Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-14 / 2. szám
6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. január 14. KOMAROMI SZÍNHÁZ járjunk színházba! Támogassuk a derék sziníársulaíoí! A színigazgató megtette a közönség kívánságát és leszállította a helyárakat, legtöbb előadás félhelyárakkal megy. Már akkor megírtuk, hogy most már a közönséges a sor és a színigazgató figyelmét fokozott szinpártolással kell viszonozni a közönségnek. A sziniévad a vége felé közeledik és így a fokozott szinpártolás már így is; elvárható. Évek óta nem volt Komáromban ilyen pompás erőkből álló, nagy zenekarral, kitűnő karnaggyal bíró színtársulat, ahol az igazgató szigorú vezetése mellett peregnek az előadások és mindegyik színész törekvő igyekezettel, hivatásának tudatában játssza meg a legkisebb szerepet is, ahol a színigazgatótól kezdve egészen a jegyszedőig mindenki tudja, hogy a magyar kultúra szolgálatában állanak és az ebből folyó kötelességnek eleget is tesznek. Méltányolja ezt közönségünk és legalább a szezon végén mutassa meg, hogy Komárom, a Jókaiak, Péczelyek, Beöthyek, Czuczorok, Takács Sándorok, Szinnyeiek földje nem lehet közönyös a magyar múzsa terjesztői iránt. Az előadások mind kifogástalanok. A vidám és a komoly múzsa egyaránt tehetséges, művészi tagokat mondhat magáénak. Különösen fölhívjuk közönségünk figyelmét a keddi és a csütörtöki előadásra, amikor egy szenzációs darab, a Gázmérgezés a Domb-utcában kerül színre vitéz J a k a b f f y Dezső színigazgató fölléptével. A színigazgató nemcsak kitűnő rendező, de elsőrangú színész is. Ne mulasszuk el megnézni. Kedves közönség, járjunk minél gyakrabban színházba, hogy a színtársulat szép emlékekkel1 búcsúzzék el tőlünk. Az eheti előadások: MEZEI PACSIRTA című háromfelvonásos operettről emlékezzünk meg elismeréssel. A szöveg tartalma nem új: az újabban szokásos és divatos operettszövegek egyik változata. A grófi birtokosról, — minden leány vágyálmáról, — szól, aki beleszeret a mezők egyszerű virágjába. Horváth Rozikának hívják ezt a virágot s az operettvirágok természetrajza szerint pompásan énekel. De, persze, csak akkor lesz a két szerelmes egymásé, amikor már Rozika divatos, nagy énekesnő, és a zenetanár ismételten felléptette, tehát, amikor a társadalmi kiegyenlítődés és a harmadik felvonás fináléja megengedi. Vaj’ ki ne hallóit volna hasonló tartalomról? De operettnél rendszerint nem is a belső a fontos, hanem a külső: a zene, a tánc, a móka s a színes sürgés-forgás. Lelkiismeretesen, kedvesen játszották, elfogadhatóvá tették az elcsépelt szüzsét. Bakó Anci szépen énekelt s ezúttal életesebben is játszott .Nagy Gábor kedves, mosolygós gróf, melegen csengő hanggal, csak kézmozdulatai egyformák. A Hámory—Erdődy pár rendkívül megnyerő volt, nagyszerű táncokkal lepett meg, Hámory temperamentumos, kedves játékos s vele kapcsolatban ki kell javítanunk tévedésünket: nem Katona Emmiről akartunk múlt héten megemlékezni, mint táncosnőről, hanem Hámoryról. Katona Emminek orgánuma gyenge. Ujvárossy Kató élénk, rutinos játékú színésznő, aki a színpadon mindig otthon van. Márai Ede jó epizód-színész, sok humora van. Késmárky jó játékos, de ne vágja mindig le a fejét. Külön emlékezünk meg egy énekesről, aki olykor a függöny előtt is dalol: a kellemes megjelenésű s széphangú Burányi Albinról. A ruhák, különösen a magyar ruhák szépek 3 gondozattak, a rendezés, — a direktor munkája, — gondos, mindenre ügyelő, a tömegek mozgatása a kis színpadon igen sikerült. Ennyi embert Földesnél a színpadon soha nem láttunk. S ami különösen tetszett: a gondos rendezés még azokat az inasokat s szobalányokat is pompásan felöltöztette, akik csak egy félpiilanatig voltak a színpadon. Az első felvonás fináléját négyszer ismételtette meg a közönség: siker volt. A CSAVARGÓLÁNY kedden ment. Ezzel kapcsolatban az az érdekes észrevételünk van, hogy Komárom színházi közönsége kissé konzervatív: főleg azokat a darabokat látogatja szívesen, amelyet már egyszer látott. Ezt is láttuk tavaly. S általában: a műsor maga is meglehetősen konzervatív. A »Csavargólány« előadása a kevésbbé sikerültek közé tartozott, láttuk már jobban is. Kallós Éva tehetségesen játszik, sajnos, az orgánumában van valami éles, amit simítani kellene: azaz a hanganyagát kellene megváltoztatni. Egri Berta odaadóan, szivesen játszik, sok derűt varázsolt a színpadra, Nagy Gábor, Szakács, Erdőd}", Ujvárossy, Gellért, Késmárky, Vörös jól játszott: de az estét kétharmaddal osztályoznánk. ANGYALT VETTEM FELESÉGÜL, ezt is láttuk már, de a mostani viszont jobban sikerült: volt stilus, egyöntetűség a játékban. Bálint Anna nyugodt, igen tehetséges »angyali« játékát kell megdicsérnünk, hiszen ő vitte a darabat. A földreszállt, botorkáló, jóindulatú, hiszékeny angyal Fontos értesítési Közöljük igen tisztelt ügyfeleinkkel hogy a Merkur Biztosító R. T.-ot, illetőleg annak biztosításait a színtiszta magyar Foinciéré Általános Biztosító Intézet (Budapest), amely egyike a legrégibb és legnagyobb magyar biztosító társaságoknak, vette át. Felhívjuk feleink szives figyelmét, hogy a Merkur Biztosító R. T.-nál fennálló biztosításokat más társaság, mint a Foinciéré Biztosító nem veheti át. A Foinciéré Biztosító, mely minden irányban és minden ágazatban a legnagyobb készséggel áll ügyfelei rendelkezésére, a Merkur Biztosító R, T.-nál érvényben levő biztosításokból folyó mindennemű kötelezettséget átvállal. Foinciéré Általános Biztosító Intézet kntnnrnmi kirenrfeltséae. Kontárom. Nádor-utca 38. vígjátéki alakjában pompásat nyújtott s ismét meggyőzött arról, hogy a társulat egyik legjobb színésznője. Bende László alakítása férfias, erővel teljes volt, biztosan tartotta a szerepet, jó színész. Nagy Csilla nem volt egészen meggyőző. Somkuthy Dezső, Erdődy Kálmán, Gellért Vilmqs s a többiek, szépen simultak az együtteshez: a csütörtök esti játék jól sikerült, a közönség sokat mulatott. A szereptudást azonban kissé frissíteni kellene. A zene, Bakonyi Ödön irányításával, behízelgő, jó. (szv) KITŰNŐ PRÓZAI EST Hétfőn a Feketeszárú cseresznyét, Hunyady Sándor világsikert aratott színművét adta elő a színtársulat két budapesti vendégművész közreműködésével. Az előadást szokatlan nagy érdeklődés előzte meg, ami bizonyítja, az igazgatóság anyagilag sem csinálna rossz üzletel, lia az ilyen előadásokat rendszeresítené. Nem mondjuk, hogy állandóan, de legalább hetenként egyszer. Nem akarjuk ezzel azt mondani, mintha a társulat saját drámai együttese nem felelne meg, mert éppen a drámai együttes az, amelyet a legértékesebbnek tartunk, (úgy látszik, a közönség véleménye is egyezik a miénkkel, újabban a prózai daraboknak nagy obi) sikere van, mint az operetteknek), de a komáromi közönség, amely az elnyomatás ideje alatt vajmi kevésszer jutott ahhoz a szerencséhez, hogy igazi, átlagon felüli nagy művészeket lásson, kapvakapna most az alkalmon, hogy a most! már könnyebben felkérhető budapesti művészek játékában gyönyörködjék. Az ilyen előadásokért áldozatot is többet tudna hozni, ezt mutatta az a zsúfolt ház, amely a Fekteszárú cseresznye előadásának tapsolt, őszinte, emlékezetes siker marad ez az este. Könyves Tóth Erzsi igazolta magát azért, amiért Szegedről a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtették. Maradéktalan, tiszta művészet, amit adott Irina szerepében. Méltó partnere volt vitéz Bánky Róbert, aki Dusánt alakította megrázó erővel. Volt néhány kitörése (pl. a II. felvonás vége), aminek a hatásától a közönség pillanatokig nem tudott szabadulni. Bende László, a főbíró szerepében mélyen átérzett alakítást nyújtott, Törzs Jenő sem volt különb nála a Vígszínházban annakidején. De az együttes többi tagja is megállta a helyét, ki kell azonban emelnünk Márai Edét. Ez a fiatal színész, akit eddig az operettek statisztériájában s néhány kisebb epizódszerepben láttunk, Csaholyi hadnagy szerepében megmutatta, hogy többre hivatott. Alkalmas szerepben művészetet tud produkálni. (nf.) Színházi műsor Vitéz Jakabffy Dezső színigazgató társulatának előadásai Komáromban, a Ivat. Legényegyletben. Az előadások kezdete délután 4 és este 8 órakor. Szombaton: Kék róka, Herczeg Ferenc nagysikerű színműve. Vasárnap délután: Szakíts helyettem. Vasárnap este: Szakíts helyettem. Hétfőn: Nótáskapitány, helybeli műkedvelőkkel. Kedden: Gázmérgezés a Domb uccában. Szerdán: Legyen úgy, mint régein volt, nagy operett. Csütörtökön: délután Sárgapitykés közlegény, operett. 1 Csütörtökön: este Szonja, nagy operett. Péntek: Hajnali vendég. Szombat: délután Fűszer és csemege, Csathó színműve, tizedszer. Szombaton: este Szonja, operett. Vasárnap: 3 órakor Mezei Pacsirta, operett. 6 órakor Hajnali vendég. 9 órakor Angyalt vettem feleségül, zenés vígjáték. Hétfőn: Delila. Kedden: Nem leszek hálátlan. Szerdán: Nem leszek hálátlan. Csütörtök: Szonja, operett. Száz éve szüleien Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor nagy történetírója Száz évvel ezelőtt nagy volt az öröm a komárommegyiei Csep községben, a Thaly-kúrián, egészséges fiú gyermeket hozott a gólya, aki a kereszlségbcn Kálmán nevel kapott. Az ősi, előkelő nemesi kúrián gondos nevelésben részesült a család kedvence, majd Pápán, Pozsonyban és Pesten folytatta és fejezte be tanulmányait. A legnagyobb érdeme és ezzel aranybetűkkel, kitörölhetetlenül beírta nevét a magyar történelembe, hogy a magyarok dicső fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek korára dicsőséges fényt derített kutatásai, tanulmányai révén. Ezzel, a korral addig a történetírók elég mostohán bántak. Thaly Kálmán terelte a magyar közvélemény figyelmét erre a dicsőséges korra, amelynek tettei, eseményei belemar kolnak minden igaz magyar szivébe, leikébe és hol bánat, hol örömkönnyeket csalnak a szemekbe. A Rákóczi korról írt történelmi tanulmáhyai a legszebb írott emlékei ennek a fénnyel, gyásszal leli korszaknak. A dicsőséges hadjáratok minden öröme és bánata, a bujdosó kurucok szenvedése, a rodostói száműzetés keserű íze, a reménykedések, majd a kétségbeejtő, sivár valóság minden szenvedése kitükrözik Thaly Kálmán megható írásaiból, amelyekből Rákóczi fejedelem alakja még fényesebben, még melegebben ragyog reánk és még mélyebben fészkel szívünkbe, amely nem egyszer facsarodik össze, amikor a nagy fejedelem és szegény kurucainak szenvedéseit olvassuk. A másik, elévülhetetlen érdeme, hogy Rákóczi és bújdosó társai hamvainak hazahozatala érdekében szívós és legyőzhetetlen harcot indított és folytatott. Akkor, a Habsburgok magyarországi uralma alatt nagy dolog volt ez, szinte hihetetlennek látszott, hogy az ősz kuruc történetíró ezt megérje. De harminc éves küzdelme e gyönyörű terv megvalósítására nem ismert fáradságot. Aztán egyszer a képviselőházban nagy dolgot művelt, ami a bécsi Burg figyelmét is magára vonta. Tisza István kormánya ellen indított nagy obstrukciót az ő kérelmére Váltotta föl a fegyverszünet. Thaly Kálmán, az ellenzéki politikus e nemes gesztusa meghozta a várva-várt eredményt, a király megengedte, hogy a Habsburg-ház nagy ellenségének és társainak hamvait hazahozzák Rodostóból és Istambulból. Fejedelmi diadalmenet volt a hamvak hazahozatala. Fejedelmi pompával, fénnyel fogadták a drága, szent hamvakat tartalmazó koporsókat. A nép, a sohasem feledő magyar nép százezrével zarándokolt ki az útra, ahol a menet elvonult. Boldog könnyek között sóhajtott föl az egész ország, hogy a magyar szabadságért Bécs ellen küzdő nagy férfiak immár hazai földben pihennek. A kassai ősi dóm kriptája zárta magába a drága hamvakat. A trianoni kegyetlenség aztán keresztül húzott mindent. Kassát elvették tőlünk és a szent hamvak ismét idegen földben pihentek. A Felvidék visszacsatolásával szűnt meg a hazahozott száműzött hamvak húsz éves száműzetése. A Magyarok Istene ne engedje, hogy ez megismétlődjék. A száz évvel ezelőtt született Thaly Kálmán most már nyugodtan pihenhet sírjában: Rákóczi, a magyarok dicső fejedelme, Zrínyi Ilona, a magyar anyák mintaképe és a többi nagy bújdosó hamvai újra és örökké magyar földben pihennek! (bj) A Budapesten megjelenő FELVIDÉKI MAGYAR HIRLAP-r. (volt PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP) előfizetést felvesz és a lapot házhoz szállítja az UNIÓ könyvkereskedés Komárom, Nádor u. 29. » /
