Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-28 / 43. szám

1939. október 28. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Nagy érdeklődés mellett tartotta a Komáromi Dalegyesület 76-ik évi közgyűlését Ünnepélyesen leleplezték Fülöp Zsigmond elnök arcképét Városunk legrégibb kultúregyesüle­­te, a Komáromi Dalegyesület, vasár­nap, október 22-én tartotta Nádor-ut­cai székházában 76. évi rendes köz­gyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés, mely a felszaba­dulás óta az első volt, ünnepi kere­tek között folyt le, igen lelkesült han­gulatban. A közgyűlésen a működő­­kar többízben közreműködött. Ki­emelkedő mozzanata volt a közgyű­lésnek az egyesület tiszteletbeli veze­tőinek megválasztása s Fülöp Zsig­mond volt polgármesternek, az egye­sület élén 1921 óta működő elnöké­nek arcképleleplezóse, mely nagy ová­ció között ment végbe. A közgyűlést a működőkar éneke nyitotta meg, mely Schmidt Viktor karnagy vezetésével a Hiszekegyet énekelte el. Utána Fülöp Zsigmond elnök terjesztette elő hazafias szellemű jelentését a Dialegyesület 1938. évi mű­ködéséről, melyben örömmel emléke­zett meg a felszabadulás nagy nap­járól és az édesanyához való, várva­­várt visszatérésről. Tömör vonások­ban tárta elő a Dalegyesület értékes kultúrműködését a megszállás idejé­ben s rámutatott arra, a becsületes, gerincses, megközelíthetetlen s mind­végig megalkuvásnélküli magatartás­ra, amely az egyesület működését jel­lemezte s amely a testvéregyesületek előtt is imponáló volt. — A Dalegyesület régi fényes múlt­ja, — mondotta többek között az el­nök, — alapítóink (.Irága emléke kö­vetelte tőlünk egyrészt, hogy a ke­mény időkben is kövessük hagyomá­nyainkat, nemes céljaink tudata, nem­zeti feladatunk értelme arra kötele­zett bennünket, hogy mindvégig tán­­toríthatatlamil tartsunk ki hivatásunk mellett. Mi magyarok voltunk s ■ ma­gyarok maradtunk és boldogok va­gyunk, hogy kötelességünket magyar emberekhez méltóan teljesítettük. Áttérve az egyesület 1938. évi ese­ményeire, meleg szavakkaL emléke­zett meg a múlt év június 5. és 6-án Komáromban megtartott nagyszerű or­szágos dalosünnepélyről, melyen 1500 magyar dalos vett. részt s arról a mű­vészi teljesítményről, melyet a Dal­­egyesület férfikara végzett közremű­ködésével és a da I os ünne pély t meg­előző estén a feledhetetlen sikerű sze­renád előadásával. A működőkar több hazafias ünnepélyen is résztvetl nagy sikerrel. Az egyesület a mull évben töltötte be fennállásának 75. évét, amelyeL jubileumi ünnepély kereté­ben akart megütni az egyesület. Kész­ben a karnagy betegsége, részben á mull évi lázas idők lehetetlenné tették az évforduló megünneplését. Mély ke­gyelettel emlékezeti meg a jelentés Holecz Tivadar tiszt, karnagynak és Király Károly működőtagnak halálá­ról, akiknek emlékét kegyelettel örö­­*kítette meg a közgyűlés jegyzőköny­vében. Hálás köszönettel adózott az el­nök a működőkar tagjainak, az el­nökség, tisztikar, és választmány tag­jainak lelkes közreműködésükért s kü­lön köszönettel illette Kovách Tihamér ügyv,elnöknek, Nagy János titkárnak, Schmidt Viktor karnagynak és Pong­­rácz Pál pénztárosnak odaadó, ered­ményes munkálkodását. Végül lelkes szavakkal buzdította a tagokat a Dal­­egyesület iránti hűségre és kitartásra. — Ha a letűnt húsz év alatt, fe­­ezte be jelentéséi az elnök, arra arekedtünk, hogy kultúrális birtok­állományunkat megóvjuk és átment­sük a boldogabb időkre, akkor most ve a feladatunk, hogy ennek a szel­RAUSCHERNÉ KOMÁROM 1. Deák Ferenc-uíca 5. sz. Telefon: 176. A törvényszéki palotával szemben. (1222) lemi vagyonnak felhasználásával nem­zetünk és hazánk jövendőjét építsük minden magyar testvérünkkel együtt. Nem lehet nemesebb és szebb feladat, mint a hazáért dolgozni s aki lelké­ben hordozza a nemzet szent eszmé­nyeit, az fel tudja fogni, meg tud fa érteni hivatását s akként cselekszik. A Dalegyesület 76 éve szolgálja a nemi zet szent ideáljait s mikor teljes .szív-i vei bekapcsolódik a haza kultúrmun­kájába, ünnepélyesen fogadja, hogy kötelességét híven és becsületesen fogja teljesíteni. Az elnök jelentését szünninemakaró tapssal fogadták és Szijj Ferenc dr. ny. polgármester meleghangú elismerő szavai után Fülöp Zsigmond elnök­nek az egyesület felvirágoztatása körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvbe fog­lalták és hálás köszönetét szavaztak fáradhatatlan munkálkodásáért, jelen­téséi pedig egész terjedelmében a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatták. Pongrácz Pál pénztáros előadásá­ban a közgyűlés az 1938. évi zárszám­adási, vagyonkimutatást elfogadta s a feimentvényt a pénztárosnak, ellen­őröknek és az elnökségnek megadta. A tagsági díjat az 1939. évre 6 P- ben, a működőtagoknak évi i pengő­ben állapították meg, a folyó évi költ­ségvetést pedig 2585 pengőben irá­nyozták elő. Nagy János főtitkár is­mertette ezután az új alapszabályokat, amelyeket a közgyűlés egyhangúan el­fogadóit. Majd Gold Benőnek, a mű­ködőkar 1907 év óta megszakítás nél­kül szolgáié hűséges és buzgó tagjá­nak a koszorús ezüst jubileumi em­Zsindely Ferenc államtitkár nyitotta meg a protestáns néprajzi kiállítást Csütörtökön délben nyílt meg az iparművészeti muzeumben az országos protestáns napok negyedik tárlata: a néprajzi kiállítás. Az ország minden részéből összegyűjtött s a protestáns vidékek népi életformáját kifejezésre juttató gazdag kiállítás ünnepi meg­nyitóján sok előkelőség jelent meg. A kiállítást Zsindely Ferenc dr. mi­niszterelnökségi államtitkár nyitotta meg, akit a protestáns napok illusztris rendezősége élén Szabó Imre ref. es­peres fogadott és üdvözölt magasröptű beszéddel. Zsindely Ferenc megnyitójában töb­bek között kijelentette, hogy a művé­szeti alkotások szeretető vallástétel és elkötelezés amellett a nép mellett, melynek életformáiról és a szépről való felfogását művészetének alkotásai fejezik ki. A mi kiállításunk magyar és pro­testáns — folytatta Zsindely állam­lékérmet nyújtotta át az elnök szív­­tói fakadt elismerő szavakkal, melyet a kitüntetett megilletődve köszönt meg. A működőkar a jeligével köszöntötte a derék daltestvérl. Ezután az elnök előterjesztette a vá­lasztmány javaslatát az egyesület tisz­teletbeli vezetőinek megválasztására. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan el­fogadta és a Komáromi Dalegyesület díszelnökévé Nagy Nándor főispáni, tiszteletbeli elnökeivé Alapy Gáspár kormány főtanácsos, polgármestert, Reviczky István alispán, megyei tör­vényhatósági dalkerületi elnököt, Hor vátit Cézár dr., Kamrás József dr., Vidóczy Asztrik volt elnököket és So­­ós Imre dr. törvényszéki elnököt nagy Lelkesedéssel megválasztotta. Tiszte­leti titkárrá Sulacsik Lajos ny. fő­számtanácsos, volt titkárt, tiszteleti ta­goknak: ///. Schmidthauer Lajos or­gonaművészt és Pathó Flórist, a kar öl évtized óta működő érdemes tagját választotta meg a közgyűlés. A Számvizsgáló bizottság tagjaivá Szabó Sándor, Cseng Béla és László Levente dr. tagokat választották meg. A közgyűlés végén Kovách Tiha­mér, a Dalegyesület ügyv. elnöke emelkedett szólásra és lendületes szép beszédben méltatta Fülöp Zsigmond elnökinek a megszállás ideje alatt, az egyesület élén kifejtett vezető mun­kálkodását. Elismeréssel emlékezett meg gerinces magatartásáról, mellyel példát mulatott arra, miként kell ma­gyarnak maradni a legsúlyosabb idők­ben. A Dalegyesület megtartásában és felvirágoztatásában szerzett érdemei­nek elismeréséért arcképét az egye­sület nagytérmétón helyezte el a Dal­egyesület, mely mindéin időktón tisz­telettel, hálával és szeretettel gondolt érdemes elnökére, A működőkar a Szózatot interpre­tálta. mely után Fülöp Zsigmond el­nök meghatott szavakban mondott kö­szönetét a Dalegyesület elismeréséért és megemlékezéséért s arra kérte a tagokat, hogy tarsantak ki szeretettet a dicsőséges múltú s nagy jövőre hi­vatott Dalegyesülel mellett. A közgyűlés tagjai az. elnököt lel­kes ünneplésben részesítették, mellyel a közgyűlés véget ért. titkár.., — Elsősorban vagyunk magya­rok, ez a legfőbb rang, a vallásfele­kezethez való tartozás csak később kö­vetkezik a sorban. A magyar nép így állapította meg a rangsort és épen az a mi kiállításunk bizonyítéka, hogy így állapította meg. Egyedül így ért­hető csak, hogy a magyar népnek pro­testáns tagjai, akik hitfelekezelük ré­vén a külső megnyilvánulási formák­ban is a puritanizmust követik,, a nép­művészet terén nem mutatkoznak színtelenebbeknek, mint az egyéb ma­gyarság, sőt ellenkezőleg: színesebb­nek mutatkoznak. És ez a mi kiállítá-i suliknak talán legfőbb eredménye: először hívja fel így nyilvánosan erre a tényre a figyelmet. Mint magyar és protestáns ember s mint a népmű-: vészét régi hódolója, büszkén nyitom meg. ezt a kiállítást. Az államtitkár emelkedett szellemű szép beszédét az előkelő közönség nagy, lelkesedéssel fogadta. Á megjelentek ezután Fél Edith dr. vezetésével meg­szemlélték a kiállítás gazdag anyagát, melynek egyik megragadó részét, azí úri magyar viseletét Zsindelyné Tüdős Klára, az országosnevű iparművésznő állította ki. — Kérelem rcndezőbizattságambhoz. A mozgalmasabb társadalmi és kultúrélet be­köszöntésével felhívjuk rendezőségeink fi­gyelmét arra a mindenütt bevezetett rend­szerre, hogy az esetben, ha belépődíjas esemény történik és súlyt helyez a rendem zőség rá, hogy ott a szerkesztőség képvi­seltesse .magát és tudósítást írjon, a vo*­­na Utazó tisztelet jegyet juttassa el a szer­kesztőséghez. Az eseménynaptárba való felvételhez elégséges a bejelentés, vagy a meghívó beküldése és kérjük is az ilyen bejelentésre a rendezőségeket, mert csak így lesz elérhető, hogy eseniénytorlődás ne történjék s az egyes" rendezések ne bei­­í'olvásolják hátrányosan egymást. — Analfabéta tanfolyam. A vármegyei népművelés keretében analfabéta tanfo­lyam nyílik meg november hóban U he­re e z ky Géza közs. iskolai igazgató ta>­­nító vezetésével. A tanfolyam az esti órák­ban lesz a községi népiskola egyik tan­termében. — l!j lánckurzusl kezd Kominek tánc­iskolája november 7-én a Vigadóban. — November 5-én 20 2 óráig táncvizsga lesz. Molnár János apátplébános emlékünnepe Húsz éve, hogy Komárom nagyne­vű apátplébánosa, majd esztergomi ka­nonok és országgyűlési képviselő, Mol­nár János, elköltözött az élők sorából. Utols ókívánsága az volt, hogy Ko­máromban, a róm. kai. temetőkápolna kriptájában helyezzék el. örök nyuga­lomra és síremlékére ne írjanak mást, csupán ezt a négy szót: »Itt nyugszik egy plébános. Ez az utolsó kívánsága halála után csak néhány év múlva teljesedhetett, mert az akkori viszonyok között, 1919. év őszén - még nem lehetett Magyarószág és a volt Csehszlovákia közti feszüli viszony miatt a nagy ha­lott földi maradványai! a határon át­szállítani. Hazahozták tehát később á nagy pompával, 'politikai barátainak nagy részvétele mellett helyezték el a komáromi temetőben úgy, ahogy kí­vánta. Mól nár János, még mint komáromi apátplébános alapította a háború előtt és alatt nagy szerepet vitt néppártot Zichy Nándor gróffal együtt s e párt­nak haláláig nagytekintélyű szellemi vezére és rendkívül harcos katonája voll. A néppárt azóta megváltozna ne­vét s ma kereszténypárt néven foly­tatja kormánytámogató tevékenységét, de politikai elvei inág mindig azono­sak a volt néppárt célkitűzéseivel. Hogy milyen nagy voll pártjában a tekintélye és népszerűsége Molnár Jánosnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy párthívei még ma is kegyelettel őrzik emlékét s a párt­­helyiségben ma is ott látható olajfesti méiiyű arcképe. Ez a hűségesen őr­^REFUNKCN2á0 rCp.wia: PA^f-ttomwJeíí: 17‘5? zott kegyelet most, halálának 20 éves évfordulóján is megnyilvánul, mert a keresztény párt november 5-én d. e. 11 órakor emlékünnepet rendé* alapítója sírjánál a homárom ikato­­likus temetőben, amelyen a párt vezé­rei és tagjai lést ü leli leg vesznek részt. Az emlékünnepélybe természetesen a komáromi róni. kai. egyház is be­kapcsolódik olvként, hogy a megnyitó beszédet Lestár István dr. prépost-plé­bános. szentszéki tanácsos mondja, az egyházi énekkar pedig gyászdalokat ad elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom