Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-14 / 2. szám

1930. január 14. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. KAKAS clpőpaszta magyar is, jó is, 139 kérje is. Az Ipartársulat és Iparoskör felszabadulási ünnepélye Díszes zászlókat ajándékozott a felsőgallai Ipartestület és a Győri Iparos Dalkör KRYPTON Komárom, az ősi hajósváros Irta: VENCZEL JÁNOS hajóskapitány Lelkeket megragadó hazafias ünne­pélyt rendezett január 8-án, vasárnap délután a Komáromi Járási Általános Ipartársulat és a Komáromi Iparos­kor az Ipartársulat székházában ab­ból az alkalomból, hogy a Felsőgal­lai Ipartásulat, a Győri Iparos Kör és a Komárom és vidéke Ipartestü­­let (Dunajobbpart) meglátogatta a ko­máromi iparosságot. Ennek a felsza­badulási ünnepélynek keretében vet­­la át az Ipartársulat és az Iparos­kor azokat a díszes nemzeti zászlókat, amelyeket a Felsőgallai Ipartestület és a Győri Iparos Dalkör ajándéko­zott a komáromi iparosságnak. A vendégek nagyrésze már délelőtt Komáromba érkezett, akiket az ipa­rosság vezetői fogadtak és kalauzol­tak a városban Komárom történelmi emlékeinek megtekintésénél. A ven­dégek megkoszorúzták a Klapka- és Jókai-szobrot. Délután 3 órakor kez­dődött a felszabadulási ünnepély, amelyen igen nagyszámú közönség gyűlt egybe, melynek sorában ott lát­hattuk a város vezetőségét és az ipa­rostársadalom sok vezető tagját. Az ünnepélyen megjelenteket és a vendégeket Broczky István ház­nagy köszöntötte a két komáromi ipa­ros intézmény nevében s meleg sza­vakban fejezte ki örömét afelett, hogy a győri, felsőgallai és a dumajobbparti iparostestvérek ellátogattak Komá­romba. Nagy tetszéssel fogadott be­széde után Fii lop Zsigmond polgár­­mester emelkedett szólásra, akit a kö-Könyvelést levelezést, évi zárlatot, mérle­get és egyéb irodai munkák szakszerű elvégzését elvállalja <78 Herzog, Nádor-u. 83. v —HBB3HÍ zönség lelkes tapssal fogadott. A pol­gármester lendületes beszédében Ko­márom város lakossága nevében üd­vözölte a vendégeket, akiket testvéri szerettei fogad a város, mely szív­ből örül a találkozásnak. — Húsz éve vártunk erre a talál­kozásra, bízó reménységgel, — úgy­mond, — egy percre sem adtuk fel a reményt, hogy ez a kedves viszontlá­tás be fog következni. Kitartás és hű­ség acélozta meg erőnket, egymás iránti szeretettel és hűséggel fogjuk meg egymás kezét, és nincsen olyan erő a világon, amely csak egy pilla­natra is el tudjon szakítani egymás­­lói. Ezer éves testvéri kapcsolatun­kat pecsételjük meg ezen az ünnepé­lyes találkozón, amikor megfogadjuk, hogy vállvetve, összetartva dolgozunk hazánkért, az ezeréves történelmi Ma­gyarországért. Tomboló tapsvihar zúgott fel Fülöp polgármester beszédére, melyért a lelkes közönség melegen ünnepelte a szónokot. Ezután a zászlók átadása követke­zett. A Győri Iparos Dalkör szép zászlóját Koller Géza dr. Győr vá­ros hely. polgármestere adta át szép beszéd kisérétében az Iparoskörnek, melynek munkájára Isten áldását kér­te, a Felsőgallai Ipartestület zászla­ját pedig Somogyi Lajos elnök nyújtotta át az Ipartársulatnak me­leghangú beszéd kíséretében. Az Ipa­roskor nevében K au b ek Károly el­nök mondóit köszönetét a győri test­véreknek, a felsőgallai iparosok zász­laját pedig Czibor Géza ipartár­sulati elnök köszönte meg formás bc­gó tapssal fogadta és melegen tap­solta Balogh Irént és Balogh Ka­tái is, akik a komáromi iparosság megbízásából emlékszalagot kötöttek a testvér-testületek zászlóira. A Komárom és vidéke Ipartestülét üdvözletét Fejei Géza testületi el­nök tolmácsolta szívből jövő szavak­kal, amit szeretettel viszonzott az ó­­komáromi közönség. Az ünnepélyen nagy hatással mű­ködött közre a Győri Iparos Dalkör férfikara, mely Kiss György kápez­­dei tanárkarnagy kitűnő vezetése mel­lett több hazafias és ünnepi kart adott elő nggy precizitással és bizton­sággal. A Dalkör szereplése sokáig kedves emléke marad ennek a min­den izében sikerült szép ünnepnek, melyet a Himnusz eléneklése zárt be. Este hat órakor az Iparoskor ügyes műkedvelői szórakoztatták a megje­lenteket, akik sokat tapsoltak a sze­replőknek. Endreváry István és Jed­­licska Aladár saját költeményeit, sza­valta el, Kaubek Károly konferált és a »Báróné tekintetes asszony« c. bo­hózatban Balogh Irén, Novak István, Drélich Rezső, Jedlicska Aladár, Vá­­zsonyi József kaptak egybevágó já­tékukért megérdemelt tapsot. A lelki kapcsolat mindig megvolt köztünk, dunai hajósok és Komárom között, amelyet mindig ősi hajósvá­rosnak tartottunk. I. A törökvilág magyar naszádosai százával jár lak-keltek Komárom falai alól és tartották rettegésben az ellen­séget. A XVIII. század második felében a gabonakereskedés öltött nagy ará­nyokat Komárom városában. Az itt megtelepedett és nagy üzleti tőkével rendelkező kereskedő nép, a bánáti búzát Komáromban raktározta és in­nen szállították feljebb Ausztriába és a külföld piacaira. A jól jövedelmező gabonaüzletet a vagyonosabb városi polgárok is gyakorolták és a Duna mentén százakra menő tölgyfahajók­kal vontatták a gabonát a piacokra. léire 1807-ben az első hazai biztosító társaság, az u. n. »hajókármentesítő társaság«, mely szervezetét annyira kiépítette, hogy Pesten, Mosonban, Baján, Monostorszegen és Törökbe­­csén is állított fel ügyvivőségeket. Később azonban Győr versenye kö­vetkeztében a gabonakereskedők Ko­máromból elköltöztek és a hajózás is lehanyatlott. Szaporodott a vizen-járók száma a Vágón Komáromba érkező i(bajosok számával is. Ugyanis a felvidéki tu­­tajosnak itt kellett megállapodnia, mert a Duna vizén már nem utazha­tod azzal a készlettel, mellyel a Vá­gón úsztatott le. A felvidéki tutajos Komáromban rendesen hosszabb ide­ig vesztegelt, mert itt osztotta el áru­it vidékek szerint, mivel más fát és minőséget keres a budapesti, mást a tolnamegyei és mást a bácskai vevő. Viszont a vevő itt válogatta össze a különféle faárut, a liptói, trencséni és az árvái tutajosoktól. A vármegye és a város kereskedel­mét tehát a Duna nagyban előmoz­dította, de gyakori kiöntéseivel ren­geteg kárt is okozott a vármegye gaz­daközönségének. Ezen a bajon segí­tett a Duna folyam szabályozása, me­lyet az 1888. évi VIII. le. alapján a Dévény—dunaradványi szakaszon 1885—1897. években elvégeztek^ A ha­­j óközlekedés előmozdításának egyik tényezője a Komáromban épült téli kikötő, melynek építését 1900-ban kezdték meg és 1903-ban fejezték be. Meg kell még emlékeztünk a rév­­kaluzok érdemes, régi társadalmáról is, akik még a múlt század első, sőt még a második felében is már Dé­vénynél várták a kereskedő uszályo­kat, dereglyéket, tutajokat, hogy a kanyargós, örvényes Duna hátán, az örökké változó szigetek és veszedel­mek között elkalauzolják azokat Ko­máromig. Ili van még a gyönyörű mondavilág! Csallóköz-Aranykert, melynek Komá­rom a keleti csücskében fekszik. Mindenki tudja, hogy a Csallóköz vadvizes világában születtek meg a magyar tündérregék, melyek arról beszélnek, hogy Tündér Ilona a Csal­lóköz vizein úszkált hattyú képében. Itt említem meg, hogy Mátyás király is nagyon szerette Komáromot, hol azidőtájt páratlan gyümölcsös kertje volt, melyet szépségéért aranykert­nek nevezett. Hogyne élnénk tehát itt egész tel­künkkel, ha ily nagyszerű kötelékek fűznek össze bennünket! Aranyvilág, gyönyörű szép ország! A visszacsatolás eredményeit vizs­gálva mi hajósok látjuk miben ho­zott változást részünkre? A magyar Duna eddig Szobtól Mo­hácsig terjedt, 270 km hosszban. Az új országhatár Somorja—Gutor alall vágja át a Duna folyamot s így 143 km újabb szakasz kerüli a magyar impérium alá. összesen tehát 122 lem lett a magyar Duna-szakasz, ami min­ket a közép-dunán 1. helyre jutta­tott a német Duna-szakasz 502 km-jc mellett. Azt mondhatnék, hiszen a Duna nemzetközi folyammá van deklarál­va, a helyzet tehát miben sem vál­tozott. Ez ugyan jogilag igaz, de el­vitathatatlan, hogy helyzetünk ebből a szempontból is lényegesen eltoló­dott, még pedig javunkra, meri még­is csak erő az, ha valami egészen a miénk, ha nemzetközinek nevezik is. Az új halár mint már jeleztem So­morja—Gutor alatt, Körtvélyes-pusz­­ta mellett vágja át a Dunát Itt lesz tehát esetleg az új határállomás, a nemzeti és tranzitó szállítmányok itt fognak be- és kilépni Magyarország­ból. Itt lesz a vám, az állategészség­ügyi vizsgálat, a hajószemélyzet be- és kiléptetése. A visszacsatolt balparttal azonban egy nagy kikötő: Komárom is vissza­került, b vele együtt a M. F. T. R. béke­beli hajógyára is. A kikötőt a csehek lényegesen ki­építették a 20 éves megszállás alatl. Nálunk, mint téli kikötő szerepelt fő­leg, hiszen Pozsony és Gönyü közt az egyetlen számbajövő. Ma tekin­télyes kereskedelmi kikötő, 4 nagy 7000 m2 alapterületet meghaladó rak­tárral, 5 drb 4 tonnás daruval, vá­­gányzattal és egyéb felszereléssel. A budapesti m. kir. Nemzeti és Szabad­­kikötő már át is vette az üzeméi. A hajógyár méreteiben a béke, il­letve világháború alatti ingatlanok­ból áll. A Skoda-gyár tartotta üzem­ben s így gépi berendezését sokban korszerűsítette. A M. F. T. R. már el is indította az első javításra szoruló uszályokat, hogy a kenyér nélkül ma­radt komáromi magyar hajógyári munkások, — lehettek vagy 400-an, — mielőbb újból kenyérhez jussanak. (Folyt, köv.) — Báli harisnyák és nyakkendők, frakk és szmoking ingek 8 és 8 Pen­gős árakban kaphatók KRAUSZ SAMU cégnél Komárom .Baross u. 8. (238) PYRAM PARKETT-PASZTA a vezető magyar márka Koksz szükségletét 4 8 rendelje meg a komáromi gázgyárnál. Telefon 117 vagy 31 széddel. A közönség a beszédeket zú- Ezen Duna-hajózás érdekében jött

Next

/
Oldalképek
Tartalom