Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-09 / 45. szám

2. oldal. %. ,$3. Ujj,-. -i:y ,v': .... L. KOMÁROMI LAPOK 1940. november 9. Aprósüteménu Hozzávalók: I tojás, 25 deka tiszt, lii csomag Or. Oetker-téle „Backin'* sOtfpornl keverve. 6 deka vaj, 5 deka cukor, •/> csomag Or. Oetker­­féle vanillilicakor, 1 deci tej, 1 evőkanál darált dió; díszítéshez kevés durvára vagdalt dió. Készítése: Fenti anyagokból tésztát gyúrunk. Kinyújtjuk, formákkal kiszaggatjuk, mindegyik közepét durvára vagdalt dióval meghintjük és zsírozott tepsin szép pirosra sütjük. Kívánságra receptkönyvet ingyen küld: dr. Oetker A. gyár, Budapest, Vili., Conti-u. 25-»Receplkönyveket kívánságára ingyen küld: dr. Oetker gyár, Budapest, VIII., Conli-utca 25.« eszköz erre a munkára. Az államai tehál be kell rendezni mindezekre a feladatokra és ennek következtében az országgyűlést is, — de anélkül, hogy elveszítsük a kapcsolatot azzal, ami magyar, hogy meg legyenek ben­ne a magyar alkotmány folytonossá­gának elemei. Méltóztassalok elhinni, hogy másoknak is, Európában és Európán kívül is, többet használunk a világnak ebben a kísérleti stádiu­mában azzal, ha a magunk dolgát a magunk módszereivel igyekszünk in­tézni. — Mi nem olyat akarunk csinálni, ami pártunk örökkévalóságát szolgál­ja, hanem olyat, ami a nemzeti élet örökkévalóságát biztosítja. — Nincs szükség ma arra, hogy programot adjunk, nem is ezt szolgál­ja mai értekezletünk, hanem a párt­­szervezet kiépítését. Ezekre a kérdé­sekre csak rá akartam mutatni. Ezt ma előbbrevalónak tartom sok min­den egyébnél, egyéb vonatkozásban is mindazokon a vonalakon, amelye­ket itt már számtalanszor hangsú­lyoztunk: a szociális törvények tekin­tetében, a földreform tekintetében, a zsidótörvények /tekintetében. Ezért tovább haladunk és tovább dolgo­zunk ezen a vonalon. Nem hiszem te­hát, hogy ma szükség legyen új prog­ram adására. Annakidején, a költség­vetési tárgyalás lezárása előtt, majd munkaprogramot adunk arról, hogy milyen sorrendben vesszük elő a leg­­közclebbi időben az egyes törvényja­vaslatokat. A program magában fel­fogásunkban van. Végül arra kérte a párt tagjait, hogy a párt most következő munkájában teljes erővel és lelkesedéssel vegye­nek részt. Gróf Teleki Pál miniszterelnök be­szédéi a pártértekezlet résztvevői hosszantartó lelkes éljenzéssel és taps­sal fogadták. I0MÁND1 KESE RÜViZ . / ' egye««»« ."vr^gg|% Kállay Endre dr. ünnepi beszéde Elmondta 1940 november 6-án, Komárom város' díszközgyűlésén' 1 Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! »A Hadúr bevonult legendás fehér lován a felszabadított ősi földre s Komárom fel­szabadult. boldog népe hozsannával fo­gadta őt.« Gyönyörű, örökértékű órák voltak ezek amelyeket elfeledni nem lehet, de nem is szabad soha! Nem szabad elfeledni még akkor sem, ha újabb, nagyobb örömök érnek, nem szabad elfeledni ma sem, a nagy évfordulón, amikor még mindig az erdélyi bevonulások gyönyörűséges lázá­ban égünk, mert nagyobb súlyt, nagyobb nemzeti fellendülést jelenthetnek ugyan a közelmúltban lezajlott örömnapok, min­ket felszabadult felvidékieket s köztük komáromiakat mégis csak azok az órák melegítenek leginkább, melyeknek húsz ne­héz esztendő után magunk voltunk öröm* mámorban úszó részesei. Ezért mondta ki városunk közönsége és díszközgyűlése az első évforduló napján, hogy: »a felsza­badulás napját városunk örökös ünnep­napjává avatja, mert ehhez hasonló öröm­napja nem volt még Komáromnak, s mert szükségesnek tartja, hogy a késő nemzet dékek leikébe is bevésődjék e napnak történelmi jelentősége«. A nap jelentőségéhez méltó határozat ez, mely nem tartalmaz túlzásokat. Komá­romnak valóban nem volt ennél nagyobb ünnepe, mert hisz Komárom vára a niemL zet ezeréves életében soha, egy órára sem nyögte idegen hatalom igáját s egy vitézen végigharcolt, de elvesztett világhá­ború utáni összeomlásnak, Európa sorsát rendező nagyságok tudatlanságának s szomszédaink telhetetlen kapzsiságának eredményeként 1919-ben első ízben követ­kezett be, hogy e bevehetetlen vár idegen uralom alá került. Ezen idegen bitorlás alóli felszabadulásunk napját méltán ne­vezhetjük tehát városunk történelmében a legörömtcljesebb napnak. Éppen ezért indokolt az a kívánság is, hogy e nap történelmi jelentősége a késő nemzedék leikébe is belevésődjék. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy időnként, legalább minden évforduló al­kalmával lángralobbantsuk az emlékezés zsarátnokát, mert csak a múlt ismeretéből és annak példáiból nyerhetünk erőt jövő küzdelmeinkhez. Ebből következik viszont az is, hogy a nap történelmi jelentőségé­nek megvilágításához nem elegendő, ha csupán a felszabadulás napjáról és annak kétségtelenül lélekemelő eseményeiről em­lékezünk meg. mert hisz ez már csak ki­­teljesedése. felmagasztosulása volt azoknak az előzményeknek, amelyek húsz éves ki­sebbségi sorsunkon vörös fonálként hú­zódtak végig A nap történelmi jelentősé­gének ismerete tehát nem teljes e húsz kemény esztendő ismerete nélkül. Jeremiás próféta is arra int sirámaiban, hogy »a jó napokban ne feledkezzél meg a rossz napokról«. De ünnepet ülünk, hisz Komáromnak soha nem volt még ilyen örömünnepe s így nem volna helyénvaló, ha az öröm könnyei közé az üröm könnyei vegyülné­nek. Épen ezért nem akarok ezúttal a húsz éves elnyomatás keserveiről megemlékez­ni, a behegedésnek indult sebeket ez ün­nepnapon újból felszaggatni, nem akarom felidézni még azt a leglesujtóbb és leg­­szégyenteljesebb napot sem, amikor a vi­lágháborút hősiesen végigharcolt hadse­regünk utolsó, sőt lelkileg is utolsó marad­ványa vörös szalagokkal díszítve, nótaszó, kurjogatás és lövöldözés mellett vonult (kji! e vár falai közül, mintha csak lakoda­lomra menne, hogy ezt az ezer éven át érintetlen várat kardcsapás nélkül átadja a közelgő cseh légionáriusoknak, s minket kényre-kedvre kiszolgáltasson nekik. Hes­­segessük el lelki szemeink elől ezt és az ehhez hasonló gyászképeket a mai öröm­­ünnepen. Hogy azonban a nap történelmi jelen­tősége jobban érthetővé váljék az utókor előtt, szükségesnek mutatkozik, hogy oly lángot gyújtsunk az emlékezésnek, mely­nek fénye mellett nemcsak magának a felszabadulás napjának eseményeit láthat­juk meg, hanem betekintést nyerhetünk azokba az előzményekbe is, amelyekkel az elnyomatás súlya alatt megdermedt lel­künket a felszabadulás magasztos fényére előkészítettük. Ezért kérem az igen t. dísz­­közgyűlés engedélyét arra, hogy az u. n. ünnepi beszédek sablonjától eltérően, a szokásos szóvirágok és már oly sokszor elmondott közhelyek mellőzésével röviden lepergessem az emlékezés filmszalagjának jazt a részét, amelyet a nap történelmi je­lentőségének megvilágításához nélkülözhe­tetlennek tartok. Az első kép választási mozgalmat mutat. 1938. év tavaszán községi választások vol­tak Csehszlovákiában. Mindnyájan tisztá­ban voltunk avval, hogy ez a választás) túl nőtt a községek határain, mindnyájan tudtuk, hogy itt nem arról van szó, kik lesznek a községek bírái és elöljárói, ha-» nem az ugyanakkor már Prágában tartóz­kodó Runciman lordon keresztül a kül­földnek kellett tudomásul adnunk, hogy MILUS vegytisztitása és festése FOGALOM Komárom, Nádor-utca 3, 48. Telefon 292. \ PUHR TIVADAR „Csallóközi" rum- és likőrgyára Kiváló minőség ! a'ánlia elsőrendű gyártmányait! Olcsó árak ! Pontos kiszolgálás! Komárom, Ferencz József-rakpari 21. nem vagyunk megelégedve kisebbségi hely­zetünkkel. Megértette ezt a megszállt terü­let minden magyarja, amit a választások soha el nem képzelt eredménye is igazolt. De ami e választásoknak nagyobb súlyt és értéket adott magyar szempontból, az a magyar ifjúság csodálatos erejű bekap­csolódása volt. Az a magyar ifjúság, mely már rabságban született, de minden eset­ben iskoláit már a cseh irányítás alatt ál­lott intézetekben végezte és törte a cseh. ínyeivel s vele együtt szívta magába a cseh szellemet, de amely az anyák és apák nevelésének hatása alatt szíve mélyén ma­gyar maradt, a nagy nemzeti küzdelem­ből részt követelt magának. S nem volt válogatós a munkában, sőt lelkes lendü­letében annyira ment, hogy a szó leg­szorosabb értelmében vett fizikai közel­harcot vívott városunk utcáin a magyar nemzeti eszme ellenségeivel, bár tisztá­ban volt a következményekkel. Ezek a kö­vetkezmények ezúttal sem maradtak el s áz a 12 ifjú. akit a cseh iskolai felsőbb hatóságok eltiltottak az akkor következő érettségi vizsgálatoktól, dacos öntudattal vállalta sorsát, sőt büszkék voltak rá az ifjak, hogy ily súlyos áldozatot hozhatnak a nemzeli ügynek. »Amely fa jó gyümölcsöt nem hoz, ki­­vágatik és tűzre vettetik« — mondja a szentírás. Nem kell félteni tehát ettől a sorstól a magyar nemzet fáját, mely ime még idegen hajtásában is ily értékes, ne­mes gyümölcsöt tudott hozni. (Folytatjuk.) SÁRKÁNY GÉZA üvegcsíszoló és tükörgyár Öreg tükrök javítása valódi ezüst foncsorralt KOMÁROM 1. Telefon 73 A felvidéki középiskolákban igen helyesen, bevezették a szlovák nyelv tanításéit. A komáromi főgimnázium ki­vétel ebben egyedül. A diákok ezentúl szabadon választhatnak a szlovák nyelv vagy más modern nyelv között s mint halljuk, valóban sokan választották a szlovák nyelvet, egyrészt azért, mert már úgyis tanulták, tehát feleslegesnek tartják abbahagyni, másrészt pedig, mert sokan belátják azt, hogy a környező né­pek nyelvét, műveltségét feltétlenül is­mernie kell a Dunamedence középső ré­sze birtokosának, a magyarnak. K,eU, hogy a környező népek nyelvét s kultú­ráját ismerjük, s nemcsak a nagy népe­két, hanem a kis nemzetekét is, ame­lyekkel évszádakon át együtt éltünk s amelyeknek szellemi életével, vágyaival, gondolataival — valljuk be — nem min­dig voltunk tisztában. A tájékozatlanság­nak sokszor megadtuk az árát. Ha va­lakivel jó viszonyt akarunk fenntartani, kell, hogy beszédmódját, gondolkodását ismerjük, kell, hogy szellemi életével tisztában legyünk, aminthogy a másik féltől is elvárjuk, magunkra nézve, ugyanezt. A magyar kormányzat belátó készségét, jó isko'apolitikáját bizonyítja, hogy felvidéki iskoláiban utat nyitott a szlovák nyelvnek: hadd ismerje a ma­gyar az északi szomszédot. Bár így gon­dolkodnának a határon túl is és ü köl­csönös jószomszédság öröméért megen­gednék a szlovák gyermekeknek a ma­gyar nyelv tanulását. A gyűlölet tövisét húzza ki az a nemzet, amely jól ismeri s ennélfogva megkedveli a másik nem­zetet. Sohasem az a baj Európában, mintha túlontúl ismernök egymást, ha­nem mindig az, hogy nem ismerjük s nem szeretjük egymás vágyait, erköl­csét, szokásait, nyelvét s múltját elég-Pénzügyi bizottsági ülés a városnál Komárom thj. szab. kir. város pénz­ügyi bizottsága november 8-án délután Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, pol­gármester elnöklete mellett ülést tartott, melyen a bizottság tagjai szép számmal jelentek meg. A pénzügyi bizottság 64 pontból álló tárgysorozatot tárgyalt, amelynek pont­jait több kisebb fontosságú ügy képezte. Ezek között említésreméltó a városi adó­hivatali tisztviselőknek a hivatalos órán túli munkáért külön munkadíj megállapítása iránti kérelme, a jobbparti csatornatele­pen egy műhely felépítése 1800 P költ seggel, a monostori közs. iskolánál új tanítói állás szervezése, a balparti vá­rosgazda részére természetbeni fűtés és világítás s 2 drb. sertés tartás engedé­lyezése, a Diákmenza igazgatójának ké­relme ingyenes vízszolgáltatás és terü­letbér elengedése tárgyában, a nemibe - teg-gondozó, a tüdőbeteg-gondozó és a zöldkereszt-szolgálat fenntartásához va­ló városi hozzájárulás 1000—1000 P és 3060 P-vel, Szabó Lajos és Balogh Mik­lós biz. tagok indítványa illemhely fel­állítása tárgyában, az iskolaorvosi szol­gálat ellátásával kapcsolatos díjazások megállapítása, a közterületek burkolá­sáról szóló szabályrendelet tervezete, a Szent Benedekrendi székház főnökének a világítási kötelezettség megváltása iránti kérelme, a tisztviselők illetmé­nyeinek a 8000/1940. M. E. sz. rendelet szerint való kiegészitése, a kocsisok és napszámosok bérének megállapítása és más tárgyak. A belügyminiszter leiratában értesítet­te a várost, hogy a vágóhíd céljaira a MABI által kilátásba helyezett 200.000 P építési kölcsön felvételét engedélyezi, amit a bizottság örömmel vett tudomá­sul. Nagyobb vitát keltett a számvevő­ségnek a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére kiutalandó kará­csonyi segély ügyében előterjesztett ja­vaslata. Többek felszólalása után a bi­zottság úgy határozott, hogy Alapy Gás­pár polgármester elnöklésével dr. Kun Árpád, dr. Kállay Endre, Fülöp Zsig­­mond, vitéz Mészáros János, Dosztál Nándor és Kollányi Miklós tagokból ösz­­szeállított albizottságot küldötte ki a kérdés előkészítésére. — Kukoricaliáncsfonó-tanfolyam. A »Mansz« kukoricaháncsfonó tanfolya­ma nov. 11-én, hétfőn veszi kezdetét az ipartestületi kisteremben. Munka­idő d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. A jelentkezők hozzanak magukkal egy félliteresnél nem kisebb s egyliteres­nél nem nagyobb, hosszasnyakú üve­get (sörösüveg-tipus), egy belevaló du­gót, egy 3 centis szöget, 1 méter kö­zépvastag spárgát, 1 cipőgombolót, ol­lót s egy köteg kukoricalevelet, hogy mindjárt megkezdhessék a munkát. Halló 1 Figyelem 1 NAGY ŐSZI VÁSÁR Tearum, konyak, likőr különlegesség és valódi párlatok még a régi árban kaphatók. Saját érdekében keresse fel Somorjai János fűszer- és csemege üzletét. Pontos kiszolgálás. Klapka-tér 9. Telefon 215. 251 __________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom