Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-21 / 38. szám

1940. szeptember 21. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. A Kát. Legényegylet holnap, szept. 22-én örömünnepet rendez az „Erdélyért“ mozgalom javára A Főméltóságú Asszony szózata, amelyben az anyaországhoz visszatért erdélyi részek szegénysorsú lakóinak megsegítésére szólítja fel az áldozni tudó magyar társadalmat, szép szán­dékra ösztönözte a komáromi Kát. Legényegyletet is: holnap, szeptember 22-én, vasárnap este 8 órakor nagyszabású »öröm­ünnepet« rendez az erdélyi vissza­térés örömére s az előadás teljes tiszta bevételét az »Erdélyért« moz­galom javára adja. A Legényegylet, amely a cseh elnyo­más idejében egyike volt legmagya­­rabb s legkitartóbb egyesületeinknek s a cseh járom alól való felszabadulás örömének az elsők között adott kife­jezést egy valóban szép felszabadulási ünnepéllyel annakidején, szíve ügyévé (avatta az erdélyi testvérek kezdeti gondjait is s az öröm közepette segí­teni akar nekik a maga módján. Re­mélni lehet, hogy a szép szándékot megérti Komárom közönsége s telt ház előtt folyik le a szép műsorú elő­adás holnap, amelyre mindenkit ma­gyaros szeretettel várnak az egyleti fiúk. Az ünnepélyre kiadott nemzeti szí­nű meghívó szerint a műsor két rész­ből fog állami: az első részben az egyesület énekkara az Erdélyi indulót adja elő, majd nyitány következik ze­nekarral, Kálmán Imre Marica gróf­nőjéből. Utána Király József, orsz. gyűl. képviselő mond ünnepi beszé­det, Dékány László elszavalja Puszta Sándor Álltam Vereckén c. költemé­nyét, Tóth Baba, Kadlicsek István^ Török T üsi és Czibulka József pedig a »Szép város Kolozsvár...« és »Át­megyek a Királyhágón...« című da­lokat adják elő, Ids jelenetek kíséreté­ben. A műsor második részét Nehéz} Ferenc és Nagy Ferenc háromképes daljátéka tölti ki, a darab címe »Klap­­ka-induló«. A bájos kis darab törté­nelmi miljőben játszódik., az Erzsé­­bet-szigeten, Erzsébet királyné komá­romi látogatásakor s a Legényegylet legjobb műkedvelői játsszák. Az elő­adáson a helybeli honvédzenekar mű­ködik közre. Az »Örömünnep« este 8 órakor kez­dődik, jegyek elővételben kaphatók a Vavra-cukrás Mában. Helyárak: I hely 1 pengő, II. hely 80 fillér, állóhely 40 fillér. Felülfizetéseket a nemes célra köszönettel fogadunk. MIÉRT TANÍTUNK RAJZOT? Irta: Harmos Károly. (Folytatás) Térjünk át most a rajzoktatás eszté­tikai céljaira. , Manapság, amikor oly elkeseredett nem­zetközi harc folyik az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság terén, amikor a terme­lés fokozása, a behozatal csökkentése, a kivitel gyarapítása a legfőbb gondja az egyes nemzeteknek, nem lehet közömbös az iparos és a kereskedő esztétikai fejlett­sége, akkor az állam evidens érdeke, hogy a kultúra, az ipar és a kereskedelem min­den egyes funkcionáriusának ízlésfejlesz­tésével komolyan törődjék. Iparkodni kell, hogy mindenki felfigyeljen erre a közgaz­dasági szükségszerűségre, a szép iránti érzék nevelésére. Ennek az esztétikai nevelésnek az alap­ja a rajzioktatás. Itt ismerkedik még a tanuló először a szín-vonal-forma leiké­vel, a színharmóniával, vonalritmussal, a nemes formákkal. Itt kezd először önál­lóan tervezni, saját találékonyságát, öt­letességét kipróbálni, itt foglalkozik a széppel, a tetszetőssel éspedig állandóan praktikus vonatkozásban. Mindenki kap Ízelítőt, ami nélkül az életben meg sem tudna élni. Mert vájjon melyik volna az a praktikus pálya, melynél a csin, a tisztaság, a rend, a szép, vagyis a fej­lett jó ízlés nélkülözhető volna? Napról­­napra érezzük, hogy a jó Ízlés, vagy an­nak hiánya milyen óriási befolyást gyako­rolt egyesekre és tömegekre egyaránt. Sze­münk előtt folyik az elkeseredett, ádáz harc az iparosok egyes szakmáiban, ver­sengnek a kereskedők, konkurálnak a gyárak. És mit látunk? Ki a győztes? Azt látjuk, hogy nem elegendő a szak­tudás, á mesterségbeli készség, hogy va­lami van abban a győztesben, ami az el­nyomottban hiányzik: az Ízlés. Ez, ami tetszik, ez, ami vonz. Az iparban és kereskedelemben ez a tétel vitán felül áll. Ha pedig,a földbirto­kost, az orvost, az ügyvédet vagy a ma­gánzót nézzük, vagyis olyanokat, akiknek első pillanatra feleslegesnek látszik az esztétika, akkor Greguss Ágoston meg­határozásából indulva ki, hogy »az esz­tétika a tetszés művészete« — az emberi­ség privát élete igazol minket, ahol szin­tén a jó Ízlés az, ami megigéz és elbűvöl. Az ember lelki tulajdonságai általában olyanok, hogy kihatnak egész életére, életének minden megnyilvánulására. Ha valaki szerény, vagy gőgös, fösvény, vagy pazarló, szertelen, vagy együgyű, az egész valójában az, annak ez a lelki tulajdon­sága kiütközik az egész miliőjén, amit magának teremtett. Akinek nincs Ízlése, annak meglátszik a körömfeketéjén épp úgy, mint közéleti szereplésének minden egyes fázisán. De nem jól mondom »aki­nek nincs Ízlése«, mert ízlése mindenki­nek van, csak a grádusok különbözők. Nézni mindenki tud, de hogy lásson is a szem, helyesen lásson, ahhoz nevelni kell a szemet és az értelmet. Kézügyességet is csak gyakorlattal lehet elsajátítani, de elérheti mindenki, mert hisz mindenkinek megvannak a hozzá való idegei-izmai. Az Ízlés is ilyen velünk született tulajdonság, amit bámulatos tökélyre lehet emelni, ha törődünk vele, ha neveljük, fejleszt­jük, mert ha parlagon hevertetjük ezeket a szunnyadó erőket, akkor megmarad azon a kezdetleges fokon, amelyre az »Ízléstelen« jelzőt szoktuk alkalmazni. A középiskolai rajzoktatás egyik fő­célja az Ízlés fejlesztése és nemesítése. Logikus egymásutánságban következnek az egyes fokozatok a tantervben egészen a művészi szép megismeréséig. És ha a gimnáziumban rövid 4 éven belül nem is lehet általános eredményt elérni, ha nem is lehet minden egyes tanulóba a fejlett, megbízható jó ízlést beleoltani, az érdeklődés igenis fel van keltve és ha aztán a család, a környezet, a nevelés további fokozatai ébren tartják ezt az érdeklődést, akkor bizony érezhető lesz a rajzóráknak az egész életre kiható jó hatása. Ami pedig a tanterv szorosan vett el­méleti részét illeti, amelynek értelmében a diák előadásokat kap a képzőművészet és az iparművészet minden ágáról, az anyagok technológiájáról, külső és belső architektúráról, üzleti grafikáról, sokszo­rosító technikákról stb., stb., de főleg a szabad és konstruktív perspektíváról, ezek mind olyan lényeges részei a modem életnek, hogy nem lehetnek közömbösek egyetlen egy kultúrember előtt sem. A perspektíva, mint a természetutáni rajzolásnak nélkülözhetetlen kiegészítő ré­sze, szintén olyan egyedülálló tudomány, amelyhez hasonló nincs még egy a közép­iskola tantárgyai között. Felébreszti a képzelő tehetséget az ifjúban, a fantáziát foglalkoztatja és konstruktív erőit mű­ködteti, vagyis az agyat oly irányban fejleszti, ami a többi tantárgynál többé­­kevésbbé elhanyagolt, vagy legalább is nem annyira öncél. A fantáziának oly elaszticitását eredményezi, amely áldás még az olyannál is, aki nem mérnöki pályára megy. Ha végül még megemlítjük, hogy a tanulónak a művészetek iránti érdeklő­dése, a műalkotás szeretete, megbecsülése egyenes következménye az ilyen irányú előadásoknak, akkor végeredményül el kell fogadnunk azt a megállapítást, hogy az ilyen bölcsen összeállított tanterv feldol­gozása mérhetetlen hasznot nyújt a tanu­lónak. örömmel konstatáljuk, hogy a rajz ma már nem melléktárgy, hanem a mo­dern élet szépségeit szolgáló, igen fontos tényezője a pedagógiának. Ezért tanítunk rajzot! MILUS vegytisztitása és festése F0GAL0 Komárom, Nádor-utca 3,48. VasaLónök f elv ételnek! Telefon 292. ~ le-... a &hi, ^ ij&tf Beszerezhető: MÓROCZ PÉTER műszaki-, rádió szaküzletében Komárom, Nádor-u. 15. Telefon: 44. A Baromfitenyésztők szövetkezetének közgyűlése Egy évtizeddel ezelőtt az akkor még fennállott Magyar Nemzeti Párt veze­tői köréből indult ki az az életrevaló gondolat, hogy Komáromban megala­kítják a baromfitenyésztők szövetke­zetét, melynek az a hivatása, hogy a baromfitenyésztést intenzíven előmoz­dítsa és a baromfi-termékek értékesí­tését megindítsa. A szövetkezet első­sorban a fajbaromfiak tenyésztését szolgálta és nagymennyiségű tojás- és csirke-értékesítést vezetett be, amely­­lyel elismerésreméltó szolgálatot tett a magyar vidékek gazdaságainak, ame­lyek a szövetkezettől szerezték be a tojásokat és fajbaromfikat. A szövet­kezet nemcsak a gazdasági szempont­ból megfelelőbb s jobban értékesít­hető fajbaromfikat kedvel tette meg a magyar gazdákkal, hanem a fajneme­sítést is eredményesen mozdította elő, aminek gazdasági értékét a szakkörök készséggel ismerték el. A szövetkezet természetesen csak saját tagjaira volt utalva, számottevő segítséget, mivel magyar volt, a cseh­szlovák megszállás alatt nem kapott. A vezetőség az utóbbi években nehéz­ségekkel küzdött, s ezért arra töreke­dett, hogy a szövetkezetét olyan új vezetőkre bízza, akik nemcsak tel­jes mértékben megfelelnek annak a célnak, melyet a baromfi szövetkezet eredetileg maga elé tűzött, de annak megerősödését és felvirágoztatását hat­hatósan elő is mozdítják. A szövetkezet szeptember 13-án tartott közgyűlésén egyhangú határozattal kimondotta, hogy a szövetkezetét, mint olyant fel­oszlatja és a in. kir. földmívelésügyi minisztérium tulajdonába átadja. A földmívelésügyi minisztérium a Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara útján fogja tovább folytatni a munkát. A szeptember 16-án megtartott köz­gyűlést a megjelenésben akadályozott Fiissy Kálmán orszgy. képviselő he­lyett Koczor Gyula főispán, ügyv. igazgató vezette. A közgyűlés az 1937., 1938. és 1939. évi zárszámadásokat és mérlegeket elfogadta, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak a feí­­mentvényt megadta. Majd kimondot­ták a feloszlást és elfogadták az igaz­gatóságnak a szövetkezet átadására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés me­leg elismeréssel adózóit Koczor Gyula ügyv. igazgatónak a szövetkezet körül kifejtett odaadó, érdemes munkálko­dásáért s köszönetét jegyzőkönyvileg fejezte ki. Az átadás lebonyolításával a közgyűlés az igazgatóságot bízta meg. / ÍRÓGÉP és új számlarendczők olcsón riadók. Spielberger Béla, Halász u. 4. Gyönyör és Póröí vannak, pont az C ü Tropikál i öltönyeim — Az ára )n zsebéhez készült: P 43 Mérték készítünk után is mindent WEINER Ruhaház Komárom, Baross-utca 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom