Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-02-11 / 6. szám
1939. február 11. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. Magyar nóta-est a Kultúrpalotában Holnap, február 12-én, vasárnap este a magyar nótát szerető komáromi közönségnek szép műsorban lesz része: a visszacsatolás óta először rendednek magyar nóta-estet a Kultúrpalotában. Hogy mit jelentett nekünk, felvidéki magyaroknak, az elnyomatás húsz éve alatt a magyar nóta, azt mindnyájan tudjuk. A magyar nóta volt az,amelynek a révén legtöbbször megmutattuk, hogy magyarok vagyunk. A magyar nóta útján nyilatkozott meg leggyakrabban a szívünk, még akkor is, amikor ezért üldöztetés, börtön volt a részünk. Vasárnap este a felszabadult magyar nótá tünnepeljük majd, első ízben lesz alkalmunk nyíltan boldog'nak lenni mellette, első ízben sírhatunk és nevethetünk rajta, úgy, ahogy alkarunk, ahogy a szívünk diktálja. Az est előtt bevezetőt mond Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke, majd a népszerű komáromi Bethlendy Sándornak, a rádióból is ismert népszerű zeneszerzőnek a nótáit fogják bemutatni a Budapestről jövő vendégművészek: Utry Anna, akit szintén a rádiód bot ismer legjobban a komáromi közönség s Varga Imre, az Operaház kitűnő énekese. Közreműködnek még: Cseh Ilonka, Vitéz Endreváry József és Hadanich Zoltán. Felolvasást tart: Nehéz Ferenc. Az est pontosan 6 órakor kezdődik. Helyárak: 1.50, 1.— és —.50 pengő. Jegyek elővételben a Vavra-féle cukrászdában kaphatók. 2 tabletta eredeti zacskóban 24 fillér 20 tabletta b4J*g'dXb,.''« 1.80 Az Aspirln-tabletta áslk oldala Igazi magyaros hangulatban zajlott le az első Magyar Iparosbál Komáromban Nagy lelkesedéssel folytatja a Komáromi Dalegyesület nemzetépilő kultúrmunkáját Választmányi ülés a Dalegyesületben A Komáromi Dalegyesület, mely ezzel az évvel fennállásának 76-ik évébe lépett, a felszabadulás új életet indító erejének hatása alatt nagy lelkesedéssel folytatja magyar kulturmunkáját, melynek vezetésében az idegen impérium súlyos megpróbáltatásai alatt is a legelsők között haladt. Az elmúlt húsz esztendő alatt kifejtett munkálkodása a nemzeti dal és nemzeti érzés fejlesztésére irányult s ma boldog örömmel tekinthet vissza minden megszakítás nélkül, példás kitartással folytatott tevékenységére, mert abból az egész nemzetre áldás áradt. A múltban tanúsított kötelességtudása és olthatatlan, a legnehezebb időkben is bátran megnyilvánult lelkesedése most hatványozott mértékben fog kifejezésre jutni, hiszen itthon, a drága hazában dolgozhat tovább nemes kulturcéljai eléréséért, nemzete javára. Ennek a szent feladatnak tudatában indul új erővel s nemes elhatározással az egységes magyar dalkultúra útján azok felé a célkitűzésiek felé, amelyet a történelmi Magyarország feltámadását akarják minélelőbb megvalósítani. A Dalegyesület választmánya február 6-án tartott ülésében ezeknek a nemes céloknak hatása alatt foglalkozott az egyesület jövő működésének kérdésével s határozta el egyhangúan, hogy feladatát híven . és odaadással fogja ezután is teljesíteni. A választmányi ülést Fülöp Zsigmond polgármester, a Dalegyesület elnöke vezette, aki megnyitójában örömmel emlékezett meg arról a történelmi fordulatról, mely a felszabadított Felvidék magyarságát érbe az anyaországhoz történt visszacsatolásával. A lelkekben ápolt húsz éves vágynak, soha meg nem rendülő hitünknek, féltveőrzött reménységünknek, mindennapi imádságunknak beteljesedése volt az, amelynek végtelen örömét fokozta az az esemény, hogy a felszabadító hadsereget őfőméltósága, Magyarország Kormányzója személyesen vezette be Komáromba. A felejthetetlen nap eseményei még élénken élnek — úgymond az elnök, — a lelkekben s ezért nem kívánja felidézni iá, nagy eseményeket, de szívünk teljes örömével gondolunk vissza arra, s hálával telik meg lelkünk azok iránt, akik ennek a felejthetetlen napnak előkészítésében resztvettek s akik szívós kitartással, megalkuvást nem ismerő határozottsággal dolgoztak a felszabadításon. Indítványára a választmány a felszabadulás tényét örömmel örökítette meg jegyzőkönyvében s háláját fejezte ki mindazok iránt, akik annak megteremtésében munkálkodtak. Majd beszámolt az elnök az egyesület életében előfordult eseményekről. A működőkar a múlt év szeptemberében alakult meg és nagy sikerrel működött közre a Jókai Egyesületnek novenber 13-án rendezett felszabadulási ünnepélyén, valamint a Komárom város által a Kormányzó nevenapja fordulóján rendezett ünnepélyen. Mély részvéttel emlékezett meg a, múlt évben elhunyt Molecz Tivadar örökös tisztb. karnagyról, aki az egyesület történetébe örök betűkkel beleírta nevét, s kegyelettel emlékezett meg Király Károly müködőtag elhunytáról, aki 30 éven át volt szorgalmas és kitartó tagja a működőkarnak. Indítványára a választmány a megboldogultak emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg. Az elnöki jelentés tudomásul vélete után a választmány elhatározta, hogy belép a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetségébe és minél intenzivebb módon akar belekapcsolódni a testvéregyesületek országos munkájába. Fehívja a választmány a működőkart, hogy újult erővel fogjon mukájához s az egyesület régi jóhírnevét továbbra is gyarapítsa munkálkodásával. Kimondotta a választmány, hogy belép a Törvényhatósági Dalosszövetségbe és felkéri Reviczky István dr. alispánt, a szövetség jeles elnökét, hogy ennek megalakulását minél előbb végrehajtani szíveskedjék. Kovách Tihamér ügyv. elnök a téli tekéző- és játékterem sikerült átalakításáról tett jelentést, amit örömmel vett tudomásul a választmány, amely Pongrácz Pál pénztárosnak a múlt évi zárszámadásra vonatkozó jelentését szintén tudomásul vette. A választmány ama óhajának adott kifejezést, hogy az idei nyáron a. Kassán rendezendő országos dalosünnepélyen s esetleg a pünkösdkor Sióf okon tartandó dalünnepélyen a működőkar szintén résztvegyen. Végül több új tagot vett fel a választmány, mely szívélyesen üdvözölte Soós Imre dr.-t abból az alkalomból, hogy a törvényszék elnökévé kinevezték, aki kiváló tagja a Dalegyesület válaszmányának s megérdemelt kinevezését az egyesület minden tagja őszinte örömmel üdvözli. Komárom, — február 10. Feledhetetlen, szép, boldog este volt. Akik megjelentünk vasárnap a legényegyleti székházban, ahogy bolyongani kezdtünk a himbálódzó piros-fehér-zöld girlandok alatt, a kis- és nagyterem pálmái között, ahogy meg-megálltunk a csupa-mosoly »Aszszonyok csárdája« előtt, a selymek s magyarruhák suhogása meg az andalító zeneszó közben valami mást éreztünk, mást. mint amit legtöbb táncmulatság alkalmával érezni szoktunk. A komáromi iparosbál nemcsak nagyszerű mulatság volt, nemcsak nagyszerű hangulat, nemcsak kitűnő szórakozás. Ennek a bálnak lelke volt. Valahogy úgy éreztük, hogy a szeretet s a testvéri megértés, összefogás nyilatkozott meg itt, amely az elnyomatás szomorú idejében jöhetett elő maradéktalanul, nyíltan, őszintén az emberek leikéből... A vasárnapi iparosbál méltó volt az első magyar farsanghoz. S hála ezért Komárom áldozatos-lelkű iparosasszonyainak, akik odaadó lelkesedéssel, fáradságot nem kiméivé, ezerezer családi gondjuk közepette magúiéra vállalták a bál megrendezését. Valóban csak a meleg asszonyi szívek voltak képesek arra, hogy a szeretet, s a testvéri érzés jegyében összehozzák azt a nagyszámú, szép közönséget, amely az iparosbálon találkozott s amely az első boldog magyar Karnevál ünnepéből szívvel-lélekkel, maradéktalanul kivette a részét. £ A bálon nemcsak Komárom iparostársadalma vett részt, hanem ott láttuk a közönség soraiban városunk vezető tényezőit s képviseltette magát a járási katonai parancsnokság is. Ott volt Fülöp Zsigmond polgármester, vitéz A s z t al o s s y Lajos alezredes, a komáromi járás katonai parancsnoka, K á 11 a y Endre, dr. közjegyző, a Felvidéki Egyesült Párt helyi elnöke s olt láttuk a főgimnáziumi tanári kar tagjai közül H ajd u Lukácsot, Fehér Damázt, K ova 1’ Bélát, Romhányi Árpádot s természetesen megjelent H a r m o s Károly is, aki a művészi meghívó tervezésével szintén hozzájárult a bál nagy sikeréhez. A kát. egyházközség képviselőit is ott láttuk az egyik asztalnál: B r i n z i k József káplánt s Pfeiffer Lászlót, a Legényegylet alelnökét, és még nagyon sokan másokat a komáromi előkelőségek közül. A vidéki iparostársadalom tagjai közül szintén nagyon sokan eljöttek erre az impozáns testvéri ölelkezésre, de kétszeres öröm volt a komáromiak számára az, hogy az óhazából is igen számosán átjöttek. A győri Ipartestület egyenesen küldöttséget küldött, amelyet a komáromi iparosság C z i b o r Géza ipartestületi elnökkel az élén a legmelegebb szívvel üdvözölt. A lelkes és fáradhatatlan, rendezőség tagjainak nevét — saját kérésükre — nem írjuk ide. Egyformán részesi mindnyájan a rég nem látott nagy sikernek. A mi elismerésünkképpen is legyen csak ennyi: köszönjük ezt a bált az első szabad, boldog, magyar egymásratalálásnak, a testvéri szeretet és megértésnek nevében! (nf.) Eladó vagy bérbeadó Csallóközben egy középnagyságú, vegyes típusú modern malom. Választ „Alkalmi" jeligére 663 lapunk kiadóhivatalába. A Kisérsor rendezéséhez Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjának 1939. évi február 4-iki számában »Hozzászólás a Kisérsor rendezéséhez« című cikkhez legyenszabad a következő észrevételeimet megtenni: A cikkíró lehetetlennek tartja a Kisérsornak az általam ajánlott módon való rendezését s közleményének végén megjegyzi, hogy »ötletszerűen közérdekű, nagyhorderejű kérdést előhozni nem érdemes.« Alulírott, mint a Komáromi Lapok 4-ik számában is kifejeztem, laikus vagyok ahhoz, hogy a posványos Kisér eltüntetése, annak befedésével avagy betömésével történjék. Igazat adok a cikkíró úr fejtegetésének, aki azt jobban ismeri. Tagadom azonban, hogy azt egyáltalán megoldani nem lehetne, ha másként nem, alagcsövezésset. A cseh uralom alatt igazán meddő lett volna a kísérletezés, mert Komárom város magyar polgáraival nem sokat törőktek, de most, hogy az anyaországhoz visszakerültünk, s magyar tisztviselőink intézik sorsunkat, a magyar a magyarért mozgalom késztet arra, hogy a helyzeten javítsunk. Nagyon helyes a polgármester UrUnknak a terve a katonai kórház lebontásával, de ugyanakkor szükséges a szóbanforgó kiséri posványos helynek eltüntetése s mint jeleztem — ha másként nem — alagcsövekkel. Aláírom a polgármester úr nézetéi, hogy az államépítészeti hivatal a folyammérnöki hivatallal karöltve készítsen tervet és költségvetési — nem máról holnapra — de idővel a kisérsori posvány eltüntetve legyen. Főispán urunk már eddig is tanújelét adta emberbaráti szeretőiének, bízunk benne, hogy a Kisérsor rendezését is magáévá teszi. Tisztelettel Nemes György ny. községi jző. 400 pár cipőt leltári árban kiárusít a TIP-TOP cég Komárom, Nádor-u. 15. STADLER ISTVÁN műköszörűs és késes szaküzlet 645 GYŐR, ÁRPÁD UT 45. SZ. ( SAROKHÁZ )
