Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-11-25 / 47. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. november 25. Képviselőink résziveiiek a költségvetés tárgyalásában Komárom. november 24. nagy kísértések vették körül a szülő-Három törvényjavaslat kerül még a Ház elé A képviselőház pénteken befejezte a költségvetés vitáját, hátra van még a felhatalmazási törvény tárgyalása, mely az új házszabályok értelmében hat napig tarthat. Ezután, még három új törvényjavaslat kerül napirendre és pedig a felvidéki választások kiírásá(rót, a vidéki törvén ij h at ósága k ha n esedékes választások elhalasztásáról szóié) javaslat. valamint ö társulati adók reformjáról szóló törvényjavaslat. Ezek a javaslatok fogják a törvényhozásnak karácsonyig terjedő munkarendjét képezni. Rheuma, köszvény ellen, idegfájdalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál gyorsan és biztosan hatnak a TOGAL-tabletták. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban P. 1.60. " ' (445) Sendlein—Litlasy hangverseny a Kultúrpalotában A Jókai Egyesület őszi rendezései során színvonalas hangversennyel örvendeztette meg közönségét szombaton, 18-án este. A hangversenyen Sendlein János zenetanár, a komáromi katolikus egyház karnagya és Littasy György énekművész, az Operaház tagja szerepeli. Szép, komoly hangverseny volt, öröme az értékes zene kedvelőinek. Sendlein János mint zongoraművész s dálköltő mutatkozott be a komáromi közönség előtt. Tehetséges interpretátor, pompás technikával, erőteljes érzésekkel. Schubert, Schumann, Chopin, Kodály, Liszt, Brahms és Mussorgsky-műveket játszott zongorán. Változatos műsor, változatos átérzések, lendületes dinamika. Különösen a Schumann: »Gyermek jelenetek«-nek volt megérdemelt sikere. Örültünk, hogy Sendlein Jánost az előadói emelvényen hallhattuk. Mint dalköltő is szerepelt: Littasy György énekelte Sendlelnnek három szép dalát. A dalok szövegét Mécs László, Páll Miklós Sés Tamás Lajos írta. Finom, költői megzenésítése a szép verseknek. A dalok a zeneszerző mély átérzéseit, finom szentimentalizmusát érzékeltették. Littasy György mind a Sendleindalokkal, mind Verdi- s Mozart-operaáriákkal, mind Kodály, Bartók és Kacsóh-dalokkal szerepelt pompásan. Remek zengésű hangja betöltötte a termet, hanganyaga s előadómódszere kiváló. Komoly énekművész, aki nem olcsó hatásokra, hanem mély átérzésre törekszik, igényes közönség számára énekelt, őszinte, nagy sikere volt. Komárom oly ritkán hall mostanában jó énekest: a Jókai Egyesület örömmel könyvelheti el sikerként ezt a hangversenyt. Litlasy Györgyöt — a Sendlein-dalok kivételével — dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke kísérte simulékonyan, megértő szívvel zongorán. 1127 Keserűvíz, ha Igmándi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengj , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. A képviselőház e héten folytatta az 1940. évi állami költségvetés tárgyalását. Az egyes tárcák költségvetésének tárgyalásában résztvettek a felszabadult országrész képviselői is, akiknek beszédeit nagy figyelemmel hallgatták. A külügyminisztérium költségvetésénél dr. Turchányi Imre szólott, aki a külügyi szerrezet munkájával párhuzamosan egyik legfontosabb feladatnak a külföldi piacok megszervezéséi tartja. A miniszterelnök tárcájánál Porubszky Géza rámutatott arra, hogy a visszacsatolt területen a közigazgatás unifikációja nagy lépésekkel halad előre. Vannak még megoldatlan feladatok' s ézlért még szükség van a tárcanétküii minisztérium működésére. Ilyen problémák a csehek által elbocsálott magyar tisztviselők visszahelyezésének ügye és az elbocsátottak nyugdíjának rendezése. Szerdán kerüli napirendre a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárcájának költségvetése s ennél Király József képviselő felszólalásában visszapillantást vetett arra, hogy az elcsatolás alatt a magyar oktatásnak is milyen nehézségekkel kellett megküzdenie. Az államhatalom részéről A világháború szülte rendkívüli viszonyok által megkövetelt számos kivételes rendelkezés között talán egy sem volt a szociális és gazdasági életre oly mélyreható, mint a háztulajdonosok magántulajdonál lényegesen korlátozó lakbérleti szabályozás. Nemcsak a háború tartama alatt, de még sokáig a háború megszűnte után is a lakás felmondása hatósági hozzájáruláshoz volt kötve és e hozzájárulás csak a törvényben körülírt fontos okból volt kieszközölhető. Hasonlóan szabályozva volt a béremelés is; mely a hálwrú után sorozatosan megjelent törvényekben csak kisebb mérvben és fokozatosan volt megengedve. Az egy- és kétszobás lakásoknál még 15 évvel a háború befejezése után sem volt a korlátlan emelés megengedve. Hogy e korlátozó rendelkezések méltánytalanul sújtották a háztulajdonosokat, akiknek az összes társadalmi rétegek között a legnagyobb szociális áldozatot kellett hozniok és e mellett a folyton emel-1 kedő adóterhek elviselésére is kötelezve voltak, ez annyival is inkább vitán felül áll, mivel a többi közszükségleti cikkek árai az 1914 évi árakhoz képest több száz százalékkal emelkedtek anélkül, hogy ezek tekintetében a törvényhozás a magángazdaságot korlátozó intézkedésekre elhatározta volna magát. A cseh megszállás alatt a tulajdonos nem volt ura saját házának, mert házbérjövedelmének 4/5 részét adófizetésre, a többit pedig tűzbiztosítási, javítási és egyéb kiadásokra kellett fordítania, emellett a kimozdíthatatlan bérlők szeszélyeivel szemben annyira hozzászokott a meghuny ászkodáshoz, hogy a bérlők védelméről szóló törvény hatályának megszűnte után is ritkaságszámba ment, hogy a háztulajdonos a felmondás és béremelés jogával élt volna. Ez különben azzal is magyarázható, hogy az állam által hoszszú lejáratú adómentességgel hatékonyan támogatott építési mozgalom folytán a városokban elegendő lakás állt rendelkezésre. A trianoni határoknak a múlt évben bekövetkezett részbeni ledöntésével és a magyar jogszabályoknak a visszacsatolt felvidéki területekre való kiterjesztésével a helyzet lényegesen megváltozott. Az újonnan szervezett közigazgatási és igazságügyi hatóságokhoz kinevezett és áthelyezett köztisztviselők sokkal nagyobb számban költöztek a visszacsatolt városokba, mint ahányan e városokat elhagyták és így szükségképén be kellett állania a lakáshiánynak azért is, mert a múlt évi politikai események és a folyó évben a nagyhatalmak között kitört háború a gazdasági életre gyakorolt bénító hatása miatt úgy a köz-, mint a magán építkezés úgyszólván teljesen szünetel és belátható időn belül nem is fog megindulni. Ezt a rendkívüli viszonyok által teremtett helyzetet alaposan kihasználták a háztulajdonosok, mert nemcsak a megürült lakásokat tudták az eddigi bér kétszereséért bérbeadni, hanem a régi bérlőkkel szemben is hatalmas béremelési igénnyel léptek föl. A bérlők tekintettel a gazdasági viszonyok és a kereseti lehetőségéit leromlására, képtelenek a 80—100 százalékos béremelést elviselni. A bérlőkkel szemben azért is indokokét különböző Ígéretek alakjában. Voltak szülők, akik megtévedtek s gyermekeiket idegen iskolába járatták, de a többség, nélkülözve is kitartott a magyar iskola és a magyar szellem mellett. A tanítók is — kevés kivétellel — kitartottak és megőrizték a gyermekek lelkében a magyar emlékeket. Dr. Giller János csütörtökön az igazságügyi tárcánál mondott beszédet, melyben kifejezésre juttatta, hogy a legnagyobb tisztelet hangján tűid a magyar bírói karról beszélni. Meggyőződése, hogy a felszabadult területek bírói kara ma már egységes szellemű s ugyanolyan színvonalon áll, mint pz anyaország bírói kara. A jogi oktatás terén lehetőséget kell nyújtani a jogászifjóságnak, hogy a szentistváni kisebbségi nyelveket megtanulja s a nemzetiségi vidéken megállja helyét. A pénteki vitában a pénzügyi tárca költségvetéséről volt szó, ebben a vitában résztvetl Salleovszky Jenő, aki a polgárság megadóztatásáról beszélt s rámutatott arra, hogy az adókivetésnél a szociális és pénzügyi szempontokat kell figyelembe venni. Nem adóztatják meg eléggé a bankokat és a kartelleket, amit, az is bizonyít, hogy a társulati adó előirányzott bevétele alig 24 millió pengő. tatlan a túlzott béremelés, mivel a bérbeadók közterhei az előbbi állapothoz képest lényegesen csökkentek. A házbéradó után fizetendő pótadó 350 százalékról 80 százalékra lett leszállítva és ezenkívül megszűnt a járási és országos pótadó is, úgy hogy az összes közterhek 80 százalék helyett alig 50 százalékát fogják kitenni á bérjövedelemnek. A rendkívüli viszonyok folytán beállott lakásszükség a megnagyobbodott Komárom városában indokolttá tenné a lakás-Kedves vendégei voltak vasárnap, november 19-én a komáromi református egyháznak. A budapesti református hitoktató lelkészek és vallástanárok testületé látogatta meg a ref. egyházat, hogy ezzel a találkozással melegebbé és bensőségesebbé tegyék azt a testvéri viszonyt, amely a két ősi egyház hívei között fennáll. A vendégek délelőtt fél tízkor érkeztek egy hatalmas autóbuszon Komáromba s itt a Kollégium nagytermében gyűltek össze, ahol Fölöp Zsigmond v. polgármester, főgondnok üdvözölte meleg szeretettel az érkezőket, kiknek élén dr. Kováts J. István ny. államtitkár, egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes, és dr. Incze Gábor igazgató állottak. A negyven főnyi testülettel érkezett Tóth József, a budapest-józsefvárosi ref. egyház lelkésze, Árokháty Béla orgonaművész, zeneakadémiai tanár, Szabó Lajos, Mirtse Árpád, Balogh Vilmos lelkészek és mások. A délelőtt 10 órakor megtartott istentiszteleten zsúfolásig megtelt a Jókai uccai templom, melynek impozáns arányai mély hatást gyakoroltak a látogatókra. A szentbeszédet dr. K.ováts J. István egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes mondotta, mélyenjáró beszédével megragadta a lelkeket. Istentisztelet alatt Tóth József lelkipásztor énekelte Rákóczi imáját, mélyen meghatva a gyülekezetei. Istentisztelet után Balogh Vilmos lelkész az iskolás gyermekeknek tartott istentiszteletet. Fél 12-kor a hitoktató testület nevében dr. Incze Gábor testületi igazgató megkoszorúzta Jókai szobrát emelkedett szellemű szép beszéd kíséretében, a szobortól az új várba vonult a társaság, amelynek nevezetességeit megszemlélte, majd a város egyéb nevezetességeit tekintette meg. Délben a Ref. Tanítóképző konviktusában látta vendégül az egyház a budaipesti testvéreket, ebéd után Hetényre hivatal felállítását. Feladata volna egyrészt ellenőrizni a/.t, hogy senkinek a családtagok számához viszonyított, aránytalanul töbt) helyiségből álló lakása vagy ugyanazon községben több lakása ne legyen. Hasonlóképen joga legyen a béremelések meg, vagy meg nem engedése felett határozni a hivatalnak. Semmi esetre sem egyeztethető össze a méltányosság követelményeivel, hogy egy háztulajdonos, kinek csak egy családtagja van, 10 szobából álló lakással bírjon', vagy hogy a saját lakásán kívül még két üresen álló lakás felett rendelkezhessék, amikor az arra rászorulók egyáltalában lakást kapni nem tudnak, vagy uzsoraárakat kénytelenek fizetni. A lakás époly közszükséglet, mint akár a kenyér, vágy só és ha ezeknek árát meg lehet állapítani, akkor kell, hogy legyen mód arra is, hogy a- lakásokkal űzött visszaéléseknek gálát vetni és a közönség jogos érdekeit megóvni lehessen. Dr. G. J. A leventekiképzés során nagyon szép eredmények mutatkoznak. öröm nézni, ahogy a fiúk katonásan gyakorlatoznak. De... —- Sajnos ez a »de« minden magyar ügynél közbe szokott lépni. Arról panaszkodnak néhányan, hogy nagy a szigorúság! Ez a szigorúság nagyon kell, hogy meglegyen! Fegyelem nélkül el sem képzelhető a modern élet, nem mégbogy a katona- vagy leventeélef. A szülő örüljön annak, hogy a fia levente. A fiú nevelésének nagyrészét így leveszik a vállairól. És milyen öröm az édesanyáinak, ha a fia első a leventék között isi Ezt pedig csak akkor érhetik el az oktatók és parancsnokok, ha a szigorúsággal fegyelmezetté teszik. Ezért nem szabad panaszkodni, inkább örülni kell neki. mert csak igy válhatik a fiatalság a magyar élet büszkeségévé, jövőjévé. Kis nemzet vagyunk, minden egyes emberre szükségünk van, minden egyes embert tehát alkalmassá kell tennünk arra, hogy a reá váró feladatokat hazánk & nemzetünk érdekében elvégezhesse maradéktalanul. Egyben felemeljük szavunkat egyes hanyag munkaadók ellen is. Nemtörfy dömségükkei, le-'eketlen beszédükkel és rossz példájukkal ne rontsák te azt a nemesítő, fegyelmező hatást, amelyet a leventeoktatás gyakorolt a leventékre. Rossz bizonyítványt állítanak ki magukról ezzel és egyenlők a hazaárulókka!! látogattak el a hitoktatók s ott a ref. templomban istentiszteletet tartottak és megszemlélték a hetényi háziipart és kézimunkákat. Este a komáromi nagytemplombaja vallásos ünnepélyt tartottak, melynek gazdag műsorán nagy sikerrel működtek közre: Szabó Lajos szárnyaló imával vezette be az ünnepélyt, Galambos Zoltán lelkész szeretettől áthatott hangon köszöntötte a vendégeket, Szeleczky Olga vallástanító meleg áíérzéssel több vallásos énekszámot adott elő, dr. Incze Gábor testületi igazgató igen értékes, figyelmet lebilincselő előadásban a magyar múlt református irodalmi kincseiről szólott és több szemelvénnyel egészítette ki tartalmas előadását. Hamar Ilonka Bótán Jánosnak, a kitűnő papköltőnek verseiből, Á. Szabó Margit pedig Reményik Sándor költeményeiből szavalt nagy hatással. Kisházy Sára jeles operaénekesnő adott elő több áriát művészi kidolgozással, elragadó hatással, Árokháty Béla orgonaművész, aki már a délelőtti istentisztelet alatt vezette az prgonán a templomi éneket, két kiasz szikus zeneszámmal tette rendkívül értékessé a gyönyörű műsort. Szép eredménnyel és nagy elismerés mellett működött közre a Ref. Tanítóképző női kara Nagy Sándor igazgató és a vegyeskar Teleky Miklós karnagy vezetése mellett, énekszámaik nagyban emelték az estély áhítatát. Magvas bibliamagyarázatot tartott Mirtse Árpád ref. vallástanár, melyet dr. Kováts J. István meg* ható záró imája követett. A közönség éneke után ért véget a lélekemelőén szép ünnepély. A vacsora alatt dr. Incze Gábor mondott köszönetét a baráti fogadtatásért és vendéglátásért, s a kedves együttlét után tíz óra felé ültek autóbuszra a hitoktató lelkészek és vallástanárok testületének tagjai, hogy szívélyes búcsú után egy feledhetetlen nap kedves emlékeivel térjenek vissza az ország fővárosába. I HOFFMANN acéláruk s «■ÄRSR Győr I Karmelita épület (Rába felől). A cég fennállásának 50. évfordulója. | A lakásínség kérdése Nagy-Komáromban A budapesti ref. hitoktató lelkészek és vallástanárok látogatása Komáromban
