Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-02-08 / 6. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1941. február 8. Komáromi Dalegyesület teaestélve n Tromieméi. végzi el a művek adminisztrálását, vagy nem. Ha igen, úgy jutalomra nem tarthat számot, mert hisz a rendes munkaidejéért fizetését megkapja a várostól. Ha azonban hivatalos idő után, vagy hivatali helyiségén kívül tevékenykedik a városi művek érdekében. úgy ezért a munkájáért nem jutalmat, hanem jogos ellenértékét igényelhet. Nem azt kifogásoljuk, hogy a különmunkálatok honoráltassanak, nekünk csupán az elnevezés ellen van kifogásunk. Mért jutalom és munkaellenérlék között igen nagy a különbség szociális és erkölcsi szempontból egyaránt. • Volna még a költségvetésben több kisebb-nagyobb tétel, amit kifogásolni lehetne, mi azonban csupán, a főbb kérdésekkel kívántunk foglalkozni. A törvényhatósági bizottság bizonyára megtalálja a részletkérdések rendezésének is a módját, örömmel értesültünk, hogy a balparti MÉP városi klubja máris magáévá tette felhozott észrevételeink legtöbbjét. Célunk az volt. hogy megóvjuk városunk közönségéi a póladőcsökkentéshez fűzöli vérmes reményektől. Egyébként hangsúlyozzuk, hogy a javasolt csökkentés csak látszólagos. Ugyanis az idei pótadószükséglet mindössze 6Ó00 P-vol kevesebb a tavalyinál, ez a 6000 P pedig nem adja ki a 25.5o/o csökkenést. A látszólagos csökkenés oka tehát a pótadóalap növekedéséhen keresendő. Az idén ugyanis jóval magasabb a pótadó alapjául szolgáló állami adó, mint tavaly. —y. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, a miniszterelnök előterjesztésére Csáky István gróf utódául Bárdossy László dr. titkos tanácsos, rendkívüli követet s meghatalmazott minisztert nevezte ki Magyarország külügyminiszterévé. B á r d o s sy László egyike a magyar diplomácia legkiválóbb tagjainak. Közel hat évig állt a külügyminisztérium sajtóosztályának élén. amely idő alatt osztatlan népszerűségnek örvendett, mind a magyar, mind a külföldi sajtóban. Az ö működésének idejére esik Magyarország kibontakozása a Trianon utáni elszigeteltségből. A magyar-olasz barátsági szerződés megkötése és számos más, nagyíoiilosságú diplomáciai esemény, amelyek hatalmas feladatot róttak az akkori sajtófőnökökre. A sajtó szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül tüntették ki elsőízben 1930-ban a Magyar Érdémkereszttel. Néhány évi londoni beosztása után helyezte a kormányzó bizalma a nagyfontosságú bukaresti követség élére. A magyar-román viszony alakulásának minden szakasza azóla szorosan összeforrott Bárdossy László személyével és tevékenységével. Akisantant 1937. évi konferenciáján, amely a kLsanlanl államainak Magyarországhoz való viszonyát, valamint Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdéséi tárgyalta. Szunyában tartózkodott, majd Lenibe, a Népszövetseg ülésére kísérte Kánya Kálmán külügyminisztert. Legutóbb az emlékezetes turnu-severini tárgyalásokon vett részt megfigyelői minőségben és jelen volt a második bécsi döntőbíráskodás alkalmával a belvcderei tanácskozásoknál is. Rendkívül aktív, lelkes, dinamikus egyéniség. Biztos ítélelő. éleseszü ember, aki pillanatok alatt átlátja a dolgokat. Amellett kitűnő stiliszta is, valóságos művésze a gondolkodás és kifejezés stílusának. Kitűnő nyelvtudása, széleskörű és mélyműveltségű, a megnyerő modorral és határozottsággal szerencsésen kiegyensúlyozott kitűnő fellépése, fényes tehetségei és egész gazdag egyénisége kezdettől fogva nagy feladatokra predesztinálták. Leforrázta a combját s meghalt egy kisfiú Tímár Ferenc naszályi gazdasági cseléd felesége 5 éves kislányát ápolta, aki diftériában betegedett meg. Az asszony vizet forralt egv alkalommal, fertőtlenítésre, s a vizet a tűzhelyről letette a szoba talajára. A forró vízzel telt mosdótálban megbotlott az anyja körül settenkedő kétéves Tímár Ferenc nevű fiúcska s leforrázta bal combját. A kisfiút otthon kezelték, de sérülése olyan súlyossá vált, hogy e hó 3-án be kellett szállítani a komáromi kórházba. Ili sem tudtak azonban már segítmi rajta, a szerencsétlen gyermek kórházba-szállítása napján kínos szenvedések közepette meghall. Nehézségek, huzavonák az aratási szerződések megkötése körül Komárom vármegyében Kaptuk az alábbi nagyon is megszívlelésre méltó sorokat: A vármegyei araló és sommás szerződések kötésének itt az ideje. A bérmegállapító bizottság azt határozna, hogy a munkások bérét, gabonai'észét Renoválják a Szent András templomot A városi kbgyuraság közgyűlése Síkosak, csúszósak a járdák Városunkban a szokatlan és szeszélyes időjárás következtében mindgyakrabban fordulnak elő elcsúszásból és elesésből származó balesetek. Minden háztulajdonosnak tudnia kell, hogy bírói gyakorlatunk szerint a háztulajdonos felelős mindazon balesetekből (lábtörés. kartörés, stb.) származó anyagi, sül erkölcsi károkért, melyek a síkos járda kellő időben való fel nem hintése folytán keletkeznek. Eltekintve attól, hogy törvényhatósági szabályrendeleteink a járda karban nem tartását kihágásként is büntetik, a háztulajdonos objektív felelősége a kártérítés tekintetében fennáll. A járdáinkat tehát a rendelleléssszerű forgalom megindulása előtt, általában reggel 7 óra körül ólmos eső, fagy stb. esetén hintsük fel a balesetek megelőzése céljából. JÖN A TAVASZI Tisztítássá és festesse már most tavaszi ruháit Polák Miklós kelmefestő — vegytisztítóná! KOMÁROM I, RÁKÓCZI-U. 21 Szakszerű elkészítés, 45 olcsó árak! Komárom thj. város kegyurásági közgyűlése február 1-én, d. u. 5 órakor ülést tartott a városházán, amelyen Alapv Gáspár polgármester elnökölt. A magyar Hiszekegy elmondása után napirend előtti felszólalás híján nyomban a tárgysorozatra tért a közgyűlés, amely mindössze két pontból állott. Lestár István dr. prépost plébános kérvénnyel fordult a városhoz, mint kegyúrhoz, melyben előadta, hogy a Szent András templom vakolata annyira megromlott és levált, hogy kijavítása tovább már nem odázható el az értékes műemlék pusztulásának veszélye nélkül. Minthogy a templom maga is súlyos gondokkal küzd, a templom-pénztár nincs abban a helyzetben, bogy a renoválás tetemes költségeit biztosítani tudná, miért is kéri a kegy urat, hogy e munkát saját költségvetése keretében végeztesse el. A kegyurásági közgyűlés a kérvényben felhozottak folytán a Széni András templom renoválási költségeire 50.000 pengőt szavazóit meg olyként, hogy ez az összeg 1912. év január 1-től megosztva. 10 egymásután következő éven keresztül 5000 P részletekben a város háztartási költségvetésébe lesz beállítandó. Megkeresi ennélfogva a város törvényhatósági bizottságál, bőgj" a megszavazott összegek az előbbi szerint a városi költségvetésbe beállításáról gondoskodni szíveskedjék. Haj da Jenő főmérnök indítványára kimondta a kegyurásági közgyűlés, bogy a javítási munkálatok megkezdése előtt kikéri a Műemlékeket védő orsz. bizottság véleményét és a megkeresés elkészítésével a polgármestert bízta meg. A közgyűlés tárgysorozatának második pontjaként Suránvi Ferenc apát-plébános kérelme szerepelt, melyben azt kérte, hogy terjessze ki a város kegyurásági jogait a jobbparti városrész egyházközségére is. A közgyűlés a kérelemnek ezt a részét nem találta teljesíthetőnek, mert a jobbparii plébánia csak 1920-ban lett önálló plébániává. Annak belátása mellett azonban, hogy a jobbparti egyházközség tagjai pótadóikkal jelentékeny mértékben hozzájárulnak a kegyúri költségekhez, a kegyurásági közgyűlés méltányosnak találta, hogy a jobbparti r. kát. egyházközség állandó évi segélyben részesüljön. Ezt az évi segélyt 3f»00 pengőben állapította meg a közgyűlés és megkereste a város törvényhatósági bizottságát, ezt az összeget költségvetésbe állítsa be s kormányhatósági jóváhagyás után fizesse ki. köteles a munkaadó 10 kilométerre elszállítani. De mi történik, ha a munkások messzebb laknak 10 kilométernél. ami nagyon gyakori eset? Ebből sok esetben csak vita származik, de se munkás, se munkaadó hasznát nem látja, egyenesen akadálya a szerződések kötésének. Magán egyezkedések folynak malmokkal, a Futurával stb. ebben az ügyben. Kérjük a főispán-kormánybiztos gyors és általános intézkedését aképen, bogy a megye területén bárhol, a Futurának beszolgáltatott munkásbért, a munkás lakóhelyének közelében levő Futurától megkaphassa ráfizetés nélkül. Ez a fontos, mert, ha a Futura ebből különféle címeken hasznot húz, akkor sem hatósági intézkedésre, sem E'u túrára nincs szükség, mert akkor a régi fajú és módú üzletekkel is meg lehet csinálni. Gyík. MILU3 vegyileg fest, tisztít ruhákat KOMÁROM Nádor-utca 3. Telefon 292. Alopíliniotl 1S0S. Tanyák sorsa... Magyar tanyáknak kicsiny, bús képe Fekete estén felém lebegj Vízió ez, vagy gonosz, rút álom, S kacagnom kell, ha felébredek? Fekete gondok álmodnak itt most, j S a pihenések mind hazugok, A vályogviskó fülledt ölében Tépázott sorsok búja zokog! Mindenkinek van sírni valója, Nem tudja senki, holnap mi lesz, Rémületet kondit a szívekbe Minden kis apró, éjjeli nesz! Kemence-padkán gyermek sikoltoz, Éhség vert belé kínt, haragot, Kirobotoltan horkol az egyik, Tüdővész győzve hördül amott! Őszi sarakban fáznak a lábak. Meddő nyaraknak átka beszáll. Sok éve nem járt erre a vígság, A szomorúság*kertje e táj! • Viharok gonosz kordona marja A sok kis viskót hátul, elől, Veri, sarazza, szakítja, bontja, Mi lesz belőle, hogyha ledől! Földhöz lapulva várnak a kunyhók, Miket az éjjel eltemetett, S a zsupptetőket tépdesik egyre Birkózó, kaján fergetegek! Véri Vince. Csaló Irta: Jámbor László. Délután hat óra, a Baross téren. Zeng a roppant város. Autók, villamosok, kocsik lármájában emberek loholnak. A célok zsinegjei ezerfelé rángatják őket. Olyan szépek! Olyan szépek, ahogy így rohangálnak vitatkozva, nevetve, sóhajtozva. Olyan fontosak Olyan világmozgatók. De keltő közülük csöndes és elhagyatott. Olt állnak egy hentesből! előtt. Az egyik olyan lírfélc. Jobb ruha, tisztaság és valami Iélekféle az arcon. A másik rongyos, szomorú, esett. Olt, állnak, lépésnyire egymás mellett. Kél vadidegen. Kél külön világ. Legföljebb a vágyukban egyek. Mindkellő a kirakat remekeit nézi. Ä szalonnapörcöket, párolgó császárhúst, sült kolbászl. Az úrféle hidegen néz. Valami felsőbb kritikával. Talán válogat. Úgy látszik, venni akar. A másik, a rongyos csak úgy sóvárgósan bámul. Csupa vággyal és lemondással. Ö nem fölényes. 0 benne csak éhség van és szerény »szeretnék«. Nem akarat. És nem pénz. Az úrféle most észreveszi. Csak úgy oldalról néz rá. Csak úgy röviden. De mégis ellepi valami döbbeni sápadtság. Hiszen milyen szánalmas is ez az ő szomszédja! Fz az ő rongyos szomszédja. Milyen lehetetlen-! Milyen rab! Rabja a húsoknak. Az éhség bilincsével rali. — Éhes? — veti oda hidegen. — Ö, nagyon! — sír föl a nyomorult. És csak úgy árad szeméből az alázatos remény. A remény, hogy talán ez az úr ... — Én is, — mondja röviden a másik. — Uraságodnak könnyű, — ez inkább hízelgés, bizonytalan mosollyal. — Csak benyúl a zsebébe és kész. Tudom én azt. De én? Három nap óta nem ettem rendes ételt. Se én, se a család. — Család? — Igen. öt gyerek, a legnagyobb lizenötéves. Meg az asszony. Most éppen kilakoltattak. A kapu alatt lakunk, összedobálva. Megvert az Isten, uram! És már reszket a hangja. Valami fekete •hullámzás lámiadt a szíve körül. Az rangul ja a hangját is. Meg az egész embert.. — Mit enne innen a legszívesebben? — így az úr. • — Mindegy. — No, mégis ... — Tepertőt. — Ugyan, valami jobbat! — Hát akkor abból a sült kolbászból, ni, — és örömtüzek világítanak a szemében. Szegény ember, végre parton érzi magát. Ha csak egy órára is. Ma enni fog. Ő isj, a család is. Jó az Isten! Most' az úrféle szól. Egészen hihetetlenül, egészen az érthetetlenbe sodródva: — Érdekes, mennyire egyezik a gusztusunk. Én is azt ennék a legszívesebben:. És szó nélkül elindul. Úristen, tovább megy! Csak úgy elmegy, búcsú nélkül. Hát mi lesz? A vacsora? A szegény ember csupa hangtalan jajgatás. így összeomlott minden! Pedig már milyen biztosra vette! Már a családot is látta, amint boldogan eszik. Boldogan és sokat. Hát most vége!... Vége? Nem, az nem lehet!... Minden bátorságát összeszedi és utána siet a gazdagnak. Ügy fogja még a kabátját. hátulról. Mint valami szégyenlős gyerek. Istenem, hiszen most kérni fog! Koldulni! Először életében. — Kérem... — remeg a hangja, — hát nem?... — Mit: nem? — néz el fölötte a másik. — Nem tetszik venni... kolbászt... nekem ?... — Nekem nincs pénzem, jóember. Féléve bocsájtoUak el a hivatalomból. Én sem ettem három nap óta rendesen. így állunk, barátom.,Isten áldja! És most végképp elnyeli a tömeg. Kicsit még látszik hosszú alakja, aztán fölszívja a város. Eltűnik, mint valami szép gondolat. Semmi sem marad belőle. Semmi. A szegény ember még olt áll. A szája leesett, úgy néz. A szeme kialudt, úgy néz. Hát mi is volt ez? Mirevaló volt? Miért nem igaz? Düh festi vörösre a lelkét. Lángok gyólnak benne. Ütések vajúdnak az öklében. — Csaló! — ordítja hirtelen. A járókelők rábámulnak. Különös egy ember! Itt áll görnyedezve és belehörgji az estébe, hogy: csaló. — Részeg, — mondja meggyőződéssel egy diák. A bakfisának mondja, tehát még hatni akar. Ezért hidegen megállapítja, professzori hangnemben: — Persze, pálinkára telik. Ez a mai munkanélküli-nyomor... Báidossy László az új kölfigyminiszter
