Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-29 / 26. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 26. szám Szombat, 1940. június 29. Előfizetés: Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Lovagiasság és narylelküség Románia teljesíti a Szovjet ultimátumát Itália a „legnagyobb reálizmussal" Ítéli meg a román-orosz ellentétet Komárom, — jún. 28. Hivatalosan is közzétették a fegy­­verszünéti szerződéseket, melyeket Németország és Olaszország kötött Franciaországgal. A szerződés igen magasan áll afelett a szerződés fe­lett, amelyet huszonkét évvel ezelőtt adtak át a franciák a németeknek a compiegnei mezőn abban a történel­mi nevezetességű vasúti étkező kocsi­ban. melyei a gyűlölet diktálta Versa­illes! szerződés után otthagytak az erdőben, mint a háború kétes értékű emlékét. A német és római szerződés lovagias és nagylelkű, nélkülöz min­den erőszakos és kihívó rendelkezést, s kár meghatározza mindama intéz­kedéseket, amelyek a két győző ál­lamnak a háború Anglia elleni foly­tatását biztosítja, mégis kerül min­den felesleges megaláztatást és em­berséges módon bánik a vitézül har­colt francia katonával, akit bár le­fegyverez, de elismeri vitézségéi. A fegyverszüneti szerződést maga Pe­­tain francia tácomagy s iMnisziereb nők jellemezte legmegkapóbban, aki a feltételekről úgy nyilaikozoít, hogy »azok kemények, de tisztességesek.« Aki történelmet akar csinálni, an­­nuk a messze jövőbe kell tekinteni. Ismételten kifejezték a tengelyhatal­mak, hogy egészen új európai elren­dezés következik a háború befejezése után. Ebben az elrendezési munká­ban épen úgy szerepe lesz Francia­­országnak, mint magának Németor­szágnak és Olaszországnak. A fegy­verszüneti szerződés sejteti a bölcs államférfiúi előrelátást, amely bizo­nyára eredményt fog elérni a nagy leszámolásnál. Angliának politikai be­folyása megszűnik a háború után a kontinensen, Európának nincsen szüksége arra, hogy az angol adjon irányt az államok magatartása és boldogulása tekintetében, nincs szük­sége arra, hogy a háborús uszítok érdekeinek védelmében európai nem­zetek vérezzenek és pusztuljanak el. Meg kell szüntetni Anglia befolyását Franciaországra, amelyet ebben a háborúban is csak Ígéretekkel tartott, de a döntéshez szükséges támogatás­ban nem részesítette. Franciaország történelmi múltja, függetlensége és szabadságszeretete is megköveteli, hogy végre kikerüljön abból a bűv­körből. amelybe beleesett s amelyért igen nagy áldozatot hozott. A fegyverszüneti szerződés fontos katonai mtézkdeséket tartalmaz, ami a lefegyverzéssel együtt jár; intézke­dik a flottáról, a fegyverek és gépek kiszolgáltatásáról, külön feltételeket tköt ki Anglia ellen, hogy a háborút akadály nélkül folytathassák a szi­getország ellen s a katonai feltételek melleit számos gazdasági természetű rendelkezést is becikkelyez, amelyek a megkötendő békeszerződésnél jut­nak majd érvényre. A fegyverszüneti szerződést Anglia nagy megütközés­sel fogadta és szerződésszegést is emleget Churchill miniszterelnök, a háború legnagyobb intézője, de a franciák kellő hidegvérre! és meg­gondolással ítélik meg a helyzetet s erélyesen utasítják vissza az angol rágalmakat. Biztosra vehető, bogy a franciák a szerződést pontosan fog­ják végrehajtani, mert tisztában van­nak azzal, hogy náluknál nagyobb A Szovjet ultimátumban követelte Besszarábia és Észak-Bukovina átadását A román koronatanács a békés megoldás mellett foglalt állást A Stefani Iroda jelenti Bukarestből: A csütörtök déli koronatanács félsgy órától három óráig tartott. Este nyolc, '■decikor újabb ülés volt s .ezen megfo­galmazták azt ü választ, amelyet Ro­mánia Molotov szerdán este átnyújtott jegyzékére ad. A szovjetorosz jegyzék határideje tudvalevőleg csütörtökön este járt le. Elterjedt hírek szerint a román kor­mány azon a nézeten van, hogy azon­nal fel kell venni a kapcsolatot a szov­jet kormánnyal és bizottságot kell ki­nevezni, hogy a szovjet bizottsággal együtt a béke fenntartásának szelle­miében megvizsgálja a szovjet által támasztott követeléseket. Eszerint fenn kell tartani a jószomszédi viszonyt Szovjeloroszors'zággal és tárgyalások­ba kell bocsátkozni. A kormány szóvivője egyébként ki­­' jelentelte, hogy a román nép a király körül egységbe tömörül S várja a kor­mány döntését, bármilyen légyen is' az. Végeredményben tehát Románia haj­landó az együttműködés szellemében megvizsgálni a Szovjet követeléseit, hogy így legalább pillanatnyilag el­kerülje a nagyobb veszélyt, amit a moszkvai követeléseken alapuló tár­gyalások viSszautasítása maga után vonhatna. Megerősítik végül, hogy a Szovjet követelések egés'z Besszarábiára és egész ÉSzak-Bukovinárn vonatkoznak. Meg kell cáfolni azt az állítást, hogy Molotov jegyzékében szó lett volna Constanzáról és a dunai kikötőkről. Rómából jelentik: A csütörtöki dél­utáni lapok utolsó kiadásaik vezető helyen közük a Stefani Iroda jelenté­sét a Romániának átadott szovjetorosz ultimátumról. A hír óriási feltünés't kelteit s a diplomácia és sajtókörök, érdeklődésének középpontjában áll. Hivatalos olasz helyről egyelőre a legnagyobb tartózkodást tanúsítják a helyzettel kapcsolatban. Politikai kö­rökben hangsúlyozzák, hogy OlaSz­­orszáy minden bizonnyal a legtelje­sebb realizmussal ítéli meg a hely­zetet és reálpoütikai szempontból je­lenleg azt kívánja, hogy a szovjet­orosz—román ellentét incidens nélkül oldódjék meg s a balkáni béke fenn­maradjon. Megváltozott a iioiivoiiüég eg yen* uhuja A honvédelmi miniszter rendeletileg változtatta meg a honvédség egyenruhá­­zatát. A jövőben a tábori zubbony le­hajtott gallérral készül, tehát módosul a köpeny gallérjának szabása is és a kö­penyen a rendfokozat jelzésére a váltak­ra gombolt vállapok szolgálnak. A tábori zubbony módosítása vonatko­zik a tisztikar számára is. Az új zubbony­hoz ugyanolyan tábori zöldszínű inget kell viselni, mint aminőt a legénység szá­mára rendszeresítettek. Irodában vagy szolgálaton kívül fehér inget vagy fehér puha gallért is lehet viselni, a gallér azonban félcentiméterrel kilátszik a zub­bony gallérja alól. A vállzsinórt a köpe­nyen egyöntetűen mindkét vállon kell viselni. A köpeny gallérját bársony he­lyett a köpeny színével egyező, de söté­­tebb színű posztóból szabják. A rendfo­kozatok felismerésére a köpenyre tett vállapok szolgálnak. A rendfokozatot a gallér számára már eddig is előírt paszo­mányok és aranyozott fémcsillagok jel­zik. A tiszteseknél vállapok helyett a kö­peny mindkét ujjának felhajtására, a hajtóka posztó-színével egyező rendfoko­zati sávokat varrnak. Szakaszvezető há­rom, tizedes kettő, őrvezető egy sávot varrat a köpenyujjra. Változik az úgyne­vezett körköpeny is. Gallérja bársony helyett sötétzöld tábori posztóból készül. Csontgomb helyett aranyozott kis gomb kerül a körköpenyre. A zubbonyt, köpenyt és körköpenyt az eddig rendszeresített kivitelben 1942. ok-A belügyimmé©*5 jóváhagy fia a város költségvetését A folyó évi póiadó 98 százalék, az általános kereseti adó 7 százalék F hó 26-án érkezeit le polgármes­terünkhöz a belügyminiszter rende­leté, amellyel jóváhagyta, illetve meg­állapította a város 1940. évi költség­vetését. A belügyminiszter a szükségleti ré­szen törölt 94.719 pengőt, a fedezeti részen pedig 49.411 pengőt, viszont emelte a költségvetés egyes tételeit. A szükségleti részen 50.020 pengővel, a fedezeti részen pedig: 56.700 pen­gővel. Ezeknek a változásoknak figyelem­­bevételével a város háztartási alap­jának 1940. évi költségvetését 1,396.932 pengő szükséglettel, 1,223.684 pengő fedezettel és így 173.248 pengő hi­ánnyal állapította meg. A pótadó százalékát 98 százalékban Minisztertanács a késő éjszakai órákig A kormány tagjai csütörtök este tar­tották a szokásos heti minisztertaná­csot, amelyen a kabinet valamennyi tagja r észtvett. A tanácskozáson gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökölt. A megbeszéléseket nyolc órakor fél­beszakították. A miniszterek a Sándor-Teleki és Csáky tanácskozásai a német és olasz követtel állapította meg, a kereseti adó száza­lékát pedig 7 százalékban. A költ­ségvetés ellen beadott fellebbezéseket a be 1 ügyminisztér elutasította. A belügyminiszter leiratban megál­lapítja, hogy a város háztartási hely­zete igen súlyos. A kölcsönök rend­kívül nagy terhet jelenetének a vá­ros háztartásában. A hitelügyi szol­gálatra előirányzott összeg az összes szükségleteknek több mint egyötödét teszi ki, és a belügyminiszter hangsú­lyozza, hogy a városnak a költség­­vetés és így a háztartás egyensúlyá­nak megóvása céljából a bevételi for­rásokat a legmesszebbmenő módon ki kell használnia és takarékos gaz­dálkodást kell folytatnia. A költség­­vetés ellen beadott felebbezéseket a belügyminiszter elutasította. palotában fogyasztották el vacsoráju­kat, majd folytatták a minisztertaná­csot. Folyó ügyeket tárgyaltak és fog­lalkoztak időszerű kérdésekkel is. A minisztertanács a késő éjszakai órák­ban ért véget. Mint a Magyar Távirati Iroda je­lenti, Csáky István gróf külügyminisz­ter csütörtökön 'Teleki Pál gróf minisz­terelnök jelenlétében hosszabb meg­ás jobban felszerelt hatalommal áll­nak szemközt és ez a hatalom a há­borúban is hősiesen küzdőit francia hadsereggel szemben emberségesen jár él. Ez jut kifejezésre a franeia sajtóban és közvéleményben is._ mely hz eseményeket és a kialakult hely­zetet reálisan ítéli meg. Baudoin francia külügyminiszter­nek a sajló képviselői előtt tett nyi­latkozata különösen figyelmet érde­mel, meri békülékenységről tanúsko­dik. Nyíltan megmondja, hogy a beszélést folytatott a budapesti német követtel, majd később a budapesti olasz követtel. tóber 31-ig szabad hordani, a most rend­szeresített vállapok és vállzsinórok azon­ban már folyó évi november i-től kezdve kötelezők. francia kormány és a francia nép épen úgy, mint a néniét kormány és a német nép, méltányos rendezéssel óhajtja végét vélni azoknak az el­lentéteknek, amelyek nnnyi baji és romlást okoztak Németországban is és Franciaországban is. Olaszország­gal szemben is azt a reményét fejez­te ki a külügyminiszter, hogy Fran­ciaország és Itália mihamarabb béke­­okmáqyban rendezheti az őket elvá­lasztó kérdéseket. Mindezek arra en­gednek következtetni, hogy meg van a lehetőség arra, hogy Franciaország lélekben is közeledni fog mindkét győzőjéhez, akik ezt szívesen fogad­ják. A hatás, melyet a fegyverszüneti szerződések előidézlek, az adott vi­szonyok között kielégítő és alapot nyújt arra, hogy a békeszerződések megkötésénél is a győz.ök lovagias­sága és nagylelkűsége kifejezésre jus­son. Egyben arra is reményt nyújt, hogy Európa új rendezése az igaz­ságnak megfelelő s bosszú békére al­kalmas legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom