Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-02 / 48. szám
2, «ldal. KOMÁROMI LAPOK 1999. december 2. bi műsorral. Itt: Komárom, Jókai városa c. előadást Dongó Orbán főgimnáziumi igazgató tartja. Három órás kezdettel a Dózsa-féle Vigadó emeleti nagytermében szintén előadás lesz. A Szózat után Komáromot ismerteti dr. Baranyai] József, a Jókai Egyesület titkára, városi könyvtáros. Brahms: Magyar tánook, zongorán előadja dr. Tihanyi Ferenc, a fővárosi vízművek tisztviselője. Saját hazafias verseiből szaval Kossányi József, komáromi tanár-költő. Jókai emlékbeszédet mönd dr. Szíjj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke. Somogy vári Gyula: Kassa énekel, előadja Dékány Lajos. Sajó Sándor: Magyar ének, előadja Szőllőssy Antal. Népdalok, előadja az elektromos művek énekkara. Dekány Lajos és Szőllősy Antal a fővárosi vízművek tisztviselői, komáromi származásúak, földieink. A többi vendéglőkben cigányzene szórakoztatja a vendégeket. A vendéglőkben komáromi emléktárgyakat árulnak az idegenvezetők. A vendégek délután 6 órakor indulnak vissza. A kirándulás vezetősége fényképpályázatot írt ki. A fényképeket a pesti Vigadóban állítják ki és jutalmazzák meg. Holnap mozgalmas nap virrad Komáromra, fölszabadult városunkra, csak az időjárás is kedvezne a népes látogatásnak. Komáromi Lapok 48. sz. Dec. 2. EMLÉKEZZÜNK! A hazánk alkotmányáért és szabadságáért vívott harcaink történetében háromszázhúsz esztendővel visszalapozva a magyar fegyverek fényes dicsőségére bukkanunk. A harmincéves háborúnak hazánkba is átcsapott hullámai Bethlen Gábort arra késztették, hogy II. Ferdinánd ellen hadbaszálljon. Bethlen eme elhatározása, főkép pedig gyors és győzelmes előnyomulása annyira meglepték a császárt, hogy Bécset féltve, Buquoy és Dampierre tábornokok hadosztályait a császári főváros védelmére rendelte. Bethlen egyik vezére, Bhédey Ferenc 12.000 főnyi seregével rábukkant Dampierre seregére és Nikolsburgnál szétverte. Pozsonynál, a Duna jobb partjára való átkelése után pedig Buquoy tábornokkal találta magát szemben, akinek támadásait visszaverte. Pozsonynál nemsokára Bethlen Gábor is, azután Thurn és Hohenlohe seregei is átkeltek és így egyesült erővel Brucknál 1619 november hó 26-án szétverték Buquoy seregét és Bécset körülzárták. Bécs most könnyen a magyarok kezére kerülhetett volna, de Bethlen hirtelen felhagyott Bécs elleni tervével, mert Homonnai György ellen kellett fordulnia, aki Lengyelországban gyűjtött kozák hadaival már majdnem az egész Felvidéket feldúlta. MIKULÁSI : AJÁNDÉKOT Vármegyei IskolánkívSli Népművelési Bizottság közgyűlése Komárom Vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága november 28-án tartotta közgyűlését iff. Reviczky István alispán elnöklete mellett. A közgyűlésen résztvett Nagy Nándor főispán is. A elnöki bejelentés során részvéttel emlékezett meg az alispán Pét hő Sándor igazgatónak, a bizottság tagjának elhunytéról, majd bejelentette, hogy Komárom thj. szab. kir. város külön bizottságot alakított s így" az már nem tartozik a vármegy e bizottságába. Ezután Wiesenbacher József bizottsági főtitkár-előadó ismertette a bizottság működését az előző tanévi munkakör összefoglalásában. Felsorolta azokat a községeket, amelyekben előadásokat tartottak s beszámolt az előadókról, akik nagy készséggel állottak a bizottság céljainak szolgálatába. Ezek az előadások csak a gesztesi és tatai járásokba tartozó községekben tarttattak s voltak ezek között ismeretterjesztő, irodalmi, néprajzi, műkedvelő, gazdasági előadások, közel 10.000 egységgel, ami igen elismerésreméltó eredmény. Az 1940. évre már kiterjed a bizottság munkája a vármegye hat járásába tartozó valamennyi községre, amelynek munkaköri tervezetét részletesen ismertette az előadó. Több ízben rendeztek főzőtanfolyamot, amelyek igen látogatottak. Megemlékezett a jelentés a nyár folyamán Dunaalmásoti rendezett karnagyi tanfolyamról, ezen 31 tanító vett részt. Bejelentette a főtitkár, hogy január 1-től kezdve Tatán népfőiskola nyílik meg 32 tanulóval az ottani léventeotthonban. A jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. Az 1939. évi zárszámadásokat tudomásul vette a közgyűl«» és az 1940. évi költségvetést 35.000 pengőben irányozta elő. Balogh Miklós kérte a bizottságot, hogy az előadások alkalmával fizetett u. n. szerzői díjaknak leszállítása iránt tegyen lépéseket az ilelétkes hatóságoknál. A közgyűlés Reviczky' István elnök és Wiesenbacher József előadó hozzászólása után elhatározta, hogy a sérelmes ügyben a többi népművelési bizottsággal együtt illetékes helyre felterjesztést intéz. Az előadó nagy elismeréssel szólt a tárkányi cigányiskoláról, mely Mátray Guidó bencésrendi plébános felügyelete mellett szép eredménnyel működik s bejelentette, hogy Dunaszerdahely község vette tervbe egy' cigányiskola felállítását. A tárgysorozat kimerülvén, Reviczky István alispán lelkes szavakkal kérte föl a bizottság tagjait, hogy figyeljék állandóan a népművelési bizottság munkáját és észrevételeikről tegyenek jelentést. HOFFMANN késműves és műköszörűs acéláruk szaküzlele Karmelita épület (Rába felől). A cég fennállásának 50. év Győri fordulója. I nagyközönség panaszkBnyve Sáros az utcátok s zavarnak a kerékpárosok! Igen Tisztelt Szerkesztő fír! Tisztelettel kérem alábbi soraim szives közlését. 1. A város kellős közepén is még mindig vannak uccák, melyek csatornázva nincsenek, minek következtében az uccák lakói ételmaradékokat, rothadt gyümölcsöket és egyfülü edényeik folyadékát is tartalmazó szennyvizeiket az uccára öntik. Az uccák, a terek tele vannak piszokkal, szeméttel, miket az uccaseprők néha-néha összesöpörnek ugyan, de elszállításukra csak napok múlva kerül sor, ha addig el nem hordta a szél. 2. Bevett szokás Komáromban, hogy a kerékpárosok egyes uccukban a gyalogjárón kerékpároznak, veszélyeztetve a járókelők és a házakból kilépők testi épségét; a kerékpárosok uccasarkokon nem csöngetnek, este soknak nincs kivilágított lámpája. Szívességét megköszönve maradok hazafiui üdvözlettel: Egg figyelő. Az uj autóbuszjárat közölt ügyesen, hogy el ne üsse egy kocsi. Ki sokat markol, keveset fog. Állítólag ez a járat a két város között is bonyolít le forgalmat. Ezt sem sikerült megállapítanom még, itt is rejtély van. Rejtély az is, miért kell megfosztani egy helybeli, becsületes iparost életlehetőségétől s miért csak az idegen vállalkozó jogos mindenféle külön utak lebonyolítására. Mi az oka annak, kérdezzük nyíltan, hogy ez a vállalat nemcsak Tata, Mocsa, Komárom, pályaudvar, Kossuth tér irányában mozog, hanem még a nyári strandot, sportpályát is lefoglalja, mikor sokkal jobb, pontosabb volt az eddigi. Kinek állott érdekében ez? Tudtunkkal számosán tettek panaszt a közlekedés furcsaságai ellen. Azt mondták, kényelmes kocsikat kapunk. Nos, ezek a szűk, túltömött kis mozgó ládák nem vallanak kényelemre. Úgy szoronganak az utasok, mint a heringek. S hányán maradnak le a vonatról! Tisztelettel: egy utas, aki csodálkozik. Európa legtöményebb keserűvize az Igmándi. Elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengj , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. Tisztelt szerkesztőség! Többizben is olvasom, hogy az autóbuszjáratokat megosztották s attól, aki régi, bevált komáromi ember volt s aki pontosan, a közönség panaszai nélkül járt, elvették fele engedélyét. Uj vállalat kapta meg a déli pályaudvar s a Kossuth tér közötti járatokat. Uj ember, idegen, nem komáromi vállalat. Nos, gondoltam, ennek valami rettentő remek vállalatnak kelt lenni, hogy így kiáltottak érte többen is, ez valami pompás járat, széles, tág, kényelmes, fűtött kocsikkal, pontos közlekedéssel s mindennel, ami indokolttá tette a változtatást. Ám, csalódtunk. Amíg azelőtt pontosan tudtuk, hol, mikor áll meg az autóbusz, addig most menetrendet, megállóhelyet változtattak, a menetrend valóságos keresztrejtvény, ember legyen, aki eligazodik rajta, a járatok ötlctszerűekneki tűnnek föl. Néha csak egy, máskor két kocsival bonyolítja le a vállalat a következő járatokat: Tata—Mocsa—Komárom, Ujkomárom—Ökontárom. Kossulh-tér—városháza—déli pályaudvar. Lehetetlenségnek tartom a rendes menetrend betartását, ha közben egy autóbusznak Tatára is le kelt futnia. Lehetetlen is. Sok a panasz a járatokra. Késik — és csak az a szerencséje, hogv a vonatok is késni szoktak, — aztán az érkező vonatokat nem mindig várja be. Ha az érkező vonat késik, akkor az autóbusz egyszerűen elinal, mert neki kötött menetrendje van. S megy üresen is, de a rejtélyes menetrendet betartja. A Klapka-téren, valahány autóbusz, annyi helyen áll meg. az utas sohasem tudja, hogyan cikázzék a járatok A Karitász Mikulás és karácsonyi vására Minden évben, a nehéz tél előtt, embertestvéri szeretetünk újabb feladat előtt áll, hogy az élet nyomorultjainak, de különösen a szegény gyermekeknek, hogyan és miképpen legyünk segítségére. A segítésre kötelez a szeretet és felelősség tudata. Ezért rendezi meg ez évben is szokásos karácsonyi vásárját december 4. és 5-én a Legényegylet nagytermében, a helybeli Karitász, hogy sokak jóságából és fillérjéből, legalább karácsonykor gyújtson egy kis örömet a szegények nincstelen hajlékában. Áldozatos munkatársaink nagy buzgósággai és szeretettel fogtak hozzá a megrendezés munkáihoz. Szépen öltöztetett babák, csinos kézimunkák, gyermekjátékok, karácsonyi meglepetések teszik a vásárt majd változatossá. December 5-én, délután 4 órakor egy kedves előadással, különösen a gyermekeknek óhajt örömet szerezni a rendezőség, mely után a Mikulás osztja ki szeretetcsomagjait. Mikulásra szánt ajándékok, cukorkák, virgácsok nagy választékban kaphatók. A vásár nyílva már dec. 4-én d. e. IQ órától és d. u. 3 órától 8-ig. Szeretettel kérjük mindazokat, akik a szegény gyermekek sorsát szívükön viselik, hogy kedves látogatásukkal, vásárlásaikkal, adományaikkal és munkájukkal legyenek segítségünkre, hogy sokak szívében gyújthassuk fel karácsonykor az öröm gyertvácskáit. 1 PETHŐ SÁNDOB | Városszerte megrendülést keltett a lesújtó gyászos hír, mely Pethő Sándornak, a községi elemi iskolák igazgató-tanítójának váratlan halálát jelentette. Néhány nappal ezelőtt még, közöttünk járt, az évtizedek óta megszokott pontossággal és kötelességtudással végezte felelősségteljes munkáját s intézte a huszonhárom tanerős iskolának felszaporodott adminisztrációs dolgait, azzal a lelkiismeretességgel, amint vállalta, amint az hozzá illett, aki idegőrlő igazgatói teendői mellett még osztályt is vezetett. Néhány nappal előtte munka közben összeesett az igazgatói irodában, kórházba szállították, s mái: remélni lehetett, hogy fölépül, amikor váratlanul ismét rosszabbul lett, s azután, november 28-án elköltözött az élők sorából, mélységes szomorúságot és fájdalmat okozva halála nemcsak szeretteinek, de az egész városnak, amely Pethő Sándort jói ismerte. Pethő Sándor néhány évvel a világhál)orú előtt került a komáromi községi elemi iskolához, ahova rendes tanítóvá választották. Komoly, hivatását szerető és a magyar népoktatással lelkesedéssel dolgozó tanító volt, akinek szorgalma, pontossága, lelkiismeretessége például szolgált kartársainak is. Résztvett a világháborúban, majd orosz fogságba esett, ahonnan a háború utolsó évében szabadult haza. Elfoglalta állását s élte, szenvedte társaival együtt azt a kálváriás korszakot, amely a megszállás alatt a gerinces magyar'tanítót sok megpróbáltatásnak tette ki. A nehéz magyar sorsban is kötelességének tartotta a magyar gyermeknek nemzeti szellemben való 'nevetését s a nemzet számára való megtartását, s ezért mindent elkövetett, hogy ebben az irányban a tanítás és nevelés eredményes legyen. 1927-ben választották meg igazgatónak s azóta állandó kitartással, áldozatos odaadással végezte hivatását, híven szolgálva a nemzeti szellemet munkaterén. Boldog örömmel fogott új munkába a felszabadul lás után s megkétszerezett erővel dolgozott iskolája élén az utolsó percig, amikor a túlfeszített munkában kimerült ereje összeroppant és bekövetkezett a fájdalmas vég... Egész életét a munka töltötte ki, melyei becsülettel és hűséggel végzett, s amely valósággal életelemévé váll. Elénk résztvett az ág. evang. egyház életében, melynek buzgó presbitere volt s a magyar társadalmi életben; a Kaszinónak, Italegyesületnek évtizedeken át volt tagja, a Jókai Egyesület ig. választmányi tagját veszítette el benne, a Prot.. Jótékony Nőegyletnél sok éven át mint ellenőr működött, a tanítók társadalmában tekintélyes vezetői tisztet töltött be, a Pozsónyvárosi Takarék komáromi fiókjának felügyelőbizottsági tagja volt. Mindenütt mint kötelességtudó, hasznos munkatárs érdemelte ki a bizalmat, s ezért tisztelték és becsülték igen sokan Komáromban. A kifürkészhetetlen isteni akarat 54 éves korában ragadta el az élők közül, idő előtt, munkabírásának korában, aki még sok hasznos szolgálatot tehetett volna a magyar közoktatásügynek. Halálát lesújtott családja siratja, hitvese szül. Koczor Ilona úrnő a legjobb férjet, gyermekei: Inci és Sanyi a szerető édesapát veszítették el a megboldogultban. Elhunytat kiterjedt előkelő rokonság gyászolja, benne Koczor Gyula főispán szeretett sógorát vesztette el. Temetése november 30-án délután az ág. h. evang. temető ravatalozójából óriási részvét mellett ment végbe. A temetésen megjelentek az ág. h. evang. egyház j>resbiterei testületileg, az összes iskolák s tanügyi hatóságok képviselői, az elemi iskolaszék tagjai, a város képviselete, az egyesületek és testületek küldöttségei és nagyszámú gyászol öközönség. Koporsója felett Rónay Zoltán h. lelkész mondott emelkedett szellemű gyászbeszédet. majd dr. Weszelovszky János, az iskolaszék elnöke, Szokolóczy Sándor presbiter, Vánkay László b. igazgató és Somogyi István polg. isk. tanár vett búcsút az elhunyttól. A Ref. Tanítóképző vegyeskara gyászdalt adott elő a sírnál. Legyen áldott emléke! hu f \ jrnyonwqmtSoi^ lsLwmum 540 W f A U TOMATA SWPiRÍ tel ifunken mrJG/iwm o ! TÖKÉLETES V/lÁGVÉTElf mroGÖm/ffi!
