Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-12-02 / 48. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Alapította: néhai ÍTUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, létévre S Pengő, negyedévre 2.51 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR.

Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

Trianon szelleme

Komárom, — december 1.

Hogy a. világháború után keletkezeit békediklátiimok között a trianoni szerződés volt a legemberlelenebb és legkegyetlenebb, azl az egész világ elismerte. Maguk a nyugati nagyhatalmak, amelyek a volt monarchiában élő nemzetiségek hazug információi alapján megteremtették ezt a szégyenteljes okmányt, szintén elismerik, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan volt és vele a nyugtalanságnak és békétlenségnek magvát hintették el. Igazságtalan volt azért, mert gonosz szándékkal kiagyalt valótlanságok alapján jött létra s mert olyan népeket sújtott, amelyek a kultúrának és haladásnak zászlóvivői voltak s olyan népek számára biztosította a hegemóniát, amelyek kultúra tekintetében mélyen alatta állottak a leigázott nemzeteknek. Gazdadasági szempontból pedig helyrehozhatatlanul nagy bűnt követlek el azzal, hogy évszázadok alatt kipróbált gazdasági egységét törtek össze brutális módon s ezzel előidézték a népek gazdasági éleiének leromlását és számtalan exisztenciának, összeomlását. . - » i ...

A hadiszerencse kegyeltjei a zsákmányból aránytalanul sokat kaptak úgy, hogy néhány milliós áflamoeskák hatalmasra duzzadtak föl s amíg Magyarországot egyharinadára csonkították, addig például Romániát háborúelőtti terjedelméhez képest háromszorosára növelték. Románia ezt azzal hálálta meg a nagyhatalmaknak, hogy mindenkor a legkészségésebben állott szolgálatukra. Áilamfériiai tekintetüket egy pillanatra sem vették le Anglia és Franciaországról, a Iegodáadóbb kiszolgálói voltak hatalmas protektoraiknak, akik ezért jelentékeny pénzbeli támogatásban részesítették román védenceiket. A nagy pártfogók időközben azonban kénytelenek voltak rájönni arra, hogy a párizskörnyéki békeszerződések megkoptak, elavultak, magyarán szólva: megbuktak, mert ezekkel semmit sem lehel már kezdeni, mivel azt a eélt, melyet eredelileg képviselniük keltett volna, képtelenek szolgálni, nemhogy a békét nem biztosítják, hanem épen a nyugtalanságnak és a békétlenségnek szítására adnak okot és alkalmat. Ilyen körülmények közöli az egész világ belátta, hogy a nagy igazságtalanságok előidézőjének pusztulnia kell, lomtárba' a trianoni szerződéssel!

Ezzel, á húsz évi szomorú tapasztalatokból merített adatok alapján megállapított felfogással egyedül Románia akar szembeszállni, melynek külügyminisztere a román szenátus és kamara egyesített külügyi bizottságában a napokban kijelentette, hogy a trianoni szerződés nem volt szörnyű igazságtalanság s bármi legyen is az újonnan kialakult rend, nem lehet többé változtatni rajta. Egyedül áll Románia ezzel a makacs felfogásával, amint azl Csáky István gróf külügyminiszter megállapította s valóban csodá,koznunk kelt azon, hogy a midi évi események után még mindig ezt hajtogatja Gafencau külügyminiszter úr, aki úgy látszik, mintha tudomást sem vett volna arról, hogy a négyhatalmi konforencia milyen egyhangúsággal tört széles rést a Felvidék magyarlakta területeinek és Kárpátaljának visszacsatolásával a trianoni diktátumon. De érheletlen is, hogy védelmébe veszi a határtalan szenvedés és megpróbáltatás következtében átkossá vált szerződést, melyet már a nyugati nagyhatalmak is lehetetlennek tartanak és nyíltan kifejezést adnak ama véleményüknek, hogy az új európai rend megállapításánál olyan alapon kell békét kötni, mely biztosítani fogja a tartós világbékét. '

A román külügyminiszter nyilatkozata

Gróf Csáky István válasza Gafencunak

Gafencu román külügyminiszter a napokban expozét mondott a román külügyi bizottságban. Expozéjában a trianoni békédiktátum melleit szállt síkra, mint amely szerződést megváltoztatni nem lehet.

A MTI munkatársa felkereste gróf Csáki/ István külügyminisztert és kérdést intézett hozzá Gafencu román külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban. Gróf Csáky István külügyminiszter a következőket mondotta:

— Gafencu román külügyminiszter úr mai beszédében állítólag azt is kijelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, hogy a trianoni békeszerződés néni volt szörnyű igazságtalanság és hogy bármi legyen is az újonnan kialakult természetes rend, nem lehet többé változtatni rajta.

— Románia ma egyedül áll ezzel a makacs felfogásával, úgy a háborús feleknél, mint a háborúban részt nem

vevő, vagy semleges államoknál. Nemcsak Magyarország, hanem Közép- Európa békéjének fennállása érdekében 'kötelességet Vélek teljesíteni, amikor határozottan felemelem óvó és tiltakozó szavamat azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániából ismét feltámasszák a páriskörüli békék szellemét.

— Meggyőződésem, hogy bármikor és bármilyen pártatlan nemzetközi fórum elé is kerül a trianoni békeszerződés ügye, az azt — épúgy, mint a közelmúltban igazságtalannak és sürgősen orvoslandóndk tartaná román viszonylatban. A páriskörüli békeszerződések bukásának korszakában Románia nem maradhat az egyetlen hadinyerészkedő, mert az nem fog a Kárpátok medencéjében nyugalmat és bé|kés fejlődést biztosítani. A román külügyminiszter úr bizonyára tudni fogja, hogy miért.

Rendkívüli vármegyei kisgYŰlés

A megkívánt sürgősségre, valamint áz cTiíürzésre váró ügyek íc’g'yülcKué.'cvv

váló tekintettel Komárom vármegye kis- I gyűlése november: hó 28-án d. e. 9 óra: kor; rendkívüli ülést ' tartott Nagy Nán dór főispán elnöki csévél .

Elnöki' megnyitó után vitéz dr. Hunyady László. főjegyző előbb a közgyűlés elé, tartozó ügyeket ismertette, köztük a közös legelők javításáról, karbantartásáról és használatáról meghozandó szabályrendelet és a vadászati - szabályrendelet tervezetét, amelyeket a kisgyűlés Péntek Pál hozzászólása után: jogáévá tett és a közgyűlésnek elfogadásra ajánl.

Ezután több község, egyesítésének kérdése került tárgyalás alá, ami a magyar közigazgatási rendszer természetéből folyik. A kisgyűlés sajnálattal állapította meg,' hogy c -rendelkezések révén sok történelmi községnevet törölni kell a helységnévtárból, amely községnevek megdönthetetlen bizonyítékai annak, hogy Csallóköz árpádkori magyar település volt. Éppen ezért nagy figyelmet fordított a kisgyűlés afra, hogy a jelleg- 1 zetes magyar községneveket az új, községnévben lehetőleg megmentse, így javasolta a kisgyűlés, hogy N'agypaka. Kispakd,. Csukárpaka községek Nagypaka néven,

Tejfalu, Bucsuháza és Királyfia községek Tejfalu néven, '

Kismagyar és Tonkháza községék Magyart ónk néven, ' ,

Nagylég, Kislég és Szász községek Lég néven,

; Felsőjányok, Alsójányok és Bústclck községek Felsőjányok néven,

: Lakszakállas, Turiszakállas és Szilas községek Szi'.üs-Szákállás néven, i DünaSzerdahely és Sikabony községek Dmuszerdahely néven,

Nagyudvarnok és Kisudvarnok községek Udvarnok néven,

I FeTsőnyárásd és Alsónyárasd községek Nyárasd néven,

Csentőfa és Cséfalva községek Cséfa néven,

nem szolgálta a megértést, de a békét sejm erősítette meg. Magyarország komoly békcszerctclét azonban nem változtathatja meg az ilyen nyilatkozat, s nem ingathatja; meg azt a hitét, hogy az igazságnak végre is győzedelmeskedni kell. És pedig a magyar igazságnak, mely ha lassan is,

Egyházgelle, BekctfaJ Ógellc, Csalló■• ö; y atíafa íisbúdafáíAt ■ ségek Géllé néven,

Szentmihályfa és Csécsénypatony községek Szeritmihályfa néven,

Lőgérpatony és Benkepatony községek Felsőpatony néven,

Bögölypatony és Diósförgepatony községek Alsópatony néven,

Hegybenéte és Töböréte községek Tö' bőr été néven,

Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa községek Pódatejed néven,

Várkony és Csallóköznyék községei; Várkony néven,

I Vajka és Keszölczés községek Vajkoké szölc zés néven,

Sölymoskarcsa, Etrekarcsa, Erdőhátkarcsá, Királyfiakarcsa és Kulcsárkarcsa községek Felsökarcsa néven,

Arriadékarcsa, Egyházkarcsa, Pinkekarcsa, Móroézkarcsa és Göneölkarcsa községek Alsókarcsa néven,

Alistál, Felistái és Tőnye községek Nagytotál néven, \

Marczelháza, Kurtakeszi és Szilas községek Marczelháza néven egyesíttessenek. A kisgyűlés e javaslata a belügyminiszter ' elé kerül végeldöntésre. A belügyminisztérium törzskönyvelő osztálya történészszakértők bevonásával vizsgálja fe'ül a ja\aslaltba hozott új neveket s a vizsgálat eredménye szerint tesz javaslatot a belügyminiszternek.

A magy. kir. útmesteri iskola 1940. évi tanfolyamára a vármegye egy útmestert küld ki s az ezzel járó 1040 P költséget a jövő évi költségvetésbe állítja be.

Nagykeszi községet a kisgyűlés az ékeli körjegyzőséghez csatolta, Tany, Kiolozsnéma, Pozsonyeperjes és Apáczaszakállas községek nagyközséggé való fejlesztése iránti kérelmét nem találta teljesíthetőnek, ellenben állást foglalt amellett, hogy a vajkai körjegyzőség Nagyszarvára helyeztessék, a csallóköznádasdi körjegyzőség pedig Baka és Felbár székhelyekkel két önálló körjegyzőségre osztassák. Ugyancsak javasolja a

de már hajnalodik. Románia csökönyös állásfoglalása nem zavarhatja meg hazánkat, mely szilárd elhatározással áll a béke mellett s a legnagyobb áldozatokra is kész azért, hogy a haladás biztosítása, a boldogabb jövő megteremtése érdekében munkálkodjék.

kisgyűlés,. hogy Martos, Bagota-Bajcs és Dúnaradvány-Path községek önálló nagyközségekké fejlesztessenek.

Tata község útjavítási kölcsönfelvételét, valamint a vonatkozó építési tervezetet a kisgyűlés jóváhagyta, és elfogadta Vásárut, Balázsfa, Felbár, Csallóköznádasd, Nagybodak, Dercsika, Baka, Súly, Környe, Csallóközaranyos, Ekecs, Bánhida, Örsujfalu, Keszegfalva, Nagymegyer, Apáczaszakállas községek egye.; határozatait.

Megsemmisítette Sikabony község vadászati haszonbér-szerződését, nem hagy.ta jóvá Gúta községnek a hirdetési jog kiadására vonatkozó határozatát, módosította Nagymegyer községnek a bábák fizetésére vonatkozó határozatát, valamint a vadászterület csoportosítására vonatkozó intézkedését.

Komárom vármegye legutóbbi közgyűlése 'égy határozott, hogy a vármegye tisztviselői és alkalmazottai részére az átalakulással járó különös és fokozott tevékenységük jutalmául egy havi fizetést ad karácsonyi segély címén. Ezt a határozatot a belügyminiszter csak részben és akként hajlandó elfogadni, fia c címen csupán a törzsfizetés 50 0/0-át és a rangfokozatnak, megfelelő családi pótlékot szavaz meg a közgyűlés. A kisgyűlés t'eíiát ily értelemben tesz jáváslatot a közgyűlésnek., ,

Ezután segély iránti kérvényeket és folyóügyeket tárgyaltak.

Vasárnap ezer budapesti látogató érkezik Komáromba

Budapest székesfőváros közüzemeinek ezer alkalmazottja vasárnap, f. hó 3-án tanulmányi kirándulást tesz Komárom városába, ahová reggel háromnegyed 10 órakor érkeznek különvonaton. A komáromi pályaudvaron cserkészek és polgárista diákok várják a vendégeket, hogy kalauzolják őket a város nevezetességeinek megtekintésénél.

Fél 11 órakor a Jókai-szobrot kosza-' rúzzák meg, ahol dr. Szíjj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke üdvözli a székesfővárosi vendégeket. Innét a Klapka-lérre vonulnak, ahol Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester üdvözli a vendégeket. Az üdvözlő beszédre dr. dorogai Farkas Ákos, fővárosi tanácsnok válaszol és megkoszorúzza a Klapka-szobrot. Az ünnepély előtt és a végen a Komáromi Dalegyesület énekkara a Magyar Hiszekegyet és a Himnuszt énekli el.

Innét az idegenvezetők kalauzolása mellett a város nevezetességeinek megtekintésére indulnak. Fólegykor Komárom hét vendéglőjében várják a budapesti vendégeket a terített asztalok. Ebéd után 3 órakor a Kát. Legényegyletben lesz előadás a következő műosrral: Magyar Hiszekegy, előadja az elektromos művek énekkara, Szabolcska: Jókai, előadja Küzatsayné Lázár Jolán előadóművésznő, Lavotla: Szerenád a Tisza ház előtt, Állaga: Biliary kesergője, előadja a Kiss, Bokor, Sárközy, Halmy vonósnégyes, Komárom, Jókai városa, elmondja Hiankiss János egyetemi tanár, Liszt—Jókai: A holt költő szerelme, előadja Kazalsayné Lázár Jolán és dr. Halmy Ferenc zongoraművész, Somogyváry Gyula: A fiú nem üthet vissza, dramolett. A legényegyleti előadásra a rendezőség szívesen látja Komárom közönségét. Belépő díj nincs.

Előzőleg, a Turul szálló színháztermében is lesz műsoros előadás az előb-