Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-20 / 29. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. július 20. Komárom vármegye székházának átalakítási munkálatai iSmándi keseriiuiz. bői ... 3 ujjnyi Jó ezt tudni minden vakbélgyulladásra hajlam ásnák! Ne beszéljünk feleslegesen sokat eseményekről és intézkedésekről, mert minden csoda három napig tart és úgyis új csodák következnek a már meg­történlek után. Kár tehát hosszasan el­­méláznunk egy-egy futó jelenség vagy átmeneti epizód felett, mikor a történelem méhe nagy események terhét, jövő fejle­mények és cselekvések magvát hordozza magában. Nyugodjunk meg abban, hogy nálunk Magyarországon bölcs és komoly kormányférfiak kezében van az ország gyeplője és nem mehetünk a saját fe­jünk, egyéni elgondolásunk után, hanem arra kell irányítanunk minden törekvé­sünket, amerre a higgadt és megfontolt vezetők lépteinket, cselekvéseinkét beál­lítják. Jaj lenne nekünk, ha inalonnalafli megbeszélések, kávéházi felelőtlen stra­tégák fejtegetései szabnának irányt a ma­gyar akcióknak. Ma és abban a szituáció­ban, amelyet a História Istenasszonya is csak ritkán juttat még a kiválasztott nem­zeteknek is, egyedül azoknak az akaratá­hoz lehet igazodnunk, akik nálunk job­ban tájékozottak, akik magasabb pozí­ciójukból messzebbre ellátnak és a világ­­helyzet áttekintésére hivatollahbak. Be­széd és fecsegés helyett különben is ma cselekvésre van szükség. Ennek az idő­pontját és mikéntjét is bízzuk rá nyu« godtan felelős államférfiainkra és ne akar­junk okosabbak lenni a bölcsen hallgató okosoknál. MILUS FOGALOM Vas a Ló nö k felvétetnek! Melyik vállalkozó A rohanó kor és fejlődés azt ered­ményezte, hogy a komáromi megye­ház szűknek bizonyult. Eddig ott vol­tak elhelyezve a főispáni, alispáni, fő­jegyzői, árvaszéki elnöki lakások. Ezek már nem férnek el a hivatalos helyiségek miatt és új épületbe ke­rülnek. Ezért szükségessé vált a megyeháza átalakítása és új épületek emelése. Ezek a nagyarányú munkálatok sok munkaalkalmat adnak, a munkanél­küliséget csökkentik. A vármegye hivatalos lapja most közli azon vállalkozók neveit, akik a belső berendezési munkálatokat megkapták és pedig: 1. A közgyűlési terem bútorberen­dezését Papp Gábor ajánlattevőnek 3.470 P ajánlati végösszeggel; 2. Az alispáni hivatali helyiség be­rendezését B e 1 c s á k Zoltán ajánlat­tevőnek 5.328 P ajánlati végösszeg­gel és 3. A főispáni hivatali helyiség be­rendezését Szén ft József ajánlatte­vőnek 5.415 P ajánlati végösszeggel. Papp Gábor komáromi cég, a má­sik kettő budapesti. Komáromból több pályázó nem is versengett. A helyiségek bebútorozására és egyéb berendezésekre 60 ezer pengőt szavazott meg a vármegye és ebből az idei költségvetés terhére 40 ezer pengőt vettek föl, mint olyan össze­vegytisztitása és festése Komárom, Nádor-utca 3, 48. Telefon 292. kapott megbízást? get, amelyet a belügyminiszter enge­délyezett. Ez az összeg azonban nem elégséges és a vármegye újabb ezer pengőt szavazott meg a háztartási alap jövő évi költségvetésének ter­hére. A főispáni és ahspáni lakások épí­tésénél a következő cégek kaptak megrendelést: 1. Komáromi Kálmán, komáromi lakos, építőmestert: a) földmunka 2.464.50 P, b) kőműves munka 44 ezer 408.95 P, c) elhelyező munka 834.30 P, d) vasbeton munka 24.206.70 pengő; vízszigetelő munka 2. 834.50 pengő, ácsmunka 14.140.80 P, tető­fedő munka 2.600 P, bádogos munka 1.799.90 műkő munka 4.337.50 P, asz­talos, lakatos, mázoló és üvegesmun­ka 21.406.80 P, vászonredőny munka 461 P, összesen 119.494.95 P végösz­­szeggel. Budisteanu kultuszminiszter csütör­tökön este rádióbeszédet tartott, ame­lyikben a zsidókérdéssel foglalkozott. .Nagyon érdekes, hogy a beszédet a lapok nem vették át. A kultuszminisz­ter bejelentette, hogy a jövőben nem engedik meg a zsidók megkcresztel­­kedését, valamint, hogy az állam által eddig folyósított egymillió lei hitköz­ségi szubvenciót törlik a költségvetés­ből. A kultuszminisztériumban pedig most állítják össze a zsidó tanerők és altisztek névsorát, hogy azonnali ha­tállyal elbocsássák őket. A román saj­­tóoenzura tíz, zsidók által kiadott he­tilap megjelenését tiltotta be. Ezen­kívül még tizennyolc folyóiratot szün­tettek meg, amelyek engedélye nem volt rendben. Ezek közül is a legtöbb zsidó lap volt. Hír szerint a,romániai zsidótörvény már elkészült és a közeli napokban nyilvánosságra kerül, llgy tudják, hogy a törvény szigorúbb lesz a ma­gyarországi zsidótörvénynél. 2. Baráth Béni, somorjai lakos; asztalosmestert a berendezési mun­kával, összesen 2.460 pengős végösz­­szeggel. 3. Uglár Islván, budapesti lakos, burkolómestert a burkoló munkával összesen 4.850 pengős végösszeggel. 4. Vály Lajos, komáromi lakos; szobafestő mestert a szobafestő mun­kával összesen 714.30 pengős végösz­­szeggel. 5. N y u 1 á s s i József, budapesti lakos, asztalosmestert a parketta munkával, összesen 6.840 pengős vég­összeggel. 6. Fancsali Ferenc, budapesti lakos, vállalkozót a központi fűtési munkákkal 18.273.59 P, vízvezetéki munkákkal 10.111.26 P, gázberend-e­­zési munkákkal 2.341.27 P, összesen 30.726.12 P végösszeggel. 7. Mórocz Péter, komáromi la­kos, villanyszerelő mestert a villany­­szerelő munkával, összesen 3.598.45 pengős végösszeggel. Az összes most odaítélt munkák végösszege tehát: 168.683.82 P. A Porunca Vremii megállapítja, hogy a békeszerződések a nyugati események következtében tulajdonké­pien már nincsenek is a világon és így megdőltnek tekinthető az a Ro­mániára 'rákényszerített kötelezettség is, hogy állampolgárságot adjon — amit meg is tett — a zsidóknak. Mii sem akadályozhatja meg most Romá­niát abban, hogy felmondja ezt á kö­telezettségét és megfossza a zsidókat román állampolgárságuktól. — Helyreigazítás. Lapunk legutób­bi számában, a vármegye közigazg. bizottságának üléséről közölt beszá- Inolónkban azt írtuk, hogy a várme­gye területén az elmúlt félév alatt 3540 gyermek született házasságon kí­vül. Ez téves közlemény. A valóság az, hogy a vármegyei árvaszék 3540 házasságon kívül született gyermeket tart nyilván összesen. Elkészült a romániai zsidótörvény A Dunakanyar Irta: Szombathy Viktor. ... Most jöjj velünk az annyiszor megénekelt, méltóságteljes folyású, sző­ke Duna partjára s gyönyörködj a magyar Wachau szépségében, örvendj, hogy van olyan tájunk, amelyet elra­gadtatott utasok Hellespontushoz, vagy Bosporushoz is hasonlítottak. Ez a táj: a Dunakanyar. Másfél­­százkilométeres, hosszú folyamkönyök ez, s a Csallóköznél kezdődik már s a Csepelszigetnél ér véget. Kezdet­ben síkság övezi, a szelíd Kisalföld. Középső részén, a könyöknél zöldelő hegyek szökkennek a magasba, hogy Buda és Pest ismét sík vidéke között kanyarogjon a folyam. A Csallóköznél vízöntéses, madár­dalos nádasok fogadnak, tanyavilág, pásztor, halász, az ősi magyar élet­forma. Visegrád vidékén erdőrenge­teg. Almásfüzitőtől Óbudáig, a jobb­part a magyar Buhr-vidék: gyárak és bányák, tüzes kazánok, füstölgő gyár­kémények. Járhatod vasúton: Jobbpartján Győr, Komárom, Almásfüzitő balpartján, Ér­sekújvár, Párkány, Szob, Vác a fonto­sabb állomások. Elérheted autóbuszon Szentendre, Visegrád, Esztergom felé. Autóútjai pompások: jobbpartján Becstől Buda­pestig aszfaltút vezet, balpartján hen­gerelt, köves út. A bécs—budapesti országúból Dorognál, vagy Tát köz­ségnél kell Esztergom felé letérni. Nézheted hajóról: nyáron pompás hajójáratok visznek Budapest s Gö­­nyű között, kényelmesek, léleküdítők. Ringhatsz a hullámokon csónakkal: nincsen szebb nyaralás, mint Győrtől »csurogni« a Dunán, a Római fürdőig. Csónakodat a gőzhajó felviszi Győrig, Gönyüig, vagy Komáromig, ott meg­pihensz, aztán hajrá, ereszkedel a szé­les folyamon. Sátrat viszel: kiköthetsz, táborozhatsz végig a part mentén, bár­hol. Sok a falu, a tanya, a halász-* csárda a Dunamentén: közeledő vihar, vagy kínzó éhség nem zavarhat. Győ­rött, Komáromban, Dunaalmáson, Esz­tergomban, Visegrád on, Vácott csónak­házak várnak, csónakot javíthatsz, vagy oldalmotorosodba benzint vásárolhatsz. A klubházakban meg is alhatsz: szíve­sen fogadnak. Magyarország egyik legszebb táját látod. Méla csallóközi táj... Szigetek s zá­tonyok, apró, mádfödeles falvak, hosz­­szan nyúló erdők, bennük őzek és szarvasok. Nádasok: ezernyi vizima­­dár. Olykor túzokfalkát látsz rohan­ni. A dunai halász, ha kunyhója mel­lett jó kedvében találod, halászlét főz azonnal. Jusson eszedbe, hogy Jókait ilyen kis sziget ihlette az »Arany­ember« megírására. Az ácsi erdőben) negyvennyolcas honvédek küzdöttek, Klapka honvédéi, Komárom öregvárá­nak csúcsa egyszersmind a Csallóköz keleti csúcsa is. Komárom és Ószőny vidékén már a kelták építettek várost, ezt később a rómaiak vették birtokuk­ba, a neve Brigetio volt. A komáromi Kultúrpalota múzeuma őrzi emlékét. Komáromban született Jakjai s itt írta első regényét. A városháza előtt Klap­ka szobra áll, a kéttornyú Szent And­rás templom előtt Jókai szobra. A Csallóköz: Mátyás király Aranykertje volt s az Aranykert fővárosa Komá­rom. Vára olyan idős, mint maga az ország: ezeréves. És itt ömlik egybe a Vágduna s az Öregduna. Itt folyik a Vágdunába a Nyitra s a Zsitva. Végig a Duna jobbpartján római ka­tonák állottak őrt, ez volt a római limes. Izsón és Martoson régi, szép népviseletet találunk. Ógyallán a csil­lagvizsgáló és meteorológiai intézet, Konkoly-Thege Miklós alapítása, érde­mes a megtekintésre. Almásfüzitőn kő­­olajfinomító telep van, Dunaalmáson kénes fürdő, gyógyszálló. Dunaalmás­­ra járt udvarolni Csokonai Vitéz Mi­hály az ő Lillájának. Lilla sírjához ma is sokan zarándokolnak az almási temetőben. S itt van N eszméig, a híres bortermő hely. A környező hegyekből bányászták a rómaiak azokat a hatal­mas köveket, amelyek ma a múzeu-> mokban egy eltűnt, magasrendű kul­túra emlékeit hirdetik. Almásfüzitőtől vasúti szárnyvonal visz Esztergomba. Esztergom és Szentendre között azon­ban nincsen vonat, itt csak autón, autóbuszon, vagy gyalog járhatjuk a Duna partját. Kisebb-hagyobb szigetek zöldéinek a Duna közepén, erősebb áradás hamar ellepi őket, hogy aztán annál vidámabban zöldeljen rajtuk a fű, ha a Duna megnyugszik s levonul a homokos szigetekről. A Duna jobb­­partján sok a falu, a tanya: Síit lő, Piszke, Nyerges'újfalu, Tát, balpartján azonban Kurvától kezdve Párkányig legfeljebb halásztanyák, vagy kisebb pusztai házak vannak. A jobbparti falvak az országútmenti települések sajátos példái: hosszan nyúlnak el a nagyszerű országút mellett. Lábatla­non cementgyár van. Tát és Nyerges'­újfalu között, a nyílegyenes ország­úton autóversenyeket szoktak tartani. A Dunakanyart Esztergomnál kez­dik övezni a hegyek, a zöldelő erdők. Csodálatos látvány: a magas domb te­tején épült esztergomi Bazilika: mesz­­szire tekintve uralkodik a tájon hatal­mas kupolájával, széles oszlopaival. Igéző panoráma: a hegyek közé szo­rított Duna, a partig lefutó erdők, megbújó falvak, kicsiny patakok, ame­lyek a Dunába sietnek, a Garam, amely Esztergommal szemben ömlik a Dunába, a népviseletéről nevezetes Garamkövesd határában. Esztergom az Árpádok alatt Magyarország fővárosa is volt, ilt ringott Szent István királyi nak s a magyar kereszténységnek a bölcsője. Esztergom a »Magyar Sion«. Ma a hercegprímás székvárosa: a prí-» mási palota a Duna pariján, a Bazili­ka-domb alatt van. Az első székesegy­házat Esztergomban még Szent István emelte. Az Árpádok temploma s vára a török háborúk alatt beomlott, eltűnt. A mull években ásták ki s az ásatások után az árpádkor! román építészet csodálatos műemlékei kerültek elő. Az ásatások bejárata a Bazilika mellett van. A Bazilikát Rudnay Sándor her­cegprímás építtette, de terveit már elődje, Barkóczy hercegprímás készít­tette el Hillebrandt építésszel. 1822- ben tették le a főszékesegyház alapkö­vét, de csak 1869-ben tehette le záró­kövét Simor János hercegprímás. Négy hercegprímás építtette — hatmillió aranykorona költséggel. Csodálatos a Bazilika kincsestára s rendkívül gaz­dag a prímási képtár. Aki nem szédül: menjen fel a ha­rangtoronyba, csodálatos körképben lesz része: a lágyan kanyargó Duna csillan meg előtte, hegyek koszorúja zöldet, dombok s messzi falvak mo­solyognak. Esztergom tele van templomokkal, műemlékekkel. Aki kánikulában vető­dik a városba, ne kerülje el a nagy­szerű, látogatott medencefürdőt, vagy a dunai strandfürdőt. Gyönyörű ba­­rokképületci közül legszebb a város­háza, amely valamikor Vak Bottyán­nak, a kuruc generálisnak háza volt. (Folytatjuk.) BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uí 5.) éttermeire. Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közöuség kedvelt szórakozó helye. Téli kertjében a rádióból is közismert BURA SnNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (638

Next

/
Oldalképek
Tartalom