Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-09 / 45. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanegyedik évfolyam 45. szám___________ Szombat. 1940. november 9.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

A Magyar Élet Pártja vitéz Lukács Béla államtitkárt választotta meg elnökének

A pártvezér állandó helyettese Bárczay Ferenc

Korszakos feladatok

Komárom, november 8.

Az államférfin komolyságával s a nemzet iránt érzett nagy felelőssé}* teljes súlyával hívta fel az ország figyelmét gróf Teleki Pál miniszterelnök azokra a káros jelenségekre, melyek a belpolitikai éleiben megnyilvánulnak. Uj jelszavak, új programok hangzanak el, amelyek nem a megértést és a magyar egységei szolgálják. hanem a széthúzásnak előmozdítói. A szélsőjobboldal nem igen válogat a fegyverekben és könnyű szívvel tesz ígéreteket azoknak, akik a mai súlyos helyzetben a félelemnek adják át magukat s akik lelkialkatúknál fogva hajlamosak az ijedtségre, Lelkiismeretlen játék folyik ezekkel a szerencsétlenekkel, pedig a nemzetiéi nem szabad játszani, meri akik annak sorsál akarják intézni, a mostani időkben, nagy felelősségei kel! magukra válialniok. Ez a felelősség batványozottabb mértékben jelentkezik különösen most, amikor az ország éledében újabb fejlődési korszak kezdődik.

A miniszterelnök a Magyar Llel Pártja értekezletén hangsúlyozta, hogy a törvényhozásnak rövid időn belül rendkívül fontosságú, súlyos feladatokat kell megoldania, amelyeket már régen vár az ország. Ezek között legfontosabbnak tartja az alkotmányreíormot, amely nem is annyira reform lesz. mint reformálás, vagyis alkalmazkodás a kor követelményeihez és a megváltozott helyzethez. Az alkotmányreformra vonatkozó törvényjavaslat már legközelebb a parlament elé kerül, de ezenkívül az időszabla lehetőségek határain belül sor kerül a harmadik zsidótörvényre is. A kormánynak erős az elhalározása, hogy a földbirtokpolitika rendkívül súlyos problémáit megfelelő időben s megfelelő módon meg fogja oldani. D.e a miniszterelnök által bejelenteti legközelebbi feladatokhoz csatlakozik Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter állal a belügyi tárca költségvetésének bizottsági ülésén jelzett fontos újítása is: a magyar közigazgatás egyszerűbbé tétele és a vármegyei tisztviselők választásának új rendszere. A községi jegyzők továbbképzésének kérdése is megoldásra kerül, amennyiben az egyetemek mellel! jegyzői tanfolyamokat fognak létesíteni.

Általában véve az egyes bizottságok ülésein napirendre kerül! költségvetés tárgyalásának folyamán olyan kérdések merüllek föl. amelyek a gazdasági, szociális és kulturális munka területein megoldásra várnak s amelyeknek megoldását a kormány a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával s az ország leherbíróképességének figyelembevételével kötelességének tartja. A bizottságok ülésein nagy volt az érdeklődés, a tagok minden fontosabb ügynél részlveüok a tanácskozásban és közreműködtek a pénzügyi kérdések intézésében. Nagy körültekintést és alapos felkészültséget igénylő munka ez, melynek sikeres megoldásúiéi az egész államháztartás gazdasági biztonsága, pénzügyi egyensúlya függ. Ha voltak is politikai pártok, melyek nem kívánlak résztvenni a tárgyalásokon, azért a telkiismeretes s az ország javát szívén viselő képviselők készséggel szolgálták szakszerű tanácsaikkal a kérdések eredményes elintézését.

Az 1941. évi költségvetés íárgyalá-A Magyar Élet Pártja kedden tartott értekezletén töltötte be a párt országos elnöki tisztét. Mint ismeretes, báró Vay László, mivel a főrendiházban nyert helyet, lemondott képviselői mandátumáról és a párt elnökségéről. A párt jegyzőkönyvileg örökítette meg a lemondott elnök érdemeit és köszönetét mondott a párt érdekében kifejtett lelkes munkásságáért. Gróf Teleki Pál miniszterelnök is sajnálattal emlékezett meg báró Vay elvesztéséről, majd bejelentette, hogy mivel nagy elfoglaltsága miatt nem Ind annyi időt tölteni a pártban, mint amennyit szeretne, felkérte Bárczay Ferencet a pártvezérhelyettesi tiszt betöltésére.

A párt tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a miniszterelnök bejelentését, mire Bárczay a miniszterelnök mellett elfoglalta a helyét. Ezután az értekezlet a miniszterelnök javaslatára vitéz Lukács Béla államtitkári egyhangú lelkesedéssel a MÉP országos elnökének megválasztotta.

Az új elnököt Kölcsey István alelnók üdvözölte igen meleg szavakkal. Lukács Béla elnök válaszában rá-' mutatotL azokra a szempontokra, me-A miniszterelnök a Magyar Élet Pártja keddi értekezletén beszédet mondott a pártot vezérlő konstruktív és nemzeti gondolatról. Nagy figyelemmel hallgatott alapos beszédében többek közölt a következőket mondotta:

— A mi pártunk nem öncél — mondotta gróf Teleki Pál, — a mi pártunk a konstruktív keresztény és nemzeti gondolatnak Szeged óta változatlan és töretlen folytonosságban való zászlóvivője. Mi tudtuk, hogy a vörös uralom után újra megmentett kontinuitáson és magyar alkotmányosságon továbbépítve, hogyan kell konstruktív jobboldali politikái kezdeményezni Magyarországon és hogyan kell azt fejleszteni, — az első perctől arra a helyes alapra állva, mely konstruktív jobboldaluságnakésa magyar életnek alapgondolata, amióta magyar élet van. Ez a nemzeti gondolat. A másik gondolat a beidegződés gondolata az európai életközösségbe, melybe a nemzet lassanként beleélte magát Szent Istvántól kezdve. Erre a keresztény és nemzeti alapra helyezkedtünk és sein egyikből, sem másikból engedni nem fogunk sohasem. Ez a párt töretlen bástyája ennek a jobboldali magyar fejlődés gondolatának, ennek a jegyében védjük meg az országot a keresztény nemzeti gondolatnak ártalmas minden egyéb gondolattól.

sál hétfőn megkezdik, a költségvetés tárgyalása alatt napirendre kerülnek mindama kérdések, melyek az ország gazdasági, pénzügyi, szociális, kulturális feladatait érintik, A törvényhozás Magyarország államháztartásának biztonságát és gazdasági egyensúlyát .jbttogja megalapozni, ha megfontolt és körültekintő pénzügyi politikával gonlyeket pártelnöki tisztében követni kíván. A párL szervezeteit élő erővel kell megtölteni — mondotta, — szembe kell szállnunk a manapság divatos suttogó propagandával és épen azért arra kell törekednünk, hogy a szervezési munka minél erőteljesebben haladjon. A párt alapelvei a szegedi programban vannak lefektetve, amelyeket annakidején Gömbös Gyula és gróf Teleki Pál együtt dolgoztak ki és öntöttek formába. Ez a párt legkisebb gyökeréig a szegedi gondolatba nyúlik vissza, fenntartás nélkül keresztény és nemzeti: igazi jobboldali párt. Jobbdldali a múltúnk, jobboldali a jelenünk és a jövő programunk* is. Ennek a jobboldali gondolatnak oldalán állunk szívvel-lélekkel mindannyian.

Az értekezlet nagy tetszéssel fogadta az új elnök beszédet, aki bejelentette, hogy az országos elnöki teendőkben helyettesítésére Kölcsey István alelnököt kérte fel. A pártértekezlet a pártvezetőséget vitéz Magasházy László, Csizmadia András és Pataky László képviselőkkel egészítette ki, Kommer Gyulát pártigazgatóvá nevezték ki.

Ezt a gondolatot szegedi programnak nevezzük. A szegedi program élő valóság, ugyanúgy, mint alkotmányunk, melynek vezérelve van, nem írottan lefektetett vezérelve, de vezérelve a saját magunk keresztény meggyőződésében. Mi ennek a meggyőződésnek er ej éből cselekedj ük mindenkor azt, ami a kornak, időnek és helyzeteknek megfelel. Ez a meggyőződés nem válik soha személyi politikává, hanem nemzeti politika, nemzeti szolgálat marad. Ezt a szolgálatot elsősorban azért kell kettőzött erővel teljesítenünk, mert a nemzet sok tagja eltévelyedik ebben a bonyolult, izgalmas, részben szenvedésekből és nélkülözésekből álló világban.

— Az utóbbi időben a nemzeti élet egyes rétegeiben, a beijedésnek olyan tünetei mutatkoztak, amelyek, hanem is ijesztőek, de amelyek szomorúak akkor, ha összehasonlítom az egymásután próbára tett európai nemzetek magaviseletét. Sajnálatos és szégyenteljes a felszín, amely hangosan mutatkozik a nemzet józan, de csendes zömének hangja feleli és néha már-már úgy látszik, mintha csak ezek a hangok léteznének. Pedig valamikor éppen bátorság tekintetében különbnek tartottuk magunkat más népeknél. A bátorság pedig nemcsak a golyó elé kiállást jelenti háborúban, de kitarlásl a nemzeti eszme

doskodik mindama követelmények kielégítéséről, melyek az ország egészséges fejlődése és jövője érdekében szükségeseknek mutatkoznak. E legelsőrendű, országos jelentőségű munkából a törvényhozás valamennyi tagjának legjobb tudása szerint ki keli vennie a maga részéi, mert a nemzet és Laza üdve‘ezt követeli.'

mellett: állandó kitartást és a nemzeti és keresztény eszme szolgálatát józa. nul, komolyan. Bátor hitvallás mindenütt és nem beijedés, különösen pedig nem önbizlosítás jobbra és balra, mert ez magyar ember számára összeférhetetlen.

— A mi pártunknak az a feladata, az a hivatása, hogy azon az egyenes úton, amelyen járunk, amely egyenes utat valamikor Gömbös Gyula barátommal és többi barátainkkal együtt kezdtünk Szegeden, azon az egyenes úton haladjunk tovább, nem inogva, ki nem lengve, sem erre, sem arra, és végezzük a nemzetnek ezl az állhatatos komoly szolgálatát. A nemzet nem arra való, hogy annak színjátékot játsszunk, hanem arra való, hogy öl, ha ígérünk, becsületes ígéretekkel és teljesíthetőkkel, tanítva, megmondva azi. hogy mi lehető, ini nem lehető, megmondva azt, hogy milyen nehézségek elölt állunk, nem palástolva tízeket, józanul, okosan vezessük.

— Szükséges azonban, hogy a párt nemcsak a maga munkájával, a maga szorosan vett parlamenti működésével szolgálja ezl, hanem szükséges az is, hogy ma ezl propagative az országba kivigyük. Ez nem a párt szempontjából szükséges, mert a mi propagandánk sohasem lesz párlpropaganda, ,a mi propagandánk a nemzet felvilágosítása a saját maga javára, köteles felvilágosítás a nemzetid szemben, mert az a meggyőződésem, hogy kellő felvilágosítás után a nemzet sokféle körében az emberek világosabban és tisztábban látnának, másképpen gondolkoznának, kevésbé tévclyednének el és kevésbé kótyagosodnának meg.

Teleki ezután a most lezajlott hevesi választás jelentőségéről beszélt és hangsúlyozta, hogy akik a kerületbe kimentek, ott a .politikai küzdelem legtisztább eszközeivel: felvilágosító munkával bebizonyítoUák, hogy a magyar nép, elsősorban pedig a magyar falu népe, józan, nem lehel fejét egykönnyen elcsavarni.

— Ha ez a nép tájékoztatót kap és világosabban lát bele mindabba, amit az ember tesz, hogy miért tesz vagy* miért nem tesz, azokba a nehézségekbe, amelyekben élünk, akkor ez a nép nagyon könnyen meg tudja érteni, hogy miért haladunk úgy, ahogy haladunk, miért nem haladunk talán egyes dolgokban, hogy vannak nehézségeink és hogy milyen időket kell átélnünk. De bizonyára a reménye is erősödik a jövőre vonatkozólag.

— Most még valamire szándékozom kitérni. A parlamenti rendszer olyan mértékig elfajult, hogy nélkülözhetetlenné és sürgőssé vált egy országgyűlési, parlamenti reform, mint része egy — hogy úgy mondjuk — alkotni ányref órainak. Az alko!inányrefwm nem jelent mást, mini alkotmányunknak a korhoz való* megfelelő alkalmazkodását.

— Ez a kor gazdasági kor. A mai korban az állam az embereknek minden életnyilvánulásával és — minthogy ezek az óTetnyilvánulások legtöbbnyire gazdasági élet rendiék leginkább mindenféle gazdasági életnyilvánulásával is foglalkozik. A társadalom nincs még eléggé álitatva a közösségi gondolat módszereivel. Ennek következtében addig, amíg;a társadalom képes lesz ezeket a közösségi funkciókat, amelyek valójában társadalmiak, teljesíteni, addig az államgépezet kell. hogy ezeket * végezze. Az állam Tehát ‘égy “áli'üené'tí' hiösxákra

Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszéde az építő keresztény és nemzeti gondolatról, mint pártirányítóról