Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-19 / 42. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 42. szám Szombat, 1940. október 19. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Legfelsőbb kézirattal berekesztették esz országgyűlés ülésszakát Október 2i-ére hívta össze a Kormányzó az országgyűlés harmadik ülésszakát Reformok Komárom, — október 18. Fontos bejelenlések hangzottak el a napokban felelős kormányférfiak ajkáról. A kormányférfiak a mérnökök vacsoráján elmondott beszédeikben tellek rendkívül figyelemreméltó nyilatkozatot olyan nagyhorderejű kérdésekben, amelyek egyrészt alkolmányos életünk újjáalkolására, másrészt pedig szociális intézmények bevezetésére vonatkoznak. Gróf Teleki Pál miniszterelnök az alkotmányos és parlamentáris élet megreformálását jelentette be és ezzel együtt az alkotmányos élettel elválaszthatatlan kapcsolatban álló közigazgatás reformjának megvalósítását is kilátásba helyezte. Ugyanazon alkalommal Varga József iparügyi miniszter is nyilatkozott, aki kijelentette, hogy kötelezővé teszi a mérnök-kamarai tagságot, lie a mérnökkamara kérdésével csak akkor kivim érdemben foglalkozni, ha megvalósította a munkaközvetítés államosítását. A kormány tehát olyan reformokon dolgozik, amelyeknek keresztülvitele az ország egész alkotmányos és szociális berendezkedéséi a haladó kor szellemében újjáalkoija és régóta megoldásra váró kérdéseket intéz cl. Régóta sürgeti a magyar közvélemény a közigazgatás megújítását, felfrissítését, de legalább is egyszerűsítését, mert a hosszú évtizedeken keresztül szülte állandósított eljárási nehézségek, sőt nehézkességek semmiképen sem szolgálják a közönség és az állam érdekeit. A magyar közigazgatás minden türelmet kínos próbára tevő lassúságát mindenki tapasztalhatta. akinek valami ügyes-bajos dologban hozzá kellel fordulnia. Közönség és szakférfiak megállapították a mai közigazgatás tarthatatlanságát, sőt maguk a közigazgatás vezetői és tisztviselői is többször sürgették a reformot, melytől az ország népe érezhető javulást és fejlődést vár. A kérdés már annyira megérett a megoldásra, hogy azzal késlekedni többé nem lehet, azt tovább halasztani nem szabad. Maga a miniszterelnök tudja és érzi ezt legjobban s azért készíti elő a kormány a gyors és pontos közigazgatást, hogy ezen a téren is új és áldásos élet kezdődjék. A jelentékenyen megnagyobbodott Magyarország a meggyorsított közigazgatás hatása alatt az alkotmányos élet fejlődését és megerősödését mozdítja elő. A kereskedelmi miniszter helyes szociális érzékre valló tervei méltók a mielőbbi megvalósításra. A mindennapi élet gyakorlati kérdéseket vet fel s ezeknek megoldását sürgeli. társadalmi célok megvalósítására hívja föl az érdekelt tényezőket s a közgazdasági állapot megjavítását követeli. A kötelező mérnökkamarai tagság életbeléptetése szociális fejlődést teremt, de a munkaközvetítés államosítása nélkül ez a kérdés eredményesen el nem intézhető. Maga a miniszter is elismeri, hogy előbb a munkásság szociális kérdéseire vonatkozó legfontosabb intézkedéseket kell megtenni. A munkaközvetítés államosítása hosszas küzdelem után iriár meg is valósult, de gondoskodni kell továbbfejlesztéséről és meg kell valósítani a íminkakamaru gondolatát is. Hogy a munkások szociális helyzetének intézményes megjavítása milyen áldásos lehet az érdekeltekre és államra egyaránt, bizonyítják -a kaink lóber 18. Csütörtökön legfelsőbb kormányzói kézirattal berekesztették a képviselőház és felsőház második ülésszakál. A kormányzói legfelsőbb kézirat az országgy űlés harmadik ülésszakát október 21-érc összehívódnak nyilvánította. Az ülésszak berekesz lésével a képviselőház kél alelnökinek, háznagyának és jegyzőinek s a bizottsági tagoknak megbízatása megszűnt, mi-A belügyminiszter kedden törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban, melynek értelmében azoknak a törvényhatósági bizottsági tagoknak (póttagoknak) megbízását, akiknek tagsági jogát a törvény 1910. december 31-ig meghosszabbította, további egy naptári évvel meghosszabbítják. Az 1941-ben megválasztandó (kiküldendő) törvényhatósági bizottsági tagoknak megbízatása addig tart, ameddig tartott volna, ha megválasztásuk 1930-ban, Budapesten 1940-ben, — tar-A Mérnökpolitikai Társaság csütörtökön tartott vacsoráján gróf Teleki Pál miniszterelnök nagy beszédet mondott a küszöbönálló alkotmányreform előkészítéséről és ezzel kapcsolatban a közigazgatás megreformálásáról. Nagy figyelemmel hallgatott, fontos beszédében többek között a következőket mondotta: Nem szeretem az alkotmányreform« szót használni, mert az emberek mindig alkotnia nyfclforgatásl értenek alatta, pedig ez alkotmányfejlődés a modern kívánalmaknak megfelelően. Ez az alkot many fej löd és nem megy közigazgatási reform nélkül, az egész közigazgatás megreformálása nélkül. E tekintetben az az elképzelés áll előttem magukra a minisztériumokra nézve, — vagy akárhogy nevezzük azokal a hatóságokat, intézményeket, amelyek ezt a munkát végzik, - hogy azokat a problémákat, amelyek újak, amelyeknek alapelvei nincsenek még egészen kitisztázva, amelyek esetében nem régi megállapított földi iparállamok, amelyek már régóta biztosították a munkások állami immkaszerzését. Az egész magy ar élet felfrissülését és lendületes fejlődését vonná maga után minden olyan intézkedés, amely a munkások szociális helyzetének megjavítását célozza. Érdekes megjegyzése volt Teleki miniszterelnöknek a közigazgatási reformok megoldására nézve. A reformok szerinte nem valósíthatók meg másként csak a felelősségre való neveléssel. Aki a közigazgaíás rnunkákáját felelősség érzésével végzi, annak közreműködése hathatósán elő értis az új ülésszak legelső feladatát a Ház tisztikarának megújítása fogja képezni. A Ház elnöki méltóságát az ülésszak berekesztése nem érinti, mert az elnök megbízatása az egész parlamenti ciklusra szól. Az új tisztikarban helyet kapnak az erdélyi képviselők is s ezért a Ház jegyzőinek számát kilencről tízre emelik. Természetesen a Ház bizottságaiban is helyet foglalnak az erdélyi képviselők. lőtt volna. A törvény hatálybalépésekor már megüresedett vagy azután megüresedő törvényhatósági bizottsági helyeket, ha póttag már nincs, 1941. év végéig nem kell betölteni. A legtöbb adófizető választók névjegyzékét nem kell összeállítani. A kisgyillések megbízatása 1941. év végéig tart. A megállapított idő lejártával megválasztandó (kinevezendő) kisgyűtési tagok megbízatása 3 évi időtartamra terjed. szabályok, vagy« régen lefektetett szabályzatok szerint kell eljárni, meg kell. különböztetni azoktól a kérdésektől, amelyek már sablonmunkákká váltok. A mai életben mindinkább akadnak olyan kérdések, amelyek újak, hirtelen támadnak és nem oldhatók meg sablonosán s amelyek olyan embere-Egyesülétével karöltve kedden gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével díszválaSztmáüyi ülést tartott, melyen ünnepelték a felszabadult testvéreket. Az ülésen Teleki miniszterelnök üdvözölte meleg szavukkal a visszatéri erdélyieket, melyre IIinléd er Eels Ák os mondott az erdélyi képviselők nevében felelősség tudata minden munkánál biztosítja a sikert. Az élettől várt minden eredmény fel idős séges munkával szerezhető in cg. Mennyivel szükségesebb a felelősség a haza, a nemzet jövőjéért folyatott munkában! A nemzetek és a nemzet minden fiáinak át kell éreznie a felelősség roppant súlyát és ennek tudatával úgy kell végeznie minden munkáját, hogy azzal az új magyar életnek alapjait rakja le a boldogabb jövő érdekében. A reformokra szüksége van hazánknak, mindenkinek dolgozni kell azok mielőbbi megvalósításán! (. —) két igényelnek, akik a különböző ilyen kérdések megoldására használhatók fel. Vannak azután más kérdések, más dolgok, amelyek sablonos munkák és elvégezhetők olyanok által is, akik nem használhatók fel különböző természetű problémák megoldására, akik nem szintetikusak. Én az első esetet humanista bürök indának, a másikat ]>edig analitikusnak nevezném. — Nézetem szerint a közigazgatás reformjának az volna a helyes iránya, hogy különböztessük meg a sablonost a nem sablonos munkától, amely« azonban szintén egy«szerűsítendő. De ezt nem lehet szabályozással megcsinálni. Az egyszerűsítés kérdése csak ■> nevelés dolga: a felelősségre való nevelésé. Ha egy« aktát az első ember, aki intézi lés a második, aki ellenőrzi, felelősséggel írnak aLá, akkor a többi aláírás felesleges. Ezt azonban csak felelősségre neveléssel lehet megcsinálni. Nincs olyan szabálya a világnak, nméig el ne bürokratizálná az eseteket, ha nem nevelték felelősségre az embereket. — Ezek a közigazgatási reform alapelvei. A miniszteriális vagy egyéb közigazgatási munkálkodás célszerű átalakítása az lenne, ha volna egy csoport, amely a mindennapi munkát végezné, amely szintén gondolkozást igényel, a másik csoportban a problémák között szabadon felhasználható emberek volnának, akiknek nem nézik, hogy honnan jöttek, mily«en szakot végeztek, de azt nézik, hogy amit végeznek, jól csinálják, úgy szellemi, mint erkölcsi érzékkel dolgozzanak s akkor alkalmasak lesznek ezekre a feladatokra. Ha megcsináljuk az ily«en embereknek csoportját s azokat összefogjuk, akik különböző végzettségűek, s itt nemcsak a papirosvégzettséget, hanem a munka mikéntjét is figyelembe vesszük, — szóval különböző fajta munkából jönnek s ezeket az embereket ezen a magas nívón szintetizáljuk, akkor ezek együttes munkája többet eredményez-Majd így folytatta beszédét: — Mi erdélyi képviselők talán úgy vagy«unk ebben az új világban, mint a rabmadár, amely kiszabadult kalitkájából és mindjárt nekirepült az első ablaknak, mert csak a világosságot látja és azt hiszi, hogy azután már a szabadság következik. Nekünk az erdély«i küzdelemben vezérlő csillagunk, világítótornyunk egy« szimbólum volt. Székelyudvarhely« piacán a világháború dicső éveiben a kegyelet egy szép emlékművet emelt, amely« rövid ideig mint »vasszékely«« volt ismeretes. Sajnos, azután csak a róla készült képekből ismerte azt meg a világ, mert a besettenkedett ellenség gyáva kezekkel lerombolta és megsemmisítette a »vasszékelyt«. De elfelejtette megsemmisíteni azt a kötalapzatot, amelyen állott_ Ez a kőtalápzat évek múltán csodálatos virágot hajtott magából s amikor a felszabadító honvédseregek bevonultak Székelyföldre és anyavárosunkba, Székelyudvarhelybe, elhatároztuk, hogy« ott fogadjuk őket a »vasszéke ly« megmaradt kőtalapzatán és. Meghosszabbítják a törvényhatósági bizottságok megbizatását Egy évig maradnak még a mostani bizottságok Teleki miniszterelnök a közigazgatás reformjáról segíti u reformok megvalósítását. A hét. Tanulják meg a könnyelmű politikusok, mit foglal magában a magyar Szent Korona — mondotta Hinléder Fels Äkos erdélyi képviselő A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete az Erdélyi Férfiak köszönetét a két testvéregyesületnek.
