Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-23 / 47. szám
4. oldal. KOMAROMI rfcAPQK 1940. jjoveinber;IfiíHt foeüz nuiUániÄ megbízhatóak és szépek • ÓRÁK A CSILLAG VÉD JEGGYEL immár 8D éve világhírűek minden Araszak&zlelben kaphatók. Komárom thj. szab. kir. város polgármestere. 22.353-1940. Tárgy: A piaci árak ellenőrzése. HIRDETMÉNY. Az utóbbi időben azt tapasztaltam, hogy az elárusítók úgy a piacokon, mint elárusító helyeiken az árellenőrzés országos kormánybiztosának rendeletével megállapított árakat nem tartják be, hanem áruikat az árkormánybiztosság által megállapított árakon felül hozzák forgalomba. llogy az árkormánybiztosság által megállapított fogyasztói árakról minden elárusító és minden vásárló tudomást szerezzen, úgy a jobboldali, mint a baloldali piactéren árjelző táblát állíttattam fel, amely táblán a hatóságilag megállapított fogyasztói árakát tüntettem fel. Egyébként úgy az elárusító, mint a vásárló közönséget a jelenleg érvényben lévő árkormánybiztosság által megállapított piaci árakról az alábbiakban értesítem: Burgonya: 1. Rózsa burgonya elad. ára q-kint 13.05 P 2. Gülbaba burgonya elad. ára q kint 12 50 P 3. Ella burgonya elad. ára n-kint 10.95 P 4. Sárga burgonya elad. ára q-kint 9.95 P Tejtermékek: 1. Márkázott vaj adagolva kg-kint 5.30 P 2. Márkázott vaj hordóban kg-kint 5.20 P 3. Paszlörizált teavaj ad. kg-kint 5.10 P 4. Pasztőrizált teavaj tömben, vagy hordóban kg-kint................4.90 P 5. Pasztörizetlen centrifugált vaj adagolva • kg-kint 4.70 P 6. Pasztörizetlen centrifugált vaj tömben vagy hordóban k-kint 4.50 P 7. Főzővaj kg-kint ...... 4.40 P 8. Olvasztott vaj kg-kint . . , 4.30 P 9. Piaci írós vaj kg-kint .... 4.20 P Tej: 1. Tej literje . 2. Tejfel literje 3. Túró kg-kint 4. Ipari, sovány 1. Száraz bab kg-kint 0.28 P 1.20 P 0.60 P 0.45 P 0.48 P 0.50 P túró, Bab: kg-kint Lencse: 1. Középszemű lencse kg-kint Sertés: 1. Élősertés kg-ja.................................1.46 P Aki a fenti árakat be nem tartja, árdrágítást követ el és ellene a Kir. Ügyészségnél a megtorló intézkedéseket haladéktalanul folyamatba teszem. Komárom, 1940. november 16. Alapy Gáspár s. k. m. kir. kormányfötanácsos, polgármester. Kenőszappan korlátlan mennyiségben kapható a TUREK festékházban. Felvidéki gazdatisztek vándorgyűlése Érsekújváron Ä Magyár Gazdatisztek Országos Egyesülete látogatott vándorgyűlést rendezett Érsekújváron négy vármegye visszakerült gazdatisztjeinek bevonásával. A vándorgyűlést báró M a j t h é n y i József alispán nyitotta meg, majd Ja ross Vilmos ny. főispán, a Nyitra-Pozsony vármegyei gazdasági egyesület elnöke és vitéz S i m o n f a 1 v y Ferenc m. kir. vármegyei gazd. felügyelő üdvözölte az egyesület elnökségét. Bayer János m. kir. gazd. főtanácsos a gazdatiszti szervezkedés fontosságáról, vitéz dr. B a s k a y Gyula felsőházi tag a gazdatisztek közéleti szereplésének jelentőségéről, dr. Keleti Imre az OMBI gazdatiszti nyugdíj osztályán ak vezetője a felvidéki gazdatisztek nyugdíjosztályának vezetője a felvidéki gazdatisztek nyugdíjbiztosításáról, F aber György egyesületi igazgató a jogviszonyszabályozás kérdéseiről tar-Értesílés. Tisztelettel tudatom, hogy Komáromban. II. Rákóczi Ferenc uccu 25. szám alatt rum- és likőrg7ártási telepet létesítettem. Ajánlom az összes saját gyártmányú legkiválóbb minőségű szeszes italokat, amelyeknek szolid és pontos kiszolgálását biztosítom. * Gyártmányaimat NEKTÁR néven hozom forgalomba. Szives pártfogást kér Telefon: 225. teljes tisztelettel: SZONDIM JÓZSEF rum- és likőrgyára Komárom, II. Rákóczi Ferenc u. 25. tottak előadásokat. Dr. R é z 1 e r Gábor polgármester a város üdvözletét tolmácsolta. Berta Ferenc intéző a felvidéki gazdatisztek panaszait és kívánságait adta elő. Felszólaltak még dr. makfalvi V a s s András, gazdasági egyesületi titkár, vitéz Szcnássy János főintéző, Laurencz Ede főtitkár, Jeszenits Gyula intéző, B a- 1 á z s Ferenc intéző. Erdély visszatért könyvtárai Irta; dr. Kertész János. Erdély egyrészének hazatérésével nemcsak édes anyaföldünk egy jelentős területe, nemcsak magyar testvéreinknek hatalmas tömegei kerültek vissza az anyaorzághoz, de a magyar kultúrának egyik legnagyobb értékei kapcsolódtak be ismét a magyar kulturális munkába. Hogy Erdély mennyire erős bástyája volt mindig a magyar kultúrális életnek, hogy ott milyen erős gyökeret vert a magyar tudomány iránti érdeklődés, mutatja, tiogy a két évtized idegen uralma semmiképen sem tudta befolyásolni a magyar-székely ember gondolatmenetét, tudás iránti vágyát. Úgy, mint ahogyan a Felvidéken is, a magyar kisebbségnek kultúrális téren legfőbb támaszai a könyvtárak voltak, Erdély könyvtárai a történelmi Magyarországnak is mindig jelentős tényezői. Ma több, mint 70 számbavehető magyar jellegű könyvtára van a visszatért erdélyi résznek és ez magában véve is igazolja, hogy ezek a könyvtárak is az elnyomatás ellenére fenn tudtak maradni, sőt fejlődni is tudtak. Történelmi szempontból egyik legjelentősebb könyvtára a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár, melyet gróf Teleki Sámuel alapított a XVIII. század végén. 1798-ban családi hitbizománnyá tette azzal, hogy a család tartozik a könyvtárat a nyilvánosság számára megnyitni. A könyvtár állománya kb. félszázezer kötet, melyek azonban főleg csak a XVIII. század könyvtermékei. Ritkaságok is találhatók a könyvtárban és számos kézirat. A könyvtárnak régiségénél és értékénél fogva oly tekintélye volt, hogy még a megszálló idegenek is megbecsülték és ennek á nimbuszának köszönheti, hogy a könyvtár és állománya épségben maradt. A könyvtár "vezetőségének mai felfogása, hogy fejlessze a könyvtárat, vagyis ezalatt főként azt érti, hogy újabb keletű és különösen az elmúlt 20 év alatt a csonka hazában megjelent tudományos könyvtermékekkel frissítse fel, , Másik jelentősebb könyvtára e vidéknek a kolozsvári egyetemi könyvtár, mely a régi Jogakadémiai könyvtárból fejlődött és 1639 kötettel indult meg. Később kb. 9000 kötetet adott az Orvosi Intézet és az Erdélyi Főkormányszék, a Benigni könyviár pedig 6839 kötettel járult a kolozsvári egyetemi könyvtár alapításához és így mindjárt kezdetben több, mint 18.000 kötettel rendelkezett. 1890-ben a nagyszebeni Jogakadémia könyvtára, 1896-ban a felméri könyvtár, a budapesti Egyetemi Könyvtár duplumpéldányai és magánadakozá::okból az 1900-as esztendőben 7Ö.000 kötetre emelkedett a könyvállomány. Azó!a lennésze'esen állandóan fejlődött. A román megszállás magyar vonatkozású könyvekben visszaesést, de román nyelvüekben gyarapítást hozott. A felszabaduláskor az elvonuló megszállók temérdek könvvet hordtak el és így hiány állolt be, különösen a gyakran ..asznált könyvekben. A magyar kormány felhívására a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőbizottsága nagyobbszabású könyvgyüjtési akciót indított el, melynek hatalmas eredményei most bontakoznak ki és ezekből a könyvekből kívánsz 1940/41-es év programtípusai, STANDARD, TELEFUNKEN, ORIO<\ és PHILIPS gyártmányú rádiók, SléprádíÓk ÍS nagy választékban raktáron Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 műszaki-, rádió- és villamossági szaküzletében. Nagy választék az összes cikkekben! Villanyszerelés: Javítóműhely ! ják részben a veszteségeket pótolni, részben a két évtized alatt annyira nélkülözött magyar szellemi termékekét eljuttatni. Ezenkívül Kolozsváron még említésre méltó az Erdélyi Muzeum ‘ Egylet gyűjteménye. 1860-ban nyitották meg ezt a könyvtárat és Erdély nagyjainak állandó adományozásával fejlesztették. Különösen sokat támogatta Mikó Imre gróf, tőként Erdély magyar irodalma és Erdélyre vonatkozó tanulmányok szerepelnek a könyvtár gyűjteményében. E könyvtár állománya is 100.000 kötet körül van. Minden erdélyi városnak meg volt a maga kaszinói-, városi-, vagy iskolai könyvtára. A városokban működő gimnáziumok könyvtáraiban is temérdek értékes munka van elhelyezve. Meg kell emlékeznünk a nagyváradi és szatmárnémeti püspöki könyvtárakról is. A nagyváradi püspöki könyvtár négy részből áll: úgymint a régi püspökségi könyvtárból, a Szaniszló püspök által adományozott könyvtárból, Lipovniczky püspök hagyatékából és Ipolyi Arnold püspök adományozásából. — A szatmárnémeti püspöki könyvtár is igen jelentős, számos kézirattal és ősnyomtatványnyal is rendelkezik. — A nagyváradi jogakadémia könyvtára, a . premontrei rend főgimnáziumának könyvtára és számos kisebb könyvtár emeli még Nagyvárad hatalmas kultúráját. Különösen szakkönyvtárként kell megemlítenünk a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum Könyvtárát, mely 1875-ben keletkezett. A szerzetes rendek könyvtárai is igen értékesek. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Múzeumának könyvtára is szakkönyvtár, mely különösen Hermann Antal tanár néprajzi könyveinek gyűjteményéből keletkezett. Ha mindezeket a könyvtárakat áttekintjük, úgy láthatjuk, hogy az erdélyi ember számára rendelkezésre állanak mindazok a könyvtárak, illetve könyvek, melyek a terep és az ott élő népesség tanulmányozásához szükségesek. A magyar könyvek a 20 éves megszállás alatt különös értékkel bírtak. A magyar nyelv fennmaradásához nélkülözhetetlenek vol.ak, a magyar gondolat ébrentartását pedig nagymértékben fokozták. Még teljes betekintést nem nyerhetünk ezeknek a könyvtáraknak mai helyzetébe, de azt már megállapíthatjuk, hogy valamennyi könyvtár nagy szerepet töltött be a magyar kisebbség életében. Miránk hárult az a nagy, ieladat, hogy hamarosan pótoljuk azt, amit az erdélyi magyarság kénytelen volt 20 év alatt nélkülözni. A trianoni magyarság a 20 év alatt jelentős könyvtermelést eredményezett, melyeknek 90 százaléka nem juthatott át Erdélyországba, de az átjutottak közül is több mű a rideg és elfogult cenzúra áldozata lett. Most, amikor már összeolvadt ismét a magyarság, úgy meg kell indulni annak a közös szellemi tevékenységnek is, amely a midtban Szent stván birodalmában közös munkálkodással oly szép eredményeket mutatott fel, mint amilyenek azok az erdélyi könyvtárak, melyeknek legnagyobb része már nem egy jubileumot ült meg. Mintahogy hamarosan megindult a közös munka a visszatért Felvidékkel, és mint ahogy a Felvidék könyvtárai megerősödve fogtak hozzá Nagy- Magyarország kiépítésének további munkájához, úgy kívánjuk, hogy erdélyi testvéreink és erdélyi könyvtáraink is összefogva dolgozzanak Szent István országának teljes felépítésén. m 1 ML JX 5Z m (A híd.) A nagy magyar író, Herczeg Ferenc egyik hatalmas történelmi színműve, A híd kerül bemutatásra hétfőni1 A komoly Múzsa kedvelői el ne mulasszák a hétfői előadást megnézni, mert é Mze-; zonban aligha kerül még egyszer előadásra ez a remek darab. y J 'y . (Májusi vihar.) A Vértes ‘Társulatnak nemcsak jeles színésze, dé'fetünő Színműírója, Szabó Sándor, '‘csütörtökön egjr pompásan sikerült színművével, a Májusi vihar c. 3 fevonlásos életképpel lép a komáromi közönség'elé. A pompás darab a SzínművészénKamara szigorú kritikáját is kiállta .‘iÉs a Kamara engedélyezte. A A kiyálo. színműíró megérdemli, hogy csütörtökön telt ház tapsoljon neki. (Keilen egy jeggyel.) Az előző szezonokban annyira bevált újítást, hogy ketten (mehetnek egy jeggyel, áz idén is bevezette az igazgatóság és az első héten már két előadás is lesz ilyen módon: kedden (A, fehérvári huszárok, nagy operett) és pén-t teken (A nóta vége, népszerű operett)-----SZÍNHÁZI MŰSOR— Ma esle nyílnak meg a komáromi színház kapui — Magyar kötelesség a szinházpártolás A magyar kultúra vándorai, akiknek útja elég göröngyös és elég tövises, megérkezs lek Komáromba, a Jókaiak, a Beőthyek, a Gzuczorok, a Péczelyek, a Szinnyeyek városába. Ma, szombaton nyitnak kaput a komáromi Eötvös uccai Kát. Legényegyletben, hogy szószólói legyenek a magyar kultúrának, a magyar dalnak, a magyar táncnak. Meleg szeretettel üdvözöljük a Komárom ódon falai közé érkezett társulatot, Vértes Károly színigazgató társulatát. Tavalyról ismerjük őket, derék, törekvő társulat, sok művészi erővel és tehetséggel. A társulat minden tagja tudásának a legjavát viszi a színpadra. A rendezés gondos és lelkiismeretes, nincsen a társulatban ripacsság, ami vidéki társula-j toknál nem ritka dolog. Az igazgatóság! a kellő figyelemmel intézi a színészet ügyeit és így érthető, hogy minde'n e Is'zeJttto cél érdekében történik. Ibi >' A fenti sorokban nemcsak stílus-cifraságból soroltam föl Jókai, Beöthy,! Czuezor stb. neveit, hanem azért, mert Komáromnak a magyar kultúra tekintetében fényes múltja van és ez -a múlt kötelez: éspedig arra, hogy a hozzánk beköszöntött magyar szinészettelf szemben kötelességeink vannak: pártolni a színházat és azt sűrűén látogatni. A társulat megérdemli a lelkei támogatást, mert kitűnő erőkből áll ésijnűsoruk magas színvonalú és változatot. 'Két hónapra tervezi a derék igazgató a .komáromi téli szezont. Ez idő alatt tegyünk félre egyéb szórakozásokat, elsősorban a színház jöjjön számításba, marad még az évnek tíz hónapja, amikor a többi szórakozásra lesz bőven idő. Amikor még egyszer meleg szeretettel köszöntjük a közénk érkezeit Tháüa papjait és papnőit, kívánjuk nekik, hogy sok babér, taps, újrázás, kihívás, szóval nagy erkölcsi és anyagi siker koronázza a magyar kultúra szent ügyeiért kifejtett szereplésüket. (bj) (Megnyitó előadás.) Ma, szombaton este 8 órakor nyílik szét először a Legényegylet színháztermében a színpad függönye, hogy a mai operett-irodalom egyik legszebb termékével, a Tokaji aszúval megkezdjék Vértes Károlyék a téli szini-évadot Komáromban. A darab a fővárosi és vidéki színpadokon olyan hatalmas és meleg sikert ért el, hogy Komárom közön-; bégé is siet a darab szépségeiben gyönyörködni és a megnyitó előadáson szép körön s ég tapsol a szereplőknek. Vértes Károly színigazgató társulatának előadásai a komáromi Eötvös uccai Kát. Legényegylet színháztermében. Az előadások kezdete este 8, délután 4 órakor. A pénztár délelőtt 10—1-ig, este 7-től, vasár- és. ünnepnapon egész nap nyitva van. Szombaton: megnyitó díszelőadás. A tokaji aszú, nagy operett újdonság. Vasárnap délután A tokaji aszú. - > Vasárnap este A tokaji aszú. Hétfőn: Herczeg Ferenc hatalmas történeti színműve, A híd. Kedden: ketten egy jeggyel: A fehérvári huszárok, nagy operett. l Szerdán: A három huszár, operett újdonság. Csütörtökön: eredeti bemutató, A májusi vihar, Szabó Sándor életkép újdonsága. Pénteken: ketten egy jeggyel: A nóta vége, nagy operett. — Hölgyek figyelmébe! Fűzőt, csípőszorítót, melltartót legjobb szabásban, legszebb kivitelben., jutányos árban, mérték után készít (orvosi rendeletre is) Elbertné Fűző-szalon, Komárom, Kiscsapó u. 8. (538)
