Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-04 / 18. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, május 4. TUDJA-E — hogy á legendás finn Maríner­­heim-vonal végeredményben soha sem volt meg olyan formában, ahogy mi gondoltuk s ol vast dk? Mi azt tudtuk, hogy betonból s acélból bevehetetlen várat építettek a finnek, sót, várrend­szereket emeltek, avagy süllyesztettek a gránitba. Páncéltornyokról, kazama­tákról, géppuskalesekről olvastunk. A térképét is láttuk mindennek. A finn vezérkari főnök most bejelentette, hogy soha nem is volt ilyen legendás erődítményövük. Ez a mesék birodal­mában élt. Eredete e legendánál: az, hogy néhány évvel ezelőtt valaki az újságok által köztudatba dobta, hogy a Maginot-vonal mintájára a finnek is építenek egy Mannerheim-vonalat. A finn vezérkar csodálkozott, mosoly­gott s cáfolni akart. A propaganda­­szolgálat azonban megakadályozta a cáfolatot. Rájöttek arra, hogy e hírben nagy fantázia van s nem árt, ha vala­ki elhiszi, hogy óriási erődítménylán­colat veszi körül Finnországot. Min­denki elhitte, Oroszország is. A finnek a saját erejükre támaszkodtak sa ter­mészetre. Ez erősebb volt minden Mannerheim-vonalnál. A lélek erősebb U vasnál. ■1: — hogy a ngitrai lapok boldogan sóhajtották fel a napokban: az utolsó cseh is elhagyta Nyitra városát, vagy ahogy nekik mindmáig írni szabad, Nitrát. A nyitrai törvényszékről is ledobálták a cseh oroszlánokat s ezzel egyidejűleg a cseh családok maradéka is elvonult. Nehezen búcsúztak, saj­nálták a szép fészket. »Van isteni ha­talom s mn felsőbb megtorlás«, írja fohász-szerűen a nyitrai magyar lap. Hát van. Mi is bízunk a mi igazsá­gunkban. í«:* ii * \,i 1 t — hogy a falu jegyzője s tanítója mennyi munkát kell, hogy elvégezzen? Ismerjük közelről a jó és hűséges ta­nítók elfoglaltságát,: a tanításokon kí­vül Levente-egyesület, szövetkezet, tűzoltóparancsnokság, gyümölcsfa-pro­paganda, gazdasági előadások, kultúr­­egyesiílet, színdarab rendezés, s még ki tudja elsorolni, mennyi a tisztük. A falu jegyzője pedig? Dr. Koncz János most megjelent munkájában 700-nál, azaz hétszáznál több címszóban sorol­ja fel a községi közigazgatás munka­körét. Ezek a falusi dolgozók, a föld­­fnűves és az iparos mellett a mi név­telen hőseink. * — hogy a felvidéki földosztás ügye szépen halad előre. Az elmúlt héten Búcs községben ismét 160 holdat osz­tottak ki, rászoruló, szegény magya­roknak. A birtok az övék, 47 év alatt kell kifizetni. Eddig egy cseh mérnök maradékbirtoka volt. A bácsink, ter­mészetesen, rendkívül örültek az új birtoknak s az eddig ugaron hagyott földeket az átvétel napján már szán­tani kezdték. A búcsiak földjét Ggaló­­kay Dezső főmérnök parcellázta szak­szerűen. Búcs mellett, Kisújfalun is kaptak sokan földet, 2—20 holdas par­cellákban. Ezt kellett volna csinálni már évtizedekkel ezelőtt. * — hogy Komárom vármegye vízkár­jai, — szántóföldek, összedült házak, utak kárai, — körülbelül háromne­gyedmillióra tehetők. S így Komárom megye, noha árvizek megyéje«, arány­­lagosan sokkal kisebb kárt szenvedett, mint az alföldi megyék. •* — hogy Komáromban egyre kevésb­­bé vesznek jó, új, értékes könyveké1., ellenben egyre nagyobb az érdeklődés az értéktelen, filléres rémregények s semmi szellemi táplálékot nem nyújtó ponyvaregények iránt. Ez az általános kuli árszínvonal csökkenésével jár, már pedig nekünk most alaposan felké­szült, művelt, olvasott s tájékozott ma­gyarságra van szükségünk. adó múveszest színhelye volt a Jókai nccai református templom április hó 28-án, múlt vasárnap. A komáromi négy protestáns egyház felkérésére a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság illusztris elnöke és kiváló tagjai ven­dégszerepeitek Komáromban s egy minden tekintetben magas színvona­lon mozgó előadó- és művé^zestet rendeztek. Az est az élmények egész sorozatát nyújtotta a közönségnek, mely feledhetetlen emlékekkel gazda­godott ez alkalommal. A templomot szép számú közönség kereste föl-, melynek sorában ott voltak a helyi polgári hatóságok fejei is és a város társadalma valláskülönbség nélkül Az est kezdete előtt fél órával kezdődött s jó egy óráig tarló vihar többeket megakadályozott a megjelenésben, de így is sokan vettek részt a szép iro­dalmi és művészesten. Az estet Árokháty Béla zene­­akadémiai tanár, a kiváló orgonamű­vész vezette be két klasszikus mű­nek, Walther: Erős várunk nekünk az Isten... és Bach: Toccata és Fuga c. művének előadásával. A művészi tökéllyel előadott művek mély hatást keltettek a hallgatóságban. F ü 1 ö p Zsigmond, a ref. egyház főgondnoka köszöntötte ezután a Prot. Irodalmi Társaság megjelent illusztris elnökét: Kapi Béla püspököt és kiváló tagjait, akiknek meleg szavakkal tol­mácsolta a komáromi négy protestáns egyház hálás köszönetét a vendégsze­replésért. Beszédében rámutatott arra a magyar nemzeti szellemre, mely az érdemes Társaság értékes munkássá­gát áthatja s amely a hazának meg­erősítését szolgálja. Az üdvözlést Kapi Béla t. taná­csos, püspök köszönte meg szíves sza­vakkal, majd szárnyaló beszédben is­mertette a Protestáns Irodalmi Tár­saság hivatását és célját, mely a ma­gyar nemzet javát szolgálja a tudo­mány és irodalom eszközeivel. Nagy örömét fejezte ki afelett, hogy a Tár­saság a felszabadult terület magyar, városát: Komáromot is meglátogat­hatta, ezt a derék magyar várost, mely a megszállás alatt példát adott a hű­ségből. Meleg szavakkal mond köszö­netét a felszabadult terület magyar­ságának, amely a megpróbáltatások között is kitartott magyarsága melleit. Igaz magyar testvéri szeretettel jöt­tek a magyar testvérekhez s meg van győződve arról, hogy azt hasonló ér­zésekkel viszonozzák a komáromi test­vérek. A püspök lebilincselő beszéde me­leg visszhangra talált a közönségnél, mely szavait szívébe zárta. Szántó Bobért budapesti ev. lelkész fordu­latos, figyelmet lekötő előadásban fog­lalkozott a »szenzáció-éhséggel . Szin­te történelmi sorozatban vonultatta föl fezt a régi, gyarló emberi betegsé­get, mely az egyes korok társadalmá­ban állandóan felszínen volt és ame­lyet lehetetlen kiirtani az emberiség­ből. Az ötletes, szellemes előadás tel­jes tetszéssel találkozott. Zöldy Sándor hegedűművész két ízben szerepelt és pedig igen nagy hatással. A nagy tehetségű művész Händel—Hubay: Larghetto-jál és Pa­ganini: XIII. Capriccio c. művét adta elő művészi megértéssel, megragadó hatással. Majd Szentgály Gy.: Elégia és Paganini: XXIV. Capriccio c. klasz­­szikus művét tolmácsolta hibátlan elő­adásban, a szivek és lelkek gyönyö­rűségére. A fiatal művész játékát teljes elismeréssel fogadták. Gyökössy Endre több sikerült költeményét adta elő nagy sikerrel. Különösen az »Ég az erdő« c. költe­ményének volt maradandó hatása. Közben a Komáromi Ref. Tanítókép­ző vegyeskara énekelte el Szügyi: »0 nagy Isten« kezdetű szerzeményét T e 1 e k y Miklós tanár vezetésével hatásos kidolgozással, nagy sikerrel. Móricz Zsigmond, a magyar re­gényírásnak e kiváló, eredetiségében utolérhetetlen képviselője, a magyar nép neveléséről tartott igen tartal­mas előadást. A magyar parasztifjú­ság neveléséről beszélt az írót s a nép fölemelésére szükségesnek tartaná egy olyan iskolatípus felállítását, amely ezt a célt szolgálná. Erre szolgálna a népfőiskola fölállítása, ahol a paraszt­ság megtalálná azt a nevelést, am eh« az ő életéhez, társadalmi helyzeté­hez szükségesnek mutatkozik. A ki­váló előadó fajának meleg szereteté­­vel, nemzete jövőjének kialakulása iránt érzett atyai gondoskodással tö­rekszik ezt a kérdést a megoldáshoz juttatni. Az előadást a közönség nagy figyelemmel hallgatta végig s mély hatást gyakorolt az mindenkire. Árokháty Béla orgonaművész saját szerzeményeiből mutatott be két művet. Pásztor ének és Zsoltár című műveit játszotta a kitűnő szerző átérzésével és az elismert művész tu­dásával. A játék lélekemelő hatása kedves emlék maradt a szívekben. Végül J á n o s s y Károly min. taná­csos, evang. főfelügyelő mondott kob­szön elet a ProL. Irodalmi Társaság illusztris képviselőinek a feledhetet­len est lélekemelő s művészi szépsé­geiért. Az est rendezése körül, mint a finn-estnél is, Gala m bős Zoltán ref. lelkész szerzett elismerésreméltő érdemet. Figyelem! Március l-lől Fátyol Misi é.s cigányzenekara minden este a TURUL étteremben muzsikál Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi 1 * • * ■ r g a z a 1 i 0 i, j ( i S Z [ 0 és i 1 I I rs i i DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanell, függöny, szőnyeg, vászon és damaszt áruk nagy választékban 1069 Magas színvonalú felolvasó-művészestet rendezett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Komáromban Kapy Béla titkos tanácsos, győri cv. püspök, Móricz Zsigmond kiváló regényíró, Árokháty Béla orgonaművész, Gyökössy Endre, Szántó Róbert és Zöldy Sándor előadása Fényes sikerű, magas nívójú elő-Az árvízkárosultak segélyezési ügye Komárom vármegyében Kedden délelőtt Nagy Nándor, Ko­márom vármegye s a város főispánja, Reviczky István alispán és C s i zy István építészmérnök, mint szakértő, megjelent a belügyminisztérium hali Bonczos Miklós államtitkárnál, az árvíz-ügyek kormánybiztósánál. A küldöttség ismertette a Komárom vár­megyét ért vízkárokat és segélyt kért a károk rendbehozatalára. Az állam­titkár figyelemmel hallgatta meg az előterjesztést és bizonyos összeget ki­látásba helyezett a károsultak felse­gélyezésére. Közölte azonban, hogy a társadalmi gyűjtés csak a házakban esett károk megjavítására nyújt fedezetet s így a gyűjtött összegből az összedőlt liázakat tudják felépíteni, azt is úgy, hogy az összeg egy részét az állam adja. Komárom vármegye károsultjai is fognak kárpótlást kapni, oly módon, hogy az előirányzott összeg felét a me­gyének kell beszolgáltatni, társadalmi s más gyűjtés útján, az összeg másik felét utalványozza a kor­mánybiztosság. Keresünk könyvelésben jártas férfi vagy női tisztviselőt. Feltétel: keresztény, hosszabb gyakorlattal biró le­gyen. Pályázatok fizetési igény meg­jelölésével e lap kiadóhivata­lához küldendők. (219) Muskátlis ablakok Borka—Mihola-darab a nagykeszi mű­kedvelők előadásában. Áldozócsütörtökön délután a falu mű­kedvelői jártak a városban: a nagykeszi színjátszók szerepeltek a Legényegylet színpadán. A nagykesziek Borka Gézá­nak s M i h o 1 a Gyulának hangulatos, szép és tanulságos zenés színdarabját ad­ták elő: a Muskátlis ab lakó k-até A nagykesziek színjátszása a falusiak ré­széről szép s komoly áldozat volt, a komáromi kórház felszerelése javára szán­ták liszla bevételüket. Az előadáson nágy s lelkes közönség vett részt: szeretettel s. megértéssel nézték a jól játszó s minden elfogódottság nélkül szereplő nagykeszie­­kel. A színdarabot Joó Endre nagykeszi tanító rendezte igen ügyesen s a darab­hoz a nemesócsai cigánybanda húzott kísérőzenét. A közönség nem fukarkodott a megérdemelt tapsokkal. Ilorka Géza ügyes felépítésű, szépen megírt darabjá­nak tanulsága volt: vissza a földhöz, mert csak a magyar föld, a falu szeretetc ment­heti meg ezt az országot. A tanulság kö­ré mozgalmas cselekményt írt s a nagy­kesziek odaadással, szeretettel játszották meg a darab alakjait, énekeltél, Mihola Gyula hangulatos dalait. Pap Ilus, Fe­renci. Julis, Lukács Ilonka, Fábián Kál­mán, Szendi József, Hrcma István, Töltési Zsigmond, Szabó Eszti, Odor József, Vida Kálmán, Vida Tini. Jobbágy Sándor, Kur Eszti, Lukács Zsigmond, Ferenci Zsig­mond, Döme Imre, Odor László játszott a darabban s szerzett a nagykeszi műked­velőknek becsületet. A könyvelés bizalom dolga. KönyvcHesscn szakemberrel. Spiel­­berger Béla Komárom, Halász­­ucca 4. (111) FIGYELEM! FIGYELEM/ Cserkészeknek és turistáknak omor jóinál kedvezmény! Csemege különlegességek, kitűnő tájborok és cukorkák - Naponta friss tea vaj, Krasznahorka vár­aljai juhturó. Fűszeráruk külön helyiségben, hol naponta frissen pörköli kávé­különlegességek. Szolid árak! Klupka-té? 9. Telefon: Z15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom