Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-10-19 / 42. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK VAHILLIH CUKOR »Recept könyveket kívánságára ingyen küld: dr. Oetker gyár, Budapest, VIII., Conti-utca 25.« hogy ne álljon előttük csupaszon az a kőtalapzat, azt határoztuk a szívünk­ből, hogy egy szép piros bársony­párnál helyezünk el a kőtalapzafcon és erre helyeztük rá az ugyancsak művészi kezekkel megalkotott magyar Szent Koronának hű mását. — Az erdélyi küzdelemben ez volt a vezérlő csillagunk, láthatatlan szim­bólumunk, amit sohasem mondtunk ki egymásnak, sohasem fitogtattuk, de mindig ott viseltük szívünk mélyén. — Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy ezt a szimbólumot: a magyar Szent Koronát, itt is. az anyaországban és különösen itt is, a fővárosban fel kellene állítani a keroszlutakra és különö­sen ott, ahol politikusok kerül­nek kérészi utakra és nem talál ják meg a helyes tájékozódást és el­igazodást. hogy mindenkit figyelmeztessen ez a szimbólum: mit jelent és mi az a felelősség, hozzányúlni egy nemzet­inek és egy országnak közjogi kincsei­hez. Hadd tanulja meg mindenki ab­ból a szimbólumból, hogy egy ország­inak határait, elnevezését nem a szo­bákban, nem a politikusok irodájá­ban csinálják meg pennával és tintá­val. hanem a történelemnek évszáza­daiban és évezredeiben vívják meg karddal és vérrel; tanulják meg' a könnyelmű po- I litikusok: a Szent Korona magá­ban tudja foglalni mindazt, amit ők ma csak mint neveket és mint fogalmakat olyan könnyen tud­nak szétdobálni a közvéleménybe. — Nekünk ha valamit hozni kellett volna ide, az itt maradt erdélyi test­véreknek, ennél jobbat és szívünkből jövő kincsei, mint ezt a szimbólumot nem tudtunk volna hozni. És ha vár­hatunk valamit e pillanatban az er­délyi testvérektől: mi sem várunk en­nél szebb ajándékot, mint a magyar Szent Koronának szimbólumát. Ha egyesülni tudunk ebben, akkor meg vagyok győződve, hogy sem tévelyfeg­­ni, sem eltévedni sohasem fogunk, ha­tnem megtaláljuk azt az utat, amely az országnak, Nagy-Magyarországnak boldogulásához vezet. Az erdélyiek fiatal, kiváló képviselő­jének megragadó beszéde igen mély hatást keltett a jelenlevők között, akik a szónokot sokáig tapsolták és élje­nezték. Alsócsallóközben 100 m. hold jó termőföld egészben vagy 2-3 részben eladó. Felvilágosítást ad Weisz Miksa. Győr. — Országos protestáns napok. Ma­gyarország protestáns egyházai októ­ber 29—31. napjain Budapesten or­szágos protestáns napokat rendeznek. Az országos protestáns napok kereté­ben előadások, istentiszteletek lesznek és október 30-án reprezentáns műso­rú irodalmi és művészestet rendez­nek a Városi Színházban. A művész­­est bevezetőjét dr. Ravasz László ref. püspök mondja. A művészeslen közreműködnek báró Kemény János, az Erdélyi Helikon elnöke, Harsáuyi Zsolt, Ignác/. Rózsa, dr. Palló Imre, Kóréh Endre, Osvát Júlia, Uray Tiva­dar, Szeleczky Zita, dr. Hosszú Zol­tán, Yégh Sándor, valamint a buda­pesti protestáns középiskolák egyesí­tett énekkara. A művészest jegyeil a Városi Színház árusítja. Vasúti fél­áru kedvezményes jegyek a protes­táns napokra kaphatók a megbízott üzletekben. Ötvenéves a győri iparkamara 1940. október 19. T 1TESITES. Telefon szám 255. ......eigen tisztelt vendéglős és kereskedő urak szives tudomására adom, hogy Komáromban. Jókai-uica 27. szám alatt (a főpostával szembeni rum-, likőr- és szeszáru-üzemet nyitottam. Amidőn a m. t. uraknak legfigyelmesebb kiszolgálást biztosítom, ké­rem szives támogatásukat. Teljes tisztelettel MDROCZ JÓZSEF A győri kerületi kereskedelmi és ipar­kamara ünnepi díszközgyűlés keretében 1'. hét 15-én ünnepelte fennállásának 50.