Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-02-11 / 6. szám

6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. február 11. Modern, „„/■* a Zeneművészeti alapos zongoratanilasi nyílj!. Főiskola felvételi és magánvizsgáira felelőséggel készit elő MARTOSNÉ, WEISZ IZA a Városi Zeneiskola volt tanítónője KOM ROM, Zichy u. 22 és Nádor u 20, s Az adózó közönség tájékoztatása Méhészek gyűlése A komárommegyei méhész-egyesü­let f.' hó 2-án, a polgári fiúiskolában tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlés iránt nagy volt az érdeklő­dés úgy a helybeli, mint pedig a vi­déki méhészek részéről úgyarjnyira, hogy a tanterem megtelt méhészek­kel/ Joó István elnök, üdvözölte a mé­hésztársakat, megnyitja az ülést és kegyeletes szavakkal emlékezett meg Lakatos Károly tiszteletbeli elnök elhunytéról. Lakatos Károly, aki nemcsak mint gyakorlati méhész, ha­nem a méhészeti irodalom terén is maradandó nevet vívott ki magának, széleskörű tudását nem rejtette véka alá, hanem azt a köznek, a magyar méhészet fejlesztésének előmozdításá­ra szentelte, ö volt az, aki még 1894- ben megalakította a komárommegyei méhész-egyesületet, és azt, mint az egyesület titkára, annyira felvirágoz­tatta, hogy vándorgyűlésekre mesz­­sze vidékről jöttek el a méhésztársak nemcsak tanulni, hanem egyszersmint szórakozni is. Sajnos, hogy boldogult tiszteletbeli elnökünk betegsége miatt utóbbi években egyesületünk kebelé­ben nem fejthetett ki tevékenységet. Az elnök indítványára a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvben örökíti meg boldogult Lakatos Károlynak eredményekben gazdag működését. Következett L u z s i c z a László tit­kárnak, az egyesület évi működéséről szóló és nagy gonddal összeállított jelentésének ismertetése. A jelentést a közgyűlés egész terjedelmében tudo­másul vette. Ezután Zsolnay Béla az anya­nevelésről tartotta meg etőadását. A nagy gonddal és szakavatottsággal ki­dolgozott előadást mindvégig nagy ér­deklődéssel hallgatták a méhészek és az előadást lelkesen megéljenezték. Folytatólag az országos méhész egyesület Budapestről a gyűlésünket megtisztelő kiküldöttek előadásai kö­vetkeztek. Szám István orsz. egye­sületi alelnök a központi egyesület­nek beléletét ismertette és ismertette annak az egész országban működő méhész-egyesületekre vonatkozó tá­mogatásának jelentőségét. Schiller előadó pedig a megyei méhész-egye­sületnek a vidéki kisebb egyesületek­hez való viszonyát világította meg tü­zetesebben. Ismertette a vidéki egye­sületeknek a megyei központhoz, va­lamint a megyei egyesületeknek az országos központhoz való kapcsola­tát. Hangsúlyozta, hogy valamennyi méhész cukor-igényét 20 fillér befi­zetéssel megszerezheti. Azonban, aki nem tagja valamely méhész egyesü­letnek, annak méhcsaládai számát ha­tósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. Ezért a bizonyítványért a jegyzőnek legalább 1 P jár, és a méhcsaládok számának hivatalos megállapítása (2 elöljárónak kiszállása) szintén 1 P, vagyis a cukor-igényért járó 20 fillért is hozzá számítva 2 P 20 fillér a költ­ség. Míg ellenben, ha a méhész vala­melyik egyesületnek tagja, akkor nem kell Ponciustól Pilátusig talpalni, mert az egyesület teljesen díjmen­tesen intézheti el valamennyi tagjá­nak az igényelt cukor kiutalását. Ha tehát az egyesületi tagdíj esetleg 1 P, úgy a méhész, mint egyesületi tag 1 P 20 fillérrel simán elintézte a cu­kor-ügyet. Minthogy a központi kiküldöttek még néhány feltett kérdésre a felvilá­gosítást megadták és a tárgysorozat is kimerült, elnök az ülést berekeszti. j-Felhívom a nagyérdemű közönség figyelmét, hogy kályhák rakását, Harlmuth rendszerű speci­ális fafűtéses, valamint új kályhák rakását vállalom úgy helyben, mint vidéken. Kiváló tisztelettel: Halupka István kályhásmester Komárom 4 , Gyár ucca 41. A Komáromi m. kir. Pénzügyigaz­gatóság közli: A m. kir. Minisztérium 9S00/M. E. 1939. sz. rendeletével a magyar pénz­ügyijog szabályait a visszacsatolt terü­letekre 1939. évi január hó 1-től kiter­jesztette. Ezzel kapcsolatban a leg­fontosabb tudnivalókat a következők­ben hozzuk az adózó közönség tudo­mására: 1. A volt cseh-szlovák pénzügyi hi­vatalok u. m. az állami adóhivatalok és közigazgatás 1939. évi január 1-től kezdve megszűntek, illetve a volt cseh­szlovák állami adóhivatalok működé­sét ezen időtől kezdve a m. kir. adó­hivatalok vették át. A m. kir. adóhi­vatalok a kijelölt területükön az alsó fokú pénzügyi közigazgatást látják el. A somorjai járás területére illetékes m. kir. adóhivatal Somorján; a duna­­szerdahelyi járásra illetékes m. kir. adóhivatal Dunaszerdahelyen; ia csal­lóközi, ógyallai és gesztesi járásokra illetékes m. kir. adóhivatal Komárom­ban működik. 2. A volt cseh-szlovák adóhivatalok (most m. kir. adóhivatalok) készpénz kezelése 1939. évi január 1-én meg­szűnt. Ettől az időtől kezdve úgy a hátralékos, mint a folyó évi egyenes­adók befizetése községekben a községi elöljáróságoknál, városokban pedig a városi adóhivataloknál történik. Addig amíg (a; folyó évi adók kivetése meg­történik, a folyó évi adófizetést az 1838. évi előírás arányában kell tel­jesíteni a negyedévi esedékesség ide­jében. Az egyenesadók minden élme­nyed első napján, tehát január, ápri­lis, július és október 1. napján esedé­kesek és az évnegyed közepéig, vagyis, február, május, augusztus és novem­ber hó 15-ig fizethetők kamatmente­sen. Felhívja a kir. pénzügyigazgatóság az adózó közönséget, hogy fizetési kö­telezettségének pontosan tegyen eleget, mert ellenkező esetben a hátralékos adók végrehajtás útján szedetnek be. A forgalmi adót és forgalmiadóvált­­ságot a vármegyei központi forgalmi­­adó hivatal postatakarékpénztár szám­lájára kell posta utján befizetni. 3. A m. kir. adóhivataloknál egyé­nenként nyilvántartott tartozásokat (il­letékeket, gépjárművek közutiadóját stb.) a m. kir. adóhivatalok postataka­rékpénztári számlája javára postata­karékpénztári úton kell befizetni. A dunajobbparti Komárom Városi Zeneiskola január 29-én, vasárnap délután hangversenyt rendezett az új Városháza dísztermében. Bendes kö­rülmények között egy zeneiskolai nö­vendékhangverseny hatása nem szok­ta túlhaladni a legszűkebb érdekeltek társadalmi körét. Ebben az esetben azonban az a növendékhangverseny, amelyet a dunajobbparti Zeneiskola igazgatója, Votisky Emmi, rende­zett, messze túl haladta hatás tekinteté­ben azt a szűk kört, amelyre az ilyen soblonos zeneiskolai beszámolók ki­terjedni szoktak. Az igazgató a Fel­vidék visszacsatolásának az egész ma­gyar hazára kiható örömét, zeneisko­lája keretében kívánta megünnepelni azzal, hogy az összes növendékek cgytől-egyig magyar szerzőktől való magyar darabokat adtak elő és hogy a külső kép is megfeleljen a szellemi tartalomnak, valamennyi leány és fiú gyermek, magyar ruhában állott ki a pódiumra, s az ünnepélyes magyaros keret Stílszerűen foglalta egybe a jobbparti polgári iskola mindkét nem­beli ifjúságából összeállított nagy da­lárda kitűnő ének-produkciója, szin­tén teljesen magyar számokból össze­állítva. A Zeneiskola növendékeinek erre a 4. Az alkalmazottak illetménye után járó kereseti, külön- és rokkant adó­kat a munkaadók az illetmény kifize­tésiékor tartoznak levonni és a kifize­tés havának 25. napjáig két példányú illetményjegyzék kapcsán az illetékes községi elöljáróságnál, városi adóhiva­talnál szavatosság mellett beszolgáltat­ni. A szolgálati illetmények utáni adók kiszámítására és a munkaadók kötele­zettségeire nézve Hacker Dezső Ko­márom (Újváros) nyomda vállalkozó tájékoztatót készít, az ott mérsékelt áron beszerezhető. A visszacsatolt területen lakó adó­zók terhére az 1939. évi adók a ma­gyar jogszabályok szerint fognak ki­vettetni. Az egyenes adónemek kive­tése az adózók bevallásai alapján tör­ténnek. Bevallást hivatalos nyomtat­ványon kell megtenni, melyet az elő­állítási költség megtérítése ellenében a községi elöljáróságnál, városi adóhiva­talnál lehet beszerezni. Házadóra vo­­nedkozó bevallást 1939. évi február hó végéig, keresetiadó, valamint a jö­vedelem és vagyonadó bevallást 1939. évi április hó végéig tartoznak az adó­zók a területükre illetékes községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál benyújtani. Társulati adó alá eső vál­lalatok 1939. évi május hó végéig tar­toznak bevallásukat a m. kir. pénz­ügyigazgatóság székhelyén lévő m. kir. adóhivatalhoz benyújtani. A bevallási ívek helyes kiállítására kért szóbeli útbaigazítást úgy a köz­ségi (városi) közegek, mint a m. kir. adóhivatalok tartoznak díjtalanul meg­adni, ha pedig a bevallásra kötelezett a bevallást kiállítani nem tudná, tar­toznak a községi (városi) közegek a bevallási ív kiállításánál is díjtalanul segédkezni. 6. Figyelmezteti a kir. pénzügyigaz­gatóság az érdekelteket, hogy az ingat­lanokra vonatkozó élők között kötött jogügyletek illetékkiszabás végett csak a fent megjelölt kir. adóhivataloknál lehet jogérvényesen bemutalni. Az in­gatlan adás-vételek után az illetéket a szerződés keltétől számított 15 napon belül az illetékes kir. adóhivatal posta­­takarékpnzétári számlájára kell befi­zetni. Az okiratok illetékét 50 P-ig bé­lyegben kell leróni, ezen felül pedig bélyegben vagy az 1931. évi 5100. M. E. rend. 68 ,§-ban szabályozott módon közvetlen fizetéssel. beszámolójára meghívta a város ve­zető köreit, egyesületeit és iskoláit is, s nagy számban jelentek meg azon az ősi város zenekedvelői is, akik a több száz főre rúgó hallgató­sággal együtt kedves zenei élmény­nek lettek részesei. Meg kell állapí­tani, hogy ez a Zeneiskola ezzel a félévi beszámolóval tökéletesen el­érte azt a célt, amit kitűzött, t. i. hogy) a zenetanulásban is megkedveltesse a magyar közönséggel a magyar szer­zők előadási darabjait. Bevezetésként Votisky Emmi igazgató, — egy bájos fiatal hölgy — beszéddel nyitotta meg a hangver­senyt, amelyben arra hívta föl a hall­gatóság figyelmét, hogy fel kell hagy­ni a régi gyakorlattal s élvezni kell a magyar szerzők magyar szellemű előadási darabjait is, amelyeknek ma­gyaros zamata kell, hogy betöltse minden hallgató lelkét. Idegen zene­darabok helyett magyar motívumokat kell a kis növendékek leikébe cse­pegtetni, akik megértik s rajtuk ke­resztül a nagyok is megfogják érte­ni és megszeretni a magyar muzsikát. A beszéd után felvonult egy sereg kis leányka és kis fiú, 5—6 éves ap­róságoktól kezdve a nagyokig, akik azonban legfeljebb csak 12 évesek le­hettek. Bámulatos tökéletességgel ját­szottak a gyermekek, ki zongorán, ki hegedűn, majd ismét ketten-ketten a zongorán főként Bartók népdalfel­dolgozásait adták elő. A gyermekek bátor billentése, a hegedűsök vonóke­zelése és valamennyinek előadókész­sége annyira meglepte a hallgatósá­got, hogy a legtöbb gyermek produk­cióját viharos tapsokkal megismé­teltették. Neveket nem sorolunk fel, de tény az, hogy volt a zongora­­növendékek között olyan, aki alig fél éve tanult és elfogulatlan, bátor fellé­péssel tisztán muzikálisan adta elő azt a kis magyar darabot, ami a prog­ramon volt. Viszont a hegedűsök kö­zött volt egy fiú, aki azzal a darab­jával amit előadott (régi magyar to­­horzó) akár komoly koncertpódiu­mon is kiállhatna. A dunajobbparti komáromi Zene­iskola tanerői a beszámoló tanúsága­ként modern zenei szakemberek, akiknek működésétől a Duna mind­két partján elterülő Komárom még sokat várhat. Ennek bizonyítéka, hogy a hangverseny végeztével fel­állt a mi városi zeneiskolánk fel­ügyelő bizottságának egyik tagja, Somogyi István polgári iskolai igazgató, aki a balparti komáromiak nevében melegen üdvözölte a Zene­iskola igazgatónőjét a bemutatott szép eredményért. Ügy tudjuk, hogy a jobbparti Vá­rosi Zeneiskolának tanárai február 19-én, vasárnap tanár-koncertet ren­deznek, zongora, hegedű, ének és gordonka számokkal a helyi zenei kultúra további izmosítása céljából. „Bálok Bálja“ a Kát. Legényegyletben A komáromi farsangnak, mint min­dig, most is a legkiemelkedőbb, leg­nagyszerűbb báli mulatsága lesz a Ka­tolikus Legényegyesület táncestélye. Különösen most, a felszabadulás után lesz igazi, feltörő magyaros mulatság, mert már nem kell visszatartani a magyar nótát, visszafojtani a magyar hangulatot. Február 19-én, vasárnap este me­gint zsúfolásig telve lesz a Legény­egyesület nagy táncterme. Az egye­sület nagyszerű rendezőgárdája ezút­tal is kitesz magáért, amikor is az égjük nagyszerű meglepetés után a másik fog következni s a közönség szórakozása, hangulata, kedve a maxi­mumra fog emelkedni. Minden eddigi bálból, mint egy em­lékkoszorúnak egy-egy bájos jelenetet, egy-egv hangulatos, díszletezett sarkot mutatnak a- közönségnek. Ott lesz a Perzsavásár, a Tengerész-bál, Tiroli­­bál, Mosoly országa, a Magyar bál egy-egy terme is, ott lesz minden bi­zonnyal a régi hangulat is, de ott lesz az új mosoly és jókedv is. Balogh Kálmánnal az élén a nagy­szerű rengezőgárda éjt nappallá téve dolgozik már most, hogy az első igazi magyaros bál sikere felülmúlja az ed­digi bálok forró, nagy sikereit is. Ruha tekintetében is megegyezés történt. Nem jelmezbál, de mindenki felveheti azt a jelmezét és öltözékét, amelyet az egyes bálokban viselt s így a bál az igazi színes Karneválja lesz Komáromnak, amelyet még éve­kig is emlegetni fognak. Mindenki, aki nagyszerűen akar mu­latni, szórakozni és egy feledhetetlen kedves est emlékével akarja lezárni az idei farsangot, okvetlen elmegy a Legényegylet báljára, hogy az életgon­dokat elfeledje s egy éjszakára rózsa­színben lássa a világot. De ne feledkezzünk meg azokról se, akiknek ez lesz az első báljuk. A rendezőgárda ezeknek is kedves meg­lepetést tartogat. Mert nem egy eset­ben volt a legényegyleti bál Ámor vadászterülete s nem egy boldogságot indítottak útra a legényegyleti tánc­teremből. Mint az előjelek mutatják, most is sok elsőbálos kislány lesz je­len a Legényegyletben s nem remény­telenül. Mindent egybevetve, tehát kimond­hatjuk a nagy szentenciát: a Katoli­kus Legényegyesület ezévi nagy far­sangi táncmulatsága régnemlátott, minden eddigi sikert felülmúló, ked­ves és meghitt karneválja lesz Komá­rom bohémjeinek és farsangozóinak. A dunajobbparti zeneiskola növendék-hangversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom