gombostüfejnyi, vagy lencsényi kiütések a testen. (Innen kapta a beteg­ség a nevét.) Már az első hét végén1 fájdalmas nyelés, kínzó köhögés, esetleg tüdőgyulladás súlyosbítják a betegséget. A vérnyomás mindig csökken, fellép az öntudatzavar, delirium. A kiütéses tifusz egyike a legretteget­tebb betegségeknek. A gyermekek job­ban tűrik és 20 éves kor alatt a halá­lozás csak 2—5 0/0, azonban az 50 éven felülieknek majdnem a fele belepusztul a betegségbe. A krumpli leve pótolja a szappant Hogyan takarékoskodnak Németországban a szappannal? Hazánkban is figyelemre tarthat számot az a közérdekű közlemény, amelyet a szappannal való takarékoskodás ügyében a német lapok hoztak nyilvánosságra. A közlemény szerint nincs teljesen igazuk a háziasszonyoknak, amikor a mosás ne­hézségei miatt panaszkodnak. A finom fe­hérneműket, harisnyákat, még gyapjúha­risnyákat is, pullóvereket, szoknyákat, kesztyűket, sőt színes holmikat, mint pél­dául konyhakötényeket sem kell szappan­­oldatban mosni. Mindezeknek a dolgoknak kimosására kitűnően megfelel a burgonyá­ié és pedig mind az a víz, amelyben há­mozott burgonyát főztek, mind az a víz, amelyet a tisztára mosott burgonyahéjra öntöttek és forraltak fel. Ezeknek a folyadékoknak, ha langyosan alkalmazzák, olyan szennyelválasztó ké­pességük van, amely csaknem azonos a szappanoldatéval. Különösen a gyapjúhol­­mik válnak puhává és feltűnően széppé a burgonyalével való mosáskor. Színes hol­mik mosásához természetesen melegebb .burgonyalevet kell használni, mint a fi­nom fehérneműk mosásához. Ha a burgo­nya rosszul fő, vagyis a főzéshez használt vízben kis burgonyarészecskék úszkálnak, a levet előbb ruhán kell átszűrni. Mint hogy az egy-egy alkalommal normálisan szerezhető burgonyalé az úgynevezett kis­­mosáshoz sem elegendő, a levet gyűjteni kell. Figyelmeztetik azonban a közvéleményt arra, hogy két napnál hosszabb ideig nem szabad tárolni a burgonyalevet. Leg­helyesebben teszik a háziasszonyok, ha a hetenként szokásos kismosást másodna­pokra osztják fel. Ebben az esetben ma­rad szappan a nagymosásra. Előfizettél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a keresz­tény magyar ügyérti Amióta Oroszország közvetlen szom­szédunk lett és a katonák oroszföldről szabadságra jönnek haza, megszaporod­tak a kiütéses tifusz esetek. A tetü nem szereti a nyilvánosságot, elbújik a ruha ráncaiba és gyakran ezer kilométereken át játssza ki az ellenőrzés éberségét. A hátország és a honvédség közös érdeke, hogy a járvány nálunk ne üthesse fel a fejét. Komárom város közegészségügyi hatósága minden igyekezetével azon van, hogy távol tartsa a várostól a beteg­séget. A város polgárait kéri, figyelmeztessék a szabadságra haza­térő katonákat arra, hogy megérke­zésükkor jelentkezzenek a kerületük szerint illetékes városi orvosoknál. De ez nem elég, mert a város falain belül, a polgári lakosság között sem is­meretlen a ruhatetü. Figyelje mindenki a szomszédját és ha meggyőződik arról, hogy az illető tetves, hozza a hatóság tudomására. A városi fertőtlenítő inté­zet a tetves személyeket, azoknak ruháit és lakását díjmentesen fertőtleníti. Figyelmébe ajánljuk különösen az is­kolás gyermekek szüleinek, hogy úgy magukra, mint gyermekeikre fokozott gondot fordítsanak, mert nemcsak azok­kal szemben jár el legkíméletlenebb szi­gorral a hatóság, ahol ruhatetüt talál, hanem a fej tetves, vagy serkés egyének is Ugyanilyen sorsra jutnak. Ehhez a közérdekű munkához kérjük mindenkinek a támogatását, de különö­sen az orvosok, tanítók, lelkészek, egész­ségügyi védőnők, szociális gondozónők segítségét. Féljünk a kiütéses tífusztól, pusztít­suk a ruhatetüt, nehogy az pusztítson el bennünket. Féljünk a kiütéses tífusztól! HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben 8lt Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: NOR-COC EZ KOMÁROM t Amíg a komáromi gőzfürdő bérlőváltozás miatt szünetelt, nem győztük a sok pa­naszt hallani, hogy szégyen Komáromra, ekkora nagy város és nincs gőzfürdője, a szomszéd kisebb városok, ahol gőzfürdő működik, kinevetnek és piszkos Komárom* nak csúfolnak bennünket. Szerkesztőségünk­nek elég volt elcsitítani a zúgolódókat, hogy, majd csak megnyílik a fürdő. Meg is nyüt. A győri gőzfürdös bérbevette és a modem követelményeknek megfelelően átalakította. Mindent nyújt ez a fürdő, amit egy vidéki) fürdő nyújthat. Élvezet benne fürdeni. Éj» Komárom, a zúgolódó Komárom távolma­radásával tüntet. Előfordul, hogy szombat délelőtt 1—2 ember fürdik az egésa für­dőben. A nagyszájú türelmetlenkedők most bezzeg elhallgattak és nem fürödnek. Hát bizony nagyon szégyeljük magunkat, hogy ennyire levizsgázott a tisztaságérzésből vá­rosunk. Hiszen még ott is, ahol fürdő vas a lakásban, az idei kemény télben nem igen lehetett használni, mert befagytak a csövek, tehát a gőzfürdőt tokozott mér­tékben kellett volna látogatni, de ez sajnos, elmaradt. A gőzfürdői árak alacsonyak, még az iszappakolási eljárás is kevésb* kerül. Nem kell elutazni, itt is vehetünk iszapfürdőt. A nők részére hétfőn és pén­teken délután van nyitva a gőz, férfiaknak csütörtökön, szombaton és vasárnap délig. Használjuk a fürdőt, hogy ne kelljen szé­gyenkeznünk, hogy nem 'fürdünk, mint a kóbor cigányok ... Érdekes jogi vitának voltunk fii!tanai a napokban. A vita tái-gyét ezúttal a villanytelep szol­gáltatta. A közellátási miniszter megengedta ugyanis, hogy a villanyárat 22.3 százalékkal felemeljék. Am Komáromban nemcsak aa elfogyasztott villany árát emelték tel, ha­nem n villanyóra díját is. Azon folyt hát 0 jogvita, hogy az áremelési engedély kiter­jed-e az órára te? Szerény véleményünk szerint nem. Az áremelést ugyanis a» anyagárak éa a munkabérek emelkedésével tehet csupán indokolni, márpedig ezekbe a régi, sokszor már nem is funkcionáló vil­lanyórákba a társaság semmi anyagot nem fektet bele, beszerzési áruk az évek sorául tnár régen amortizálódott, munka pedig nincs velük, így tehát a társulat az óradf­­jak felemelésével illegitim haszonhoz jut, inni pedig már árdrágítás. De mit törjük raji a tejünket, minek a heves kávébúai vita? Majd megmondja a közellátási mi­nisztérium. A nagyközönség panaszkönyve A házasság előtti orvosi vizsgálatról a Komáromi Lapok legutóbbi számában olvastunk fölvilágosítást, hogy hol és mikori jelenjenek meg az érdekeltek. Az éfl kis­lányom aűg múlt 16 éves és házasság­­kötés előtt áll. Vére tisztaságának megvizs­gálására be is ment a kórházba, de annál a rendelőnél természetesen olyan dolgokat is látott, amelyek egy fiatal lány lelkében! furcsa képzeteket alkottak. A páciensek kö­zött vannak olyanok is, akik nem állanak) a megkívánt erkölcsi nívón, szomorú fog­lalkozásuk ezt már- eleve kizárja. Ezek! szinte haragosan néztek leányomra, mert azt hitték, hogy egy új pályatárs, konkur­­reneiát akar csinálni. E kényes témáról itt nem lehet sokat írni, de minden intelli­gens ember megérti felszólalásomat. Arra kérem tehát az intéző köröket, hogy a házasság előtti vizsgálatokat valahogyan el­különítve eszközöljék. Talán nehézségbe üt­közik, de egy kis jóakarattal a megértő or­vosi karral ezt mégis meg lehet csinálni. Köszönöm a tek. Szerkesztőség szívessé­gét, hogy soraimnak helyet adott. Több ag­gódó szülő nevében egy apa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom