Komáromi Lapok, 1941 (62. évfolyam, 2-6. szám)
1941-02-08 / 6. szám
1941. február 8. KOBAKOM I LAFtJK 3. oldal. EGY HÉ TG A BAC LLUSOK ELLEN... Beszélgetés Rigó Dezső főorvossal a február 16-án kezdődő komáromi „tuberkulózis-hét“-röl Komárom, — február 7. Ismeretes, hogy a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség február bitói 23-ig országos »tuberkulozis-hetet« rendez, amelynek a célja az, hogy mindenkit rádöbbentessen ennek a legveszedelmesebb népbetegségnek or szágpusztító voltára. Egy hétig Ma gyarország minden falujában, váró sában propagandaelőadásokat tartanak, a rádió is hasonló adásokat közvetít, újságok cikkeznek majd a gumókor veszedelméről, plakátok, röpcédulák ezrei figyelmeztetnek majd mindenkit: a tuberkulózis a magyar nép egyik legnagyobb ellensége! Vigyázzunk tehát s harcoljunk ellene! Természetesen Komárom is kiveszi a részét ebből a propaganda-hétből. Megtudtuk, hogy a komáromi »tuberkulozis-betet«, mint arra legilletékesebb, Rigó Dezső dr., a városi közkórház tüdőosztályának főorvosa s a Tüdőgondozó vezetője rendezi, felkerestük tehát a főorvost rendelőjében s nyilatkozatra kértük: mik a tervei a komáromi propaganda-héttel kapcsolatban? MINDEN FÉLÓRÁBAN SÍRDOMB EGY Bevalljuk, valahányszor orvosi rendelőbe lepünk, úgy érezzük, mintha temlomha lépnénk. Van ezekben a tiszta, fehérbútorú szobákban valami, ami megfogja a lelket. Igen: Isten közelségét érezzük ezekben a szobákban, mert csoda csak Isten közelségében történhetik. S ezekben a szobákban csoda történik: élet mentődik, élet szépül. Ezért van az, hogy az igazi, valóban hivatása magaslatán álló orvos tekintetében isteni szikrát látunk ragyogni. Rossz orvos az, akinek a szeméből hiányzik ez a szilcra... Sehol sem éreztük jobban ezt a templomi áhítatot, mint Rigó Dezső dr. rendelőjében. Fényűző ez a rendelő, mégis valami puritán hangulat lebeg benne: a rengeteg műszer, gépek, rőngten mellett semmi sincs benne, ami felesleg volna. Csöppnyi, modern íróasztal mellett beszélgetünk. — Leginkább a komáromi vezetőréteget szeretném meggyőzni arról, — mondja a főorvos — hogy a tuberkulózis valóban a legveszedelmesebb népbetegség. A vezetőn múlik minden, tőle függ, hogy cselekszik az alsóbbrendű osztály. Az intézmények, iskolák vezetői részére tartok majd előadásokat a tuberkulózis héten, ezúton is kérem őket, minél nagyobb számban jöjjenek el az előadásokra, amelyeknek a színhelyét a napokban a sajtó útján is tudatni fogom. A tanítósághoz külön fordulok kéréssel: hallgatóságuknak megfelelő stílusban tartsanak ők is előadásokat. Meggyőződésem: ha komoly, szisztematikus harcot kezdünk a tuberkulózis ellen, akkor eredményesen, tökéletesen küzdeni tudunk ellene. Hiába, itt az idő, hogy rádöbbenjünk az igazságra. Magyarországon évenként 17000 virágzó életet olt ki a tuberkulózis, egy emberöltő alatt majdnem egy milliót. Ez pedig mimten harminc percben, azaz az éjszaka és a nappal minden félórájában egy újabb sírhantot jelent! S ennek mi magunk vagyunk jórészben az okai. KOMÁROMBAN A HELYZET IS SZOMORÚ — Hogy érti ezt főorvos úr: magunk vagyunk az okai? — Egy speciális komáromi példa: éppen a napokban találkoztam egy az uccán. Azt mondtam be a kórházba, van hely betegemmel neki, jöjjön a számára. Még ina sem jött... Akkor jön majd biztosan, mikor már késő lesz. — Komáromban hogy áll a helyzet? Szomorú, annál is inkább, mert azt tapasztalom, hogy éppen a serdülő korban lévők csúnya betegsége a gümőkőr. Komáromban az öregek s a gyermekek közt kevesebb a tüdőbájos. — Melyek a legnagyobb bacilusfészkek? — Minden kétségei kizárólag az erődlakók körében dühöng leginkább a tuberkulózis. A zsúfoltság, a levegőhiány a legfőbb oka ennek, szerintem. Érdekesnek tartom, hogy a legnagyobb iüdőbaj-iészeknek Partost könyvelik el. Partosujtelepen pedig nincs annyi veszedelem, nincs annyi betegség: szabadabb hely. INTELLIGENCIA A BETEGSÉGBEN Kopognak az ajtón. Harminc év körüli fiatalember lép be, bemutatkozik. A főorvos arca felragyog: Hiszen mi már találkoztunk. Várjunk csak .. . tizenegy évvel ezelőtt, a Tátrában kezeltem magát. — Igen, — mondja a fiatalember — azóta nem is éreztem, hogy beteg vagyok. Most sem. De nősülni akarok, doktor úr s nem akarok senkit sem bajbakeverni. Kérem, vizsgáljon meg, biztonság okából. A fiatalember s az orvos visszavonul. Mi várunk. Félóra múlva visszajön Rigó doktor s ezt mondja: — Ez egy egyszerű falusi asztalos volt. Megvizsgáltam s egy nagyon kiesi bajt még találtam benne. Azt t :n t-Figyelem! Veszek mindennemű gtunümjlodékol legmagasabb árban! Használt autó- és kerékpárgumif, hó- és sárcipőket, gumicsizmákat, gumicsöveket, továbbá minden gumiból készült tárgyakat. Gmnihulladék vidéken való bevásárlására ellenében bevásárlókat keresek. díjazás if j. Füssv Kálmán Komárom, Baross-utca 6. gumi-, ólai-, zsiradék és műszaki nagy és kiskereskedő Telefon 267. csaltam neki, ne nősüljön. Megköszönte a tanácsot, megígérte, hogy vár* még a nősütéssel, kezeltetni fogja magát. Szomorúan ment el, de mosolygott s én tudom, hogy megtartja a szavát... A főorvos jellegzetes, markáns arca az eltávozott után becsukódó ajtóra fordul, átható, mély tekintete örömet sugárzik. Pillanatnyi csend után ezt mondja: Ilyen lelkiismeretes, becsületes bei egek re von szükség. Ilyenekké kell megnevelnimk magyarjainkat. Ezek ambicionálni, buzdítani tudnak bennünket orvosokat is. Telefon cseng. A kórházi ügyeletes ápolónő jelenti, hogy a hármas számú ágy betege rosszabbul van. A főorvos veszi a kabátját, együtt indulunk ... Nehéz Ferenc. ELADÓ HÁZ. A Ferenc József rakparton, mely áll 1 irodának is alkalmas üzlethelységből. 1 raktár vagy üzemheíységnek megfelelő 7*5 m-es szobából, majd 2 kiilön-kiilün 1 szoba-konyhás lakásból, éléskamrával, az összes mellékhelységekkel, — azonnal eladó. Bővebbet VELEBA cipésznél, Komárom, Jókai u. 4. Ä vadvizek oka Csallóközben Király József orsz. kepv. interpellációja Az úgynevezett vadvizek, vagyis a talajvizek, ismét veszedelmes méretet kezdenek ölteni a Csallóközben. Aggódva lessük a Duna állását, meri ha ez kiöntéssel pillanatnyilag nem is fenyeget, mindenesetre befolyással vau a vadvizek mennyiségére. Ez juttatja eszünkbe Király József országgyűlési képviselőnek a földmívelésügyi miniszterhez 1910. november 20-án intézett interpellációját, amelyből a csallóközi vadvizekre vonatkozó részlet a következő: Szőkébb hazámnak, Csallóköznek és Csilizköznek talán speciálisan nehéz belvízi bajait hozom: a t. Ház elé, mert amint az egész országban mindenfelé nagy pusztítást és nagy gondokat okozott az elmúlt esztendőnek már nagyon régen nem látott sok csapadéka, külső, belső vizeinek áradása, úgy nekünk speciálisan nehéz a helyzetünk a Csilizköz hét községének és Atsó-Csalióköz járásának, a komáromi járásnak, ahol talán még nehezebb esztendők előtt állanak, mint amilyen nehéz időt az elmúlt esztendő sok haja és gondja jelenteit. Csallóköz bajait és gondjait éppen a vízveszedelemmel kapcsolatban — úgy tudjuk és úgy hisszük, mondják a szakértők is — a Duna-medernek hatalmas emelkedése okozza a felső folyásánál. luszonnégy esztendő óta, a világháború óta, a Duna vize szinte gazdátlanná vált. A csehek hozzá nem nyúltak, bár hogy a Csallóközre mennyire van, hiszen Búzaszigétnek nevezték, tudták, szükségük és mint tudjuk, aranykertnek tartotta a magyar nép mindenkor Csallóköznek bőven termő szép vidékét. Azonban a Duna vize lerakta zátonyát és az alatt a 21 25 esztendő alatt sokhelyütt 1—2 méter magasságra felemelkedett, vagyis a Duna medre majdnem magasabban ált, mint a Csallóköz szintje, és ennek folytán a belvizek nem búinak leszivárogni a Duna felé. Hosszú csatornázásokat kellett az. Alsócsallóközi Árvízinentesítő Társulatnak végeznie és ezt végezte is az elmúlt esz;lendőkben. Szeretnék, hogy — ha a pénzügyi helyzet ezt valamiképpen tehetővé teszi — Komáromban is egy nagyobb és újabb telep állíttatnék fel, de nagyon kérjük a földmívetésügyi miniszter úr támogatását, hogy miként már 40 évvel ezelőtt is sokat foglalkozott a magyar kormány a Duna kotrásával, szabályozásával, keressen valamiképpen lehetőséget a miniszter úr arra, hogy újból meginduljon a Nagy-Duna felső szakaszán, különösen Medve, Gönyü és Komárom táján a Duna kotrása vagy szabályozása.« Ez az interpelláció ma ismét aktuálissá vált. Az akkori földmívetésügyi miniszter ígéretet is telt, hogy a kérdést vizsgálat tárgyává teszi, sőt a gönyüi szakaszon el is rendelte a Duna medrének kotrását, sajnos azonban, a bekövetkezett jégzajlás miatt ez még nem volt megkezdhető. Ez az oka tehát annak, hogy a Csallóközben az idén is vígan pusztít a talajvíz. A cseh rablógazdálkodásnak most isszuk a levét. Elkészült az útburkolási tervezet Haj da Jenő városi főmérnök elkészítette és a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldte a városi útburkolási tervezetet, amely a legközelebbi közgyűlésen kerül tárgyalás alá. A tervezet szerint a balparti városrészben úgy a gyalogjárók, mint a kocsiutak burkolása tekintetében a Fazekas-ucca, a Szent János-ueca, Citrom-ucca, Akácfa-ucca, Rozmaring-ucca, Kereszt-ucca, Pandató-ucca jönnek számításba, inig az Uj-uccán és Bercsényi-uccáti csak a gyalogjárók, a Gutenberg-uccában pedig csak a kocsiút kerülnek burkolás alá. A Bercsényi-ucca gyalogjáróját aszfalttal, a Fazekas-ucca, Szent János-ucca és Uj-ucca gyalogjáróját betonlappal, a Citrom- és Akácfa-ucca gyalogjáróját pedig kőlapokkal kívánja burkolni a tervezet, míg a kocsiutakat zúzott kővel. Ez a tervbeveti balparti útburkolás 121.180 pengőbe kerül. A jobbparti városrészben úgy a gyalogjárók, mint a kocsiutak a Kun Miklós-uccában, a Temetősoron, Szt. Imre-uccában, Asztalos Béla-uccában, csak a gyalogjárók, a Hunyadv János-uccában, Szamos-uccában és Kötő-uccában csak a kocsiút, a Hősök-terén, Tűzoltóközöli és Templomuccában kerülnek burkolás alá. A Szt. Imre-ucca gyalogjáróját aszfaltburkolattal, a többi gyalogjárókat kavicsburkolattal, a kocsiutakat pedig zú- . zott kővel kívánja a tervezet ellátni. A jobbparii burkolás összesen 117.304 pengőbe kerülne; A tervezet elfogadása, vagy módosítása, kiegészítése, valamint azépítési sorrend megállapítása tekintetében a közgyűlés határoz. Ti szt i fsa meg szervezetét a belekben felhalmozódott salaktól, ha nincs is éppen székrekedése Jó tisztító hashajtó a — Saját ruhájúra ismeri a vevő. S zen te Gyula megyercsi lakos a napokban beiért Lévay Ferenc komáromi műköszörűs üzletébe. Lévay ruhát kínált Szentéinek eladásra, aki a kínált ruhában nagy meglepetésére a saját, nemrégen ellopott ruhájára ismert. Jelentést tett a rendőrségen s kisült, hogy a ruhát Bartalos Gyula gútai lakostól vette Lévay. A tolvaj Bartalos ellen megindult az eljárás. T
