Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-23 / 12. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam___________________12. szám___________________Szombati 1940. március 23 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Húsvéti hittel Komárom, — március 22. A Golgotán megfeszíletl Krisztus megrendítő tragédiája harmadnapra fényes győzelemre váll: az igazság diadalára, melyet a feltámadás ragyogó ténye lelt minden időkre valósággá. Az ármány, a gyűlölet, a hazugság és az árulás ideig-óráig ülhette aljas torát, de a becsületesség, a jóakarat. a szeretet és az igazság lebírhalallau ereje mindenkor győzedelmeskedett. A Megváltó feltámadása a keresztény hit niegrendíthetetlen alapja, az emberiség lelki szabadságának legerősebb biztosítéka, az élet beteljesedése ama szent igére! szerint, melyei az Isten fia hirdetett és tanított a népek közölt. A legtökéletesebb bizonyságtevés, melyet csak az teljesíthetett, akit az Isten küldött a szeretet hirdetésére és a bűnös világ megváltására. Jézus az ő szent életét adta például az emberiségnek, mártírhalálával megpecsételte nagy küldetését s csodálatos feltámadásával az ö ök élei üdvét biztosította számunkra. A feltámadás emlékére ünnepel ül a keresztény világ, a hit legnagyobb ünnepét s mikor a templomokban felcsendül a halleliijás ének. hirdetve az igazság diadalát a halál felelt, a lelkek mélyéről feltör a meggyőződés liittelleljes szava, s végtelen megnyugvás költözik a szívekbe: van feltámadás! Ez a Ilit ad erőt minden feladat megoldására, ennek győzelmes hatalma viszi .teljesedésbe egyesek és közösségek akarását, céljait és segíti betölteni a nemzetek hivatását is. A történelem számtalan példája igazolja ezt. Különösen igazolja a magyar nemzet történetében, mely telve van lesújtó és fölemelő eseményekkel. A mi testvériden, magára hagyatott nemzetünk történetének országútiját keresztek és golgoták szegélyezik, gyász és szomorúság üli meg az egyes korszakokat, amelyek a megpróbáltatások idejét foglalják magukban. Vannak ragyogó lapjai is történelmünknek, amelyek buzdító példái nyújtanak nemzeti igazságunkért folyó kü» delmeinkben. Ezek a felemelő példák örök figyelmeztetői nemzeti életünknek s reményt keltenek jobb jövőnk kivívására. Husiéikor, a feltámadás ünnepén különösképcn meg kell ereznünk azt a csodálatos erőt, mely a feltámadás bitéből árad felénk. A mi megcsonkított hazánk még mindig a Golgotán jár, a szenvedések keresztjét cipeli vállán és mélyen lesújtva, megalázoltan, de lelkében a feltámadás örök reményével, minden erejét latba vetve, halad célja felé: a régi történelmi határok visszaszerzéséért. Semmi másért, csak azért, ami ezer éven át tulajdona volt s amiért véres csatákban viaskodott évszázadokon keresztül, saját testével tartva fel a pogány hordákat s vérehullásával védve meg Nyugat kultúráját. Nekünk nem kelt a mások területe, de ami ezer éven át a mienk volt, ahhoz elvitathatatlan jogunk van, azt nem engedjük, s ha kell, vérrel is visszaszerezzük. Békésen, háború nélkül, a kölcsönös megértés és megegyezés alapján akarjuk visszakapni a tőlünk álnokság útján elvett ezeréves területeket, fegyelmezett egyetértéssel, békés türelemmel, nyugatommal várjuk azt a pillanatot, amikor a tárgyaló asztalhoz ülhetünk, hogy teljes felkészültséggel terjeszt-' hessiik elő jogos igényünket hazánk POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Vitéz Jaross Andor a volt Egyesült Magyar Párt kisebbségi nemzeti és politikai múltjáról Vitéz Jaross Andor abból az alkalomból, hogy az Egyesült Magyar Párt beolvadt a Magyar Élei Parijába, A múlt kötelez címen cikkel írl az Egyedül vagyunk c. folyóiratban. E nagyérdekű cikkében többek között a következőkéi írja: Mikor a felvidéki magyarság rátér erre a politikai útra, nem tesz egyebei, mini hű marad azokhoz a hagyományokhoz. amelyek éleiét és politikáját irányították húsz éven keresztül kisebbségi sorsban. Mit jelenteti a magyar politikai gondolat a kisebbségi életben? — Mit jelentett a politikai józanság és nemzeti felelősségtudat, amelyik irányítója és alakítója volt a kisebbségi magyar politikának? Jelentette a kisebbségi sorsba szakadt magyar tömegek szellemi, politikai és gazdasági erőinek és értékállományúnak megőrzését. A kisebbségi politikában mindenkor egyetlen kérdés határozott, annak felismerése. hogy miképpen tudunk használni legtöbbet a magyar népnek. Miképpen tudjuk megőrizni és gyarapítani politikai, kultúrális és gazdasági értékeit, de úgy, hogy azok mindig kapcsolatban maradjanak az egyetemes magyarság politikai és szellemi érdekeivel ? — Éppen ezért a felvidéki magyarság politikája sokkal inkább volt nemzeti munka, mint a mai. főleg pedig hazai értelemben vett »pártpolitika«.. A felvidéki politikai munka felölelt olyan területeket is, mint a gazdasági és kulturális szervezési, amelyek ismeretlenek a hazai pártpolitikai életben. És mindenekelőtt: megtartója maradt a nemzeti öntudatnak és elindítója lelt annak a szellemi és társadalmi fejlődésnek, amelyik a felvidéki magyar társadalmat szellemben felemelte és öntudatosílotta, gazdaságban megerősítette, t ársadalmi vonatkozásban pedig egységessé és szó-* lidárissá tette. Az Egyesült Magyar Párt nemcsak politikai párt volt, hanem nemzetszervezet is, a nemzeti öntudatnak és ngmzéti munkának egyetlen és egyetemes összefogófa kisebbségi sorsban. »Totális« volt a felvidéki politika, de ez a »totalitás« sohasem jelentette a »párti egyeduralmát, hanem azt, hogy a felvidéki magyarok politikai szervezetében a nemzeti érdek volt az egyedüli irányító tényező, mely előtt a mozgalom minden tagja meghajolt. Bizonyos magasabbrendű lelki fegyelem érvényesült a párt életében és ezt a fegyelmet nem a pártalkotmány diktálta, nem is a politikusok, vagy a politikai vezetők, de maga az élet és maga a magyar nép. Az a komoly felelősségtudat, mely a kisebb-l ama területeire, melyek idegen uralom alatt vannak. A magyar igazság megdönthetetlen valóság s éppen ezért legyőzhetetlen. Mint ahogy legyőzhetetlen az eszme, mely a nemzetet irányítja és vezeti. Mi hiszünk ennek az igazságnak diadalában, melyei hiába zárlak a hazugságok koporsójába, az kitör onnan és győzedelmes erővel hirdeti a magyar nemzet feltámadását és örök éleiét. Tudjuk jól, hogy a Kárpátok medenségi politikának mindig irányítója volt: a kisebbségi magyarság leikéből sarjadt és a kisebbségi magyar ember életlátásának volt a kifejezője. És ez a tömegekből jövő és a magyar nép minden tagját átható felelősségtudat mindig építést, mindig pozitív nemzeti munkát jelentetett, a magyar céloknak és törekvéseknek igenlését és megvalósítását. A felvidéki magyarság politikai egysége — és ez az egység, mini mondottuk, világnézeti egységet is jelentett lassú fejlődés során alakult ki. A politikai szervezés és összeomlás után mint köztudomású két irányból afakult ki. Az egyik szárnyon, a keresztény és szociális világnézet talaján, a felvidéki keresztényszociálisták bontottak zászlót, a másik oldalon a nemzeti gondolat alapján álló, főleg1 paraszti és kisgazdatömegek tömörüllek. .1 kezdeti időkben mind a kéjt magyar pártnak meg volt a maga történeti szerepe. A felvidéki keresztényszociálizmus a marxista eszméktől megfertőzött magyar ipari munkásságot voll hivatva elsősorban visszavezetni a magyar nemzeti gondolat talajára, míg a kisgazdapártnak, később Magyar Nemzeti Pártnak: a magyar* paraszti tömegekei kellett szinte osztálypárl alapon megszerveznie és megtartania. Azonban, ahogy haladt az idő, ahogy fejlődtek és sokasodtak a kisebbségi magyarság politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági igényei, a felvidéki magyar nép maga érezte az átfogó, egységes politikai ■nemzetszervezel szükségét. És akkor• nem a hatalmi szó, nem a kividről jövő kényszer, de a helyzet józan felismerése teremtette meg a magyar politikai egységet. Azt az egységet, mely lélekben és gondolkodásban már évek óta megvolt s melyet most a politika vonalán kellett kiépíteni. Ez a fejlődés bizonyos vonatkozásban hasonlított a csonkaország pártpolitikai fejlődéséhez; itt is a régi ke reszlény párt és Nagyatádi Szabó kisgazdái voltak a kommunizmus után a kél konstruktiv politikai erő s ezek programjának szintéziseként alakultak ki a nemzeti összefogási kívánó pártkeretek, melyek Bethlen István pártjául, Gömbös Gyula pártján keresztül a mai Magyar Élet Pártjához vezettek megfelelő társadalomszemléleti átalakuláson átesve. Jellemző, hogy minden olyan politikai törekvést, mely akár nyíltan ellenséges és Prágától irányított céllal, vagy az egyéni ambiciók hevével akart kisebbségi politikát« csinálni, maguk a magyar tömegek hiúsították meg. A (•éjében milyen történelmi feladat hárul reánk s tudatában vagyunk annak, hogy egyedül a magunk erejére vagyunk utalva. De éppen ezért a magyar nemzet és a magyar haza fiainak töretlen egységben, mint egy szív és egy lélek kell a magyar igazság mellett kitartaniok s a legnagyobb áldozatokra készen államok az őrhelyeken, türelemmel várva a cselekvés óráját. Történelmi feladatunk első parancsa a történelmi Magyarország felvidéki magyarság kivetett testéből mindenolyaln próbálkozást, amelyik a pártpolitika« átlátszó trükkjével próbálkozott leikéhez férkőzni. És ellenállóit az idegen törekvéseknek, az idegen pénzen mesterkedő szociáldemokrata, agrár, kommunista, iparospárti, vagy fasiszta pártalapon mozgó tevékenységnek. De ugyanígy kivetette magából azokat a magyar törtetőket is, akik a magyar szervezetekben szították az egyenetlenséget, akik egyéni frakciókai létesítettek, hogy így vigyék előbbre pártalapön politikai ambícióik szánalmas szekerét. A magyar népben élő nemzeti felelősségtudat ha-; lomra döntött minden kívülről és be- 1 ülről jövő aktivista« kísérletet, maga a magyar nép, amelyik a politikában nemcsak parlamenti küzdelmet, pártok egymás közti birkózását, vagy az ügyes politikai magatartással elérhető anyagi hasznot látta, de az egyetemes nemzetszervezetet, a magyar nép politikai. kulturális és szellemi jogainak és érdekeinek egyetlen védő szervéi. És könyörtelenül vissza ütött azokra, akik a nép egyetlen védelmi szervezetét veszélyeztették. A felvidéki politika tevékenysége keltős vonalon mozgott. Részben negatív volt ez a tevékenység, részben pedig' pozitív. A kisebbségi politika mindig szembenállást jelentett az állammal. jelentette az idegen állam és nemzet beolvasztó törekvéseinek a tagadásai. De másrészről pozitív irányú volt ez a politika, mert elérni törekedett mindazt a lehetőséget, amit a köztársaság törvényei a politikai, gazA dasági és kulturális életben biztosítót-« tak. Tehát így mondhatnák: a felvidéki politika negatív és tagadó jellegű, volt az idegen államhatalommal szemben, de mindenkor 'pozitív és építőjellegű a magyar néppel szemben. Amilyen mértékben hozzátartozik a felvidéki ember lelki habitusához a szociális érzés, vagy a nemzeti gondolatnak kollektív érzése, éppen úgy hozzátartozik a politikának, a politikai munkának az az új szemlélete, mely a politikában nem pártpolitikát lát, hanem a nemzet erőit összefogó építőcélú tevékenységet. Ez a politikai felfogás érthető következménye a kisebbségi magyarság politikai fejlődésének és következménye annak a társadalmi átalakulásnak, melyen a felvidéki magyarság átesett. A kisebbségi élet egységes nemzeti társadalmat gyúrt az osztályokra tagolt felvidéki népből, a kollektív gondolat, a szociális érzés és a nemzeti felelősségtudat: ma már minden felvidéki magyar lelkét átható érzés és akarat. És visszaállítása, csak a teljes szentislváni magyar haza képes feladatát teljesíteni a Kárpátok alatt. Ennek felismerése kétszeresen kötelességünkké teszi, hogy küzdjünk a magyar igazságért és hittel higyjünk Magyarország feltámadásában. Ennek a szent, törhetetlen hitnek ereje csendüljön fel husvét ünnepén a magyar szívekből feltörő imákban és énekekben s a magyarok Istene hallgassa meg fohászainkat!
