Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-21 / 38. szám
1940. szeptember 21. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. A Kát. Legényegylet holnap, szept. 22-én örömünnepet rendez az „Erdélyért“ mozgalom javára A Főméltóságú Asszony szózata, amelyben az anyaországhoz visszatért erdélyi részek szegénysorsú lakóinak megsegítésére szólítja fel az áldozni tudó magyar társadalmat, szép szándékra ösztönözte a komáromi Kát. Legényegyletet is: holnap, szeptember 22-én, vasárnap este 8 órakor nagyszabású »örömünnepet« rendez az erdélyi visszatérés örömére s az előadás teljes tiszta bevételét az »Erdélyért« mozgalom javára adja. A Legényegylet, amely a cseh elnyomás idejében egyike volt legmagyarabb s legkitartóbb egyesületeinknek s a cseh járom alól való felszabadulás örömének az elsők között adott kifejezést egy valóban szép felszabadulási ünnepéllyel annakidején, szíve ügyévé (avatta az erdélyi testvérek kezdeti gondjait is s az öröm közepette segíteni akar nekik a maga módján. Remélni lehet, hogy a szép szándékot megérti Komárom közönsége s telt ház előtt folyik le a szép műsorú előadás holnap, amelyre mindenkit magyaros szeretettel várnak az egyleti fiúk. Az ünnepélyre kiadott nemzeti színű meghívó szerint a műsor két részből fog állami: az első részben az egyesület énekkara az Erdélyi indulót adja elő, majd nyitány következik zenekarral, Kálmán Imre Marica grófnőjéből. Utána Király József, orsz. gyűl. képviselő mond ünnepi beszédet, Dékány László elszavalja Puszta Sándor Álltam Vereckén c. költeményét, Tóth Baba, Kadlicsek István^ Török T üsi és Czibulka József pedig a »Szép város Kolozsvár...« és »Átmegyek a Királyhágón...« című dalokat adják elő, Ids jelenetek kíséretében. A műsor második részét Nehéz} Ferenc és Nagy Ferenc háromképes daljátéka tölti ki, a darab címe »Klapka-induló«. A bájos kis darab történelmi miljőben játszódik., az Erzsébet-szigeten, Erzsébet királyné komáromi látogatásakor s a Legényegylet legjobb műkedvelői játsszák. Az előadáson a helybeli honvédzenekar működik közre. Az »Örömünnep« este 8 órakor kezdődik, jegyek elővételben kaphatók a Vavra-cukrás Mában. Helyárak: I hely 1 pengő, II. hely 80 fillér, állóhely 40 fillér. Felülfizetéseket a nemes célra köszönettel fogadunk. MIÉRT TANÍTUNK RAJZOT? Irta: Harmos Károly. (Folytatás) Térjünk át most a rajzoktatás esztétikai céljaira. , Manapság, amikor oly elkeseredett nemzetközi harc folyik az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság terén, amikor a termelés fokozása, a behozatal csökkentése, a kivitel gyarapítása a legfőbb gondja az egyes nemzeteknek, nem lehet közömbös az iparos és a kereskedő esztétikai fejlettsége, akkor az állam evidens érdeke, hogy a kultúra, az ipar és a kereskedelem minden egyes funkcionáriusának ízlésfejlesztésével komolyan törődjék. Iparkodni kell, hogy mindenki felfigyeljen erre a közgazdasági szükségszerűségre, a szép iránti érzék nevelésére. Ennek az esztétikai nevelésnek az alapja a rajzioktatás. Itt ismerkedik még a tanuló először a szín-vonal-forma leikével, a színharmóniával, vonalritmussal, a nemes formákkal. Itt kezd először önállóan tervezni, saját találékonyságát, ötletességét kipróbálni, itt foglalkozik a széppel, a tetszetőssel éspedig állandóan praktikus vonatkozásban. Mindenki kap Ízelítőt, ami nélkül az életben meg sem tudna élni. Mert vájjon melyik volna az a praktikus pálya, melynél a csin, a tisztaság, a rend, a szép, vagyis a fejlett jó ízlés nélkülözhető volna? Naprólnapra érezzük, hogy a jó Ízlés, vagy annak hiánya milyen óriási befolyást gyakorolt egyesekre és tömegekre egyaránt. Szemünk előtt folyik az elkeseredett, ádáz harc az iparosok egyes szakmáiban, versengnek a kereskedők, konkurálnak a gyárak. És mit látunk? Ki a győztes? Azt látjuk, hogy nem elegendő a szaktudás, á mesterségbeli készség, hogy valami van abban a győztesben, ami az elnyomottban hiányzik: az Ízlés. Ez, ami tetszik, ez, ami vonz. Az iparban és kereskedelemben ez a tétel vitán felül áll. Ha pedig,a földbirtokost, az orvost, az ügyvédet vagy a magánzót nézzük, vagyis olyanokat, akiknek első pillanatra feleslegesnek látszik az esztétika, akkor Greguss Ágoston meghatározásából indulva ki, hogy »az esztétika a tetszés művészete« — az emberiség privát élete igazol minket, ahol szintén a jó Ízlés az, ami megigéz és elbűvöl. Az ember lelki tulajdonságai általában olyanok, hogy kihatnak egész életére, életének minden megnyilvánulására. Ha valaki szerény, vagy gőgös, fösvény, vagy pazarló, szertelen, vagy együgyű, az egész valójában az, annak ez a lelki tulajdonsága kiütközik az egész miliőjén, amit magának teremtett. Akinek nincs Ízlése, annak meglátszik a körömfeketéjén épp úgy, mint közéleti szereplésének minden egyes fázisán. De nem jól mondom »akinek nincs Ízlése«, mert ízlése mindenkinek van, csak a grádusok különbözők. Nézni mindenki tud, de hogy lásson is a szem, helyesen lásson, ahhoz nevelni kell a szemet és az értelmet. Kézügyességet is csak gyakorlattal lehet elsajátítani, de elérheti mindenki, mert hisz mindenkinek megvannak a hozzá való idegei-izmai. Az Ízlés is ilyen velünk született tulajdonság, amit bámulatos tökélyre lehet emelni, ha törődünk vele, ha neveljük, fejlesztjük, mert ha parlagon hevertetjük ezeket a szunnyadó erőket, akkor megmarad azon a kezdetleges fokon, amelyre az »Ízléstelen« jelzőt szoktuk alkalmazni. A középiskolai rajzoktatás egyik főcélja az Ízlés fejlesztése és nemesítése. Logikus egymásutánságban következnek az egyes fokozatok a tantervben egészen a művészi szép megismeréséig. És ha a gimnáziumban rövid 4 éven belül nem is lehet általános eredményt elérni, ha nem is lehet minden egyes tanulóba a fejlett, megbízható jó ízlést beleoltani, az érdeklődés igenis fel van keltve és ha aztán a család, a környezet, a nevelés további fokozatai ébren tartják ezt az érdeklődést, akkor bizony érezhető lesz a rajzóráknak az egész életre kiható jó hatása. Ami pedig a tanterv szorosan vett elméleti részét illeti, amelynek értelmében a diák előadásokat kap a képzőművészet és az iparművészet minden ágáról, az anyagok technológiájáról, külső és belső architektúráról, üzleti grafikáról, sokszorosító technikákról stb., stb., de főleg a szabad és konstruktív perspektíváról, ezek mind olyan lényeges részei a modem életnek, hogy nem lehetnek közömbösek egyetlen egy kultúrember előtt sem. A perspektíva, mint a természetutáni rajzolásnak nélkülözhetetlen kiegészítő része, szintén olyan egyedülálló tudomány, amelyhez hasonló nincs még egy a középiskola tantárgyai között. Felébreszti a képzelő tehetséget az ifjúban, a fantáziát foglalkoztatja és konstruktív erőit működteti, vagyis az agyat oly irányban fejleszti, ami a többi tantárgynál többékevésbbé elhanyagolt, vagy legalább is nem annyira öncél. A fantáziának oly elaszticitását eredményezi, amely áldás még az olyannál is, aki nem mérnöki pályára megy. Ha végül még megemlítjük, hogy a tanulónak a művészetek iránti érdeklődése, a műalkotás szeretete, megbecsülése egyenes következménye az ilyen irányú előadásoknak, akkor végeredményül el kell fogadnunk azt a megállapítást, hogy az ilyen bölcsen összeállított tanterv feldolgozása mérhetetlen hasznot nyújt a tanulónak. örömmel konstatáljuk, hogy a rajz ma már nem melléktárgy, hanem a modern élet szépségeit szolgáló, igen fontos tényezője a pedagógiának. Ezért tanítunk rajzot! MILUS vegytisztitása és festése F0GAL0 Komárom, Nádor-utca 3,48. VasaLónök f elv ételnek! Telefon 292. ~ le-... a &hi, ^ ij&tf Beszerezhető: MÓROCZ PÉTER műszaki-, rádió szaküzletében Komárom, Nádor-u. 15. Telefon: 44. A Baromfitenyésztők szövetkezetének közgyűlése Egy évtizeddel ezelőtt az akkor még fennállott Magyar Nemzeti Párt vezetői köréből indult ki az az életrevaló gondolat, hogy Komáromban megalakítják a baromfitenyésztők szövetkezetét, melynek az a hivatása, hogy a baromfitenyésztést intenzíven előmozdítsa és a baromfi-termékek értékesítését megindítsa. A szövetkezet elsősorban a fajbaromfiak tenyésztését szolgálta és nagymennyiségű tojás- és csirke-értékesítést vezetett be, amelylyel elismerésreméltó szolgálatot tett a magyar vidékek gazdaságainak, amelyek a szövetkezettől szerezték be a tojásokat és fajbaromfikat. A szövetkezet nemcsak a gazdasági szempontból megfelelőbb s jobban értékesíthető fajbaromfikat kedvel tette meg a magyar gazdákkal, hanem a fajnemesítést is eredményesen mozdította elő, aminek gazdasági értékét a szakkörök készséggel ismerték el. A szövetkezet természetesen csak saját tagjaira volt utalva, számottevő segítséget, mivel magyar volt, a csehszlovák megszállás alatt nem kapott. A vezetőség az utóbbi években nehézségekkel küzdött, s ezért arra törekedett, hogy a szövetkezetét olyan új vezetőkre bízza, akik nemcsak teljes mértékben megfelelnek annak a célnak, melyet a baromfi szövetkezet eredetileg maga elé tűzött, de annak megerősödését és felvirágoztatását hathatósan elő is mozdítják. A szövetkezet szeptember 13-án tartott közgyűlésén egyhangú határozattal kimondotta, hogy a szövetkezetét, mint olyant feloszlatja és a in. kir. földmívelésügyi minisztérium tulajdonába átadja. A földmívelésügyi minisztérium a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara útján fogja tovább folytatni a munkát. A szeptember 16-án megtartott közgyűlést a megjelenésben akadályozott Fiissy Kálmán orszgy. képviselő helyett Koczor Gyula főispán, ügyv. igazgató vezette. A közgyűlés az 1937., 1938. és 1939. évi zárszámadásokat és mérlegeket elfogadta, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak a feímentvényt megadta. Majd kimondották a feloszlást és elfogadták az igazgatóságnak a szövetkezet átadására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés meleg elismeréssel adózóit Koczor Gyula ügyv. igazgatónak a szövetkezet körül kifejtett odaadó, érdemes munkálkodásáért s köszönetét jegyzőkönyvileg fejezte ki. Az átadás lebonyolításával a közgyűlés az igazgatóságot bízta meg. / ÍRÓGÉP és új számlarendczők olcsón riadók. Spielberger Béla, Halász u. 4. Gyönyör és Póröí vannak, pont az C ü Tropikál i öltönyeim — Az ára )n zsebéhez készült: P 43 Mérték készítünk után is mindent WEINER Ruhaház Komárom, Baross-utca 12.
