Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-27 / 30. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. július 27. Jó ezt tudni minden k épzellbetegnek! A közeljövőben a következő törvényjavaslatokat terjesztik a képviselőház elé: a törvényhozói összeférhetetlenségre, a sajtójog reformjára, valamint a büntetőtörvénykönyv reformjára vonatkozó javaslatot, a rehabilitációs javaslatot, a kényszeregyezség és a részvényjog reformját, a szövetkezeti reformot és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényt. Kidolgozás alatt áll a hadmentességi váltságra vonatkozó törvényjavaslat, az illetékkódex, az adókezelés átszervezése, az autonom adóztatás rendezése, az ármentesitési járulékok kérdésének rendezése, a termelés átállításával kapcsolatban a hitel-, szükségletek biztosítása és a gazdasági terv pénzügyi megalapozása. Ez a magyar kormány jövő programja. Vitéz Jaross Andor közbenjárására rövidesen rendezik a visszavett MÁV alkalmazottak véglegesítést és rangsorozftsl ügyét A csehszlovák megszálláskor magyarságuk miatt elbocsátott és most a felszabadulás után szolgálatba viszszavett vasutasok érdekében az Egyesült Magyar Párt, majd később a Magyar Élet Pártja is sokat fáradozott. A sok eredményes munka mellett azonban a visszavett vasutasok véglegesítése és rangsorozása mindezideig nem történt meg. Vitéz Jaross Andor, mint minden olyan ügyben, ahol a kisemberek érdekéről és ezen érdekeknek a megvédéséről van szó, most is élére állt a volt mávisták mozgalmának. Felkereste Horthy Istvánt, a MÁV elnökét és a vele folytatott tárgyalások után ígéretet kapott arra, hogy miután a volt mávisták véglegesítése és rangsorolásával kapcsolatos előkészítő munka befejeződött, a kérdés a közeljövőben megoldást nyer. JJj gyümölcsért Az alma pirosán csüngött az ágon, jó ízt kínált, ért benne húsos zamat. Sokan nézték, csodálták, irigyelték, mert azt hitték, örökké így marad. Boldog a fa, hogy ilyen a gyümölcse, boldog a rög, amelyből fölszökött. 1 Az alma is megtelt hetyke örömmel 1 s kényesen hintázott az ég s föld közötti. Ó, kényelmes sors. könnyű másból-élés, de jött a saéjl! s a fáról leszakadt, hiába nyúlt felé az öreg törzs ága, ■ in ár el nem érte őt, a teste alatt. 1 A sár nyúlt el szélesen, lomhán, mosolygó színe vak-ráncosra fakult, de lázadva, gyötrődve új gyümölcsért halni a barna rögön mégis megtanult. Tamás Lajos. — A Jókai mozgó jótékonycélú előadása. A komáromi Jókai mozgó figyelmes vezetősége a napokban a mozgó egyik előadását ia (Magy. jVörös^ kereszt javára szentelte. Az egész országban legelsőnek sietett a Jókai ■mozgó ennek a nagyfontosságú intézménynek a segítségére s először értette meg a hadügyminiszter felhívását, amelyet az áldozni tudó magyar társadalomhoz intézett. A jótékonycélú mozielőadás bevételét, 60 pengőt, a Vöröskereszt alapja javára küldte el a Jókai mozgó vezetősége. KöNYVFELFEKTETÉS. órakönyvelés. Mérlegkészítés. Spielberger Béla, Halász-u. 4. sz. — Telefonszám 200. 355 A Komárom vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet elvégezte a szervezés tetemes részét Megindul a községek általános szociális helyzetén való segítés munkája A népjólét emelésére fordítandó inségjárulékok célszerű és a hivatali bürokrációtól mentesített, mozgékony felhasználhatása érdekében a március 30-án tartott vármegyei közgyűlés vármegyei közjóléti és gazdasági szövetkezetét alakított. A! szövetkezet élén Reviczky István alispán áll mint elnök, a szövetkezet munkáját pedig dr. Kiss István tanügyi segédtitkár irányítja, akit a magyar közigazgatás racionalizálásának kérdéseivel foglalkozó, a budapesti tudományegyetem közigazgatási és pénzügyi jogi tanszéken 1930-ban megszervezett Magyar Közigazgatásludományi Intézet engedett át, hogy 8 éves adjunktusi munkássága alatt szerzett tudását és értékes szakismereteit a szövetkezet érdekében hasznosíthassa. Vármegyénk lakossága szociális helyzetének feljavítását Egyrészt a községeken, másrészt pétiig az egyes családokon való segítés útján akarja a szövetkezet megvalósítani. Hogy célját elérhesse, mindenekelőtt meg kell keresnie úgy a községek, mint az egyes családok jólétének megjavításához elvezető utat, fel kell kutatnia a községek, a családok gazdasági problémáit és meg kell találni azok megoldásának legalkalmasabb módját. Hogy ezt az igen nehéz kérdést megoldhassa, nagy előkészítő munkára van szükség. Ennek az előkészítő, szervező munkának egy részét, nevezetesen a községeink szociális helyzetképét pontosan, a számbaj öhető kérdéseket legrészletesebl>en taglaló községi kartotékokat a vármegye felkérésére a Magyar Közigazgatástudományi Intézet még a szövetkezet megalakítása előtt elvégezte. Azóta ezeket a kartotékokat, melyek az egyes községekben elvégzendő feladatokat és azok megoldási módját is megjelölik, a helyszínen a szövetkezet vezetői, a vármegye, a járások és a községek megbízottai bekapcsolásával a legnagyobb körültekintéssel ellenőrizték. E hó 29—31. napjain Komáromban összeülő bizottság elvégzi az utolsó simításokat és egyben községenként megállapítja a munkatervet, az elvégzendő feladatokat és azok írásbeli sorrendjét. Az egyes akciókat azután a »Magyar a Magyarért« mozgalom képviselőinek bevonásával á helyszínen bonyolítják le a helyi megbízottak. Az egyes családokon való segítés a má-‘ sík eszköz a szövetkezet prqgramm jóban, mely a népjólét felemeléséhez elvezet. E tekintetben a szövetkezetnek igen dicséretes az álláspontja. Nem azokon akar segíteni, akik könyöradományl vagy inségsegélyt várnak, ha nem tanáccsal, szervezőmunkával és anyagi támogatással azoknak akar a segítségére sietni, akik a tisztességes megélhetéshez módot nyújtó munka, a sajátlábon való megállás útját keresik. Ezeket akarja a szövetkezet az első lépéshez segíteni. Előnyös lakbértörlesztés mellett saját házhoz, hasznot hozó háziállatokhoz akarja őket juttatni, megfelelő keresetet biztosító háziipari és értékesítési akciók szervezésével pedig a mezőgazdasági munkák szünetelésének idején is keresetet akar a részükre biztosítani. Ezt a támogatást nem a tolakodóknak és protekciósoknak akarja a szövetkezet nyújtani, hanem az arra valóban rászorulóknak és érdemeseknek. Ennek a céljaiban, elgondolásában igen nemes segítő akciónak á sikeres lebonyolítása igen nehéz és nagy körültekintéssel végzendő szervező munkát feltételez, hogy ki lehessen válogatni a segítésre igazán rászorulókat és érdemeseket. E célból a vármegye minden családjáról helyszíni felvétel útján családkartotékokat fognak felvenni, az erre már kellően kioktatott megbízottak. Hogy mennyire kimerítők lesznek ezek a felvételek, annak beszédes bizonyítéka, hogy egészen más és más körülmények iránt érdeklődő kérdéseket tesz fel a kultúrréteg, a gazdák, a munkások és az ipar vagy kereskedelem terén foglalkozók kartoték-lapja. Ezeknek a családi kartotékoknak felvételét e héten kezdik meg és a szövetkezet vezetőségének számítása szerint szeptember végéig teljesen elkészülnek. Amikor e téren is megkezdi a szövetkezet áldásos munkájút. A szövetkezetnek céljai megvalósítására álengedte a vármegye a körülbelül évi 500 ezer pengőt kitevő inségjárulékokat. Azonban a közeljövőben a szövetkezet anyagi eszközei tetemesen megnövekednek. Az insúgjárulckok helyébe a nép- és családvédelmi pótadó lép, mely hozzávetőleges számítás szerint a mai Magyarországon évi 66 millió pengő lesz és a komárom megyei része is remélhetőleg tetemesen meghaladja majd a mai inségj árulék félmilliónyi összegét. Ez a nép- és családvédelmi pótadó kiegészülve az állam-illeték jövedelmének egy részével, olyan erőforráshoz juttatja a Komárom vármegyei közjóléti és gazdasági szövetkezetét, hogy a szerencsés kézzel megválasztott vezetősége meg tudja valósítani a felállított nemescélú és nagyvonalú munkatervet, amikor is vármegyénk az általános népjólét szempontjából valóban kiérdemli majd a »minta-vármegye« nevet (df.) A magyar Erdély és a bolgár Dobrudzsa Erdélyt fegyverrel szerezték honfoglaló őseink. Az Alföld és a Dunántúl elfoglalása után, amikor felismerték, hogy e gazdag terület nélkül csonka és védhetetlen lenne az ország, kelet felé fordultak, s behatoltak a gyér lakosságú hegyvidékre. Az ország- és államépítő Szent István királyunk Erdélyt szorosan a keresztény magyar királysághoz csatolta és ezzel megvetette további fejlődésének az alapját. A mohácsi vész után, amikor az ezer sebből vérző Magyarország két részre szakadt, Erdély képviselte az akkori európai államrendszerben a magyar alkotmányos erőt. Az erdélyi fejedelemség tekintélye és békés politikája hatalmas vonzóerőt gyakorolt a szomszédos népekre, különösen a saját — kárpátontúli — hazájában agyonsanyargatott románra. Nem csoda tehát, ha tömegesen kezdtek beszivárogni. Itt második hazára találtak, három évszázadon át volt az önálló Erdély a szabadságért küzdő, felszabadulásra vágyó magyarság vezére és védőbástyája. A bécsi udvar ezért ellene tört. A török kiverése után Lipót császár hadai lettek úrrá Erdélyben, mely az 1691. évi hitlevéllel, mint különálló tartomány, a Habsburgok birtokává változott. A magyar szabadságharc és az osztrák elnyomás szomorú korszaka után 1867- ben, Erdély ismét egyesült az állami önállóságát visszanyert Magyarországgal. Nem egészen 50 év múlva bekövetkezett a világháború. A románok — kik időközben azt a minden alapot nélkülöző mesét terjesztették, hogy ők Trajánus római császár erdélyi, illetve dáciai legionistáinak és itália telepeseinek a leszármazottai — Erdélyt követelve, az entente oldalára pártoltak. Be is törtek Erdélybe, de onnan véres fejjel kellett menekülniök. Csak később, midőn 1918-ban a központi hatalmak letették a fegyvert és meggyőződtek •arról, hogy a belső forradalom által feldúlt Magyarország már területét megvédeni képtelen, a békeszerződést megszegve, újból átvonultak a haláron. És ezt a területrablást szentesítették a hatalmasok Trianonban. A rokon bolgár nép szintén fegyverrel szerezte magának 679-ben aldunai legelső hazáját: Dobrudzsát. Ez képezte a magját az első bolgár cári birodalomnak, melynek felségjoga a Balkánon kívül a későbbi Erdélyre, illetve Dáciára, sőt a Duna-Tisza közére is kiterjedt. Három évszázad után ez a birodalom Bizánc uralma alá került és csak kb. kétszáz év múlva, 1186-tól alakult ki a második bolgár birodalom, mely újból korlátlan ura volt az egész Dobrudzsának. Ismét kétszáz év és bekövetkezett az 500 éves török elnyomás véres korszaka. Ezalatt a bolgár Dobrudzsa több hadjárat színhelye volt. Midőn 1878-ban Bulgária felszabadult, a San Stefano-i béke megvetette a harmadik bolgár birodalom alapját. A béke területi rendelkezéseit azonban — az európai nagyhatalmak kö-Köllözködésnél fontos! Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalommal az Első Győri O iánozö Vállalathoz, Győr, Domb-u. 7. Telefon 429 Mindennemű féreg- és patkányirtás, terményzsizsiktelenítés garanciával, mérsékelt áron. Helyi képviselő: TUREK festekkereskedés, Komárom, Városház-utca. vetélésére — a berlini kongresszus felülvizsgálta és Dobrudzsa északi részét Bomániának ítélte. Azzal, hogy sok bolgár került oláh uralom alá, senki sem törődött. Sőt, nem törődtek azzal sem, amikor Bománia a második balkáni háború idején, 1913-ban, Bulgáriát orvul hátbatámadta és Dobrudzsa déb részét is, Tutrakan-Ekrene vonaláig elrabolta. Amikor a világháború folyamán Bománia hadba lépett, azt remélte, hogy az entente meg az orosz segítséggel jogtalan dobrudzsai birtokait dél felé még tovább is növelheti. Most azonban már nem ismétlődhetett meg az 1913. évi operettháború, mert a harmadik bolgár hadsereg vitéz csapatai Dobrudzsában is előretörtek. Sorozatos, igen szép bolgár győzelmek után, 1917. január 5-én, az ősi Dobrudzsa már teljes egészében a bolgár hadak birtokába jutott. Magyarország szempontjából különösen értékesek voltak a bolgár dobrudzsai győzelmek. Ezek hadászati hatása tette lehetővé, hogy a védtelen erdélyi határokon áttörő ellenséget, maroknyi magyar védőrség is képes volt feltartóztatni, majd a beérkező megerősítésekkel véresen visszavetni. A bolgárok tehermentesítették tehát Erdélyt, mert az ellenség innen volt kénytelen csapatokat elvonni és Dobrudzsába irányítani. A világháborút befejező összeomlást, illetve a vódtelenséget Bománia itt is kihasználta és benyomult a bolgárok által kiürített terültekre A fényes győzelmek szintere, a bolgár hősök vérével bőségesen öntözött ősi föld, Dobrudzsa ismét a románok kezére került. És ugyanúgy, mint Trianonban, a tanácskozások irányító szellemei Neuillyben sem törődtek a régi fájó bolgár sebbel, szentesítették a legnagyobb igazságtalanságot. Most azonban már elérkezett a történeti igazságok könyörtelenül ítélő, végső napja. A lángoló remény sugarai törik át mindenütt a hazugságok sűrű fátyolát és biztatóan bearanyozzák azt a vérrel öntözött, göröngyös utat, mely a magyar Erdély és a bolgár Dobrudzsa diadalmas felszabadításához vezet. Letették angol rendjeleiket a francia tengerésztisztek. Ez a látszólag alárendelt hír azt jelenti, hogy Franciaország új utakon kíván járni és fokozatosan elvágja azokat a szálakat, amelyek a negyven éves entente cordiale révén Nagybritánniával összefűzték. Ez a cselekedet szimbolikus jelentőségű, mert azt jelenti, hogy a kontinens és az angol sziget közötti távolság egyre növékvőben van. Az a csodálat, lami a briteknek kijárt, az európai szárazföldön máról-holnapra eltűnt és Anglia magáramaradottan, az öntudatra ébredt népek részvétlenségétől kísérve fog összeomlani. Az angol rendjelek eltűnnek a francia egyenruhákról és vele eltűnik (az a hatalom is, amely ennek ä gazdasági rendszernek alapján szerelte meg világliegcinóniájáj, mely miután romlásba és pusztulásba rántotta minden szövetségesét, ina rémülten várja 300 éves bűneinek megtorlását. A napokban érkezik a nagynevű 354 CZAJA cirkusz Megnyitó díszelőadás július 31-én a Kossuthtéren este i/i 9 órakor.