Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-14 / 2. szám
1930. január 14. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. KAKAS clpőpaszta magyar is, jó is, 139 kérje is. Az Ipartársulat és Iparoskör felszabadulási ünnepélye Díszes zászlókat ajándékozott a felsőgallai Ipartestület és a Győri Iparos Dalkör KRYPTON Komárom, az ősi hajósváros Irta: VENCZEL JÁNOS hajóskapitány Lelkeket megragadó hazafias ünnepélyt rendezett január 8-án, vasárnap délután a Komáromi Járási Általános Ipartársulat és a Komáromi Iparoskor az Ipartársulat székházában abból az alkalomból, hogy a Felsőgallai Ipartásulat, a Győri Iparos Kör és a Komárom és vidéke Ipartestület (Dunajobbpart) meglátogatta a komáromi iparosságot. Ennek a felszabadulási ünnepélynek keretében vetla át az Ipartársulat és az Iparoskor azokat a díszes nemzeti zászlókat, amelyeket a Felsőgallai Ipartestület és a Győri Iparos Dalkör ajándékozott a komáromi iparosságnak. A vendégek nagyrésze már délelőtt Komáromba érkezett, akiket az iparosság vezetői fogadtak és kalauzoltak a városban Komárom történelmi emlékeinek megtekintésénél. A vendégek megkoszorúzták a Klapka- és Jókai-szobrot. Délután 3 órakor kezdődött a felszabadulási ünnepély, amelyen igen nagyszámú közönség gyűlt egybe, melynek sorában ott láthattuk a város vezetőségét és az iparostársadalom sok vezető tagját. Az ünnepélyen megjelenteket és a vendégeket Broczky István háznagy köszöntötte a két komáromi iparos intézmény nevében s meleg szavakban fejezte ki örömét afelett, hogy a győri, felsőgallai és a dumajobbparti iparostestvérek ellátogattak Komáromba. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Fii lop Zsigmond polgármester emelkedett szólásra, akit a kö-Könyvelést levelezést, évi zárlatot, mérleget és egyéb irodai munkák szakszerű elvégzését elvállalja <78 Herzog, Nádor-u. 83. v —HBB3HÍ zönség lelkes tapssal fogadott. A polgármester lendületes beszédében Komárom város lakossága nevében üdvözölte a vendégeket, akiket testvéri szerettei fogad a város, mely szívből örül a találkozásnak. — Húsz éve vártunk erre a találkozásra, bízó reménységgel, — úgymond, — egy percre sem adtuk fel a reményt, hogy ez a kedves viszontlátás be fog következni. Kitartás és hűség acélozta meg erőnket, egymás iránti szeretettel és hűséggel fogjuk meg egymás kezét, és nincsen olyan erő a világon, amely csak egy pillanatra is el tudjon szakítani egymáslói. Ezer éves testvéri kapcsolatunkat pecsételjük meg ezen az ünnepélyes találkozón, amikor megfogadjuk, hogy vállvetve, összetartva dolgozunk hazánkért, az ezeréves történelmi Magyarországért. Tomboló tapsvihar zúgott fel Fülöp polgármester beszédére, melyért a lelkes közönség melegen ünnepelte a szónokot. Ezután a zászlók átadása következett. A Győri Iparos Dalkör szép zászlóját Koller Géza dr. Győr város hely. polgármestere adta át szép beszéd kisérétében az Iparoskörnek, melynek munkájára Isten áldását kérte, a Felsőgallai Ipartestület zászlaját pedig Somogyi Lajos elnök nyújtotta át az Ipartársulatnak meleghangú beszéd kíséretében. Az Iparoskor nevében K au b ek Károly elnök mondóit köszönetét a győri testvéreknek, a felsőgallai iparosok zászlaját pedig Czibor Géza ipartársulati elnök köszönte meg formás bcgó tapssal fogadta és melegen tapsolta Balogh Irént és Balogh Katái is, akik a komáromi iparosság megbízásából emlékszalagot kötöttek a testvér-testületek zászlóira. A Komárom és vidéke Ipartestülét üdvözletét Fejei Géza testületi elnök tolmácsolta szívből jövő szavakkal, amit szeretettel viszonzott az ókomáromi közönség. Az ünnepélyen nagy hatással működött közre a Győri Iparos Dalkör férfikara, mely Kiss György kápezdei tanárkarnagy kitűnő vezetése mellett több hazafias és ünnepi kart adott elő nggy precizitással és biztonsággal. A Dalkör szereplése sokáig kedves emléke marad ennek a minden izében sikerült szép ünnepnek, melyet a Himnusz eléneklése zárt be. Este hat órakor az Iparoskor ügyes műkedvelői szórakoztatták a megjelenteket, akik sokat tapsoltak a szereplőknek. Endreváry István és Jedlicska Aladár saját költeményeit, szavalta el, Kaubek Károly konferált és a »Báróné tekintetes asszony« c. bohózatban Balogh Irén, Novak István, Drélich Rezső, Jedlicska Aladár, Vázsonyi József kaptak egybevágó játékukért megérdemelt tapsot. A lelki kapcsolat mindig megvolt köztünk, dunai hajósok és Komárom között, amelyet mindig ősi hajósvárosnak tartottunk. I. A törökvilág magyar naszádosai százával jár lak-keltek Komárom falai alól és tartották rettegésben az ellenséget. A XVIII. század második felében a gabonakereskedés öltött nagy arányokat Komárom városában. Az itt megtelepedett és nagy üzleti tőkével rendelkező kereskedő nép, a bánáti búzát Komáromban raktározta és innen szállították feljebb Ausztriába és a külföld piacaira. A jól jövedelmező gabonaüzletet a vagyonosabb városi polgárok is gyakorolták és a Duna mentén százakra menő tölgyfahajókkal vontatták a gabonát a piacokra. léire 1807-ben az első hazai biztosító társaság, az u. n. »hajókármentesítő társaság«, mely szervezetét annyira kiépítette, hogy Pesten, Mosonban, Baján, Monostorszegen és Törökbecsén is állított fel ügyvivőségeket. Később azonban Győr versenye következtében a gabonakereskedők Komáromból elköltöztek és a hajózás is lehanyatlott. Szaporodott a vizen-járók száma a Vágón Komáromba érkező i(bajosok számával is. Ugyanis a felvidéki tutajosnak itt kellett megállapodnia, mert a Duna vizén már nem utazhatod azzal a készlettel, mellyel a Vágón úsztatott le. A felvidéki tutajos Komáromban rendesen hosszabb ideig vesztegelt, mert itt osztotta el áruit vidékek szerint, mivel más fát és minőséget keres a budapesti, mást a tolnamegyei és mást a bácskai vevő. Viszont a vevő itt válogatta össze a különféle faárut, a liptói, trencséni és az árvái tutajosoktól. A vármegye és a város kereskedelmét tehát a Duna nagyban előmozdította, de gyakori kiöntéseivel rengeteg kárt is okozott a vármegye gazdaközönségének. Ezen a bajon segített a Duna folyam szabályozása, melyet az 1888. évi VIII. le. alapján a Dévény—dunaradványi szakaszon 1885—1897. években elvégeztek^ A haj óközlekedés előmozdításának egyik tényezője a Komáromban épült téli kikötő, melynek építését 1900-ban kezdték meg és 1903-ban fejezték be. Meg kell még emlékeztünk a révkaluzok érdemes, régi társadalmáról is, akik még a múlt század első, sőt még a második felében is már Dévénynél várták a kereskedő uszályokat, dereglyéket, tutajokat, hogy a kanyargós, örvényes Duna hátán, az örökké változó szigetek és veszedelmek között elkalauzolják azokat Komáromig. Ili van még a gyönyörű mondavilág! Csallóköz-Aranykert, melynek Komárom a keleti csücskében fekszik. Mindenki tudja, hogy a Csallóköz vadvizes világában születtek meg a magyar tündérregék, melyek arról beszélnek, hogy Tündér Ilona a Csallóköz vizein úszkált hattyú képében. Itt említem meg, hogy Mátyás király is nagyon szerette Komáromot, hol azidőtájt páratlan gyümölcsös kertje volt, melyet szépségéért aranykertnek nevezett. Hogyne élnénk tehát itt egész telkünkkel, ha ily nagyszerű kötelékek fűznek össze bennünket! Aranyvilág, gyönyörű szép ország! A visszacsatolás eredményeit vizsgálva mi hajósok látjuk miben hozott változást részünkre? A magyar Duna eddig Szobtól Mohácsig terjedt, 270 km hosszban. Az új országhatár Somorja—Gutor alall vágja át a Duna folyamot s így 143 km újabb szakasz kerüli a magyar impérium alá. összesen tehát 122 lem lett a magyar Duna-szakasz, ami minket a közép-dunán 1. helyre juttatott a német Duna-szakasz 502 km-jc mellett. Azt mondhatnék, hiszen a Duna nemzetközi folyammá van deklarálva, a helyzet tehát miben sem változott. Ez ugyan jogilag igaz, de elvitathatatlan, hogy helyzetünk ebből a szempontból is lényegesen eltolódott, még pedig javunkra, meri mégis csak erő az, ha valami egészen a miénk, ha nemzetközinek nevezik is. Az új halár mint már jeleztem Somorja—Gutor alatt, Körtvélyes-puszta mellett vágja át a Dunát Itt lesz tehát esetleg az új határállomás, a nemzeti és tranzitó szállítmányok itt fognak be- és kilépni Magyarországból. Itt lesz a vám, az állategészségügyi vizsgálat, a hajószemélyzet be- és kiléptetése. A visszacsatolt balparttal azonban egy nagy kikötő: Komárom is visszakerült, b vele együtt a M. F. T. R. békebeli hajógyára is. A kikötőt a csehek lényegesen kiépítették a 20 éves megszállás alatl. Nálunk, mint téli kikötő szerepelt főleg, hiszen Pozsony és Gönyü közt az egyetlen számbajövő. Ma tekintélyes kereskedelmi kikötő, 4 nagy 7000 m2 alapterületet meghaladó raktárral, 5 drb 4 tonnás daruval, vágányzattal és egyéb felszereléssel. A budapesti m. kir. Nemzeti és Szabadkikötő már át is vette az üzeméi. A hajógyár méreteiben a béke, illetve világháború alatti ingatlanokból áll. A Skoda-gyár tartotta üzemben s így gépi berendezését sokban korszerűsítette. A M. F. T. R. már el is indította az első javításra szoruló uszályokat, hogy a kenyér nélkül maradt komáromi magyar hajógyári munkások, — lehettek vagy 400-an, — mielőbb újból kenyérhez jussanak. (Folyt, köv.) — Báli harisnyák és nyakkendők, frakk és szmoking ingek 8 és 8 Pengős árakban kaphatók KRAUSZ SAMU cégnél Komárom .Baross u. 8. (238) PYRAM PARKETT-PASZTA a vezető magyar márka Koksz szükségletét 4 8 rendelje meg a komáromi gázgyárnál. Telefon 117 vagy 31 széddel. A közönség a beszédeket zú- Ezen Duna-hajózás érdekében jött
