Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)
1942-05-16 / 20. szám
1942. május 1(3. KOMÁROMI LÁPOK 3. oldal. Felesküdött új zászlajára a II. honvéd hiradózászlóalj Lélekemelő ünnepély keretében adták át Komárom vármegye ajándékát harcbainduló honvédeinknek Komárom, május 14. (A Komáromi Lapok munkatársától.) Áldozócsütörtök. Csöndes, szép májusi reggel. Az eget ugyan felhőkárpit takarja még, de olyan szelíden, lehelletíinoman, hogy az Isten szeme mosolygása tisztán látszik mögötte. Ünnepi díszben a Klapka-tér. A szobor előtt zöld gallyal kerített emelvény s rengeteg zászló. A környező házak ablakaiban s az ősi városházán is pirosfehér-zöld lobogók lengenek. A szobor mintha élne. Mintha büszkébben húzná ki magát, a tekintete mintha ragyogva pihenne az elébetáruló képen. Magyar honvédek sorfala áll Klapka György tábornok szobrával szemben, ünnepi díszben, ünnepi arccal, ünnepi lélekkel. Honvédek ünnepelnek előtte, azon a földön, amelyért ő küzdött s amelynek a védelmében a magyar hősiességnek, kötelességtudásnak örök példáját adta. Valóban: nem lehet méltóbb, szebb helye magyar katonaünnepnek. Nem avathatnak zászlót, nem esküdhetnek zászlóra igazibb, szentebb módon, mint itt, Klapka tábornok szobra előtt... A II. honvéd hiradózászlóalj esküjében talán ez a gondolat is benne csengett. A zászló, amelyre felesküdött, Komáromi vármegye közönségének ajándéka, de ezt a zászlót nemcsak Komárom vármegye közönségének szeretete, ragaszkodása adta, hanem megcsókolta Klapka György hősi lelke is. Ezt a lelket észre kelíett vennie a zászlóra szegezett hon védte1 kintetnek, mert ez a lélek erősíteni tudja s erősíteni is fogja azt az esküreemelt honvédkezet, amely talán nemsokára karddal s puskával harcol majd a magyar otthonért, magyar becsületért. „Győzelmesen hozzátok haza.. Pontosan kilenc óra. Felzeng a Himnusz. Harsány vezényszó hangzik s vigyázzba merevedik az ünneplő zászlóalj. Vitéz Hennyey Gusztáv altábornagy, a székesfehérvári II. honvéd hadtestparancsnoka ellép a századok előtt, majd Vasady Ernő vezérőrnagy, Szirmay Aladár vk. ezredes és Tenke Lajos ezredes kíséretében elfoglalja helyét a díszemelvényen, amelyen már ott látjuk a helybeli előkelőségek közül vitéz Nagy Nándor főispánt, Reviczky István alispánt, Alapy Gáspár polgármestert feleségeikkel. Az összes alakulatok nagyszámúi tisztiküldöttséggel képviseltetik magukat s itt vannak az egyházi s polgári hatóságok, intézmények kiküldöttei is. Reviczky István alispán díszmagyarruhás alakja tűnik fel a nemzetizászlós szónoki emelvényen. Zászlóátadó beszédében Komárom vármegye közönségének szeretetéről, gondoskodásáról biztosítja a katonákat, akikkel az új zászló révén bensőségesebb viszonyba kerül most a vármegye közönsége. A zászló —-• mondja —- szentség, amelyet az itthoniak bizodalma, hite s reménysége kisér. Hiszem, hogy ez alatt a zászló alatt becsülettel megálljátok a helyeteket a nemzetközi zsidóság által kierőszakolt s irányított harcban is és tisztán, makulátlanul, a győzelem fényében ragyogva hozzátok vissza!... A gyönyörű selyemzászlót egy szakaszvezető veszi át s díszlépésben viszi az alispánná elé, aki szalagot köt reá. ÉRTESÍTÉS. Értesítem a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy a Jókai u. 16. sz. alaii (posta mellett) francia és angol női izalonl ityiloSlam. Kérem a n.é.hölgyközönség szives pártfogását. MURA LÁSZLÓ 316 női szabó. „Halálunk árán is megvédjük!...“ Taál János r. kát. tábori lelkész szól ezután a honvédekhez: — Ez a zászló a hős magyar lélek érőit szórja felétek. Erőt ad a megpróbáltatások napjaiban, amikor fegyverhez nyúltok, hogy a végtelen orosz mezőkön, a csaták tüzében újból megmutathassátok ennek a vén Európának: unokái vagyunk a honalapító Árpádnak, az országépítő Szent Istvánnak, a határvédő Szent Lászlónak s a törökvei ő Hunyadynak. Mutassátok meg, hogy ismét testünkkel védjük a nyugati műveltséget s kereszténységet s hogy a diadalmas magyar lélek él s elszántsága nem szűnik meg soha . . . Dalnoki Veress Jenő tábori főesperes a protestáns egyházak részéről beszél: — Ez a zászló a felelősségérzet s a rendíthetetlen hit szimbóluma. A fele-, lősségérzeté: hogy a mostani nagy . harc fl miénk is s hogy az új Európába való beilleszkedésünk joga függ ebben a harcban való részvételünktől. A rendíthetetlen hité: hogy .ennek a harcnak győzelem lesz a vége ... A. zászló megáldása után Török István őrnagyba II. honvéd híradó zászlóalj parancsnoka köszöni meg az ajándékot s tesz fogadalmat zászlóalja nevében : — Ggy fogjuk őrizni, mint szent ereklyénket, mint magyar akarásunk kifejező jelét. S ha kell, meghalunk, de el nem hagyjuk .. ■ „Esküszünk!...“ Gyönyörű pillanat következik. Galántai Nagy Dénes őrnagy vezényszavára hüvelyükbe repülnek a kardok, lekapódnak a sisakok s ég felé emelkednek a kezek. S felhangzik a honvédajkakról keményen, harsányan, lelket is megdöbbentően : — Esküszünk!... Tüzelnek a honvédszemek s ebben a tűzben ott ég minden, amiről az imént szó volt: az erő, az akarat, a hit s a kötelességérzet. S milyen csodálatos: ebben ä pillanatban megnyílik a felhőkárpit. Zuhogva hull a napsugár a térre, mintha aranyutat akarna csinálni az eskünek az égbe ... Erre az aranyúti'a gondolunk akkor is, amikor már a díszmenet tart. A Magyarok Istene a honvédnek még a szavát is aranyúton járatja, hogyne járatná azon a lépteit, amelyekkel az. igazság s a győzelem felé halad! Nehéz Ferenc. C £ c r 1.... „onüoskodiK he»zere7,Ze h°gy be . „vél áUamsorsieg- Huzá9 mar június 5-» a soi?sriiyp ■.11 / v„ió minden K. a p n a 1 , , .1 Aa müe^y árusítón® s°.sje„. óohány-Védőnő lakásokat épít Komárom város A városi kisgyűlés ülése Komárom thj. szab. kir. város kísgyűlése május 12-én d. u. 4 órai kezdettel rövid ülést tartott vitéz Nagy Nándor főispán elnöklése mellett. Komárom vármegye megkereste a várost, hogy a Gombay-sor és a Bercsényi-utca sarkán levő 1268 négyszögöl telket adja el vármegyei tiszti lakások építése céljából. — A pénzügyi bizottság — mint már múlt számunkban jelentettük, — azt ajánlotta, hogy a város négyszögölenként 12 P egységáron adja el az ingatlant avval a kikötéssel, hogy 1 a tervezett lakásokat a vármegye lehetőség szerint még az idén építse fel. A kisgyűlés a pénzügyi bizottság javaslata értelmében határozott névszerinti szavazással. (A tervek szerint 3 főépület épül. Az egyik négy 4 szobás és egy hajdulakásból, a másik tíz 3 szobás és egy hajdulakásból, a harmadik pedig 10 kétszobás és hat darab egyszobás lakásból és egy hajdulakás« ból áll. Az épületeket az anyagbeszerzés lehetősége szerint fokozatosan készítik el éspedig elsősorban a kislakásos épületeket, majd a középlakásosakat és végül a nágylakásosakat. — Ezenfelül autógarázsok is készülnek a vármegyei járművek részére.) Ezután a kisgyűlés megállapította az apaállattartási és legeltetési díjakat az 1942. évre. Eszerint a bikatartás és tenyészállatalaphoz járulás címén állatonkint 17 P fizetendő, míg a legelőbér lovak és tehenek után 12 P, csikók és borjuk után to P lesz. Egyben a vakondtúrások eltávolítása éselpusztítása fejében a pásztoroknak 60 — 60 P-t állapított meg a kisgyűlés. A város már korábban elhatározta, hogy a védőnők részére lakást épít s er, re a célra 10.000 P-t szavazott megj míg a kormány 6000 P államsegélyt helyezett kilátásba. A mérnöki hivatal elkészítette a lakások tervrajzát s ezt a kisgyűlés elé terjesztette elfogadás céljából, valamint kérte az építés elrendelését. A terv szerint négy teljes konfortos, egyszobás és konyhás lakás épül a Katona-utca és Zámory-utca sarkán. A kisgyűlés a terveket elfogadta és elrendelte az építkezés megkezdését. Megalakult a Hajasok Gazdasági Egyesülete Komáromban Az elmúlt vasárnap, május 10-én délelölt élénk érdeklődés mellett tartotta meg a Katolikus Legényegylet színháztermében alakuló közgyűlését a Keresztényszocialista Hajósok Országos Gazdasági Egyesülete (HOGE . A gyűlésen a budapesti központ részéről megjelentek Tobi er János v. képviselő, országos elnök, S c h e 1 i g Alfréd MFTR főintéző, ügyvezető elnök, P u is z t a i Pál főtitkár és S u s z t á r István, a központi választmány tagja. Komárom város vezetősége részéről jelen volt dr. I g ó Aladár, tanácsnok, a róm. kát. egyház részéről dr. L e s t á r István prépost-plébános, a komáromi MFTR hajóműhely vezetősége részéről pedig Tóth József főintéző és Szokolóczy Sándort intéző. A gyűlés megnyitása után Susztár István ismertette a HOGE célját és szervezetéti. Majd pedig Tobler János országos elnöki hatalmas beszédben vázolta a keresztényi és hazafias szellemű munkásság országos hivatását és szervezkedésének szükségességét, fontosságát. Bejelentette azt is, hogy értesült a komáromi MFTR hajómühely munkásságának kívánságairól arra vonatkozólag, hogy az itteni műhely munkásai is i\z újpesti MFTR műhely munkabéreihez arányítva kapják a fizetésüket és kijelentette, hogy az egyesület első kötelességének fogja tartani ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezését. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a szónokoknak Pataky Ferenc mondott köszönetét. Az alakuló közgyűlés kimondotta az egyesület megalakulását 149 taggal és a következő tisztikart választotta meg: elnök Pataky Ferenc, ügyvezető elnök Csalava János, titkár ifj. Papp Sándor, pénztáros Maczalik József, jegyzők Wieder Antal és Nagy István, ellenőrök Szappanos Mihály és Sárközi József. Az első fajgyalázási bűnper a komáromi törvényszék előtt Bonyolult bűnügy került a közel múltban a komáromi kir. törvényszék büntetőtanácsa elé. Kosa Ferencné nagymegyeri lakos magzatelhajtás bűntettének gyanúja alatt vád alá került. Az ügy tárgyalása során kiderült, hogy még egy hasonló bűn: nyomja a vádlott lelkét, miért is a tárgyalást elhalasztották. Közben azonban egy harmadik vád is beérkezett ellene, az egyesített eljárást tehát erre is kiterjesztették. Ez utóbbi esetbe keveredett bele B u - eh inger Ferenc zsidó származású nagymegyeri lakos is, mert kiderült, hogy ea a leányanya vele folytatott szerelmi viszonyt. S mert a leányanya keresztény származású s mert Buch inger beszélte rá a leányt, hogy Kósáné közreműködését vegye igénybe, fajgyalázás és felbujtás címén Buchinger ellen is megindult az eljárás. Az egyesített bűnügyben május 11-én volt a főtárgyalás dr. Nagy Géza büntetötanácsa előtt. Buchinger avval védekezett, hogy ő csak 1941. évi október 15-ig folytatott a keresztény nővel szerelmi viszonyt, amikor pedig a törvény még nem volt életben és így annak rendelkezései rá nem hatnak ki, inert a törvény nem visszaható erejű. A bizonyítási eljárás és főként a szakértői vélemény azonban kétségtelenül megcáfolta a vádlott védekezését. Beigazolást nyert Ugyanis, hogy a lányanya csak december 9-én távozott lel Nagy megyeiről s ez ideig Buchinger állandóan fenntartotta vele a viszonyt. Ugyancsak beigazolást nyert az is, hogy Kósáné két esetben bűnösen közreműködött a jmagzatelhajtásban. Ezenfelül Kósáné elleni a csendőrség is feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt, mért védekezése során azt adta elő, hogy a csendőrség tudtával és hozzájárulásával folytatta bűnös özeiméit. Ez a vád is beigazolást nyert. A bíróság az összes vádlottat a vád értélin ében bűnösnek montdta ki s ezért Kósa Ferencné|t 1 évi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, az első lányanyát 2 hónapi fogházra, testvérét és sógorát, akik rábeszélték, 14—14 napi fogházra, Buchinger Ferencfeit 3 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre, a leányanyát 1 hónapi fogházra ítélte el. A második esetben bizonyíték hiányában az eljárás megszűnt. Az ítéletben mindannyian megnyugodtak, csupán a Buchinger fellebbezett, ö nem bűnös. Felhívjuk igen tisztelt ügyfeleink figyelmei, hogy az ELEMI ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ R. T. vezérügynökségének irodája Komárom, Nádsr-u. 47. sz. alaii megnyílt $ ■0
