Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-21 / 38. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. szeptember 14. Az ógyallai meterologiai intézet 40 éves jubileuma Szept. 29-én nagy ünneplés lesz Ögyallán. NcmcsaK vármegyénk, de egész Magyar­­ország tudományos világának büszkesége, az ógyallai meteorológiai intézet történe­tében jelentős határkőhöz értünk. E hó végén lesz 40 esztendeje, hogy az ógyallai1 meteorológiai intézet megnyílt. 1899-ben tették le e tudományos intézet alapkövét és az intézet működését 1900. szeptember 30-án kezdte el, amikor nagy ünnepségek keretében avatták föl az inté­zetet. Akkor még nem épült meg a komárom­­érsekújvári vasút és az előkelő vendégek pompás négyes fogatokon robogtak a lo­bogódíszbe öltözött Ögyallára, amelynek ünneplő közönsége melegen üdvözölte a Konkoly Thege Miklós alapította meteoro­lógiai intézet megnyitására érkezetteket. Nagy meglepetést okozott Eszterházy Ferenc gróf tatai nagybirtokos megérke­zése, mert négy évvel azelőtt, 1896-ban a tatai választó kerületben Eszterházy gróf és Konkoly, mint ellenfelek léptek föl. Eszterházy ezzel a látogatásával és a dísz­ebéden elmondott fölköszöntőjével telje­sen lezárta a politikai ellentéteket közte és Konkoly között. Ott voltak még: Da­rányi Ignác, földművelésügyi miniszter, Asztalos Aba kúriai bíró, Sárközy Aurél főispán, Tuba János, Feszty Béla or­szággyűlési képviselők, Konkoly Thege miniszteri tanácsos, a meteorológiai inté­zet alapítója és igazgatója, Ghyczy Dé­nes alispán, Győry Lóránt miniszteri tit­kár. Kövesligethy Radó egyetemi tanár, Harkányi Béla báró, Jankovich Aladár, Ordódy Béla, Ordódy Pál, Baranyay Géza földbirtokosok, Lőrinczy György író, tan­felügyelő, Balogh Imre főszolgabíró, Emá­­nuel József járásbíró, Dietz Lajos fő­mérnök, Róná Zsigmond, az intézet al­igazgatója, Marczell György, Farkas Ede, Szalay László, Rziha Károly, Markovich István, ifj. Konkoly Thege Miklós, Cser­­nó Géza intézeti asszisztensek. Darányi miniszter nagy elismeréssel szólott Kon­koly hervadhatatlan érdemeiről, majd átadta neki Ferenc József király leg­felsőbb elismerését. Az intézet többi tisztviselői is kaptak királyi kitüntetést, tetést. . - • Az ógyallai tudományos intézmények még régebb keletűek és az asztrofizikai obszervatórium most üli fennállásának het­venedik évfordulóját, mert azt Konkoly Thege Miklós 1870-ben alapította. Jakab Mária 38 éves cigány asszonyt kétrendbeli csalás büntette miatt szuro­­nyos fogházőr állította a komáromi tör­vényszék büntető bírája elé. Az alacsony termetű, igen egyszerű, az imponálás kel­lékeivel épen nem dicsekedhető vádlott­ról senki sem tételezné fel, hogy olyan szuggesztív hatással tud lenni áldozataira, mint az a vádiratból és a károsultak val­lomásából, a tárgyalás során kiderült. A vádlott koldulva” járta be a falvakat* közben felajánlotta csalhatatlan jóslási ké­pességeit. Aki lépre ment, attól kisebb­­nagyobb pénzösszeget és természetbeni adományokat vett fel. így megfordult sok faluban és szélhámoskodásai miatt nasz­­vadi, udvardi, zsitvabesenyői és komáromi Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1101 Az ógyallai földmágnességi obszervató­rium berendezése nemcsak európai, de világviszonylatban is első helyen állott. A nagyközönség nem is sejti, hogy az ógyallai intézetben milyen sokirányú tu­dományos működés folyik: figyelik itt a napfoltokat, az üstökösöket, a hullócsil­lagokat, időmeghatározások, főldmágnes­­ség, földrengés mérés, légköri elektromos­ság, csillaghalmazok és ködfoltok fotog­­rafalása, talaj és levegőbeli hőmérések, szél erejének és irányának a mérése, stb., stb. Szinte lehetetlen mindent fölsorolni. Mikor az intézet alapítója, Konkoly at­tól félt, hogy halála után az ógyallai csillagda és meteorológia intézet meg ta­lál szűnni, a magyar államnak adta át ez intézményeket azzal a kikötéssel, hogy a magyar állam továbbra is fenttartja azo­kat. Az ógyallai intézetben műhelyek is van­nak. mert Konkoly nemcsak vizsgázott mechanikus, gépész mozdonyvezető, hanem ezermester is volt európai hírű csillagá­szati tudásán kívül és igen sok műszert maga készített Ögyallán. Hogy a csillagá­szaton és a meteorológián kívül mennyi­re szerette a vasúti gőzmozdonyokat, bi­zonyítéka ennek az ä több százra menő gőzmozdony fényképe, amelyet a komá­romi Jókai Egyesületnek hagyott több értékes és művészi dolgpkon kívül. Sok képet adott a Jókai Egyesületnek olasz mesterektől. Igen értékes a Böklin repro­dukciók gyűjteménye. Konkoly nagy Bök­lin csodáló volt és Böklin összes képeit megszerezte művészi másolatokban, így a Holtak szigete összes variációi meg voltak Konkolynak, aki csodálatosan sokoldalú­sága mellett kitűnő előadó is volt és mini­dig telt házat vonzott, ha a Jókai Egye­sületben előadást tartott az ő közvetlen modorával és aranyosan csillogó őshu­morával. Az ógyallai intézeteknél működött Kö­­vesligelhy Radó, Tass Antal, Terkán La­jos Endrey Elemér, Czuczy Emil, dr. Kenessey Kálmán, aki még mindig az in­tézetnél van. Jövő vasárnap a magyar tudományos világ ünnepet ül Ögyallán, a magyaror­szági meteorológiai intézetek és csillag­dák mind képviseltetik magukat, de kül­földi vendégek is lesznek. Az ünnepi be­szédet Cholnoky Jenő, európai hírű tudósunk tartja. ' Dr. Baranyay József. károsultak tettek az álnéven fellépő vád­lott ellen feljelentést. Jakab Mária két Ízben ért el külö­nösen csodálatraméltó eredményeket. Ud­­vardon megtudta ,hogy Prisztács Verona varrónő felette érzékeny lelkületű nő, aki­nek nagy lelki bánatai” vannak. Miután a szomszédoktól személyi adataira nézve kellően tájékozódott, azzal kereste fel, hogy 1 ő istenlátó, a természet különös ké­pességekkel áldotta meg. Előtte se múltnak, se jövőnek nincs titka. Egyenkint sorolta fel a bámuló varrónő legintimebb ügyes-bajos dolgait. Majd nagyhangon kijelentett, hogy Í8 évre el van átkozva. A 18 évből még csak 4 telt el. a még hátralévő át kos éveket csak ő, a vádlóit tudja levenni rólat. Prisztács Verona teljesen a vádlott hatá­sa alá került. A vádlott a szó szoros ér­telmében megígézte. A vádlott az át­­kos évek eltávolításáért 70 pengőt kért, hogy miséket szolgáltathasson a lelkiüd­­vééít. Prisztács Veronának csak 14 pen­gője volt. Azt az utolsó fillérig odaadta a vádlottnak azzal a 20 pengővel együtt, melyet erre a célra a szomszédoktól kért kölcsön. Prisztács Veronát a vádlott any­­nyira megigézte, hogy letérdepelt a vádlott előtt, sírógör­­esök fogták el, miközben a vádlott imádkozott felette. Aranyat is kért a vádlott, de azzal a ká­rosult nem rendelkezett, »de ha lett volna, mindent odaadtam volna« vallotta a ká­rosult a bíróság előtt. 1 Még sikeresebb volt Jakab Máriának a komáromi esete. Az egyszerűbb családo­kat járva megtudta, hogy özv. Visky Jó­zsefné komáromi lakosnak igen nagy a bánata, mert az annak idején cseh kém­szolgálatba szegődött és a csehekkel együtt a ráváró büntetés elől elmenekült fiának a sorsa nyugodni sem hagyja. Mi­után Viskyné egyéb életkörülményei fe­lől is kellően tájékozódott, azzal kereste fel, hogy Isten után ő az első személy, aki mindentudó. A természet, az Isten kü­lönös képességgel ruházta fel. Kijelen­tette, hogy a család átok alatt áll, hogy elhalt férjének gyermekeinek a túl­világon nincs nyugta, azok állig állanak az ő folyton hulló könnyeiben és öt ma­gát is 18 éves betegség” fenyegeti. Azon­ban ő, a vádlott a különös tehetségével mindenen segíteni tud. Egyedül ő az, aki az átkot leveheti a családról. Akkor a fia büntetlenül megjön, a leányát az ud­varlója elveszi, a halottal megnyugosz­­nak és a betegség sem következik be. Mikor már a lelkileg elgyötört Viskyné minden ellenálló képessége eltűnt, letér­­deltette és ráimádkozott. Kijelentette ez­után. hogy ez nem elég. Misét kell szol­gáltatni, fekete gyertyák fénye mellett. Er­re a célra a megigézett Viskynétől pénzt kért. Viskyné át is adta minden pénzét, 37 pengői. Ezután pedig aranyat és leg­különfélébb ruhadarabokat kért tőle. Vis­kyné egy aranyláncot, egy pár fülbevalót és ruhaneműeket át is adott a vád­lottnak 300 pengő értékben. Azután Jakab Mária azzal távozott el, hogy a ruhaneműeket 2 nap múlva visz­­szahozza. Azonban Viskyné hiába várta. A .tárgyaláson a vádlott tagadta, hogy a csalást elkövette volna, azt állította, hogy ő csak jósolt és azért kapott ki­sebb adományokat. Azonban a tanuk val­lomása beigazolta a vádbeli hétrendbeli csalás bűntettét és a komáromi törvény­szék Jakab Máriát ” ■ szigorított dologházra ítélte, melynek legkisebb tartamát 3 évben ál­lapította meg. A vádlott az ítélet ellen felebbezett. > Ipartársulati közlemények Több tagunk érdeklődésére ezúton kö­zöljük, hogy milyen feltételek mellett tud­nának Kárpátalja egyes városaiban, vagy községeiben letelepedni. A kárpátaljai te­rület kormányzói biztossága közölte, hogy hajlandó messzemenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni azokat a letele­pedni szándékozó iparosokat, akiket a kereskedelmi és iparkamara a maga er­kölcsi súlyának latbavetésével ajánlatba hoz. A kormányzói biztosság gondosko­dik üzlethelyiség megszerzéséről, átköl­tözésük alkalmával bútoraikat, berende­zéseiket, ingóságaikat, valamint sajátma­­gukat és családtagjaikat az átköltözésnél 50 százalékos vasúti díj kedvezménnyel tá­mogatja, ha azt a helyet, amelyet a kor­mányzói biztosság javaslatba hoz, előze­tesen meg akarják tekinteni, ezen utazás­ra is 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt ,a letelepülőknek a szolgabírói hi­vatalok, körjegyzők és községi jegyzők mindennemű felvilágosítást megadnak és az első időben részükre a szükséges tájé­koztatással szolgálnak. Abból a célból, hogy a letelepedőknek kezdetben a szükséges tőke rendelkezésére álljon, a kárpátaljai terület kormányzói biztossága támogatja az illetőknek a nem­zeti önállósítási alap tanácsához benyúj­tott kérelmét, amennyiben az illetők egyébként megfelelnek az általános fel­tételeknek. A kormányzói biztosság közlése szerint légióként kovács, cipész, mészáros és szabó iparosokban van hiány. A kereskedelmi szakmák közül fűszer-, vegyes-, textil-, vaskereskedőkre van szükség. Főleg a fiatalabb iparosnemzedék fi­gyelmébe ajánljuk a fentemlített önállósí­tási lehetőségek kihasználását. Egyébként részletes felvilágosításokért forduljanak az érdeklődők közvetlenül a következő cím­re: Kárpátaljai Terület Kormányzói Biz­tossága Közgazdasági Osztály, Ungvár. Komárom vármegye alispánjától. 16.252/1940. ai. sz. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Komárom vármegye törvényhatósága te­rületén rendszeresített komáromi és duna­­szerdahelyi törvényhatósági útbiztosi állá­sokban bekövetkezett üresedések betöltése végett pályáztot hirdetek. A törvényhatósági útbiztosi állások betöl­tésénél az 1931. évi III. t. c. és az 1938:1V. t. c. értelmében a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében •szol­gálatot teljesített legénységi állományú egyé­nek, a vitézi rend tagjai és az 1914—1918. évi világháborúban harcvonalbeli szolgála­tot teljesített, vagy ebből a szolgálatból kiiolyóiag rokkanttá vált egyének más pá­lyázókkal szemben elsőbbséget élveznek. A szóbaníorgó állások az állami rendszerű műszaki altisztek részére mindenkor meg­állapított illetményekkel és a kezelt útsza­kasz hossza szerint megállapított utazási átalánnyal vannak egybekötve. Az útbiztosi állásokra csak olyan egyén nevezhető ki, aki a budapesti m. kir. ut­­mesteri iskolát sikerrel elvégezte és olt vég­bizonyítványt nyert. Képesítés nélküli pá­lyázó csak abban az esetben nevezhető ki, ha képesített pályázó nincsen, egyébként pedig megfelel a m. kir. utmesteri isko­lába való felvétel alább felsorolt feltételei­nek : 1. betöltött 20. élelév és 30 évnél fiata­labb életkor, 2. egészséges, erős testalkat, 3. kifogástalan erkölcsi élet, .4. a középiskola 4 osztályának, vagy, az ipari szakiskolának sikeres elvégzése, vagy kőmíves, kőfaragó, vagy ácsmesteri [szak­képzettség, végül 5. a magyar nyelv tökéletes bírása szóban és írásban. Az állásokra egyenlő feltételek mellett elsőbbséggel bírnak azok a pályázók, akik valamely m. kir. Államépítészeii Hivatal kötelékében útmesteri, vagy útbiztosi próba­szolgálatot teljesítenek. A pályázati kérvényhez eredetiben, Vagy hitelesített másolatban a következő okmá­­mányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. újkeletű hatósági erkölcsi bizonyítvány, 3. a magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítvány, 4. a testi és szellemi alkalmasságot iga­zoló újkeletű hatósági (tiszti) orvosi bizo­nyítvány, 5. az iskolai végzettséget, .esetleg egyéb különös képzettséget igazoló bizonyítványok, 6. képesítéssel bíróknál az útmesteri is­kola sikeres elvégzését igazoló bizonyít­vány, 7. igazolványos altiszteknél a törvénysze­rű igazolvány, 8. a korábbi szolgálatot, ill. az eddigi foglalkozást igazoló okmányok, illetve hely­­hatósági bizonyítvány, 9. tűzharcosoknál a Káro!y-csapatkereszt hiteles igazolása, 10. nyilatkozat, melyben a pályázó bün­tetőjogi felelősség terhe mellett kijelenti, hogy az 1939. évi IV. t. c( hatása alá nem tartozik. A pályázni óhajtókat felhívom, hogy sza­bályosan felszerelt és saját kezűleg írt kér­vényüket Komárom vármegye Főispánjához címezve hozzám legkésőbb 1949. november hó 15-ig annál is inkább nyújtsák be, mert az elkésve benyújtott, vagy hiányosan fel­szerelt kérvényeket nem logom .ligyelemhe venni. Az útbiztosi állásokra a kinevezések 2 évi próbaidőre történnek és a próbaidő alatt űármikor visszavonhatok. Képesítéssel nem rendelkező pályázó ki­nevezése esetén a próbáid 5 alatt köteles az útmesteri iskolát elvégezni és az előirt ké­pesítést megszerezni. Komárom, 1940. évi szeptember hó 16-án. Alispán h.: vitéz Dr. Hunyadi s. k. vm. főjegyző. — Árverés. A in. kir. rendőrség ko­máromi kapitánysága közzéteszi, hogy; f. évi október hó 9-én d. u. fél 5 óra­kor a kapitányság épületében (föld­szint 3. sz. ajtó) árverést tart, melyen különféle talált tárgyak lesznek ár­verés útján értékesítve. ] 1 Pénzt takarít meg, iá GYŐRBE jön és felkeresi I Szabó László * 1 DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11 társa —13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és tíamaszt áruk nagy választékban i 331 Szigorított dologházat kapott az „isíenláíó“ cigányasszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom