Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-27 / 30. szám
Lapunk mai száma a jövő keli budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam__________________30, szám_____________________Szombat, 1940. július 27, Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Salzburg Komárom, — július 26.' A magyar feltámadás útja újabb állomáshoz jutott. München, Komárom, Bécs, új München után Salzburgba, ebbe a gyönyörű, régi felsőausztriai városba érkeztünk. Amikor c sorokat írjuk, Salzburgban már megkezdődtek a Délkeleteurópa rendezését célzó tárgyalások Ribentron német külügyminiszter és a délkeleteurópai államok kiküldöttei közöli, sőt a románokkal folytatóit tárgyalás már he is fejeződött, — holnap a bolgárokra, majd a szlovákokra kerül a sor. Hisszük, sőt biztosra vesszük, hogy evvel az új állomással hatalmas lépést teszünk a szentistváni birodalom határai felé. Hisszük, mert hiszünk hatalmas barátaink szavában s biztosra vesszük, mert ez az igazság kérlelhetetlen logikája. Hisszük, mert Teleki Pál gróf miniszterelnök határozott kijelentése szerint a mostani tárgyalásoknak egyedüli célja és feladata az újmüncheni határozatok végrehajtása, mely alaphatározatoktól elíéríieni semmiféle rabulisztika, vagy képnmtatás árán sem lehet a tengelyhatalmakat. Mi tehát nyugodtan várjuk a tárgyalások eredményét és bátran nézünk a fejlemények elé. Nem tévesztenek meg bennünket a szemfényvesztések. Tudjuk jól, hogy a kihallgatás kizárólag Ribentropp kezdeményezésére történt, amit egyébként igazol a bolgár, majd a szlovák államférfiak meghívása is. A román kormánynak egv illőbb közzétett nyilatkoznia szerint Románia is örülne annak, hogy végre-valahára megszabadulhat az amúgyis értéktelen Erdély egv részétől. Ide jutottunk huszonkét év után. Erdély értéktelen. Az az Erdély, amelyhez a remény utolsó fonaláig oly görcsösen ragaszkodtak, s amelyre vonatkozóan annyiszor hangsúlyozták, hogy egy talpalatnyit sem adnak vissza belőle, amelynek védelmére a Károly-vonalat építették drága költséggel, amely egyedül jelentett Romániának kultúrát, szellemi oázist, amely ellátta az országot természeti kincseivel, fedezte nyersanyagszükségletének jelentékeny részét és amelynek földjével betömték az elégedetlenek éhes száját. Ez az Erdély egyszerre értéktelen lett Romániának. Nem kell neki! Csak most azt nem tudjuk, vájjon a szőlő savanyodott-e meg hirtelen, vagy pedig tényleg anynyira kisajtoltak mindent az elnuilt 22 év alatt Erdélyből, hogy már többre nem számíthatnak? Annyit azonban mindenesetre el kell ismerni, hogy az erdélyi értékek, mire visszakapjuk, jelentékenyen megcsökkennek. Megcsökkenínek a cseh mintára máris megkezdett kiürítés folytán, amihez hogy a 'románok is értenek, igazolja a Szovjet felszólítása, mellyel a visszavett Besszaráhia és Bukovina területéről evakuált vasúti szerelvények és egyéb berendezések visszaadását sürgeti. Tudjuk, hogy mindent elkövetnek Erdély ily értelmű eiértéklelejiCése iránt és nyilván ez a tudat késztette nagy szövetségeseinket is arra, hogy' az újmüncheni határozat végrehajtását az Anglia elleni nagyarányú készülődéssel járó bokros elfoglaltságuk mellett is sürgessék és így elejét vegyék annak, hogy Erdélyben meg-Két törvényjavaslat A magyar törvényhozás előtt két korszakalkotóan nagyjelentőségű törvényjavaslat van. Teleki Pál gróf miniszterelnök terjesztette a képviselőház elé »A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról«, valamint »A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről« szóló törvényjavaslatot. Az első javaslattal közjogi viszonyaink fejlődésében olyan ponthoz érkeztünk, amely messze földön hirdeti, hogy a magyarsághoz hűséggel ragaszkodó menzetiségek megértő, szeretetteljes gondoskodásban részesülnek ebben az országban. Kárpátalja ruszin népe évszázadokon keresztül élvezte a magyarsággal együttélés kultúrális és gazdasági előnyeit és a trianoni húsz év alatt keresűen tűrte a cseh önkényt, hogy a felszabadulás örömével ünnepelje az Erdős-Kárpátoknak visszacsatolását az anyaországhoz. A csehek elsikkasztották a békeszerződésben is biztosított ruszin autonómiát, mert attól féltek, hogy ez a nép, ha módja van rá, kiszabadítja magát a cseh börtönből. Valami felemás. ósdi, tartományi rendszerrel próbálták félreveztni őket, ez a tákolmány azonban pillanatig sem elégítette ki Kárpátalja népét s a Kurtyák-Bródy féle ruszin párt soha sem szűnt meg követelni az igazi önkormányzatot. Azt az önkormányzatot, amelynek előkészítésén a magyar kormány a felszabadulást követő héten már munkálkodni kezdett. Bevezetésként már a múlt évben egy törvény' erejű kormányrendelet lépett életbe, amely olyan közigazgatási rendszer kifejlesztését tette lehetővé, amely alapja volt a későbbi önkormányzatnak. Már e közigazgatási rendszer az egyenjogúság szellemében biztosította, hogy Kárpátalja lakói részt vehessenek a közigazgatásban és rendezték lojális megértéssel a nyelvi kérdést is. És megállás nélkül folyt a céltudatos munka, hogy felélesszék a kifosztott országrész gazdaság erejét. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az ipar és kereskedelem terén páratlan alkotásokkal igyekezett a magyar kormányzat a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett népet talpraállítani. A közmunkák egész serege indult megs a magyar állam szociális szeretete hóna alá nyúlt Rákóczi népének. Az autonómiáról szóló törvényjavaslat szervesen nő Id a történelmi magyar alkotmányból, amiből folyik természetesen az, hogy a javaslat nem' minden részletre kiterjedő jogalkotás, hanem egy tartalmánál fogva alapvetően fontos szabályozása a magyar és a ruszin nép állami viszonyának. Közjogi hagyományainknak megfelelően Teleki Pál gróf miniszterelnök törvényjavaslata Vajdaságnak deklarálja Kárpátalját, akként, hogy az állam egysége mindenképpen biztosítva legyen. A vajdaság alappillére a jogi ismétlődjék az. ami 1919-ben a kommunizmus utáni román invázió során Magyarországon megtörtént. öröm és hála tölt el tehát nagy barátaink iránt, akik a jelenlegi rendkívüli nehéz időkben is gondolnak ránk. De hálatelt szívvel kell ezúttal gondolnunk néhai nagy miniszter?!nükünkre, Gömbös Gyulára is, aki és tényleges egyenlőség annak biztotosítása, hogy Kárpátalja rusz’in népe fenntarthassa népiségének szellemi és gazdasági erőit. Fenntartahassa és tovább fejleszthesse az egységes magyar állam gondoskodó keretei között. Az autonómia életbeléptetéséhez simul a másik törvényjavaslat, amelynek értelmében az, aki lealacsonyító megjegyzéseket használ valaki ellen úgy, hogy annak nemzetiségi érzületét sérti, törvényesen büntetendő vétsé-Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. get követett el, amelynek büntetése hat hóig, illetve, ha sajtó útján követte el, egy évig terjedhető fogház. íme, ez a két törvényjavaslat is cáfolhatatlanul ékes bizonysága annak, hogy a magyarság soha sem! tért el a szentistváni alapokról és mindig megbecsülte a Szent Korona határain belül élő nemzetiségeket. A lényeg mindig változatlan volt, csak a forma változott és változik a kor szükségletei szerint. Teleki Pál gróf miniszterelnök e két javaslata kétséget kizáróan kielégíti a magyar nemzet, és a ruszin nép jogait és igényeit egyaránt. Érdekes tervek, nagyszerű eredmények A Magyar Élet pártjának A Magyar Élet Pártjának összefoglaló helyzetjelentés kiváló áttenkintést nyújt a kormány eddig végzett munkájáról és jövő terveiről. Beszámol a jelentés a szomszédos államokkal szemben folytatott polilb káról, melynek célja az volt, hogy egyelőre kisebbségeink sorsán javítson. Mindig törekedtünk a békére, de hangoztattuk követeléseink jogosságát és sohasem ismertük el a trianoni keresztet. A Felvidék egy részének és Kárpátaljának visszacsatolása nemzeti törekvéseinket csak részben elégítette ki. Hadseregünk korszerű felszerelését több vonatkozásban befejeztük, sőt a tervbevetthez viszonyítva egyes vonatkozásban növeltük. A kormány biztosította az államháztartás egyen-1 súlyát és a fennakadásnélküli nyersanyagellátást, ami a közelmúltban fokozott feladatot jelentett és rendkívül nagy körültekintést igényelt. Külkereskedelmünk a Német Birodalommal, Olaszországgal és a délkeleteurópai államokkal van a legszorosabb gazdasági kapcsolatban. Megteremtette a kormány a keresztény magyar kereskedelmet, ügyel az árszínvonal fenntartására, gondoskodik a fő közlekedési útvonalak építéséről. A törvényhatósági és bekötő utak további építése erőteljes tempóban folyik. Ez az építkezési tevékenységünk az elmúlt évben további 200 községet emelt ki elszigeteltségéből és ezeket bekapcsolta a kiépített út révén a gazdasági életbe. VASÚTFEJLESZTÉS. Az Államvasutak fejlődését legjobban mutatja, hogy az áru és személyforgalom ugrásszerűen 40 százalékkal emelkedett. IPARI HELYZET. 1938. évhez képest 1939-ben az ipari termelés újabb 33 százalékkal emelkedett. Az iparban foglalkozta-* tott munkások száma meghaladta a 800 ezret. férfias bátorsággal állott Olaszország mellé az abesszin-háború kezdetén, amikor az Istenben boldogult népszövetségben Magyarország volt az egyetlen tagállam, mely jótállást meri vállalni Olaszországért. lm, ez a váltó most teljes beváltásra kerül. Mussolini nem marad adós. Fizetési hely: Salzburg. A kormány folytatja az ország villamosítását: 1939-ben 92 község jutott villamos energiához. EGÉSZSÉGVÉDELEM. Falun jelenleg 303 zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat működik. A tüdőgondozó intézetek száma az 1938—39. költségvetési év végén 73 volt, ma már ez a szám 115-re emelkedett, 99 óvodát napközi otthonnal bővítettek ki, a terhes és szoptató, anyák, valamint a gyermekek között majdnem 50 vagon cukrot és 20.000 liter tejet osztottak szét ingyenesen. ZSIDÓKÉRDÉS. A gazdasági életben elhatalmasodott zsidóságot a lehetőséghez képest visszaszorítják. A zsidóság túlzott befolyását szellemi téren is csökkentették, eltávolították a munkás egyesületek zsidó vezetőségi tagjait, kiegészítették a zsidótörvény földbirtokpolitikai végrehajtási szabályait. A JÖVŐ TERVEI. A kormány jövő politikája elsősorban a nemzet megerősítésére és nemzeti követeléseink teljes elérésére törekszik. Segíteni akar a tisztviselői karon, elsősorban a kistisztviselőkön, hogy anyagi gondjaiktól megszabadulva, képzettségüknek megfelelő életszínvonalon éljenek. Ennél a kérdésnél a családvédelmi szempontokat szintén érvényesíteni fogják. Megszüntetik a községi közmunka rég elavult intézményét, erős ütemben folytatják a földbirtokpolilikai törvény végrehajtását. Már készül a törvénytervezet. Készül a gazdasági munkásházak létesítéséről szól törvénytervezet. Aí tervez,et szerint törlesztés fejében a munkások nem fognak többet fizetni, mint a szokásos lakbért. Az állam gyermeksegély címén is átvállal egy részt a fizetendő annuitásból. A mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítására megoldják a mezőgazdasági hitelkérdést. A mezőgazdasági lakosságon családi házak építésének előmozdításával, állatjuttatással, a háziipar meghonosításával és kisbérietek lehetővétételével is igyekszik segíteni a kormány. A kormánynak az a törekvése, hogy minél több önálló kis egzisztenciát teremtsen és megelőzze azt, hogy a gazdaságilag gyengébb egyedek a termelési munkából kiessenek. Ezt a célt szolgálja az Országos nép- és családvédelmi törvény. r
