Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-03-23 / 12. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. március 23. ahogy ez a lelki habitus a társadalmi és kulturális élet területein tennivaló­kat sürget, éppen úgy lépéseket dik­tál a politikában is. Mondottuk már előbb, hogy a felvidéki magyar politi­ka pozitív és negatív irányban érvé­nyesül. A felszabadulás tényével auto­matikusan megszűnt az idegen állam­mal szemben politikai tagadás állás­pontja. 5 maradt a felvidéki politika másik ismertető jele: a pozitív, építő munka, most már nemcsak a kisebb­ségi magyar nép. de az egész magyar­ság 'érdekében. A felvidéki Egyesült Magyar Párt tehát bű marad politikai hagyomá­nyaihoz, midőn tudomásul véve az új politikai kereteket: kimondja egye­sülését a Magyar Élet Pártjával. Hű marad húszesztendős hagyományaihoz és célkitűzéseihez, mert most is azt a szempontot vizsgálja, hogyan és mi­lyen úton tud segíteni a magyar né­pen? — Mert most is egyetemes ma­gyar távlatokban tud gondolkozni és cselekedni és nem téved a pártpolitika sekélyes mellékösvényeire. — Mert a politikát most is a nemzet egyetemé­nek érdekében teljesítendő nemzeti szolgálatnál'c tartja és ezt a szolgála­tot, most, midőn mint hatóerő mű­ködhet és kifejtheti húszesztendős ta­pasztalatait. érvényesítheti szociális látását: nem hajlandó elalkudni a fe­lelőtlen negáció és eredménytelen pártpolitikai szószátyárkodás kedvé­ért. — Akik végigélte a magyar nép húszesztendős küzdelmét és lelkileg megtisztult, magyarabb és szociálisabb ember lett és érzi, hogy a .felvidéki magyarok más utat nem választhattak. Mert ha más útra tévedtek volna, úgy húszesztendős múltjukat, hagyó-1 mányaikat és.- önmagukat tagadták volna meg. Hendy-Bendy az egyiptomi ezerarcú csodavarázsló i i Komárom város 1940. évi költségvetése Szükéglet 1.436.718 P. fedezel 1.212.430 P, hiány 224.288 P Tartalmas kötetben állította össze Fridrich János városi számv. fő­tanácsos Komárom thj. szab. kir. vá­ros 1940. évre szóló költségelőirányza­tát, melyet a napokban küldöttek meg a törvényhatósági bizottság tagjainak. 4 költségvetéshez vaskos könyvet mel­lékelt a számvevőségi hivatal, amely a költségvetési előirányzatra vonatko­zó mellékleteket tartalmazza. A költségelőirányzatot terjedelmes jelentéssel terjeszti Fridrich János számvevőségi hivatalfőnök a törvény­­hatóság elé, melyben nemcsak az egyes címletek számadataira vonat­kozó javaslatait indokolja meg, ha­nem véleményt ad egyes tételekre néízvje s rámutat azoknak a költségve­tés kialakítására irányuló szerepére. A számv. főtanácsos bejelenti, hogy arra törekedett, bog}- teljesen őszinte és reális költségvetést adjon a tör­vényhatósági bizottságnak, amit csak helyeselni lehet, mert a város gazda­sági helyzetének őszinte feltárásával, nyerhetünk csak valódi képet Komá­rom pénzügyi viszonyairól. A jelentés figyelmeztet arra, hogy húsz év mu­lasztásait nem lehet egy év alatt hely­rehoznunk, lépésről-lépésre kell ha­ladnunk, amikor is az eredmény nem fog elmaradni. Sohasem tévesszük szem elől, — szól tovább a jelentés, — hogy minden szükséglet fedezetre vár, amiértis számolnunk kell az adó­fizető polgárság teherbíró képességé­vel, mert ne felejtsük el, hogy sokkal egyszerűbb és könnyebb pár adófize­tőt tönkre tenni, mint egy újat ne­velni. Az 1940. évre beterjesztett költség­­vetés előirányzati szükséglete 1,436.718 P, fedezete 1,212.430 P, hiánya 224.288 pengő. A hiány fedezetére a 180.000 P álla­mi adó alapulvétele mellett a póladó kulcsát Í24 százalékban javasolja a számv. főtanácsos megállapítani. Ez a pótadókulcs azonban csak ab­ban az esetben lesz elegendő, ha a belügyminiszter a pénzügyminiszter­rel egyetértőén a folyó évben 250.000 P államsegélyt fog Komárom részére juttatni. A költségvetés részletes ismerteté­sére még visszatérünk lapunkban. BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uí 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozó helye Téli­kertjében a rádióból is közismert BURA SaNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (6'8 A felvidéki nyugdíjasok panaszainak orvoslása A kormány rendelete szerint a magánalkalmazottak csökkentett nyugdiját segély címen ki lehet egészíteni — március 22. A volt csehszlovák általános nyug­díjintézet nyugdíjasainak sérelmét a kormány rendelettel kívánja orvosol­ni. A m. kir. kormány 1600/1940. M. E. sz. rendelete módot nyújt arra, hogy a 11770/1939. sz. alaprendelet 16. §-a értelmében nyugdíjra jogosult felsőbb szolgálatban lévő alkalmazottaknak e' rendelet 18. és 19. §-ai alapján csök­kentett nyugdíját (ag'gkori, rokkantsá­gi. özvegyi, árva és szülői szolgálta­tási) és nevelési pótlékát segély címén ki lehet egészíteni. A segély azok Ré­szére engedélyezhető, akiknek vagy az általuk eltartott családtagjaiknak létfenntartását a csökkentés súlyosan érinti A segélynek a kérelmező sze­mélyi és családi körülményei gondos mérlegelésével megállapítandó össze­ge semmiképen sem lehel magasabb, mint az az összeg, amellyel a nyugdí­jat csökkentették. A kérelmet az Or­szágos Társadalombiztosító intézet központjánál, vagy bármely kerületi pénztárnál (Komáromban Deák Fe­renc ucca) ’ lehet előterjeszteni s a segélyt a belügyminiszter engedélye­zi. A kérelemhez helyhatósági bizo­­|nyítványt kell csatolni s a kérelmet legkésőbb ez év április 30. napjáig kell az illetékes helyen beadni. A kér­vényben az is kérhető, hogy a segély 1940. február 1-től folyósütassék. Csallóköz földbe írt története Irta: dr. Baranyay József. Kissé talán furcsán hangzik ez a fenti cím, de csak az első pillanatra. Ha határrészek, dűlők, utak, vizek, falvak stb. neveit figyelmesebben vizs­gáljuk, hamarosan szembeötlő lesz, hogy a helynevek között nagyon sokat találunk, amelyek már részben elmúlt, letűnt dolgokra, emlékekre vetnek vi­lágot, amelyekből kiegészíthetjük sok­szor hiányos ismereteinket a múltra nézve. Egy-egy helynév világot vet az illető hely ma már megváltozott körül­ményeire, állat- és növényvilágára, régi birtokosaira, esetleg a szomszéd­ságára és egyéb körülményeire. A nép eszejárása mindig következetes, ha va­lamely helynek nevet ád, az a név mindig szoros összefüggésben van a helyi viszonyokkal. A viszonyok száza­dokon át már régen megváltoztak, de az illető hely neve fenntartotta száza­dok múltán is a régi és régen megvál­tozott viszonyok emlékeit. Ezek a régi helynevek maradandóbb emlékei a történetírásnak, mint a sokpecsétes ok­iratok lés kutyabőrre, pergamenbe írt emlékek, mert azok közül hányat el­pusztított a tűzvész, a penész, a ned­vesség és hányat megrágtak az egerek, a patkányok és egyéb férgek, de ezek a régi helynevek daoolnak az idő vas­­fogával és századok múlva is hirde­tik a régi állapotokat. íme pár példa. Csallóközt valami­kor csererdő borította, különösen a Komáromhoz közel eső részét. Ennek a cser-erdőnek ma már semmi nyoma, de emlékét megőrizte az Aranyos mel­letti Cserhát puszta neve. Nemesócsa határában van egy kis tó, úgy hívják hogy Malomárok. Ott valamikor ma­lom kelepelgetett és a mostani álló víz íolydogált, a mostani Malomárok en­nek a régi folyócskának a maradvá­nya. Az írott források feljegyezték, hogy Komárommegye és így Csallóköz is egyike volt azoknak a területeknek, ahol az ősi szinmagyar faj letelepe­dett. Az irott emlékeket megerősítik a következő csallóközi helynevek, ame­lyek közül nem egy már csak dűlő­névben tartja fenn az emlékét egy­­egy elpusztult községnek, falunakk Azj első pillanatra feltűnnek az aíabbi csallóközi helynevek: Regence dűlő (Beketfa), Kis- és Nagymagyar, Nagy­megyer, Megyercs,_Udvarnok, Kürt, Igrices dűlő (Nagylég), Várparlag dűlő (Nagylucs), Máglyadomb dűlő (Etre­­karcsa), Forgóvár dűlő (Alsónyárásd), Bulcsuháza, Bulcsuháza puszta, Bojár elpusztult falu íEkecst. Gúla, Néma, Belvatta-Vatha, ördöngösCOrdőglukaí, Láng dűlők (Bögölypatony), Árpa, Ár­pád, Vitézárpád, Árpádsoka elpusztult faluk Bős határában, Csanád major (Vásárát), Vajka, Vajkai sziget, Iklér dűlő (Padány), Lándorgóczi dűlő (01- gya), Rém puszta (Sikabony), Tárnok, Nyék, Csenke, Kavalhát, Csondor dűlő (Tönkháza). E tekintetben figyelemre méltók az alábbi- elpüsztUlfcsallókőzi községnevek, amelyek helyét ma már legtöbbször egy hasonló nevű dűlő jel­­zi, vagy légféljiebF/jegy—^mszta—jna­­ríuTtoTTrrg—a-Tietyü kön. A zárójelbe tett név jelzi“ ázTTi községet, amelynek a határában az elpusztult falu feküdt, íme néhány: Máglya (Bogya), Örkény^ Örke (Aranyos), Örs (Újfalu), Doboz­falva (Néma); TI ug“"f G űTá)/Gőg Bal - ványszákallas), Pogány (Éő8^( Vitéz IRosUUTlréiiv (Apácaszakállas), Bol­gár (Ekgcs), Bocs (Csigsó;. Kécs (Usi­­csól. Kulcsod TZJÉTgvaA Levenfér és Lőgőr (Öcsa), Simándtellifr—ffesziy, Szék (Kamocsa), Samud (Csicsó), On­­topaJTAranyos). Vosztö (Öcsa), Csa­­nakháza~ (ükéi)’, Csépánfalv5~TNéma), PcrlTlTla—fNema) 'és megemlíthetjük még BaTváhyszakállas pusztát'is. ahol valami kör nepes község volt és nevét az avar eredetű Bátyán nemzetségtől kapta~ Egész Csallóköz és így Guta és Ka­­múcsa közöl t ~ á~ Yá őme I 1 ok nem csakj őseink bejövetelekor, de még száza­­dokon keresztül is a vizek, folyók, ná­dasok, zsombékok végtelen útvesztő­vel volt tele és így annyira el volt zárva a világtól, hogy az oda letelepült szimnagyarság legtovább meg tudta őrizni ősi eredetiségét. Nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy az itt lakó magyarok áldoztak legtovább a ber­kek, vizek és források mentén a po­gány isteneiknek. Itt tudták legtovább fenntartani a táltosok, a boncok a ma- j gyárak istenének tiszteletét és itt szúr- 1 ták Le az utolsó fehér mént az égő máglya mellett a pogány istennek be­mutatott áldozat kapcsán. Az idemene­kült és az iugoványok útvesztőivel vé­dett pogány magyar kultusz itt tudott Gerhát Gyula Komárom, Király püspök-utca 41. Hangszerkészítő, orgona, zongorajavitó és hangoló. Gróf Eszterházy Ferenc Tata zeneiskolájának állandó hangolója. íh Gidró Bonifác az új tihanyi apát Kelemen Krizosztom pannonhalmi fő­apát a szentbenedekrend meghallgatás* után kinevezte tihanyi apáttá a legtöbb szavazatot kapott Gidró Bonifác komá­romi házfőnököt, m. kir. tanügyi főtaná­csost, Komárom törvényhatósági jogú vá­ros díszpolgárát. Gidró Bonifác 1869-ben született a csíkmegyei Karcfalván, ősrégi primőr székely családból. Középiskoláit a csíksomlyói kát. gimnáziumban végezte. Utána lépett be a szentbenedekrendbe. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán, egyetemi stúdiumait pedig a budapesti Tudományegyetemen végezte. 1893-ban győri tanár lett, 1894—1900-ban pedig az esztergomi bencés gimnáziumban tanított. t900-ban. helyezte főapátja a komáromi bencés gimnáziumba, ahol 1921-ig tanár­kodon, majd 1921. februárjától kezdve a komáromi gimnázium igazgatója és a rendház főnöke lett. A cseh uralom alatt, a legnehezebb körülmények között volt a gimnázium és rendház vezetője. Alatta a tanulók létszáma 300-ról 700-ra emel­kedett. Messíe vidék magyarsága küldte intézetbe gyermekeit, hogy ott magyar nemzeti nevelést kapjanak. Rendíthe­tetlen magyar öntudattal és igazi székely bölcseséggel vezette nehéz időkben az inté­zetet. Kiváló tanár volt, nagyszerű tan­­lcönyvíró és atyai bölcs vezető. A cseh megszállás alatt a komáromi kulturális életben vezető szerepet vitt. A városi ma­gyar könyvtár elnöke, a Jókai Egyesület társelnöke volt és minden magyar ügy lel­kes istápolója. Érdemeit a magyar kor­mány elismerte, midőn tanügyi főtaná­csossá nevezte ki, városa pedig hálája jeléül egyhangúlag díszpolgárrá válasz­totta. Komárom városának közönsége fe­lekezeti különbség nélkül, osztatlan öröm­mel értesült Gidró Bonifác újabb előiépé­­séről, ugyanakkor azonban mély fájdal­mat érez afölött, hogy egyik leghűsége­sebb, legmagyarabb fiát el kell veszítenie. legtovább dacolni a mindegyre terjedő kereszténységgel. Mindezt eléggé bizonyítja maga Gúla község neve, amely a pogány ina­­gyar kultuszbaiT a rossz szellem ki­fejezésére szolgált. Ezt bizonyítja a_ HöJUiivTTcTv nevű dűlő Gúla, Szűnő és Naszvad között, a 1 kjgánys z iget^és SUBálvanyvíz nevű határrészek a hősi határban, aYMaglyadomb dűlő Etre­­karcsa mellett, a Máglya elpusztult falu neve Bogya halárában és Pogány nevű elpusztult falu Bős közelében és a következő csallóközi dűlő nevek: Regence, Igrices, Forgóvár, amely az ősmagyar mesevilágba enged némi bepillantást, ördöngösi, Ördoglukai, Láng, Rém, Iklér, Csondor, Gug, Gőg, Bocs, Kecs, Leventér, Szék stb., stb. Csallóközhöz fűződik a magyar re­gevilágnak egyik legszebb gyöngye, az Aranykert regéje, amelyet ma már széliében, hosszában mesélnek min­denütt, ahol csak magyarok élnek. Csallóköz lelkivilága annyira össze­nőtt e bájos regével, hogy még e rege földbe írt történetének elmosó­dott nyomait is megtaláljuk és nem egy csallóközi helynévben bukkanunk rá e kedves mese nyomaira. Tany és Füss között Almás puszta felé a kanális mellett egy dűlőnek ma is Aranykert a neve. Apácaszakállas község egyik részét ma is Arany­­kertnek hívja a nép. A mese egyéb részeinek is vannak némi nyomai: Ilka, vagy Jóka sziget Jóka csalló­közi község, a Macskarét a Néma melletti Macskasziget, az Aranypatkó a Szap melletti Kispatkósziget nevé­vel látszik összefüggésben lenni. • (Folyt.- köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom