Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-20 / 29. szám

Lopunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza HcSvaiaegyedik évfolyam____________29. szám •_____________Szombat, 1940. július 20. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. <7 muuuiii 7 uuu Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A győztes vezér utolsó lelhivása Angliához Békét ajánlott az angoloknak » Ha a bábom ujm megindul, az angol világbirodalom el fog puszlulni« Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. A Józan ész szava Ha egyszer a lavina elindult — útjában feltartóztatni nehéz, talán nein is lehet. Két évtized elmúltával ráeszmélt a világ arra. hogy a hibákat reparálni kell, mert már így is több bajt oko­zod. mint amennyivel Európa — megrázkódtatás nélkül — megbirkóz­ni képes volt. S most már fenntartás nélkül jönnek a tiltakozás hangjai, szavai, írásai, minden irányból, egy­re erősebben, egyre határozottabban. Figyelemre méltó cikket írt a szó­fiai félhivatalos »Gncs.« Többek kö­zölt nyugodt fejtegetéssel ismerteti a néhai kisániánt s a néhai Balkán­­szövetség Magyarország ás Bulgária ellen éveken keresztül vitt, de komo­lyabb eredményeket elérni nem tudó bekerítő politikáját. Elénk érdeklődést keltett cikkében dr. Lipovánszky képviselő azután megírja azt is, hogy ennek az ál­mok, kétszínű politikának már vége. mert ma már mindinkább a józan ész szavai szólalnak meg. A józan ész szavának útjai lehet­nek göröngyösek, a rajta való hala­dás leliét lassú, de feltétlenül elvezet az igazság fórumára. Türelem kell a kiváráshoz, ez kétségtelen, de viszont a tűrni, a szenvedni tudás is is egyik fokmérője a népi, a nem­zeti intelligenciának. A hullámok hol emelkednek, hol elsimulnak, a hajósnak mindig tud­nia kell alkalmazkodni és védekez­ni. A hullámok hálán is előre kell tudni jutni, mert az éleiben megállás bein lehet. Aki meg áll, az lemarad s a Jehiíaradást behozni aligha lehet. A magyar soha nem maradt le sem­miből, semmitől. Startolt, olykor ere­jét túlfeszítette!!, mert érezte, hogy a nemzetek nagy versenyében neki fokozottabb munkát kell teljesítenie, mindenki másnál szebb eredményt kell elérnie. El is érle a nagy célokat mindig. Fizikai és szellemi versenyeken olt küzdött az élharcosok között. S tel­jesítményei előtt ma már elismeréssel (áll meg az egész világ. Az egyik be­csületesnek, a másik lovagiadnak, a harmadik vitéznek mondja. És így to­vább. Kevés Európának az a náció­ja, aki ne ismerné valamelyik eré­nyét, legfeljebb elhallgatja, nem han­goztatja ... Közeli és távoli országok hívei, szószólói már a magyar igazságnak. Mint cikkíró is írja: a józan ész diadalmaskodott és nyeri csatáit sor­ra az álnoksággal, a rosszakarattal, a gyűlölséggel, a kishitűséggel szem­ben. A lázas, lángoló Európa közepén olt fekszik egy kicsike sziget: nyu­godtság, békesség ömlik rajta széjjel. A tikkasztó utak vándora fáradtan, de a felüdülés, a talpraállás reményében vonszolja feléje megkínzott testét. Hitler vezér és kancellár hatalmas beszédet mondott pénteken a birodal­mi gyűlésen leírhatatlan lelkesedés kö­zött. A parlamenti ülésen megjelent Ciano olasz külügyminiszter is. Hitler azzal kezdte beszédét, hogy a nemzeti szocialista párt programm­­jának első pontja a Versaillesi szégyen diktátum felszámolása volt. Hosszasan szólott erről a kérdésről, majd részletesen beszámolt azokról az utolsó békekísérletekről, melyeket 1939 szeptember elején, aztán október 6-án tett. A világ nem értette meg akkor és nem hitt jóslataiban, amikor pontosan megmondotta a háború kimenetelét. A szövetséges hatalmak részéről követke­zett ezután a háború kiterjesztésére irányuló finn, majd norvég kísérlet, de a német vezetés felismerte ezeket la terveket és a német katonák páratlan teljesítmények sorún ke­res ztezték mindegyikét. A nyugati háború megindulásától kezd­ve a birodalom szándéka a Maginot­­vonal áttörése volt. 1910 május 6-án és 7-én az angol és francia csapatok mozdulatai Hollandia és Belgium irá­lyában, arra késztették, hogy 8-án kiadja a parancsot a 10-én hajnalban megindított támadásra. Hitler ezután részletesen foglalkozott a franciaor­szági hadjárattal, majd leszögezte, hogy Churchill ferdített, amikor azt han­goztatta, hogy Pétain elárulta, mert tudni kell, hogy Pétain a fegyverszün netet akkor kérte, amikor a helyzet már teljesen tarthatatlan volt szá­mára. — Mindig két cél állott előttem — mondotta a Führer —, az egyik az igazi megértés és barátság Olaszor­szággal, a másik, hogy ugyanezt a viszonyt teremtsem meg Angliával. Szomorúságot okozott, hogy az állan­dó őszinte békeszándékai .Anglia felé nem vezettek eredményre, de örven­detes, hogy azok Olaszországgal kap-; csolatban annál inkább maradéktalan1! eredményre vezettek. Ennek a siker­nek egyik főpillére a Mussolini ben megtestesülő olasz Géniusz volt, a 'má­sik a közösen ontott vér, amelyet az új Európáért áldoztak. Meleg szavak­kal emlékezett meg ezután Hitler az őt Mussolinihoz fűződő személyes ba­rátságáról, majd hangoztatta, hogy Olaszország kizárólag saját elha­tározásából üzente meg a hábo­rút a nyugati hatalmaknak. A politikai és katonai együttműködés mindvégig tökéletes volt és az is ma­radt. A jövőbe vetve pillantást, Hitler ve­zér és kancellár rámutatott arra, hogy a háború tizedik hónapjában 1minden jóslata igazolást ngert. Testvéreink, a nagyvilágból: jöjjetek hozzánk reménnyel, bizalommal. Itt ia lélek s a test is valami csodálatos, titokzatos, fluidiimban fürdik meg, hogy az építés, az alkotás, a béke Az északi sarktól Spanyolországig ha­talmas frontot alakítottak, hála a né­met vezetésnek, a katonák kiképzésé­nek, a fegyvereknek, valamint annak, hogy presztízs-okokból sohasem akar­tak győzelmet kicsikarni. A fegyverek ma erősebbek, minL Smájiis 10-én voltak, több a lőszer, Németország vassal, fémmel, valamint benzinnel és egyéb nyersanyagokkal bármilyen hosszú időre el van látva és az ötéves terv következtében ugyanez a beszel az élelmiszerellátás terén is. Mint a katonák odakint a frontokon, a német nép idehaza meghozott min­den áldozatot és hős fiaihoz hasonló szellemben küzdött a győzelemért. A külpolitika problémáira fordítva a szót, a Führer kijelentette, hogy hiú minden reménykedés, amely Németország és Oroszország közé éket szeretne verni. A viszony a két birodalom közölt vég­leges, az érdekterületek meg vannak határozva és a brit kísérlet csak csa­lódással járhatna. Az angolok lassab­ban látnak be mindent, mint mások, de végül kénytelenek lesznek ezt azi igazságot is belátni. Október 6-án megmondotta, hogy mi fog következni, líogy nem lát okot a háború folyta­tására, de nem hittek neki és a há­borút akarták. A franciák ma más­képpen gondolkoznak és immár ők is tudják, hogy mindannak nem kel­lett volna elkövetkeznie, ami elkövet­kezett, de a plütokraták és fegyver­gyárosok érdekei ezt így akarták. Az angolok ma is akarják a hábo­rút, mert úgylátszik, nem tudják, hogy mi következik. Belső undorral gondol azokra az emberekre — mondotta ezután —, akik önös érdekeikért áldozzák fel a népek millióit és mérhetetlen nyomo­rúságot hoznak az emberiségre. Ez­után ^rendkívül élesen támadta Chur­chill miniszterelnököt, aki s'aját maga bizonyára nem lesz részese 'mindannak a borzalomnak, amit ' népére hoz. A londoni politikusok, akik most is háborút akarnak, vájjon tudják-e, hogy a háború folytatásaként mi vár rájuk, ök Kanadába akarnak menni, de az angol nép Angliában marad |és majd ez a nép les'z kénytelen 'élviselni a háború Szörnyűségeit, \amikor a vezetők már Kanadában lesznek. Kijelentette továbbá a Führer, hogy az ő szándékában nem állott a hábo­rú, hanem új szociális renden egy boldog és hatalmas, blékés államot akart felépíteni. De Churchill leg­utóbb is félreérthetetlenül kijelentet­útjára léphessen. Köszönjük a szeretetnek felénk szálló hangjait, szavait és állítjuk, hogy bennünk soha nem is fog csa­lódni egyetlen jóbarát sem... te, hogy akarja a háborút. Ebből az elhatározásból mérhetetlen nyomorú­ság fakad. Egy nagy világbirodalom pusztul el, amelynek pusztulását Né­metország sohasem akarta. Bizonyos, hogy ebben a küzdelemben a küzdő felek egyike elpusztul. Churchill azt hiszi, hogy ez Németország lesz, de ő tudja, hogy a brit világbirodalom pusztulása fog bekövetkezni. Éppen ezért még egy utolsó felhí­vást intéz az emberi belátáshoz és értelemhez. Megteheti, mert nem mint legyőzött, hanem mint győ­zelmes fél áll itten, aki biztos a jövő győzelmében is. Hangsúlyoz­na, hogy nem lát okot a háborúi folytatására és mélységesen sajnál­ja azokat az áldozatokat, amelyeket meg kell hozni, de ludja, hogy t# katonái minden áldozatra készek íés készen állanak, ha fájó szívvel is ez áldozat meghozatalára a né­met anyák és hitvesek is. Churchill visszautasítja talán ezt az ajánlatot, de ő megnyugtatta vele lelkiisme­­retét. Ezekkel a szavakkal zárult Hitler beszéde a méltóság és klengeszte 1 ődés szellemében. Tomboló lelkesedés fo­gadta azoknak az érzelmeknek tiszta kifejezését, amelyekben az egész né­met nép maradéktalanul egy Hitler­rel. A birodalmi gyűlés tagjai helyükről felállva hosszú percekig tartó Sieg Heil« kiáltással üdvözölték Hitler ve­zér és kancellárt, aki a zenekar által intonált induló hangjai melleit, hagy­ta el az Opera épületét, amely előtt a beláthatatlan tömeg frenetikus lelke­sedéssel ünnepelte, amíg vissza nem tért a birodalmi kancellária palotájá­ba. A birodalmi gyűlés üléséről vala­mennyi német rádióállomás helyszíni közvetítést adott, amit számos kül­földi állomás is átvett. így a párisi rádió öt további francia állomással együtt, a norvég, olasz, svájci, ma­gyar, amerikai és angol rádióállomá­sok is. Felhívás repülökiképzésre A haderőnkívüli motoros repülőkiképzés előfeltételét képező vitorlázó repülő tan­folyamot rendez a győri Aero Klub 4—8 középiskolai végzettek, illetve diákok ré­szére. Ez a tanfolyam lehetségessé teszi a hadsereg számára pilótatisztek nevelését. A kiképzésben való részvétel feltételei: 1. Magyar állampolgárság. 2. Betöltött 16-ik,‘de el nem ért 19-ikév. 3. Repülő-szakorvosi vizsgálat alapján igazolt alkalmasság. 4. Atyai vagy gyámi beleegyező nyilat­kozat. 5. Nőtlenség. 6. Kötelező nyilatkozat, hogy a jelent­kező a katonai szolgálatot önként való belépéssel a légihaderőknél fogja telje­síteni 20-ik életévének betöltése előtt. A repülőkiképzés jelentkezéséhez szük­séges kérdőívek és űrlapok az Aero Klub irodájában, Győr, Árpád út 95. szám alatt kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom