Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-02-28 / 9. szám

4. oldal KOMÁROMI LAPOK 1942. február 28. KERESZTÉIT HÍRNEVES 'ZONGORATERME VILMOS CSÁSZÁR-ÚT6& Thermae Almasienses Közli: Lenhardt György. (VIII. folytatás; Hány órán ás hány napon át kell fürdeni Mivel ezenkívül úgy aggkorra, erőre, vér­­mérsékletre nézve nagy az egyes egyének' közötti különbség és betegségeknek, melyek minket érnek, különböző a mértéke és foka: különböző lesz a rend is, hogy tud­niillik hány órán keresztül tartózkodjék kiki a fürdőben és hogy hány napig kell . a fürdőt használnia. Ezért mindenki erejéhez, betegségéhez, ; betegsége fokához és természetének ellen­­- álló képességhez mérten a három fürdési . szabályzatból (normából a magának meg­felelőt válassza ki s a fürdőzést állapítsa meg eszerint: I. Norma: Hét napos 15 órai fürdőzés. 1. napon: délelőtt 1 óra, délután i/2 óra, 2. napon: délelőtt 11/2 óra, délután *4 óra. 3. napon: délelőtt I-V2 óra, délután 1 óra. 4. napon: délelőtt 134 óra, délután I14 óra. 5. napon: délelőtt 11/2 óra, délután 1 óra. fi. napon: délelőtt I14 óra, délután 34 óra. 7. napon: délelőtt 1 óra, délután 1/2 óra. II. Norma: Tíz najros 30 órás fürdőzésre. 1. napon: délelőtt 1 óra, délután Tóra. 2. napon: délelőtt 11/2 óra, délután V óra. 3. napon: délelőtt 2 óra, délután Ti/» óra. 4. napon: délelőtt 2 óra, délután 1% óra. 5. napon: délelőtt 2 óra, délután 11/2 óra. fi. napon: délelőtt 2 óra, délután 11/2 óra. 7. napon: délelőtt 2 óra. délután I1/2 óra. 8. napon: délelőtt 2 óra, délután 11/2 óra. 9. napon: délelőtt 11/2 óra, délután í óra. TO. napon: délelőtt 1 óra. délután I óra. III. Norma: Tizenöt napos 50 órás fürdőzésre. 1. napon: délelőtt 1 óra, délután 3/t óra. 2. napon: délelőtt 11/2 óra, délután 1 óra. 3. napon: délelőtt 2 óra, délután I14 óra. 4. napon: délelőtt 2 óra, délután 11/2 óra. 5. napon: délelőtt 2 óra, délután 1 s,4 óra. fi- napon: délelőtt 2 óra, délután 134 óra. 7. napon: délelőtt 214 óra, délután 2 óra. 8. napon: délelőtt 21/2 óra, délután 2 óra. 9. napon: délelőtt 214 óra, délután 2 óra. 10. najxm: délelőtt 2 óra, délután 134 óra. 11. napon: délelőtt 2 óra, délután 134 óra. 12. napon: délelőtt 2 óra, délután I1/2 óra. 13. napon: délelőtt 2 óra, délután I14 óra. 14. napon: délelőtt H/2 óra, délután 1 óra. 15. napon: délelőtt 1 óra. délután 34 óra. Itt meg kell jegyeznem, hogy az első és második szabályzat — norma —, azokra érvényes, akik érzékenyebbek, gyengébbek, öregek, hűvösebb vérmérsékletüek, vagy akik kisebb bajban szenvednek, esetleg akik megelőzés céljából használják csak ezeket a njelegíorrásokat. A harmadik norma pe­dig bármifajta idültebb és makacsabb beteg­ség ellen való. Az összes normákat azonban, ha a szükség úgy kívánja, az első és má­sodik normát egv vagy több napi, a harma­dik normát pedig egy, két, három, négy heti fürdőzésre is be lehet osztani s "a fürdőzés megszakításokkal újra is megis­mételhető. ügy gondolom, hogy kinek-kinek a fürdőzés óráinak számát a hármas norma szerint előírva saját természetüknek és be­légállapotuknak megfelelőleg eleget lehet tenni, hacsak esetleg más valami akadály közbe nem lép, hogy napjában vagy csak az egyszeri — mint minden nagyon gyen­gének javallom — vagy a fürdőzéstől való teljes tartózkodás is ajánlatos. A jó, vagy rossz hatás jelei. Aki tehát mindjárt az első napokban a fürdés közben hasfelfuvódást, vagy csika­­rást, vagy az első belépéskor belső égést, görcsöt, azután pedig borzongást érez, a fürdőből való távozáskor pedig nagyobb bá­­gyadságot és a tagok nehézségét érzi, az előbb 2—3 napig tartózkodjék a fürdőzés­től s az ebédutáni újabb fürdésnél, ha ugyanazt tapasztalja, bizonyos lehet, hogy a fürdőzés neki semmiképpen sem válik hasz­nára. Így teljesen abba is hagyandó. Hason­lóképpen a havibajosok, az első 4—5 nap­ban a .fürdéstől tartózkodjanak. Akiknek azonban az első fürdés után mindjárt a hátgerincük felé összehúzódik a gyomruk és étvágyúik fokozódik, akik minden egyes fürdés után könnyebbnek érzik magukat, ezeknek a fürdés mindenképpen hasznukra válik és előnyös lesz. Mit kell a fürdés előtt és után tenni? Jó tudni azt is, hogy mire kell fürdés előtt és után ügyelni, nevezetesen- a délelőtti für­dőbe jól kipihenve (kialudva), megköny­­nyebbült, pólyával gyengén összeszorított gyomorral és ha a gyomor gyenge,' a reg­geli után nem szabad hirtelen beleülni, ha­nem lassankint kell a testet belemeríteni. A délutáni fürdés pedig ebéd után 3—4 órával történjék, amikor a gyomor a déli ételt jól megemésztette. A fürdő elhagyásával a testet előbb le kell törölni, amennyire az lehetséges a hi­deg széltől meg kell védeni, mindenki öl­tözőjébe vonuljon, fekvőhelyen pihenjen, sem az előtörő izzadságot, sem a nedves­SzemeSényél óvja / a jo szemüveg j Forduljon bizalommal Novak OPTIKA-FOTO szaküztetéhez Nádor-utca 19. Telefon 39. Márkás fényképezőgépek, látcsövak, oplikai cikkek! séget ne törölje le, ne akadályozza meg, vagy szakítsa félbe, hanem türelemmel, legalább is egy félóráig viselje el. A bőr pattanásai. Ami a bőrnek kipattogzását és hámlását illeti — akik a fürdés előtt testüket jól elő­készítették, a fürdőbe étkezés után azon­nal be nem lépnek, a normák által meg­jelölt órák számát túl nem lépik, a szük­séges étrendet (diétát) betartják és min­den fürdésnél egy keveset izzadnak —, ezekkel ritkán esik meg; de lia valakinél mégis előfordulna, akkor bármelyik sza­bályzat szerinti fürdés befejeztével még 4—5 napig, naponként délelőtt egyszer oly meleg fürdőben, aminőt csak elbír, fürödjék meg, 1/2 vagy % óráig maradjon benne, azután fekvés közben gyengén izzadjon, így könnyen szabadul tőle és a bőr saját szépségét visszanyeri. (Folyt, köv.) Aranyoson exüsikalásx-avaiási iavioüah Csallóközaranyos, febr. 21. (Kiküldött. munkatársunktól.) Tündér Ilonára gondolok, miközben szán röpít az állomásról a falu felé. Me­sét súg a hulldogáló hó, mesét csilingel á lovak nyakában a kokasharang, me­sét: a szép tündérkirálylányról, akinek a haja csupa arany volt s ezt az aranyat itt hullogatta el, ezen a csallóközi tá­jon .. . — A mese itt valóság lett, mondja mellettem Gséfalvay Pál tanítóbarátom, mert a csatlóközaranyósi ősök való­ban megtalálták az aranyat. A híres csallóközi aranymosás itt dívott legin­kább. Dehát Tündér Ilona aranyhaja se volt végtelen s ma már csak így szól. a nóta: Sokat fárad a vadász, Mindig vizes a halász, Mindig rongyos az arany ász... — Nem baj, — fejezi be Cséfalvay s úgy ragyog a képe, akárcsak az égen a csillag, — nagyobb kincset találtak itt azóta a népek, mint az arany. Sokkal maradandóbbat! — Mi legyen az ? Mindjárt meglátod. Hisz azért jöt­tél ma mihozzánk . .. *• Nos: csakugyan megláttam a kincset. Ez pedig, valóban, sokkal szebb és sok­kal nagyobb kincs, mint az arany.. . Itt ülök már az iskolában. A föld­­mívelésügyi minisztérium háromhónapos téli gazdasági tanfolyamának záróvizs­gáján. Itt van vitéz Nagy Nándor fő­ispán is, Reviczky István alispán, vitéz Hnnyady László dr. főjegyző, Király József országgyűlési képviselő, Csery István esperes, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Krausz Jenő gazd. főfel­ügyelő és sok más vármegyei előkelő­ség. A földmívelésügyi minisztériumot Bartosik Béla gazdasági iskolai igazgató képviseli. Kályhák, széntartók és az összes fűtési cikkek, továbbá vadászfegyverek revolverek, lőszer, lőpor és egyéb vadászfelszerelések, hőpalackok nagy választékban kaphatókra Gyalókay vaskereskedésben, Komárom (Újváros), Hiíler-út 13. sz, A katedrán Pünkösdi Pál gazd. fel­ügyelő, a tanfolyam csupa-tűz és csupa­­lélek vezetője áll s olvassa épp a jelen­tését : a tanfolyam december 1 -én kez­dődött, 40 hallgatóval, akik 160 órán keresztül a növény- és állattenyésztési, kertészet, szőlőművelés, méhészet terén gyarapították ismereteiket, ,43t a szám­tan, mértan, természetrajz, természet­­tan, egészségtan, tűzrendészet terén is. Megismerkedtek az állatbonctannal, a kereskedelmi és közigazgatási ügyirány-. tannal, stb. Vége a jelentésnek, kezdődik a vizs­ga. A minisztérium kiküldöttje neveket olvas s Pünkösdi meleg hangján kérdé­sek röppennek. Csodálatosan szép vala­mi ez! Egymásután állnak fel a nagy­darab, dolmányos emberek a szűkös, kicsi iskolapadból s felelnek nyíltan, tiszta tekintettel, egyszerűen. Osváth Lajos! hangzik. Hatvanév körüli komoly parasztem­ber pattan talpra. Vigyázhan áll s úgy lesi Pünkösdi Pál szavát, mint a bol­dogságot szokás. — No, mondja meg, kedves Lajos bátyám ... - - kezdi a felügyelő a kér­dést. Csery István esperes hozzámhajol s a fülembe súgja: Ez a falu bírája ... Aztán egy másik név röppen. Most meg így kezdi Pünkösdi: Hát, kedves tanító úr, miért fontos is az a faj-azon osság • Női név száll a figyelő fejek fölött. A sok férfiember közül felemelkedik egy karcsú, gyönge nőialak. Ez meg a tanítókisasszony ... * Vége a vizsgának. Negyven aranyosi ezüstkalászos gazdát avat Bartosik igaz­gató. 17 éves legények s 60 éves öreg­emberek mellére kerül fel az ezüstka-, lász. Paraszti szemekben tüzel a büszke­ség s tanítói meg tanítónői mellen — »aránylik« a gyönyörű jelvény. Gazdaköri ülés következik. Csak a szemeket nézem. S hát igen: most már valóban látom, felfedezem a kincset. A kincset, amelynél szebb és drágább arany ijpm létezik a világon. A kincset, amely ezekből a. szemekből ragyog: a csallóközi magyarok lelket. Mert csakugyan: a lélek vitte diadal­ra ezt a tanfolyamot. A hit. Hit a föld­ben, a csallóközi rögben s abban, hogy ezért a rögért meg kell tenni mindent, még azt is, hogy hatvanéves bírófejjel s tanítói büszkeséggel ismét visszaüljünk az iskolapadba. Tündér Ilona aranyhaját nem sajnál­ják már Csallóközaranyoson. A mese valósággá vált egyszer, régen, de a va­lóság most áj, szebb és diadalmasabb formát öltött. (nf.) Üdvözlégy Élei! Szakadj fel zord lelkem régi, merész hangja, harcos nagy hitemet röpítsed az égre: újuljon az éltet s e kor véres népe értse meg a harcot s jobb sorsát akarfa!-.. Múlt mély posványából szálljon ki a lélek! Eletet idézek: hadd csókoljon szíven, erősödjél gyáva s te bátor hívem kiáltsad vélem: üdvözlégy méltóbb Élet!-.. Üdvözlégy fJet! Hol annyi vér virágzott s nagy eszmék, harcok szelétől viharos (1 fáj, támadjon Erő a vén, iszapos lápon, hol annyi lélek sírt már s vitázott... Induljon az Elet! Fák, vizek, barmok, ébredő tájak, emberek e vén házak újítsanak szépre a mélyhitft lázak s rossz, liunyász gyávaság nem lesz rajtunk zsarnok... Szakadj fel zord lelkem régi, merész hangja, harcos, nagy hitemet röpítsed az égre * s lm majd felmosolyogj e föld szegény népe, hulló testem porát magyar rög takarja. Kossánvi József Megállapították a szőlöpermetezésre kiszolgál­tatható rézgálic mennyiségét Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter a szőlősgazdák részére perme­tezésre kiszolgáltatható rézgálicmennyi­­séget kát. holdanként 12 kg-ban állapi tóttá meg. A rendelkezésre álló készle­tekre való tekintettel ennél a mennyi­ségnél több rézgálicra a szőlősgazdák ebben az évben, nem számíthatnak, mert á háborús viszonyok miatt csak a hazai rézből gyártott rézgá 1 ickés zl et áll ren­delkezésre. A rézgálic csak utalvánnyal szerezhető be. Az utalványok szétkül­dése rövidesen megkezdődik. A szőlős­gazdáknak módjukban lesz a rendelke­zésükre bocsátott utalványok alapján rézgálicszükségletüket idejében beszerez­ni. Az egyes gazdák részére rendelke­zésre álló rézgálicmennyiség a pero­­noszpóra elleni védekezésre csak ked­vező időjárás esetén lesz elegendő, ezért a rézgálichiány pótlására a földmívelés­ügyi kormányzat gondoskodott cinkgálic gyártásáról. A cinkgálic ugyanis 3- 4 százalékos oldatban a harmadik és ne­gyedik permetezésnél kielégítő ered­ménnyel használható és alkalmas a réz­gálichiány pótlására. Ajánlatos, hogy minden szőlősgazda, aki cinkgálicra igényt tart, legkésőbb április 15-ig je­lentse be igényét a Műtrágyát Értéke­sítő Részvénytársaságnál (Budapest, V., Árpád-utca 8.), mert a gyárak csak az igényléseknek megfelelő arányban ál­lítanak elő cinkgálicot. A cinkgálic for­galma szabad, annak Ijeszerzéséhez nem kell utalvány. A földmívelésügyi kor­mányzat a szőlősgazdáknak szétküldén­­dő nyomtatványok, hírlapok, szaklapok és a rádió útján is ismertetni fogja a rézgálic helyes és takarékos fel haszna lásának módozatait, továbbá, hogy mi­lyen hatása van a cinkgálicnak és ho­gyan kell azt felhasználni. — A Katolikus Iparos és Munkás ifjak Országos Egyesületének helyicsoportja lel­kes munkát végzett a káromkodás elleni hadjáratban. A fiúk házról-házra járva, több mint kétezer »Miért bántod? — N. káromkodj!« röpcédulát hordtak szét a ka­tolikus családokhoz, hogy így mindönki figyelmét felhívják a nagy mozgalomra. Nagyforgalmú téren épült emeletes eleidé. » Bővebb felvilágosítást a kiadóhivatal ad

Next

/
Oldalképek
Tartalom