Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-06-20 / 25. szám

1912. június 20. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. SzMKE közgyűlése Budapesten 210 hel>iszervezell: en tízezernyi taggal munkálkodik a Felvidík legnagyobb kulturális szervezete A Széchenyi Magyar Kultur Egyesü­let, a Felvidék legnagyobb s legátfogóbb! közművelődési szervezete most lép mű­ködésének i j-ik évébe. Közgyűlését a napokban tartotta meg Budapesten a Ke­reskedelmi és Iparkamara székházának dísztermében. A közgyűlésen a SzMKE- nek csaknem valamennyi szervezete kép­viseltette magát, a kulturális találkozóra eljöttek a Csallóköz, Mátyusföld, Bars, Hont, Gömör, Abauj s a Bodrogköz ki­küldöttei. A gyűlést Schubert Tódor fő­rendiházi tag, a SzMKE elnöke nyitotta meg. »Komoly szerepük van ma az egye­sületeknek, — mondotta, ezek most nemcsak szórakozásra valók. Az egysegeteknek segédkezniök kell az egységes nemzeti közvélemény ki­alakításában s ennek azzal kell kez­dődnie, hogy a társadalomban tuda­tosítani kell az egymás iránti meg-, becsülésnek, az emberi méltóság elis­merésének szellemét. Közszelle,elünk­nek olyannak kell lenni, hogy egyaránt kizárja magából a fen héj ázó gőgöt, a léha úrhatnámságot, a felelőtlen gyií-István, alelnök Tóth Lajos kisgazda és Bodon Lajos ig. tanító, pénztáros Tan binger Is'ván, jegyző Hinora Sándor és Kossányi József- Megválasztották a 8o tagú országos választmányt is. Majd gróf Révay István ismertette tartalmas elő­adásban a SzMKE világnézetét, maga­tartását és állásfoglalását az egyes nagy magyar sorskérdésekben. A SzMKE esz­közül adja a magatevékenységet népünk széles rétegeinek ahhoz, hogy a benne szunnyadó ősi kulturális és hagyomány! tulajdonságokat kipallérozhassa és tuda­tosíthassa. A SzMKE-nek ennélfogva rém egy egyesü’eb hanem egy mozgalom ismérveit kell viselnie. A beteges cím­kórsággal telített s gőgös magyaroknak odakiáltjuk, — mondotta gróf Révay István, — hogy a magyar közösség szem­pontjából a magyarság minden egyes tagjának értéke származásra, vagy foglalkozásra való tekintet nélkül azonos. A SzMKE a napi politika kérdésében ,'megtartja pártpolitika-felettiségét: ez ki­sebbségi sorsban lett sajátjává. A nem­zetiségi kérdésben határozott irányvona­­lúságot és céltudatosságot hirdetünk, ugyanakkor hagyományos,'megértő ma­gatartást is, amely századokon át fejlő­dött ki bennünk. A perem- és szórvány­magyarság erkölcsi, anyagi s szellemi megerősítése rendkívül szükséges. A zsi­dókérdés tekintetében a SzMKE a faji állásponton áll. Mikor honvédtestvéreink életüket áldozzák a hazáért, feleljünk meg itthon az ő áldozatukhoz méltóan, közösségi kötelességünknek, — fejezte be hatásos előadását gróf Révay István. — A gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-ut 5. Központi fekvés. Korszerű kényelem. Egyágyas szobák 6 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig. Éttermében Veres Károly és cigányzenekara muzsikál. (638) Elismerten kiváló konyha. - Po Igári árak! lölködést. A SzMKE nemcsak gyakorlati ismere­teket, tudást ad tagjainak, hanem az is­ten, haza, család s embertársak iránti kötelességeket is beleoltja tagjaiba.« — Majd beszéde végén kegyeletes szavak­kal emlékezett meg az egyesület elhunyt főpénztárosáról, Nagy János komáromi bankigazgatóról. Varga Imre központi titkár olvasta fel a SzMKE működésé­nek évi jelentését. A beszámoló tartal­mas képet nyújtott az egyesületnek ese­ményekben gazdag esztendejéről. A SzMKE a felszabadult Felvidék egyetlen átfogó, egységes, dinamikus társadalmi s kulturális szerve. Több, mint 200 ke'yiszervezeie 11.300 családfenntartó tagot tart számon, a SzMKE-tagság minőségi kivá'asztást jo'-nt. Az elmúlt évben negyven új szervezet alakult. Megkezdődött a kulturális mun­ka gazdasági hátterének megalapozása is: így a csenkeiek föUlbérlöszövetkeze­­tében, a dunamocsi szövőtanfolyamban, a nagyidai s a tiszaásványi Önsegélyző állatbiztosítás megszervezésében, Léván és Perbenyiben a SzMKE többhetes nép­főiskolái tanfolyamot rendezett. Kikül­dött el őadó-vendégek 362 előadást tar­tottak a szervezetekben, a miniszterel­nökség nemzetpolitikai osztályával kar­öltve. Öt munkafüzetében öt hónapra szóló előadási anyagot küldött szét a SzMKE. Magyar Vasár na).0 című újságja sokezer példányban jelenik meg. Verebé­­lyen, Zselizen, Tornaiján körzeti érte­kezletet tartott a SzMKE, a nyelvhatár szélén három magyar nyelvi tanfolyamot rendezett. Számos ünnepélyt, kulturestet, színié1 őadást, vetítettképes e'őadást, dal­versenyt, szabadegyetemi tanfolyamot, dalestét rendezett a SzMKE s rendkívül érdeklődik a szórványmagyarság kérdé­sei iránt is: kataszterbe foglalta máris a kulturális gondozásra szorult szórvány­­magyarságot. A délvidéki s erdélyi kul­turális szervezetekkel szoros együttműkö;­­dést folytat. — A központi jelentés után dr. Szilvassy György nemzetpolitikai elő­adó dr. Antal István nemzetvédelmi pro­pagandaminiszter üdvözletét tolmácsolta. Ezután Szombathy Viktor főtitkár az új tisztikar megválasztására terjesztett elő javaslatot. Eszerint elnök ismét Schubert Tódor lett, ügyvezető, elnök gróf Révay Ha POLÁK festtet és tisztittat tökéletes műnkét kap! Függönyök tisztítása és rámázása! KOMÁROM 1. Rákóczi Ferenc-ulca 21 sz. Molnárveszedelem a Dnnán vagy: amikor a mocsi molnárok nótája „valósággá válik“... Dunamocs, június 19. (Kikül­dött munkatársunktól.) Az ég ibolya-hintés mezején csak pár fehér felhöbáránvka legelész. Zuhogva hull a napsugáresö s aranyözönbe buktatja a Duna mentében hullámzó, fejlődő búza­­velést. Az öreg folyam némán, szinle moz­dulatlanul csókolja a partot, mintha ő is inegillctődve figyelné a búzaszemek szüle­tését. Valóban: nagy-nagy dolog történik, most itlen. Beteljesedőben a magyar re­mény, most igazul az Élet. .. Kiszállunk az autóból, a mólót' zúgásá­val se akarjuk zavarni a csöndet, amely-f ben még a kispacsirla is csak félhangon, befelé nótázik. Gyalog folytaljuk utunkat a falu felé. Egyszercsak megszólal útitársam: — Odanézz ... malom! Mintegy száz méternyire a parttól, csak­ugyan, egy régi, rozzant vízimalom árválr kodik a Duna hátán. Fazsindelyes teteje bizony csáléra fittyent már kicsikét s völgy­hajója aggodalomkéltően, mélyen túrja már a vizet. De azért szilárdan, biztosan áll a helyén s görcsösen, makacsul kapaszkodik a vasmacska láncába. Lapáthíjas kereke mozdulatlan, de azon 'is látszik: minden pillanatban indulna már, há a leeresztett! vízfogó nem irigyelné tőle a Dunát. — Csupa türelmetlenség ez a malom is, „Süllyed a malom, A Duriaparton, szemközt azzal a folyam­­résszel, amelyiken Kovács József malma ,áilt, egy öregmolnár üldögél a virágját liuW lató akácfa alatt. Tőle tudjuk meg a tra­gédiát. Szentháromság napján búcsú volt Duna­­jmocson. A molnároknak ez az egyetlen tin-* jiepe az évben. Kovács József uramhoz is odatépődtek széptisztességesen a molnár­legén}«; s arra kérték, engedje meg, hogy­­a búcsú alkalmával ők is ünnepelhessenek. A gazda persze teljesítette a legények ké-j rését. A malom orrán meggyujtották a jelző­lámpást, nehogy nekimenjen valami hajó, megtapasztalták a tartóláneot, elég erős-e a bakon, aztán ladikba szálltak a legények s kieveztek a búcsúba. A malom árván maradt. Este mulatság volt a dunaparti Szenczi­­féle vendéglőben. A molnárok mind ott voltak s mulattak kedvükre. A fiatalabbja éjféltájban a »Molnárveszedelem« című nó­tát is elhuzatta, ami aztán betetőzte a han­gulatót. — »Süllyed a malom, ereszd le a macs­kát!« — hangzóit az ének gyorscsárdás közben, mikor hirtelen berohant valaki az Udvarra s sápadt arccal ezt kiáltotta: — Süllyed a Kovácsék malma! Megszakadt a mulatság, mindenki aDuna­partra futott. Akkor már egy ladik igyeke­zett a süllyedő malom (elé, benne a gazdá­val, idős Kovács Józseffel. A molnárlegé­nyek is ladik után rohantak, de késő volt már minden, hiába volt njinden. — mereng el úti társam — ez is a termést várja, a remény beteljesülését... De vájjon kibírja-e a várakozást? — sóhajtok én szomorúan. — Valamikor húsz­­huszonöt ilyen malom is állt itt a mocsi Dunán. Bégi okmányok igazolják, hogy már a mohácsi vész idejében is a dunamocsi vízimolnárok őrölték meg messze környék gabonáját. Külön céhet is alkotlak, annyian voltak. S lám: ma már mindössze két rozzant malom küszködik itt az Idővel . . . Leérünk 1 parira.- V g<!r-!.!a nve állok ineg s tekintgélek fel-alá az öreg Duna sima háta felett. Utitársam önti szóba meg­döbbenésemet: Hát a másik malom hol van? — A minap még itt volt, a falu alatt, — mondom, — Kováé s Józsefé . .. Hiába: a Kovács-féle malomnak híre­­hamva sincs. Eltűnt. De hová tűnt el ilyen hirtelen? Tudom, útjában volt már az is az Időnek, a mo­dern technikának, de bírta még a harcot. Bekötött az idén is és várta, reményked­ve, türelmetlenül az áldást. Az áldás még nem jött el, pedig annak kellett volna el­döntenie, hogy szükség van-e még Kovács József vízimalmára. Mi történt Hát vele? Mégse mert még egyszer farkasszemet nézni az Idővel?... ereszd a macskát"... A malom elmerült, minden értéké­vel. minden bennevalójával együtt. A kerekét a süttöi zátony fogta fel, a tetejét valahol Csenkén túl vetette partra a víz. D« a gabona,, a gépezet stb. a Duna fenekére pusztult. — Mi volt hat áz oka a süllyedésnek? — kérdezzük az öregmolnárt. — Nem lehessen tudni. Talán beléfolyt valahol a víz, de valószínű, hogy már a sors írem tűrhette, aki ellene esküdött a dunai malmoknak, meg nekünk is, vízi­molnároknak . .. Esteledik. A nap indulóban van már a radványi erdő mögé. Szemközt a kék Gerecse fakulni kezd s a süttői hegyek tetején egyre sápádtabb a cseresznyefák színe. A szigetben szívszakaszló hangon megszólal egy kakuk. Ebben, a pillanatban vesszük észre, hogy nem messze tőlünk egy fiatalember áll. Csak áll a parton, az alkonyaiban s néz-néz befelé(, a Duna közepére. Magas, vállas fiú, az arca csupa szomorúság. — Kovács Béla... — mondja az öreg­­inolnár, — az elsüllyedt malom túl aj<^> Hú­sának; a fia, Őrá maradt volna a malomi maga is molnárlegén}'. Éppen szabadságot kapott a szezfln kezdetére, merthogy kato­na. A frontról jött haza egyenesen. Mire? azonban hazaért, elsüllyedt a malom . .< Egy varjú száll a szirmait hullató akác­­iára, s minthacsak az öregmolnár szavaira akarna Válaszolni, megszólal: .— Kár! Nehéz Ferenc. Hadirokkantjelvények kiosztása a városházán A közelmúltban rendeletet adott ki a m. kir. honvédelmi miniszter, melyben körülírta a felszabadult területek Hadi­rokkantjait megillető jelvények adomá­nyozásának a módját és megbízta a; községi elöljáróságokat, illetve a városok1 polgármestereit, hogy az igényjogosulta­kat írják össze és névsorukat terjesszék fel. Az első felterjesztés elintézéseként Ko­máromba is megérkeztek a honvédelmi miniszter által kiutalt jelvények a az! ezek viselésére jogosító igazolványok. A miniszter utasította a város polgármeste­rét, hogy a megküldött jelvényeket és névre szóló igazolványokat, a jogosultaknak ünnepélyes keretek közt ossza ki. Alapy Gáspár polgármester ez utasítás folytán június 18. napjának déli 12 órá­jára hívta meg a városháza nagytermébe azokat a hadirokkantakat, akik részére az' igazolványok megérkeztek. A meghívott 32 hadirokkanthoz a pol­gármester lelkesítő beszédet intézett. Szándékosan tűzte ki erre a napra az érmek szétosztását, mert Kormányzó urunk szü'e'ésnapja mindnyájunkban fokozza az ünnepi hangulatot. Méltatta a hadirokkantak érdemeit, me­lyeket mindenkor elismert és tőle telhe­­tűleg honorált is. ígéretet tett, hogy a jövőben is-tőle telhetőén segítségére lesz a világháború hadirokkantjainak. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a polgármester minden megjelent hadirokkantnak sajátkezűén adta át a honvédelmi -miniszter által, megküldött érmeket és igazolványokat. A hadirokkantak nevében dr. Kállay Endre n HÜNSz elnök« mondott kö­szönetét a honvédelmi mb Gziernek ado­mányáért és a polgármesternek a sol^ fáradságért és jóindulatért, amelyet a liaüírokkantakra áldoz. Felülvizsgálják a kis- és nagykereskedők működését A közellátásügyi miniszter felhívta a kereskedelmi és iparkamarákat a kis- és nagykereskedők működésének felül­vizsgálatára. Vizsgálat tárgyává kell ten­ni, kik azok a kijelölt kis- és nagykeres­kedők, akik tevékenységüket közérdekel­lenesen folytatják. Kik azok, akik színle­ges vagy névleges iparűzést folytatnak és akik alaposan illethetők azzal a vád­dal, hogy cégükkel tulajdonképpen ide­gen iparűzők tevékenységét fedezik. Me­lyek azok a cégek, ahol zsidó tőkét von­nak be az üzletbe. Mindent el kell kö­vetni — hangsúlyozza a miniszter leirata — hogy a régi zsidó cégek helyét arra érdemes, tőkeerős és szakképzett keresz­tény kereskedők foglalják el és ki kell zárni a lehetőségét is annak, hogy a már kifogástalanul működő keresztény cégek alacsony emberi indulatok miatt zakla­tásnak legyenek kitéve. Dunanlmás kénes fürdő KOMÁROM és vidéke legszebb kirándulóhelye 24Q C hőforrás! Nap-és strandfürdő ELSŐRENDŰ SZÁLLODA KITŰNŐ ÉTELEK ÉS ITALOK OLCSÓ POLGÁRI ÁRAK! Kellemes üdülőhelyi Teljes ellátás kedvezményesen. 5M — 31. kir. H-iú őrség komaromi kapitány­­.Ságéhoz 1 'clrh. karórái szolgáltattak he. Iga­zolt tulajdonosa a rendőrkapitányságnál az átvételért jelentkezzék. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom