Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-11-25 / 47. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza HatvsssääLssisizssi 47. szám Szombat, 1939. november 25. Alapította: néhai XXJBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 9 Pengő, negyedévre 2ÍS4J Pengő. Egyes példány 0.29 Pengő. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Őszinte külpolitika Vitéz Jaross Andor miniszter beszámolt Komárom, november 2t. A hét legkimagaslóbb politikai eseményé volt Csáky István gróf külügyminiszter expozéja, melyei a képviselőház keddi élésén mondott el feszült figyelem mellett .Beszéde a magyar külpolitikai célkitűzéseknek és a magyarság nemzetközi állásfoglalásának tökéletes összefoglalása volt s az nemcsak a képviselőkre, hanem az egész ország közvéleményére óriási benyomást gyakorolt. A beszéd minden tekintetben méltó volt külügyminiszterünkhöz, aki a háborútól távolálló és a békét minden körülmények között megőrizni akaró Magyarország egyik jelentős tényezője, külpolitikai irányvonalának hagy körültekintést követelő vezetője. Magyarország a leghelyesebb utat választotta arra. hogy ebben az igen kényes és sok tapintatot kívánó helyzetben saját érdekeinek megfelelő politikát folytasson és elkerüljön minden olyan dolgot, amely esetleg veszedelmei idézhetne fői. őszinte és lojális magatartást tanúsítunk a nagyhatalmukkal szemben és szigorúan ügyelünk arra, hogy egyik érdekkörét se zavarjuk, mert mi tisztán magyar politikát űzünk. Amilyen őszinte elismeréssel adózott a külügyminszter Németországnak, amelynek megerősödése' segített berniünket a békediktátum igazságtalanságai egy részének jóvátételében, épen olyan meleg hangon emlékezett meg Olaszországról, mely Mussolini bölcs és előrelátó politikájának hatása alatt a iegmeghittebb barátsággal viseltetik Magyarország iráni. Főképen ennek köszönhető, hogy a inai súlyos időkben cselekvési szabadságunkat megőrizhettük és fenntarthattuk. Megnyugtatásul szolgálhat a külügyminiszternek Oroszországhoz való viszonyunkra vonatkozó kijelentése, mely szerint az orosz államfő a nála bemutatkozó ma-, gyár követ előtt kifejezésre juttatta azt, hogy a kél nép között érdek-ellentét alig Képzelhető el. Magyarország az európai államok sorában való mai elhelyezkedése és á nagyhatalmak között fennálló békés és korrekt viszonya tagadhatatlanul az okos önmérséklettel és az előrelátó tapintattal vezetett küliioUtikának eredménye. A magyar külpolitikának legfőbb célja a béke őszinte akarása, de ez nem jelentheti azt. hogy fel ne készüljünk a legrosszabbra is. Magyarország elsősorban önállóságának és függetlenségének megőrzésére törekszik s bár tiszteli a közép Duna völgyi' iránt érdeklődő nagyhatalmak érdekeit, de ezektől is elvárja, hogy tiszteletben tartsák Magyarországnak ezeréves érdekeit is. Külpolitikai vagy háborús kalandokra a magyar kormány nem kapható, ez azt jelenti, hogv idegen érdekekéri ez az orscág nem hajlandó harcolni. Knnek hi- j aőnyságát adta az ország ismételten s ma már ezt tudomásul kell venni azoknak is, akik békekészségünket eddig nem akarták elhinni. I>e ez nem terjedhet odáig, hogy abban az esetben, ha valaki megtámad, vagy el akarja tőlünk a Dunaincdencében lévő örökségünket .orozni., ne a leghatározottabb ellenállással találkozzék. Ha valaki megkísérelné ezt, akkor »vérezni kell, ha úgy hozza a sors, magunkra hagyva is, akár az utolsó emberig. Igaza van a külügyminiszternek, hogy csak addig maradunk fenn a népek tengerében, míg történelmi hivatásunkat teljesíteni akarjuk. >Amig emellett kitartunk és kiállunk, ne tartson senkitől és semmitől ez az ezeréves nemzet.« Nemcsak Magyarországnak érdeke, hogy függetlensége és önállouága fennmaradjon. V független és erős a felvidéki tárcanélküli minisztérium egy évi munkájáról A munka befejezéshez közeledik — Munkája során mindenkor az összmagyar államiságot és a nemzeti politikát képviselte — november 21 A költségvetés tárgyalása folyamán szerdán került a képviselőház elé a miniszterelnökség és a külügyminisztérium költségvetése. Nagyhorderejű beszédet mondott Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáki/ István gróf külügyminiszter expozéja nemcsak a hazai politikai körökben, hanem egész Európában nagy hatást kelleti. A vitában résztvett Jaross Andor lárcanélküli miniszter is, aki nagyszabású beszédben számolt be a felvidéki minisztérium egy évi működéséről. A miniszter nagy érdeklődéssel kísért beszédében többek között kijelentette, hogy költségvetése azért olyan szerény, mert az a munka, amely a minisztériuma keretében körülbelül egy évvel ezelőtt megkezdődött, most már befejezéséhez közeledik. Á tárcanélküli miniszternek nem az volt a szerepe, hogy a visszacsatolt területet külön közigazgatási és állami szervezetben önmaga igazgassa, hanem az, hogy rendelkezésére álljon minisztertársainak és védje a visszacsatolt terület lakosságának politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális . jellegű érdekeit, amelyek az egyesítéssel kapcsolatban merültek fel. Hangsúlyozta, hogy a visszacsatolt terület égy évvel ezelőtt sem volt corpus separatum, hartem már akkor is corpus anum volt Rengeteg jogszabályt kellett alkotni, sok ember sorsát kellett új sínekre átállítani, sok gazdasági, kulturális, társadalmi problémái kellett megoldani. Munkája során nemcsak a viszszacsaloll területek különleges érdekeit képviselte, hanem mindenkor az összmagyar államiságot és a magyar nemzeti politikái. Jaross miniszter ezután válaszolt az egyes felszólalásokra. Pörubszky Géza a közalkalmazottak fájó ügyét említette meg. Kétségtelen, hogy a csehszlovák köztársaság idején a magyar nemzeti kisebbség egyik legfájóbb sebe az volt, hogy a közalkalmazotti tisztségek tekintetében számarányának mélyen alatta szerepelt. Azoknak ügye, akik az elmúlt húsz év alatt becsületes magyar munkál végeztek, elintézés alatt áll. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő előléptetésben részesüljenek. Már a tavaszi miniszteri rendeletijén kifejezésre juttatták azt a szempontot, hogy elsősorbdn a visszacsatolt területen érdemid szerzett tiszí-vise.tőkategóriát keit előnyben részesíteni. A miniszter megállapította ezután, hogy a nyugdíjrendelet teljes, mértékben honorálja a Felvidék nyugdíja-Magyarország egész Középnirópáljui nélkülözhetetlen kiegyensúlyozó tényező, amely nélkül, vagy amely ellen a Dunamedencébcn semmi sem történhetik, különösen nem olyan kezdeményezés, amely a mi érdekeinket érinti, önérzetes, de mindvégig lojális és tapintatos hang vonull végig a külügyminiszter expozéján sóinak szempontjait. Nyugdíjat biztosítanak nemcsak azoknak, akik a világháború idején a magyar állam szolgálatában állottak, hanem azoknak a kategóriáknak is, amelyek a megszállás ideje alatt magatartásukkal erre rászolgállak. Ezeknek húszéves harcát megfelelően fogják jutalmazni akkor. amikor nyugdíjba mennek A KÁRPÁTALJAI PROBLÉMÁK Őszintén akar beszélni a kárpátaljai problémákról. Az ipari és kereskedelmi jogosítványok felülbírálásánál már érvényesítették a fontos nemzetpolitikai szempontokat. Az az alapelvük, hogy csak az a nemzet égé stteá/és/ amely a nemzeti hivatás here' lén belül a haza javára minden frontot önmaga tud fenntartani 34,179 ipari és kereskedelmi jogosítvány van a visszacsatolt területen, ebből 10,768 volt a zsidó. 4500 zsidó jogosítványt adtak meg. A zsidók arányszáma 32 százalék a l>écsi döntés alapján viszszaadott területeken. Vannak, akik ezt a számot sokalják, de működése alatt mindig azt tartotta szemelőtt, hogy az életet és az elvi szempontokat összhangba kell hozni. A zsidóknál voltak dicséretes kivételek, de nagyjában ugyanazt a magatartást tanúsították, amit Galíciában a világháború alatt: ha valamelyik hadsereg bevonult Galíciaija. mindig a zsidóság üdvözölte elsőnek. Nyugodtan állítja, hogy' gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai szempontból a visszacsatolt területeken az ipari, és kereskedelmi jogosítványok revíziójával kapcsolatban teremtett helyzet tökéletesen megfelel azoknak a kívánalmaknak, amelyeket minden magyar a magyar állam egyik alkotó testiével szemben nyugodtan megkívánhat. Egyesek arról beszélnek, hogy a visszacsatolt területen nagy a munkanélküliség. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hoyy a munkanélküliség mértéke ma körülbelül azonos a két év előtt! oltani helyzettel. Kiemelte a Magyar a magyarért akció fontosságát, majd hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell intézményes formában a munkanélküliek léli segélyezéséről. A határszéli városokban szükség volna erős ipari vállalkozásokra. Az igazolási eljárással kapcsolatban közölte: nagyon kicsi annak a kategóriáinak a százaléka, amely az eljárás során elhullott a rostán. Ezek azok az ml külpolitikájának és az egész ország gondolkozásának. \ külügyi expozé az egész világon kedvező hatást váltott ki s úgy a hadviselő, mint a semleges államok sajtója a megbecsülés és megértés hangján emlékezik meg Magyarország korrekt és öntudatos magatartásáról. emberek, akik a húszéves küzdelem során nem a magyarságért, a magyar államiság gondolatáért harcoltak, hanem éppen a mi ilyen irányú harcunknak voltak az árulói. Azok, akik a csehszlovák államtól minden hónapban felvették a fizetésüket, adják ál a helyüket a sokat szenvedett embereknek. A csehszlovákiai szociátdemokratapárt húsz éven át szolgai kiszolgálója volt a csehszlovák államiságnak. Ezek álljanak félre és adják át helyüket azoknak, akik húsz éven át a magyar állameszméért dolgoztak. Pörubszky Géza arról beszélt, hogy sok esetben magyarországiak foglalták el a visszacsatolt területiek helyét. Itt általában középen van az igazság. Ezl a kérdést fokozatos munkával oldják majd meg. Az igazolási eljárás befejezése után ezen a téren is teljesen egészséges helyzet áll majd elő. Az igazolási eljárásokat körültekintéssel folytatják. Megemlítette ezután, hogy' a visszacsatolt területen a nemzetiségi jellegű iskolák száma úgyszólván százai ékszerűen megegyezik a nemzeti* ségek arányszámával. Vonatkozik ez á lótokra, magyaroroszokra és németekre egyaránt. 1 FELVIDÉKI FOLD* KÉRDÉS MEGOLDÁSA Mostanában Szlovákiából felröppent olyan panasz, amely a visszacsatolt magyarságra azt a vádat akarja hárítani, hogy mi most bosszúhadjáratot kezdünk. Ez neun: áll. Mi, akik átéltük a nemzeti kisebbség sorsát, le tudjuk mérni, mit jelent ilyen sorban lenni. A csehszlovák földbirtokpoliiika elnemzetlénítő politikát követett. A magyar kormányzatnak elsőrendű kötelessége volt a csehszlovák földreform káros eredményeit kijavítani. Ennek érdekében kormánybiztosságot állítottak fel. Közölte, hogy már eddig is 2300 igénylőt juttattak földhöz, 18,500 kafasztrális holdat és 1350 házhelyet osztót lak szét köztük. A földbirtokpolitikai revízióra szükség van az ottani magyar szálláscsinálás érdekében. Azokat jutalmazták, akik húsz 'év átáll híven kitartottak mellettünk. Jaross Andor miniszter t>eszédét így fejezte be: A munka oroszlánrészét elvégeztük. Hátra van még néhány jogszabály megalkotása, a hitelnyújtás megszervezése, a földbirtokpolitikai munka elvégzése és az oltani önkormányzati testületeknek a magyar alkotmány szellemében való megalkotása. Jaross Andor miniszter beszédét a Ház nagy' tapssal kísérte. és világos képéi adta a magyar kormány-
