Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-09 / 45. szám
1940. november 9. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Lelkesedéssel ünnepelte Komárom a felszabadulás második évfordulóját Ünnepi istentiszteletek, díszközgyűlés a városházán, emlékünnepély a Kultúrpalotában november 8. Komárom város ünnepet ült szerdán, november 6-án. Ünnepelte azt a napot, amelyen húsz keserves, elnyomatásban töltött esztendő után honvédéinek az élén bevonult a városba az országgyarapító Kormányzó Ur s ezzel a ténnyel Klapka és Jókai városa ismét ölelkezhetett az anyaországgal. Feledhetetlen, mámorosán boldog nap volt, amelynek az emléke sohasem homályosulhat el egy komáromi ember szívében sem. Tavaly, az első évforduló alkalmával, a törvényhatósági jogát visszanyert város díszközgyűlése a felszabadult Komárom volt első polgármesterének javaslatára határozatilag kimondta, hogy november 6-ika Komáromnak örök ünnepe lesz: ennek a határozatnak értelmében ünnepelt tehát, őszinte lelkesedéssel és örömmel, az idei második évfordulón a város. A házak lobogódíszt öltöttek, az üzletek zárva maradtak. Reggel az összes vallásfelekezetek templomaiban istentiszteleteket tartottak, amelyeken resztvettek a város, a vármegye, az összes hivatalok, intézmények, társadalmi egyesületek küldöttségei, valamint az iskolák növendékei, tanáraik vezetése alatt. DÍSZKÖZGYŰLÉS V VÁROSNÁL Délelőtt 11 órakor a város t örvény - hatósági bizottsága ünnepi díszközgyűlést tartott a városháza nagy tanácstermében. A díszközgyűlésen megjelent Reviczky István alispán, Csapiovies József dr. tanker, kir. főigazgató, vitéz Bánthay Alfréd tábornok nagy tisztiküldöttség élén, Lestár István dr. prépost-plébános, Surátnyi Ferenc apátplébános, Galambos Zoltán ref. lelkész, Jánossy Károly min. tanácsos, pénzügyigazgató, F ü 1 ö p Zsigmond és S z i j j Ferenc dr. m .kir: kormányfőtanácsosok, Soós Imredr. Iörvényszéki elnök, vitéz Huny ady László vm. főjegyző, Murakeözy László dr. rendőrfőtanácsos, K r i st ó f f Sándor miniszteri biztos, vitéz Szabó István tanügyi tanácsos és még sok -más előkelőség. A díszközgyűlés, amelyen vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt, a magyar Hiszekegy elmondásával vette kezdetét. Az elnöklő főispán megnyitó szavaiban méltatta az évforduló jelentőségét s hangsúlyozta, hogy 1938. november 6-ikának átélése, mámoros boldogsága kárpótolt bennünket a húszéves elnyomatásért, alsóbbrendűségünkért. Hálával adózott az isteni Gondviselésnek s ugyancsak hálatelt szívvel emlékezett meg az országgyarapitó Kormányzó Úrról, vitéz honvédségünkről, Kánya Kálmán ny. külügyminiszterről, Teleki Pál gróf miniszterelnökről, valamint Hitlerről s Mussoliniról, akik fáradhatatlan munkájukkal s baráti támogatásukkal lehetővé tették az örömteljes felszabadulást. A tapssal fogadott megnyitó beszéd után a főispán felkérte Kállay Endre dr. kir. közjegyző, törv. hat. biz. tagot, hogy mondja el ünnepi beszédét. Kállay Endre dr. lendületes beszédben méltatta a nap jelentőségét s ezt epizódjelenetek felvázolásával világította meg. A történelmi adatokat is tartalmazó beszédet közkívánatra lapunk más helyén szóról-szóra közöljük. A gyönyörű ünnepi beszéd után, amelyet sokszor szakított meg a taps s az éljenzés, hosszan és melegen ünnepelte a közgyűlés a szónokot. Nagy Nándor főispán indítványára Kállay Endre dr. beszédét jegyzőkönyvében örökíti meg a közgyűlés. Ugyancsak az elnöklő főispán javaslatára a közgyűlés a Kormányzó Ur öfőméllóságának hódolótáviratot, Teleki Pál miniszterelnöknek s Kánya Kálmán ny. külügyminiszternek pedig üdvözlőtáviratot küldött. Csukás István dr. főjegyző emelkedett ezután szólásra s előterjesztette Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester javaslatát a felvidéki és az erdélyi részek felszabadulásának emlékére 600 pengős iskolai jutalomdíj létesítése tárgyában. A díszközgyűlés a javaslatot elfogadta. Az alapítvány összegét felerészben valamelyik felszabadult erdélyi tanintézet arra érdemes tanulói kapják, felerészben pedig a komáromi iskolák jóelőmenetelü növendékei a következők szerint: 200 pengővel jutalmazzák a Szí. Benedek-rendi főgimnázium valamelyik jeles vagy jó rendű, komáromi illetőséggel bíró, nyolcadikosztályos tanulóját, aki főiskolai tanulmányok folytatására is készül; 50—50 pengő ösztöndíjjal a komáromi polgári iskolák tanulóit tüntetik ki. Vitéz Nagy Nándor főispán zárószavaival s a Himnusz eléneklésével ért véget a díszközgyűlés. FELSZABADULÁSI ÜNNEPÉLY Délután 6 órakor a Jókai Egyesület rendezett felszabadulási emlékünnepélyt a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepély zsúfolt nézőtér előtt folyt le, megjelentek rajta a vármegye, a város s a különböző intézmények vezető egyéniségei. A magyar Hiszekegy után, amelyet a Komáromi Dalegyesület férfikara adott elő Schmidt Vi ktor karnagy vezetése mellett, Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester mom dott megnyitó beszédet. Beszédében visszaemlékezett a felszabadulás óta lefolyt két év eseményeire, Kárpátalja és az erdélyi részek visszatérésére s hangsúlyozta, hogy mindig sziklaszilárd hitre, megértésre van szükség, hogy az elkövetkezendő idők is meghozzák a maguk boldog eseményeit. A szép megnyitó beszéd nagy tapsot váltott ki, majd a Dalegyesület férfikara a Szózatot énekelte el. Gala mbos Zoltán ref. lelkész tartotta meg ezután ünnepi beszédét. A kiváló szónok a szabadság utáni vágyról beszélt, arról az érzésről, amely húsz éven át tartani tudta az erőt a magyarságban, hitet adott neki ahhoz, hogy végre valóban eljön a megváltás. A szabadság utáni vágyunk csodákat müveit bennünk, — mondotta, — megértettük egymást, családiassá vált az életünk, más érlékmérőtl használtunk egymás között, mint azelőtt. A magyar élet holnaputánja nagy kérdések elé állít bennünket, de ezeket a kérdéseket csak úgy tudjuk megoldani, ha az elnyomatás alatti szeretet, megértés és hit, a keresztényi egyúton járás lesz a jelszavunk. A mély gondolatokban gazdag ünnepi beszéd nagy hatást váltott ki a közönségből, amely hosszan tapsolta meg a szónokot. Kossányi József »Uj magyar legenda« c. alkalmi költeményét szavalta el most, a gyönyörű nyelven megírt óda óriási sikert aratott. A felszabadulási ünnepről felvett hanglemezt forgatták le ezután: a Kormányzó Ur beszédét ismét boldog emlékezéssel, meghatóttan hallgatta a nagyszámú közönség. A Himnusz eléneklésével befejeződött az ünnepély. A r. kát. egyházközség közgyűlése A komáromi r. kát. egyházközség képviselőtestülete novenber hó 5-én tartotta őszi rendes közgyűlését, amelyen Lestár István dr. prépost-plébános elnökölt, aki megnyit óbeszédében az ifjúság Szent Imre szellemében való nevelése mellett tört lándzsát. — A kormány is elismeréssel nyilatkozott — mondotta — a felekezeti iskolák működéséről, de mi, akik a megszállás szomorú éveit átéltük, legjobban tudjuk, mily kiváló érdemeket szereztek felekezeti iskoláink a magyar nemzeti szellem megerősítésével. Ez kötelességünkké teszi, hogy viseljük is az áldozatokat, melyek ezek fenntartásával járnak s ezért el kell fogadnunk az elénk terjesztett költségvetést, mely iskoláink fenntartását biztosítja. A komáromi r. kát. egyházközség teljesítette is mindig kiváló iskoláival szemben vállalt kötelezettségét, de mégsem vagyunk azok, akik legtöbbet teljesítettünk volna. Sőt a komáromi esperesi kerületben nálunk legalacsonyabb az egyházi adókulcs, mindössze 15 százalék, míg Örsújfalun 26, Ekelen 29, Ekecsen 36, Kolozsnémán 60, Izsán 80 Nogyíitasso szép nyári felvételeit Dobos fotószakfizletben Vármegy e-ucca 9.sz. Modern fotólaboratórium. százalékot is elér ez(. S a úalu népe mégis szívesen vállalja a terheket, mert tisztában van azzal, hogy csak áldozatok árán valósítható meg az oly sokszor hangoztatott szentistváni szellem. A helyesléssel fogadott megnyitó után a közgyűlés a tárgysorozatra tért át. Fő tárgysorozat az 1940. évi költségvetés, valamint az ebben szereplő egyes tételek megvitatása volt. Ennek során a közlii gyűlés kimondta, hogy a két teljesen leromlott tanítói lakást 3635 P költséggel kijavíttatja: s a kor igényeinek megfelelően átalakítja, megszervezi úgy a fiú, mint a leányiskolában a VI. tanítói állást s ehhez államsegélyt kér. Ez újabbi tantermek létesítését kívánja. Költségkímélés céljából úgy határoztak, hogy a Majláth-iskolában a nagyteremből hasítják ki a szükséges tantermet, a Simor-zárdábán pedig a felszabadult régi óvoda termét alakítják át a célnak megfelelően, összesen 4615 P költséggel. A közgyűlés tudomásul vette a kultusz1- miniszteri rendeletet, mely az iskolaigazgató külön díját évi 144 P-ben állapítja meg 1940. január i-től kezdődő érvénynyel. Elfogadta a közgyűlés a tisztviselők díjazására vonatkozó tanács javaslatot is és a tanítók részére 300 P karácsonyi segélyt állapított meg, a napközi otthon étkeztetési akciójára pedig '920 P újabb költséget rendelt a költségvetésbe beállítani. Mindezek figyelembevételével a közgyűlés az 1941. évi költségvetést 32.154 P 65 fillér szükséglettel és 4203 P fedezettel elfogadta s a hiány fedezetéül szolgáló egyházi adó kulcsát teljesen a múlt évi mértékben állapította meg. Végül kimondta a közgyűlés, hogy az egyházi adóknak az állami adókkal leendő együttes kezelését kívánja s az ez iránt szükséges lépéseket az elnökségre bízta. A közgyűlés «lőtt a tanács tartott ülést, mely a közgyűlést készítette elő és adófelebbe zést két intézett el. Minden Orion ródiókereskedőnél kapható Új bankfiók nyílt meg Komáromban November elsején a Barsmegyei Nép- Cbank r. t.fiókot nyitott Komáromban. Aj0 ’úi bankfiók a volt Szlovák Bank Nádor uccai helyiségében rendezkedett be. Átvette a Szlovák Bank hitel- és betétállományát. A Barsmegyei Népbank egyike volt azoknak a magyar hitelintézeteknek, amelyek a megszállás nehéz éveiben mindvégig megtartották magyar jellegüket. A magyarság érdekeit mindig szigorúan (Szem előtt tartva, elvitathatatlan érdemeket szerzett, a magyar kulturális törekvések, a magyar sport bőkezű támogatásával. Léván műkör dő központja és kilenc fiókja révén igen jelentékenyen hozzájárult a magyar közönség hiteligényeinek kielégítéséhez. Ezen a téren sem tévesztve el soha azt, hogy! hivatása van és ez a hivatás a magyar, ügy szolgálása. Nem végzett jelentéktelen munkát, mert hiszen a legerősebb magyar hitelintézet volt a Felvidéken a húszéves megszállás idején. Ma is jelentékeny tényezője a vidéki magyar hiteléletnek 1 milliós részvénytőkéjével, a részvénytőkét meghaladó tartalékokkal, 10 fiókjával, a legnagyobb magyar vidéki pénzintézetek közé tartozik. Különös közkedveltségnek örvendett és íörvend ma is ez az intézet egész működési területén. Komoly üzleti elvei, feltétlenül megbízható, .pontos és gyors üzletvitelével a bankot igénybevevő közönség teljes bizalmát és megelégedését érdemelte ki. — Leventék figyelmébe. Komárom leventeparancsnokságától nyert értesülés szerint a leventefoglalkozások november 15-én kezdődnek meg. A leventeköteles ifjak a balparti városrészben az 1. sz. erőd épületében jelentkezzenek, Dél-Komáromban pedig az ottani Leventeotthonban.