-ik évfordulóját. Az ünnepi ülésen, amelyen a kormány képviseletében T őr ley Iiáiin! kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­teri államtitkár is részlvett, Mór via y István felsőházi tag, kamarai elnök elnö­költ. A közgyűlést a magyar Hiszekegy vezette be, májét Morvay István emelke­dett szólásra és üdvözölte a kormány képviselőjét, valamint a törvényhatósá­gok és érdekképviseletek jelenlévő kép­viselőit és a kamara tagjait. Az elnöki; megnyitó idán dr. Meisner Ernő kama­rai főtitkár tartotta meg ünnepi beszédéi, amelyben rámutatott a kamara 50 eszten­dős életének jelentős mozzanataira. Beszé­déi visszaemlékezéssel kezdte, rámutatott az 1890. február 11-én kell miniszteri elhatározásra, amellyel a győri kamara élete kezdetét vette. A közgyűlés elé idézte Győr kereskedelmi és ipari életének azokat a régi tisztes alakjait, akiknek munkájá­val indult meg a kamarai élet és kegye­letteljes szavakkal adózol! a kamara ala­pító elnöke csanaki Jeríy Antal, ennek utóda Hlatky Schlichter Lajos, valamint a kamara első főtitkára, Szávay Gyulának. K visszapillantás után a közgyűlés tag­jainak élénk érdeklődése mellett rámuta­tott a kamara munkájára, célkitűzéseire, majd az érdekképviseleti reform kérdésé­vel foglalkozva, felhívta a figyelmei, hogy a kamarák csak a maguk autonom tormá­jában tudnak eredményesen működni, mert csak ebben a formában kíséri a kamara munkáját az érdekeli kereskedel­mi és ipari tényezők osztatlan bizalma. A főtitkár beszéde után Törley Bá­lint m. kir. kereskedelmi államtitkár emel­kedett szólásra és üdvözölte az 50 éve* jubileumát ünneplő kamarát. Beszédében kitért arra, hagy a kereskedelmi kor­mány ép úgy, mint a múltban, a jövőben is igénybe fogja venni a kereskedelmi és iparkamarák munkáját, különösen most,' amidőn a történelemnek egy új fejeze­tében élünk és amidőn bizonyos, nemesük politikai, de gazdasági feladatok is meg­oldásra várnak. Törley Bálint után Koller Jenő, Győr város polgármestere üdvözölte a kamarát, rámutatván, hogy Győr város fejlődését a kereskedők és iparosok segítették elő. ( lána Móri Jenő budapesti iparkamarai titkár, majd ' B a 1 k á n y i Kálmán, az OMKE igazgatója és Weisz Hugó, a GYOSX győri fiókjának elnöke üdvözölte a kamarái. Dr. Jordán János kamarai tag emlékezett meg végül a kamara köz­érdekű tevékenységéről s elismerését fe­jezte ki a kamara vezetőségének és tiszti­karának. Az üdvözlő beszédek elhangzása után elnök a díszközgyűlést bezárta, majd a kamara rendes közgyűlése vette kezdetét. A jubiláns közgyűlésen városunkból Alapv Gáspár kormányfőtanácsos, polgár­­mester, Balogh Miklós, Czibor Géza, Fe­jei Géza, Hajnal Oszkár. Ipovitz Endre, Petöcz János és Zechmeister Sándor ka­marai tagok vettek részi. dekesebb, nívósaid), vagy szellemes da­rabot adnak. Csak azt akarom hang­súlyozni, hogy egy értékesebb színdarab mindenkor felveszi a versenyt a moziban sokszor műsorra kerülő bohózatokkal és rém­­drámákkal. Vannak, akik azt mondják: egész nap dolgozom, este szórakozni akarók és nenj problémákon a fejemet törni. Igazuk van. Ám a szórakozás, mégpedig a céltalan szórakozás helyett céltudatosan is kikap­csolódhatunk robotunkból és bekapcso­lódhatunk valamilyen foglalkozásba, amely lelkünket, szellemünket nemesíti, amely kiragad a mindennapi munkából és amel­lett anélkül, hogy különösebben íárasz­­tana. felüdítve nagyobb, magasztosaid gondolkodásra serkent és tanít, egyszóval, műveli lelkünket, Nekünk magyaroknak, ha vezetőszere­pet akarunk betölteni Középeurópában, nagyon kulturáltaknak kell lennünk a leg­elsőtől a legutolsóig, nemcsak felületesen, hanem amint a német mondja durch und durch . Nem tagadom, történnek már kísérletek c. (éren, de az mind na­gyon szegény erőfeszítés, egyáltalában nem áll arányban a mai élet tempójával. Igyekezzünk azon lenni, hogy ha már nem is tudjuk egész hazánkat felrázni és egy nagy kulfűrmegmozdulást megindítani, legalább vámsunkban mozdítsuk elő azt, hogy minden lakosa művelődjék. Csinál­junk előadásokat, hangversenyeket, jó színházat, képzőművészen kurzusokat, ma­gyarázó vezetéseket és menjünk is. el mindezekre, tekintsük szívügyünknek. Mert ha Komárominak nave lesz az országban, nem azért lasz. mert na- t pontú X larokkpnrtil játszanak le és Y fröecsöt isznak meg banne, ha­nem azért, mart kultúrájává! vezet­ni foií. Se int l ein János. Ceglédi Bortermelők Szövetkezete saját termésű borainak kimérése KLAPKA-TÉR 9 SZÁM Elsőrendű borok mérsékelt árakon 1 r— Egyházmegyei bírósági ülés. A komáromi református egyházmegye tanácsbírói kara október 18-án ülést tartott, melyen több közigazgatási és fegyelmi ügyet intéztek cl. Az ülésen So ó s Károly esperes és N agy Nán­dor egyházmegyei gondnok elnökölt. Klapka-tér 4 számú házban két kirakatos tágas üzlethelyiség nagy raktárhelyiséggel kiadó. Érdeklődni lehet Thaly Kálmán-u. 12 — Áthelyezés. Mát is István dr. pénzügyi tanácsost, a komáromi m. kir. adóhivatal főnökét a pénzügymi­niszter saját kérelmére Désre helyez­te át. Az áthelyezés egyelőre ideigle­nes jellegű. — A Komáromi öns. Hitelszövetke­zet (Népbank) október 13-ára egybe­hívó ti hetvenedik évi rendes közgyű­lése határozatképtelen volt és ezért nem lehetett megtartani. A hitelszö­vetkezet közgyűlését október 27-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor fogják az intézel Jókai uccai üzlethelyis igében megtartani, melyen a kitűzött tárgyak felett a megjelent tagok végérvénye­sen határozni fognak. — Gyermek balesetek. Világi Erzsébet 5 éves pozsonycsákányi kislány a műkö­désben levő szecskavágó közelében ját­szott. Játék közben a szecskavágó elkapta a jobb kezét és azt súlyosan összeroncsol­­la. — Belkovics Rozália dióspatonyi 5 éves leányra, amíg az anyja a boltba ment bevásárolni, a tűzhelyből kipattant egy szikra, mely a ruháját lángralobbantotta. A boltból hazaérkezett anya tépte le az égő ruhát róla. Súlyos harmadfokú égési sebeket szenvedett. Állapota válságos. — Nagy István magyardiószegi kisfiú az. ebédhez kitálalt forró levest magára rán­totta és másodfokú égési sebeket szenve­dett. Mind a három gyermeket a komá­romi kórházban ápolják. A komáromi kullúridény megindulása elé Hogy a kultúrában milyen óriási nem­zeti erő van, azt láttuk mi felvidékiek a 20 éves cseh uralom alatt, amikor minden erőnk megfeszítésével harcolnunk kellett az elnemzetlenítés ellen. Éppen az elnemzet­­lenítés volt az, amitől legjobban kellett fél­nie a csehszlovák államban élő magyarság­nak. Jól tudták ezt a csehek és azért minden magyar kulturális megmozdulás el­len felemelték szavukat és ha lehetett, meg is akadályozták. Látjuk az erdélyi magyar­ság nagy kulturmunkáját és bizony példa­képül állíthatnánk nem egyszer magunk elé. De necsak a magyar kulturális meg­mozdulásokat kísérjük figyelemmel, hanem nézzük egyszer a külföldet, a nagy nemze­teket. Egyik legközelebbi szomszédunk Né­metország. Azt hiszem, fölösleges a német nemzet európai kultúrfölényét hangsúlyoz­nunk. Németország nagyságát és Európában való vézetöszerepét nemcsak nagy népi tö­megének köszönheti, hanem belső kulturált­ságának, műveltségének. Az utolsó két év­század vezető emberei a művészetben a né­metek közül kerültek ki és ezért mindenki előre látta már az 1920-as években is, hogy hiábavaló Németország leigázása, anyagijai­tól való megfosztása, elöbb-utóbb fel fog támadni, mert régi és nagy kultúrával ren­delkezik. A legutolsó időben a finnek hő­siességét csodálhattuk. Sajnos, a középeu­­rópai ember keveset tud Finnországról, pe-" dig finn testvéreink az igen kulturált né­pek közé tartoznak. Nagy munkát fejt ki kultúráját illetőleg a háború előtti évtize­dekhez képest Olaszország is. Ezeknek az államoknak és nemzeteknek a kultúrája azonban nemcsak a kiválasztottak számára hozzáférhető, nemcsak az országaik hiva­talos kultúremberei képviselik, a műveltsé­get, hanem a legszélső rétegekbe is eljut a különböző mozgalmak, állami irányítás és erős támogatás révén. A »Kraft durch Freude«, a »dopolovoro« mozgalmak óriá­si teljesítményeket végeznek e téren. — Nálunk ezzel szemben mi a helyzet? Ko­moly kultúrával csak néhány ember fog­lalkozik. sem a falu, sem a város népe nem művelődik és bizony nem is törőd­nek kellőképen műveltségével. Majdnem ide sorolhatjuk középosztályunkat is, melynek igazán alkalma volna művelődni, de komoly kulturális megmozdulás he­lyet 1 csak az egész könnyű, sokszor de.se truktív szórakozásokat keresi. Egy komo­lyai)!) színmű, hangverseny, vagy nívós kulturális előadás helyett inkább elmegy a moziba s kávéházba, vagy a kártya­asztalhoz. Nemrégen Komáromban tör­tént meg egy igazán nívós hangverseny idején, hogy olyan urak, akiknek más szempontból is ott lelt volna helye a hangversenyen, íröccsök mellett kártyáz­tak. Pedig kártyázni máskor is ráértek volna és annak a speciális hangverseny­nek a támogatása erkölcsi kötelességük is lett volna amellett, hogy Komáromban ritkán hallható produkcióról volt szó. Avagy nem lesújtó, hogy a 2ffi.t)0fl lakost számláló Komáromban első­rangú fővárosi művészek hangverse­nyét azért kellett »lefújni«, mert a közönség részéről semmi érdeklődés nem mutatkozott? IGMÁNDI KESERfJVlZ .L v ; minősége egyedüli Amikor a léli sziniévadban komolyabb darabot és nem mai destruktív és min­den kultúrál kigúnyoló operettet adnak a színészek, az első előadásra még el­megy néhány ember, de amikor meg­­egy-két ember lézeng ai ismétlik, alig nézőtéren. A legtöbbet csen pénzünk! hallott kifogás: hja, nin- Igaz, hogy sem a közép­­osztálynak (főleg a hivatalnokoknak), sem a kereskedő és iparos, valamint a mun­kás és paraszti osztályoknak nincsen meg az a jövedelmük, amely őket megilletné és amire szükségük lenne. De még így is üres kifogás marad a legtöbbnél, mert a mozik, kávéházak, kártyapartik, vacso­rák mind pénzbe kerülnek és mégis nagy­számú ember, sőt merem állítani, egész lakosságunk részt vesz egyiken vágj' má4 síkon és nem is egyszer. Ismét a mozit emlegettem. Távol áll tőlem, hogy a mozit és annak jelentősé­gét degradálni akarnám. Magam is el­járok időnkint a moziba, mikor égj' ér-Megnyilt a ..Bőröndház “ szaksziet Komáromban. Nádor-utca 14. sz. (az Otthon kávéház mellett) Nagy választék mindenméretü bőröndök, női kézitáskák, aktatáskák, pénztárcákból stb. Illatszerek és piperecikkek Sportcikkekből nagy raktar. Szives támogatást kér hegy: zsigmond FEST, TISZTÍT MINDENNEMŰ RUHÁT BŐRKABÁTFESTÉS, PLISSÉROZ, GOUVRÍROZ 7u Saját ház. ozv.-ne Szoloy János Komárom, Nádor-utca 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom