Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-07-04 / 27. szám
1942. július 4. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Hadirokkantak ! A m kir. honvédkincsíár a komáromi rokkantaknak kincstári földekéi méltányosságból kisebb parcellákban kedvezményes feltételek mellett bérbeadni hajlandó. Akiket ez érdekei, jelenjenek meg július hó 8=én* hétfőn délután 5 órakor az Iparíestülelben, ahol kellő útbaigazításban részesülnek. Dr. KALLAY ENDRE a Honsz. e'nöke A milliárdos munkaterv Mit lótolt üi idegei o mólt héten? Vendégünk érkezett Komáromba, az egyik szép dunántúli városból .való. Vendégünk három napig volt a városban s miután minden nevezetességet megnézett, járt a Dunánál és Jókai szülőházánál, látta a muzeumójt s a templomot, a kőszüzet és az épülendő postapalotát, azzal a jeligével távozott el a városból: »Több tisztaságot!« Az utcák rendjére értette tudniillik. Az idegennel együtt jártuk az utcákat s az idegen vendég szemével figyeltük utcáink rendjét. Nem akarunk nagyítiani s nem akarjuk Komáromot más, még nálunk is piszkosabb utcájú szomszédvárosokkal összehasonlítani, de bátran s némi büszkeséggel jelenthetjük,1 ki, hogy Komáromnak sikerült - kivívnia azt a nevet, amelyre pedig nem lehet túlságosan büszke: »Tarka utcájú!« Már tudniillik, hogy utcáink rendje, úttesteink karbantartottság.a — tarka. De olyan tarka, mint valami arab városnegyed. Van azon papírhulladék, lóemlék, sár, szemét, szalma, széna — mázsaszámra'. Nem is a mellékutcákra gondolunk, amikor így pecséttel dicsértük városunk tisztaságát, hanem a belső város utcáira-. A Nádor-utca, a Vármegye-utca, a Baross-utca, a Duna part szégyenteljes foltokkal árulja el, hogy mikor volt a legutolsó söprés. Itt nem használ semmi mentség, nem használ magyarázkodás, kibeszélés, sértődés, semmi: itten egyszerűen söpörni kell. Söpörni- többször is napjában, ha már annyi szeméthordozó szelünk van, öntözni, söpörni és. söpörni, por nélkül,, óvatosan, szépen, mint például Székesfehérvárott van. Miért, hogy Székesfehérvár ragyog a tisztaságtól ? Miért, hogy Kaposvárott, Veszprémben, Esztergomban is nagyobb a rend, a tisztaság, a külső csin ? Ott nem szemetelnek a lovak és kifogytak á papírhulladékok ? Komárom és Csallóköz általában erősen fertőzött vidék tüdőbaj szempontjából. Ki tudja, hogy ilyen városi szemét hány gyermeket megfertőzött már ? Ki tudja, nem fog-e megfertőzni még néhányszázat ? Miért kell mesterségesen szaporítani a betegségek számát ? ( Itt söpörni kell, nincsen más megoldás. Csak aztán a söprés ne a porfellegek viharával járjon, mert Komárom még nem a líbiai sivatag! S milyen csúnyák a plakátoszlopok is! Semmi csin, semmi rend a hirdetőtáblákon. Szél tépi, eső szakítja a rendetlenül össze-vissza ragasztott plakátokat, amelyek pedig kellő módon elhelyezve a város díszét, színét emelnék! Még sok mindenről beszélt az idegen, de ez már inkább városrendezési terv, a háború utáni időkre tartozik s erről nem szólunk. Mindenesetre megemlítette, amit mi is régen tudunk, hogy nincsen Komáromban olyan belépő-hely, városkapu, út-rész, amely ne tenne kiábrándító hatást az érkezőre, ha befut valamely oldalról a városba. Talán a déli pályaudvar és az Erzsébet-szigtet felől legszebb a megérkezés és leginkább szívderítő a látvány. Egyébként — mintha Tobrukba érkezne az ember. Addig, persze, amig a MFTR-gyár fel nem épül a szigeten. A tatai járási levente egyesületek atlétikai versenye A tatai járásbeli levente egyesületek atlétái június 28-án a Tatai LE rendezésében mérték össze erejüket vándordíjas járási leventeverseny keretében. A versenyen közel 150 főnyi leventeatléta állott rajthoz. A meglepő nagyszámú nevezés nehéz feladat elé állította a rendezőséget, mely azonban hivatása magaslatán állva zökkenő nélkül és símán bonyolította le az értékes versenyt, melynek eredményei azt mutatják, hogy a levente atléták az évről-évra megismétlődő járási versenyen fokozatos fejlődést mutatnak és a leventék atlétikai életének szép ’ fejlődésével lehet számolni. A pontverseny alapján a nagyegyesületek részére kiírt dr. Mihály-vándordíjat 47 pont* tál a Tatabányai LE nyerte a Tatai LE 44 pontjával szemben. A kisegyesületek számára kiírt Tatai Közgazdasági és Iparbank-vándordíjat Vértesszöllős nyerte 16 ponttal Kecskéd és Oroszlány 10—10 pontjával szemben. Az összes helyezettek éremdíjazásban részesültek, a győztesek iisztelet-díjat is kaptak. A képviselőiláz megkezdte az ezer milliós (luíajdouképen 1300 milliós) mezőgazdasági törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat célja a magyar mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi szírvonalának erők ljes fokozása. Növelni kell mezőgazd. súgunk jövedelmezőségét, mert szegény az ország. De növelni kell a termelést és a jövedelmezőséget azért is, mert a szociális haladás egyre több terhe; hárít a gazdára s ezeket csakis belterjes gazdálkodásból fedezheti. Földbirtokpoliíikai intézkedések, földosztások vannak folyamatban, amelyek a kisexisztenciák számát állandóan szaporítják. De ez az üdvös folyamat átokká és országos elszegényedéssé válnék, ha nem járna együtt a termelési rend biztosítására irányuló állami beavatkozással. Fokozni kell a termelést. mert szaporodó népünket el keli tartani s a honvédelem érdekei is ezt kívánják. De szükség van a termelés növelésére és tervszerű irányítására azért is mert a háború utáni időkben a mai kezdet leges módszerek, alacsony termésátlagok és ötletszerű termelés mellett nem tudunk majd versenyt tartani a többi európai nemzettel és nem teljesíthetjük gazdasági hivatásunkat. De megköveteli a mezőgazdasági termelés fejlesztését az állandóan fokozódó iparosodás is, amelynek mind több hazai nyersanyagra van szüksége. Ezt pedig legjobban a magyar mezőgazdaság állíthatja elő. Maga a törvény rövid, úgynevezett kerettörvény. Negyvenegy szakaszból áll és szövegét tekintve lényegesen rövidebb, mint sok más kisebb jelentőségű törvényjavaslat. Ennek az a magyarázta, hogy a törvény sok tekintetben csupán a szükséges felhatalmazásokat tartalmazza és az irányvonalakat jelöli ki. A részletes végrehajtás külön munkaiurv alapján történik'. Ezt a munka tervei a földmívelésűgyi miniszter ismertette a képviselőházban. Lényegében a következő: Alacsony termésátlagainknak egyik legfőbb oka a talaj helytelen és kezdetleges művelése. A milliárdos mezőgazdasági terv keretében évente ké’százötvenezer holdat mesaeznek, összesen négyszázöívenezcr hold szikes területet sziktelénítenek és nyolcvanezer holdat gipszeznek Alagcsövezéssel víztelenítenek területeket és sáucotássai küzdenek a túlzott kiszáradás télen. Évente negyvenezer holdat sáncéinak: Ötvenezer k'sgazdaságban bemutató trágyaíelepet áiííSanak fel és még külön kétszázezer kisgazda jut ilyen telephez. Négyszáz szántószövetkezeíet létesítenek; ezer darab kedvezményes traktort osztanak ki és tízezer darab kisebb gépet juttatnak a gazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére harmincötmillió pengőt fordítanak. Az 1941—42. tanévi népművelési munka legnagyobb része befejeződött városunkban. Az elmúlt tanévben még nagyobb nehézségekkel kel lelt megküzdeni, mint tavaly, de ezeké), a nehézségeket is sikerült áthidalni, mert a nehézségekkel együtt emelkedett a Népművelési Bizottság előadóinak és hallgatóinak munkaszeretete is. Ennek a fokozott munkának eredményeképpen .sikerült minden nehézség ellenére megtartani a tervezett népművelési ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat és szórakoztató előadásokat. A Népművelési Bizottság munkája iránt a város közönsége is nagy megértési tanúsított s a tanfolyamok és előadások látogatóinak száma jelentékenyen nagyabb volt az előző évinél. A Bizottság minden módot és eszközt felhasznált, hogy a mai élet követelményeinek megfelelő továbbképzést biztosíthassa a tudás után szomjazóknak és e cél érdekében tartotta meg a téli esti' kereskedelmi ési szakirányú tanfolyamokat, hogy mindazok, akiknek ezekre az ismeretekre szükségük van, vagy lesz. előre elkészülhessenek az életre. A tanfolyamok szép eredménye további jó reményekre jogosítja úgy a Népművelési Bizottságot, mint a többi érdeklődői, mert a tanfolyamok hallgatói közül már A termelés fokozásának másik akadálya a földek elszórtsága. Eddig még egyetlen akció sem boldogult a tagosítással. Ezt most nagyvonalúan oldják meg: tíz év alatt kétezerháromszáz községben tagosítanak. Ezzel a termőterület ötvenezer holddal növekedni fog. Ugyanilyen nagyvonalúan oldják meg a vetőmag-kérdést. Sokezer vagon nemesiseit vetőmag., több ezer kedvezményes áru magtisztító gép, több száz állami magtisziító és csávázó telep adja meg a lehetőségét a minőségi termelésnek. Állattenyésztésünk elmaradott és szegényes. A reális lehetőségeket számbavéve kívánja a milliárdos munkaterv növelni álla’ ái’om ányunkat. Tehén á lományunkaí tíz év alatt két és félmillióra, lóállományunkat egymillióháromszázezerre és szarvasmarhaálloirányunkat négymillió a kívánja emelni megfelelő kedvezményekkel és.a legelőviszonyok megjavításával a kormány. A mai juhállományt megkétszerezi, baromfiállományunkat mintegy negyvenmillióra növeli a terv. Talán legelhanyagoltabb, de legnagyobb jövő előtt álló termelési ágazatunk a kertgazdálkodás és a gyümölcstermesztés, ölvén százalékkal növelni fogjuk gyümölcsfaállományunkat. Az értékesítést is teljesen átszervezik Négymillió mázsa befogadó terjedelmű új 'rak árház-bá'ózatot építenek. Hárommillió mé ermá-.sa űrtartalom burgonyatárházukat létesítenek a vasútállomásoknál. Százezer silót építenek a kisgazdák számára. Minden község átlag tizenhat, államilag szubvencionált silót kap. A hűtőházak befogadóképességét hétezer vagonra fokozzák. Az értékesítés előmozdílására főleg a visszatért területeken ezer új szövetkezetei alapítanak. Amiket ill röviden elmondtunk, nem egyéb, mint a több és jobb1 termelés ugyanannyi anyagi előfeltétele. De vannak ennek szellemi előfeltételei is, A szaktudás fejlesztése még az anyagiaknál is fontosabb. Evégbpl a milliárdos terv hatalmas mértékben fejleszti a mezőgazdasági szakoktatást. Egyetemi színvonalra emelik a gazdasági főiskolákat; további hétszáz.ötven téli gazdasági tanfolyamot szerveznek. Az ország kétszázhatvankilenc járásában léli gazdasági iskolát állítanak fel. A szaktanárképző-intézet terve megválósuli: felemelik a háztartási tanfolyamok számát slb. V javaslat általában arra törekszik, hogy minden kedvezményt megadjon a helyes irányú tevékenységnek, de ne adjon kedvezményt a veszteglőnek, a maradinak, sőt az új termelési rend követelményeivel szembehelyezkedőt hátrányokkal is su jtsa. többen jólfizelelí állásokban vannak. Ugyancsak nagy sikert ért el a Bizottság a városban megtartott gazdasszonyképző-, a magyaros tánctanfolyamon, valamint a kézimunka- és varrótanfolyamon is. Az előbbin a korszerű főzésre és házimunkákra oktatták ki. a figyelmes hallgatókat, az utóbbin pedig a feledésbe ment szép magyar táncokra tanították meg a lelkes hallgatókat, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az a sajnálatod eset, hogy ifjúságunk egy része kivonul a táncteremből a magyar csárdás alatt, mert nem tudja, vagy nem szereti táncolni apáinak világszerte megcsodált szép táncait. A város területén számszerűleg a következő népművelési tevékenység folyt: 116 népművelési és közműveltségi előadást, 36 műsoros estet és alkalmi ünnepséget, 21 műkedvelő előadást, 8 közrádió előadást, 44 oktatóit lines előadást, 12 külön előadást a leventék részérje s 1 .analfabéta tanfolyamot tartott a .Bizottság. Ezeken kívül volt 3 népművelési és közműveltségi tanfolyam; ebből egy kereskedelmi levelező, egy könyvelő és égy a háztartási alkalmazottak számára alkalmas tanfolyam volt. Volt 1 magyaros tánctanfolyam a Dolgozó Leányok részére 24 órában és 2 nőnevelési és női jellemképző tanfolyam is. Ezek közül az egyik kézimunka- és varrótanfolyam volt a Manszé9TÍZ6ZtGÍ£ az 1942-es szenzációs minőségű rádiókészülékek; OBION, PHILIPS, STJLNDÄRD/ TELEF17NKE2Í, slb. gyártmányok nagy választékban. — Díjtalan bemutatás rádiókereskedőnél. DU VMlísIli Komárom !, Városház-u. 3. - Tekíonszám : 16S, Beszámoló városunk 1941—42. tanévi iskolánkíviiii népművelési munkájáról tagok számára., a imásik pedig háztartási- és főzőtanfolyam volt összesen 288 órában. Tartott még a Bizottság. 3 idegennyelvi tanfolvamot: 1 kezdő, 1 haladó németnyelvi tanfolyamot és 1 olasznyelvi tanfolyamot 109 órában. Volt 3 ügyességi tanfolyam, 1 kezdőj 1 haladó gyorsíró és 1 gépíró tanfolyam; összesen 240 órában. 135 irodalmi- és felolvasó-estet is tartott a Bizottság a feli nőttek számára, valamint 21 jellemképző tanfolyamot is tartott 16 órában. A városunk területén tehát összesen 1473 népművelési munkaegységet tartott a Bizottság. Az összes hallgatók száma pedig 7638 volt. Ha beszámítjuk az összes tanfolyamok és egyéb népművelési tevékenységek hallgatóit is, akkor a, város területén 108.780 egyén vett részt a népművelés {előadásokon éstaníolyamokon s egy-egy előadásra átlagosan 87 fő esik. Ezen népművelési munkában összesen 65 előadó vett részt. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a városi Iskolánkíviiii népművelési Bizottság minden eszközt és módot felhasznált az eredményes munka elérésére, városunk haladó szellemű lakosságának oktatására és nemes szórakoztatására. A papirosgyűjtés hazafias kötelesség Ma mindenkinek kötelessége a ta kaíé'. os'ág! A hiányok megelőzésére már ide jében keli intézkedéseket tenni, hogy később az élet menetében zökkenő ne legyen. így van ez a legfontosabb anyagok egyikével, így a szükséges nyersanyagot a régi, elhasznált papiros összegyűjtésével kell biztosítani. Az összegyűjtött papíroshülladékot újból felőriik és papirossá dolgozzák fel. Tehát takarékoskodnunk kell a papírossal, de még inkább kötelességünk, hogy a papírhulladékot ne égessük el. ne dobjuk el, hanem gondosan őrizzük meg és az összegyűjtéssel megbízott kereskedőnek adjuk át, hogy a hulladékból mielőbb új papíros lehessen. A kormány belátva a papírosellátás terén mutatkozó és beállható hiányokat a 28.000—1940. sz. alatt kiadott rendeletével megtiltotta a papíros elégetését és megsemmisítését és ugyanebben a rendeletben szigorú büntetést állapított meg azokkal szemben, akik a hulladékpapírost nem juttatják vissza feldolgozásra. Hangsúlyozni ki ánjuk, hogy bármiféle régi, elhasznált papírost meg kell őrizni, a régi könyvek, folyóiratokat, újságpapírt^ amelyek otthon csak a helyet foglalják, ha átadjuk feldolgozásra,, nagyban hozzájárulunk a nyersanyaghiány leküzdéséhez. Képviseletét, átadná előkelő biztosító intézel nagy ismeretséggel bíró agilis úrnak. Ajánlkozást „Nagyjövedelem,, jeligére a kiadóhivatalba kérünk. „
