Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-29 / 26. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. június 29. Meghalt a Kormányzó leánya Az egész Kormányzó ország osztozik Urunk gyászában Gyászol az ország. Horthy Miklós­nak, Magyarország kormányzójának leánya: Horthy Paulette, férj. ifj. gróf Károlyi Gyuláné szerdán este elhunyt. Kormányzó Urunknak a Főméltó-, ságú Asszonnyal 1901. július 22-én Aradon kötött házasságából négy gyer­meke született: Magdolna, Paulette, István és Miklós. Mipnjd a 'négyen Póló­ban születtek. Magdolna 1918 nyarán meghalt. A másik leány, Paulette 1930. február 14-én házasságot kötött ifj. gróf Károlyi Gyulával. A házasság boldog volt, de gyilkos betegség tá­madta meg a fiatal asszonyt és a tavasszal az orvosok már lemondtak az életéről. Csupán erős szervezeté­nek volt köszönhető, hogy szerda estig megbirkózott a betegséggel. Halálával gyászba borította a Horthy­­családot. A nemzet nemcsak az öröm­ben, hanem a gyászban is együttérez a kormányzóval és családjával. Ezért gyászol az ország is. Csütörtök este fél 8-ig az összes szórakozóhelyeket bezárták. Szünetelt a vendéglőkben is a muzsika. Az ország népe osztozik a Főméltóságú Család bánatában és gyászában. Horthy Paulette temetése pénteken délelőtt 11 órakor volt a budai királyi palota halijából. A temetési szertar­tást dr. Harza Lajos pápai kamarás végezte nagy segédlettel. A szertartá­son közreműködött az Operaház ének­kara. A beszentelés után a holttestet vasúton Kenderesre szállították, ahol újabb beszentelés után a családi sír­boltban helyezték végső nyugalomra. Az engesztelő szentmise áldozatot július elsején, délelőtt 9 órakor fogják bemutatni a kemderesi római katolikus plébániatemplomban. Teleki Pál gr. miniszterelnök ifj. gr. Károlyi Gyuláné elhunyta alkalmából a következő részvéttáviralot ihtézte Magyarország kormányzój ához: — A felettünk őrködő és sorsunkat irányító kifürkészhetetlen hatalom aka­rata előtt megrendülve áll meg a nem­zet, amelyet öröm és balsors egya­ránt összekovácsolt Főméltóságod ma­gas személyével. A veszteség, amely Főméltóságodat és a Főméltóságú Asz­­szonyL forrón szeretett leányuknak, ifj. Károlyi Gyuláné grófinénak oly fiatalon történt szomorú elhunytéval sújtotta, a nép millióinak szívében is fájdalmas visszhangot keltett és ezek­nek a millióknak nevében tolmácsom lom együttérzésünket és azt az óhaj­tásomat, lóságod hogy bár enyhítené Főmél- és a Főméltóságú Asszony gyászát a magyar nép őszinte és mély­séges részvéte. Rheuma, köszvény ellen, idegfáj­dalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál gyorsan és biztosan hat­nak a TOGAL-tabletták. Orvosok ez­rei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban P. 1.60. (445) Szalay VEGYTISZTÍTÓ ÉS RUHAFESTŐ 7i I Komárom, Nádor-u. 14. Fest, tisztít, plisséroz és gouvríroz. Gallérok tisztítása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek ! A komáromi nagy földrengés Szigeti György akadémikus egykorú feljegyzése Százhetvenhét évvel ezelőtt, 1763- ban rettenetes elemi csapás látogatta meg Komáromot. Június 28-án és 29-én hatalmas földrengés pusztította el a várost, melynek templomai, középüle­tei és magánházai összeomlottak, a Duna és Vág kilépett medréből, a vá­ros terein megnyílt a föld és láng, keserű illatú füst csapott föl. mely az egész környéket elárasztotta penet­­ráns szagával. Sok emberáldozata volt a földrengésnek, amint azt az akkori feljegyzések megörökítették. A nagy megpróbáltatásról a Nedeczky család levéltárában találtak hiteles fel­jegyzést, melyet a Komáromi Lapok már ismertetett. Ebben a feljegyzés­ben leírták a földrengés pusztítását és a város lakosainak szenvedését s ebből* merítettek a város történetírói is, sőt felhasználhatta azt Jókai is »Az elát­kozott család« c. regényének megírá­sánál. A földrengésről a komáromi (bal­parti) református egyház irattárában vagy ketté hasította. Nevezetes volt eb­ben a városban a jezsuiták részéről való Szent András tehiplonia, két magas tor­nyaival. annyira, bogy én ahhoz hasonlót még Magyarországon sehol nem láthat­tam, de az a jezsuiták residenlziájokkal más három templomokkal, tornyokkal, harangokkal a porban hever, az utzák. melyeken köböl csinált házak valának, úgy bétöltetnek a leomlott házfalakkal, hogv kocsival vagy lóval sem lehetett járni, sőt gyalog ember is nagy bajjal mehetett. Mindazonáltal, hogy megláthatnám mi­csoda károk estenek, a várost bejártam és akkor tapasztaltam, hogy az agyon ültetett emberek itt is, amott is hol egy, hol kettő, hol három úgy voltának, mint a mezőben a még öszve nem hordatott kévék. A leomlott házaknak, templomok­nak lediilt kövei alatt jajgatás, ordítás hallaloti, az odaniaradt embereknek szá­jukból. A lerázallalolt épületeknek az ég felé menő pora miatt a nap mintegy más­fél fertályig nem láttatott, a föld ezer inog ezer helyeken kívül és belül a vá­rosban. hol egy tenyérnyi, hol egy arasz­nyira meghasadt és a vizek, fövennyel együtt omlottanak ki. A földnek meg­nyílásából láng. egyszersmind keserű és büdös füst jöttének ki, sőt a Dunának 320 Á Népművelődési Bizottság keretében 5 hetes szabó- és varréfcmfolyam nyílik meg a Munkásotthonban. Királypüspök-u. 32. sz. alatt Kér 1 u mine Jelentkezés ugyanott július hó 2-á i délután 3 órakor. A szakoktatást ózv. Berkes Fetencné vezeti. Tandíj 15 Pengő, melynek negyedrésze az árvízkárosultak javára lesz fordítva. több résztvevő megjelenését találtunk nemrégiben egy idevonatko­zó feljegyzést bizonyos Szigeti György »akademisans« tollából, aki a szörnyű csapás első napján maga is Komáromban tartózkodott és ép­pen a földrengés következtében me­nekült Komáromból. Minthogy ez a leírás is fontos adatokat tartalmaz, jónak tartjuk leközölni a feljegyzést, melyet az akkori szemtanú a követ­kezőkben vetett papírra: »Már valahára elérkeztem Posonba a d. 29. junii, de bizony kénytelen kelletten. Ügy határoztam vala magamban, hogy mig passuális levelünk kiadódnék, vala­mely városban megnyomulnék, hogy any­­nyivalinkábh — minthogy kevés a pén­zem, — megmenteném magamat a na­gyobb költéstől. Melyre nézve menteni Ko­máromba és ottan el is töltöttem három napokat békével, de tovább hogy ottan lennék, lehetetlen dolog vala, meri az Űr­istennek rettenetes és hazánkban talán példa nélkül való ítéletének ostora, a föld­indulás ránk jőve és onnan kikergetc. Elsőbben kezdődött die 28. júnii reggel öt óra elölt három fertállyal, de az kevés vagy semmi kárt nem okozott, mivel csak gyengédeden rázta meg az épületeket, ha­nem másodszor öt és hat óra között oly nagy erővel jött, hogy az egész várost tnegháborítolla. A legjelesebb, a legma­gasabb épületeket vagy egészen lerontotta, Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi Szabó László és Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszt áruk nagy választékban (069 közepe felé mint egy egy hordó, a láng füsttel elegyest a vízből láttatott kiütődni és hirtelenséggel elenyészni. A városban levő kutakból a vizek a föld alá szállot­tának és helyekbe annyira feldagadt a feketés homok, mint annakelőtte valának a vizek bennek. Némely utzán lállam, Presbiteri ülés A komáromi (balpart) ref. egyház presbitériuma Galambos Zoltán lelkész és F ül ö p Zsigmond kor­mányfőtanácsos, főgondnok együttes elnöklete mellett látogatott ülést tar­tott, melyen a lelkészelnök bemutatta Onni Talas volt budapesti, most római finn követnek az egyházhoz in­tézett saját kézírású levelét, melyben megindultan búcsúzik a komáromi ref. egyháztól és hálásan megköszö­ni az irántuk és a finn nemzet iránt megnyilatkozol! testvéri szeretetet és figyelmet. A presbitérium a levelet tudomásul vette és megelégedéssel fo­gadta az elnökség ama jelentését, hogy az augusztusban Komáromban tartandó ÖKLE és presbiteri konfe­renciára érkező vendégek elszálláso­lása biztosítva van. Majd Pály Dezső pénztáros előterjesztette az egyház 1939. évi számadásait, melyeket a pénzügyi bizoltság javaslatára az egyháztanács tudomás*! vett, jóvá­hagyóit és a felment ényt megadta. Az 1940. évre szóló költségvetést F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok ismer­tetése után egyhangúan elfogadták és megállapították s kimondották, hogy a számadásokat és a költségvetést vég­leges jóváhagyás végett fölterjesztik az egyházmegye számvevőszékéhez. Pály Dezsőnek,1 V őr ős Béla fő­­számvevőnek és Kollár Lajos szám­vevőnek lelkiismeretes és kötelesség­­tudó munkájáért köszönetét szavazott a presbitérium. Az egyház tulajdo­nát képező postaépületet renoválja az egyház és a kőműves munkára be­adott ajánlatok közül Langs eh ádl József ajánlatát, mint legmegfelelőb­bet fogadta el a presbitérium. A fes­tési munkákra több szakiparost fog felszólítani az egyház elnöksége. A főgondnok előterjesztette az új egy­házi adókulcsra vonatkozó javaslatát, mely az egyházi törvények VII. t.-c. rendelkezése szerint készült. A pres­bitérium többek felszólalása után el­fogadta a javaslatot és az adókulcsot jóváhagyás végett felterjeszti az egy­ház az egyházmegyéhez. A közgyűlést június 30-ára d. e. 11 órára tűzték ki a Kollégium nagytermében, s ha ez határozatképtelen lenne, akkor a köz­gyűlést július 7-én, vasárnap d. e. 11 órakor tartják meg. 'I Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12'- P-től Ki­tűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. — hogy a föld kél újjnak szélességére le­süllyedt a nagy romlás után; mig itt is, auláit is inegíordidhallam az Hízókon, alattam tizennégyszer vettem észre, hogy derekasan megindult a föld. Horum pars fnagna fűi quaeque ipse miserima vidi. Mindezek reggeltől fogva a helyesli két óráig eslenek. azután mint tőn dolga a városnak, nem tudom, mert belőle ki­futottam, hogy a többiekkel együtt el ne vesznék. Mig mentem Poson felé, tapasz­taltam a komáromi határban, hogy a te­henek, ökrök, lovak úgy feküdtenek, mint­ha lesózták volna; sok közülük megholt, (némelyek pedig élnek és halnak, sőt ahol azelőtt bátran lehet vala járni, a kiömlött vizek miatt kerengős néiküt nem lehete járnunk. Másak mondják, hogy másutt is volt földindulás, de károkat nem tett, magam tudom, hogy Csallóközben mindenütt volt. Hogy effélékkel többet ne alkalmatlan­kodjam, még azt az egyet említem, hogy egv jezsuita Komáromban a földindulás­nak egy kevéssé való megszűnésekor ki­áltozta: — Jaj nektek komáromiak, mind­nyájan elsüjjedlek, hanem kiki a maga módja szerént az Istennek imádkozzék! Meghallván ezt egy reformáltis ember, blind járt elkezdte: Ne szállj perbe én­­veleni... és azután mások hozzá adlak magokat és úgy énekeltenek. imádkoztá­nak. De hogy valami isteni tiszteletre való helyek légyen, tehát egy sátort vagy egy szint deszkából, ponyvából, más egye­bekből hirtelen esinállanak a város kö­­zjepén egy puszta temetőben; oly bősége lehet annak a sátornak, hogy mintegy 4000 ember belefér; ebben dicsérik az Islenl nagy buzgósággal megszűnés nél­kül és kérik Ő Felségét, hogy szüntesse meg a veszedelmet.« Ezt a levelet Szigeti György akadé­miai hallgató Pozsonyban, 1763. jú­lius 2-án írta s eredetije a református egyház irattárában feltalálható. F. Zs. MAGA IS ELVEGEZHETI KÖNYVELÉ­SÉI az én módszeremmel. Díjtalan fel­világosítás. Spieíberger Béla, Halá-z u. 4. Taníióképesílö vizsgálatok A komáromi ref. koed. tanítóképző in­tézetben a szóbeli tanítóképesítő vizsgá­latok június 21-től 29-ig tartattak meg, Ttócsá ny i Dezső dr. pápai főiskolai tanár elnöklete mellett és Kovács Dezső ny. tanítóképző int. igazgató, kormány­­képviselő jelenlétében. A vizsgálatra 43 növendék jelentkezett: 16 leány és 27 fiú, akik az írásbeli vizsgálatokat mindannyian sikeresen tették le. A vizsgálatok négyes csoportokban délelőtt és délután folytak, először mindig a gyakorlati tanításokból, azután az elméleti í an tárgyakból. A jelöl­tek tudásuk legjavát nyújtották és a vizs­gáztató bizottság teljes megelégedését ér­demelték ki. Dicséret illeti érte a komo­lyan gondolkozó ifjúságot, mert még ki­sebbségi sorsunkban választották hivatá­suknak a magyar gyermekek megmentését célzó áldozatos munkakört, de méltó di­cséret illeti és munkásságának értékes jutalmát láthatja az elért szép eredmény­ben az intézet vezetősége és tanári kara, kiknek önfeláldozó fáradozása gyönyörű betetőzést nyert az első fiatal tanítönem­­zedék sikeres kibocsájtásával. A vizsgála­­lol mind a 43 jelölt sikeresen letette, 11-en jeles, 23-an jó, 9-en pedig meg­felelő képesítési nyertek. Jelesrendű ok­levélhez jutottak: Böhm Erzsébet, Ligárt István, Meskó Ilona, Mester Irma, Nemes Gizella, Németh Margit, Persely István, Szondi I.ászló, Szénásy Katalin, Szoyka Mária és Varga Pál. A jelöllek közül 19-en még külön szlováktannyelvű isko­lákra jogosító képesítést is szereztek, 25-en pedig kántori oklevelet is nyertek s ezek között 4 leány is van. örömmel és hála­telt szívvel vesznek búcsút az ifjú taní­­lók intézetüktől, igazgatójuktól, tanáraik­tól, a komáromi kedves ref. gyülekezettől, s az egész várostól és elindulnak nagy lelkesedéssel arra a nemzetmentő, szent munkára, amelyhez minden igaz lélek Isten áldását kéri számukra. Ha nem az álmok országa lenne, Magyarország álomország lehelne

Next

/
Oldalképek
Tartalom