Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-04 / 18. szám

1940. május 4. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. GYALÖKAY-vaskereskedés KOMAROM 4.0obbpart) Klapka Gy. ut 13. Telefon 46. Vasáruk, műszaki cikkek, fegyver-, lőszer- és lőporraktár. Steyr-Waffenrad kerékpárok egyedárusítása. £ Nyirfdkereszt IRODALOM — Az adó és államvédelmi illeték visszajár a nyugdíjasoknak. A Magán­­tisztviselők és Alkalmazottak Érdek­­védelmi Szövetsége felhívja az érde­keltek figyelmét arra, hogy az 1929— 26. sz. csehszlovákiai nyugdíjtörvény szerint nevelési pótlék jár azon gyer­mekeknek a régi gyakorlat szerint, akik 18 életévük betöltése után főisko­lát látogatnak. A nyugdíjasoktól a fel­iszabadulás után is levonják az adót és a volt Csehszlovákia részére le­vonásba hozott u. n. államvédelmi illetéket. Minthogy ennek a felszaba­dulás után semmi alapja sincs, min­den nyugdíjasnak joga van ezeket a levonásokat visszakérni. A visszaké­rés 1938 november 2-ától visszamenő­leg történik, az erre vonatkozó ké­relmek az OTI kerületi pénztárához adandók be. ZSjzMáffifia Meghívó. A Komáromi Kaszinó 1940. évi május hó 20-án, hétfőn dél­­lulán 6 órakor rendes helyiségében tartja (Emlékezés Galíciára.) Nyirfakereszt. Alalta magyar élet. 4 Tegnap bakagyerek, ma bús enyészet. Szántóvető volt a Dunaparton. Kérges tenyerű, csendes, józan. Többé nein szánt, nem vet, nem is arat. A sírján nyirfakereszt és hó van. Tegnap künn állt a láboriörsön S belekémlelt az orosz éjszakába. Aztán jajszó nélkül dűlt le a hóra, Alikor a golyó szirén találta. Hajnalban lemelték: nniszka ne lássa. Pajtásai áslák a gödröt. A szemük lassan meglelt könnyel Amint áslák a sírgöröngyöt. Tegnap ő, holnap én kerülök sorra: Ez a bakasors, a bakavégzet. Gránálzúgás, repülő emberfoszlány, Nyirfakerszt, gyászos enyészel. Jöttünk a Duna-Tiszapartről, Toliforgatók és munkásnépek. Egyszerű nyirfakcresztek lettünk, Meggyötört, elnyűtt magyar testvérek. Hága. Keszeg Sándor. Vármegyénk selyemtenyésztőinek keresete A selyemtenyésztési felügyelőség most megjelent statisztikai adatai szerint a múlt évben országos viszonylatban 6.531-et tett ki azoknak a selyem termelők­nek a száma, akik 50 pengőn felüli kere­setet kaptak. 812 termelő 100 pengőnél nagyobb keresethez jutott, de voltak 200, 300, sőt 400 pengőn felüli keresetek is. Vármegyénkben tavaly 220 selyemtermelő volt és ketten jutottak 100 pengőn felüli összeghez. 50—100 pengőig terjedő kere­setre 34-en tettek szert, 50 pengőn aluli keresete 184 termelőnek volt. Itt közöl­jük azoknak a nevét és keresetét, akik vár­megyénkből a legtöbb gubót szolgáltatták be: Cserepes Béla Perbete, 132 P 39 fil­lér és Szegi Kálmán Nagymegyer, 114 P 03 fillér. Vármegyénkben még gyenge lá­bon áll a selyemtermelés, holott egyes vármegyékben a beszolgáltatott gubóért évenkint 100.000 pengőn felüli összeg áramlik a nép közé, mégpedig közvetlen aratás előtt. Ez tudvalevőleg az az idő­szak, amikor a kisember vállára a létfenn­tartás legsúlyosabb gondja nehezedik. Vármegyénkben ennek a keresetszerzésnek sok helyen az eperfahiány állja útját Ezen az eperfák állandó szaporításával feltétlenül segíteni kell. E mellett azonban kívánatos volna az is, ha mindenütt, ahol a már meglevő eperfaállomány erre mó­dot nyújt, a nemsokára kezdődő selyem­tenyésztési idényben minél többen vállal­koznának selyemtermelésre. Miként a fen­tebbiekből látszik, ez igen jól fizető fog­lalkozás. Tudvalevő, hogy a selyemterme1 lés pár hét alatt lebonyolódik. Aki tehát e rövid időt ki nem használja, az egy egész évre elszalasztja ezt az önnönma­­gat kinálö jövedelmi forrást, úgyhogy a mulasztás bizony éves veszteséget jelent. Ezért ajánlatos, "ha ezt a nyáreleji kere­setet ki-ki már most biztosítja magának és sürgősen jelentkezzék a lakóhelyén megbízott selyemtenyésztési felvigyázónál, hogy a gubótermelésben biztosan részt­­vehessen. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGE!' kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 11 (H Felszabadultak (Kovács Endre novelláskötete') A cím is sokat mond már: valóban, azokról van szó ebben a kivül-belül szép novelláskötetben, az érsekújvári írótárs, Kovács Endre könyvében, akik a csehszlovák impérium alól sza­badultak föl. Nemannyira az anyagi, vagy politikai nyomás alól szabadul­tak fel a kötet alakjai, mint inkább egy bizonyos lelki erőszak mull el felettük. Könnyen azt lehetne hinni, ezekután, hogy valami frázis-haza­fiasság lüktet a könyvben, hiszen az utóbbi két évben igen sok hamis írás jelent meg, könnyekre célzó, szinfal­­hasogató »felszabadulási históriák«, amelyeknek a mi közvetlen átélésünk­höz, belső történéseinkhez semmi kö­zük. Nem. Ez a könyv a belső át­élés könyve, a »Felszabadullak« éle­te a magunk utolsó tíz évének élete, alakjai ismerősek, a kérdések, ame­lyeket felvet, mindnyájunk kérdései voltak, különösen az ifjúságéi. Fel­veti a kérdéseket, nem mindig oldja meg: nyitva hagyja a kaput, hogy a ház életét tovább lássuk s gondolkoz­zunk rajta. Talán azért, hogy a vég­eredményét e nemzedéki elszániolá­­lásoknak minden olvasó maga össze­gezze. Kovács Endre a fiatal felvidéki írók nemzedékéhez tartozik, a pozsonyi gárdához. Nagyon magvas tanulmá­nyokat írt, a visszacsatolás előtt tűnt fel tanulmányaival, hozzászólásaival, nemzeti irányú cikkeivel. Most Érsek­újvárod tanár s publicisztikai mun­kásságot folytat. A »Felszabadultak« című novelláskötete első szépirodal­mi gyűjteménye. Erőteljes tehetség írásai a novellák, magvasak az írások, jó megfigyelő s gondolkozó ember tollából kerültek ki. Államelmélet, lár­­sadalomszemlélet, fiatalok kérdése, család, szerelem: — ezek a kérdések foglalkoztatják; több, mint lárpurlár szépíró. Könyvében megjelenik előt­tünk Pozsony, a szlovenszkói város, a felvidéki fürdőhely, ismerősek az alakok, mint a filmen, végigsuhan előttünk a pozsonyi magyarok párt­­küzdelme, a két ellentétes tábor, a magyar irányzat s a prágai irányzat örök ellentéte. Lapalapítások ismert (alakjai s öncélú versek rajongói, — mélyről fogja meg a kérdéseket Ko­vács Endre, a lényeget kutatja és si­kerrel. Egyike volt a küzdő pozsonyi fiataloknak^ ismeri a várost, patrícius alakjait, szegényeit, diákjait s azt a kavargást, amely Pozsonyban, a há­rom nemzet városában, a negyedik nemzetnek, a betolakodott csebnek felügyelete melleit zajlott, a Savoy­­tól a prímási palotáig. Hús-vér alakjai vannak a novellas-, kötetnek, kissé filozofikusaié, elgon­­dolkodók, mint az írójuk. Stílusa szép, komoly, ill-oll találhatók benne csak közhelyek, s bizonnyal, később né­hány sorát ízesebben írná meg. De a könyv jó, komoly érték, érdemes elolvasni. A mi könyvünk. Az újvári Vadász-nyomda adta ki igen Ízlésesen, városi köblösben. (sz. v.) — Varga József kereskedelemügyi mi­niszter nyitja meg a XII. Szegedi Ipari Vásárt. A délvidéki és szegedi kézmű­iparosság vására iránt hatalmas érdeklő­dés nyilvánul meg. A vásár, mely évről­­évre nagyobb lendülettel fejlődik, az idén számos újítást valósít meg. Mindenekelőtt az idei vásár alkalmából kedveskedni kí­ván a vezetőség a vásár látogatóinak és ezért vásárfia ajándékban részesíti őket, mely úgy történik, hogy a vásár belépő­jegye egyben sorsjegyül is szolgál és a húzást az utolsó napon ejtik. meg. Sok­ezer pengő értékű értéktárgy kerül ez­úttal kisorsolásra. A vidéki látogatók épp úgy részesülnek a sorsolásban, mint a szegediek és a vidéki nyertesek részére a vásár után postán küldik meg a nyert tárgyat. A Szegedi Ipari Vásár jelentősé­gének ténye azzal a körülménnyel is bi­zonyítható, hogy a vásár megnyitását Varga József kereskedelemügyi miniszter tartotta fenn magának s a megnyitási ün­nepségről a rádió helyszíni közvetítést ad. A vásár alkalmából a MÁV összes vona­lain, a MFTR hajóin 50 százalékos, a Mávaut autóbuszain 15—25 százalékos uta­zási kedvezményben részesülnek a vá­sárra utazók, továbbá az ország minden részéből filléres vonatok érkeznek a vá­sár időtartama alatt Szegedre. Mindenirá­­nyú felvilágosítást készséggel megad a vá­sár irodája, Szeged, Horváth Mihály-ucca 3. Telefon: 14—15. — Népművelés a vármegyében. Komá­rom Törvényhatósági Népművelési Bi­zottsága a komáromi. MANSZ keretében megindította a kézimunka és varrótan­­folyamát. A tanfolyam 15 hallgatója nyer ezen a tanfolyamon szakszerű kiképzést a családi otthonban előforduló háziasz­­szonyi varróteendőkről s így majd saját otthonaikban el tudják végezni a minden­napos varrási munkákat. Ennek anyagi és szociális haszna nem éppen lekicsiny­­lendő. A tanfolyam növendékei pedig a négy hét alatt gyakorolják az összetartás és egymás megbecsülése iránti érzést, mely igen fontos, hogy meg legyen minden ma­gyarban. — Az átmenti áruk lelt a hányatott élet fináléja. Május 1-én reggel 6 órakor a Komárom—Őrsujfalu közti országúton az árokban egy rosszul öltözött, idősebb férfi bullájára akadtak. A hullán külsérelmi nyomok nem voltak. A nyomozás meg­állapította, hogy a hulla az egykor jobb na­pokat látott Varga János 67 éves nagyme­gyeri lakossal azonos, akinek senki hoz­zátartozója nincs és újabban koldulás­ból tengette életét. Halálát szívhüdés okozta. — Betöréses lopás. Bátorkeszin, Smitna Antal kőmíves és felesége kiment a ha­tárba dolgozni. Amig künn voltak, egy élelmes tolvaj betört a lakásukba és 600 pengő készpénzt és egy aranyórát vitt el. A csendőrség már nyomában van a be­évi rendes közgyűlését. melyre a Kaszinó tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. Amennyiben a tagok a közgyűlésen, a kitűzött időpontban nem jelennének meg határozatképes számban, akkor; ugyanazon napon délután i/27 órakor, a megjelent tagok számára való tekin­tet nélkül mindenképen meg fog tar­tatni. ( A közgyűlés tárgyai: 1. A választmány évi jelentése. 2. Az 1939. évről szóló zárszámadá­sok jóváhagyása. 3. Az évi tagsági díj megállapítása. 4. Az 1940. évi költségvetés megálla­pítása. 5. Esetleges indítványok. Komárom, 1940. évi április 29. Az Elnökség. Költözködésnél fontos! Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalom­mal az Első Győri Ciánozö Vállalathoz, Győr, Domb-u. 7. Telefon 429 Mindennemű féreg- és patkány irtás, terményzsizsiktelenítés ga randával, mérsékelt áron. Helyi képviselő: 731 TUREK festékkereskedés, Komárom, Városház-utca. A Komáromi Ház» és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Egyesületünk 18. éves fennállása alatt az 1940. évi április hó 28-ika határ­kő volt, ezen a napon tartotta mindkét városrész egyesülete a balparti ipartestület nagytermében együttes közgyűlését. Ruttkay Endre elnöki megnyitója után úgy a jobb-, mint a balparti egyesület tekintélyes számban megjelent tagjai egy­hangúlag kimondották a két egyesület egy­beolvadását. A felszabadulás után ez volt az egyesü­let egyik legszebb és legfontosabb meg­nyilatkozása. Most már magyar égisz alatt, magyar alapszabályok keretei között szám­ban és tekintélyben megerősödve működ­hetünk, dolgozhatunk a háztulajdonosok szebb és jobb jövője érdekében. Az új tisztikar a következő: elnök: Ne­mes György, társelnökök: Ruttkay Endre és Dosztál Gyula, ügyész: dr. Kathona Tibor, titkár: Bocz Béla, pénztáraink: Eis Lipót, ellenőrök: Beck Ferenc és Ola­jos Ferenc, számvizsgálók: Balogh Géza, Béres István és Farkas Lőrincz. Továb­bá 24 választmányi tag és 12 póttag. toronek. DKW, BMW autók. DKW, Ardie, Tornax, Horex motorok körzetképviselete Posztói és Lipsdier M gépműhely Komárom, í Megye u. 18. Tel. 177. Budapest, Dunaparton i____________ Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12'- P-től Ki­tűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom