Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-05 / 10. szám

1938- március 5.

KOMÁROMI LAPOK

Jubilál a zeneiskola

— március 4.

Komárom város kulturális életében elismerésreméltó helyet tölt be a városi zeneiskola, amelyet ezelőtt negyven évvel szerveztek meg, hogy a zeneművészet alapismereteibe bevezessék az ifjúságot s rendszeres zenei élet alapját rakják le a város ezen intézményében. Négy évtized alatt a zenekedvelők és zeneművelők generációit nevelte fel a zeneiskola, mel\r nemes hivatását mindenkor híven töltötte be s elismerését merte el nemcsak a felügyelő hatóságnak, hanem a szakköröknek is. Az újjászervezett zeneiskolát a kiváló K. Ledermayer Ilona igazgatása alatt emelte a jeles tanári kar arra a nívóra, amelyen a fejlődési lehetőségeket biztosították s az úttörő lelkes tanárok és tanárnők nyomdokain vezeti és fejleszti az iskolát Weisz Emma, a kitűnő zongoraművésznő és zenepedagógus igazgatása alatt a mai érdemes tanári kar is, amely mindent elkövet, hogy az iskola növendékei a zenei kultúrában necsak az alapfogalmakat merjék el, hanem tehetségüket tovább is fejlesszék.

A munka, mehet ez az iskola negyven éven át kifejtett, minden dicséretet megérdemel és a jubileumi évforduló alkalmával Komárom minden zenekultúráért lelkesedő művészbarátja igaz elismeréssel adózik az iskolának és azoknak, akik abban odaadó szeretettel és szaktudással működtek s akik ezen áldásos munkásságukkal jelentékenyen hozzájárultak Komárom kultúrnívójának emeléséhez és zenei életének megteremtéséhez. Sok siker kísérje további működésüket s 1 egyen a városi zeneiskola virágzó és nélkülözhetetlen kultúrintézménye Komáromnak sokáig!

A városi zeneiskola a negyvenéves évfordulót jubileumi hangverseny keretében ünnepli meg. A hangversenyt ima, szombaton este 8 órakor a Jókai Egyesület hangversenytermében rendezi, amelynek magasszínvonalú, művészi műsorán a Komáromi Dalegye - sület és az Egyetértés Munkásdalárda működőkarai, Weisz Emma zongoraművésznő, igazgató, Krizsán József zenetanár is közreműködnek. Kívülökaz iskola legjobb növendékei szerepelnek éspedig: Suchy Malvin, Zsolnai Olga, Banai Tóth Erzsébet, Kovách Anna, Kroneraff Zsófia, Nagy Sarolta, Szulcsányi Rezső, Kominek Antal, Galambos Gedeon, Somogyi István, Keszegh Ferenc, Balogh Lajos, akik zongora- és hegedűszámokkal vesznek részt a műsoron.

A gyönyörű műsort Somogyi Ist-Lajos oda sem figyelt, szedte szaporán a lábát, csak Pici bírt vele versenyt futni, még el is hagyta, azt hitte, hogy játszik vele a legelőbíró úr. Mami is utánuk kullogott, de csak hatul, az ő lábai már nem bírták az iramot. Mikor Lajos leért a szalmakazalhoz és már amennyire-annyira fedettnek érezte magát a kiváncsi szemek tekintete elől, nekidőlt a kazalnak. Jóidéig állott mozduLatlanúl, majd remegő térde becsukódott, mint egy fanyelű bicska pengéje és összeesett. Pici ott szaladgált körülötte, segíteni akart, de hiába, nem tudott mit tenni, csak nyalta a kezét, azután az arcát is nyalta, a szájára is ráöltögette piros, meleg nyelvét Lajosnak. Ekkorára Mami is leért, már látta mi baj van. Gyönyörű szavakkal illette a vejét és az egész községi elöljáróságot az »idvezülés« lehetőségétől akarta megfosztani.

— No, te disznó, most megyek a feleségedért — fejezte be Mami a beszédjét.

— Csak menjen, -— morogta Lajos értelmetlenül.

Ezzel Zsuzsi néni otthagyta a fekvő embert, csak Pici maradt mellette, hogy nyalja a legelőbíró úr száját hűségesen.

— Jaj, Picikém, — nyögött fel néha a bíró, — de beteg is vagyok, a számat azért nyalhatod kis kutyám, csak az orrom le ne harapd.

Nem sok idő múlva jött vissza Zsuzsi néne a lányával, de akkor már csak Lajos volt mozdulatlan, hanem Pici is. Ott feküdt a bíró mellett, kivicsorított fogakkal, üvegesedért szemmel elmélkedett e világ mulandósáván polg. isk. tanár, a felügyelő bizottság elnöke nyitja meg ünnepi beszéddel, utána a zeneirodalom gyöngyei fogják gyönyörködtetni a közönséget. Weisz Emma igazgató, zongoraművésznő Fibich: Poem és Strauss—D0I1- nánvi: Kincskeringőjét fogja előadni. Krizsán József zenetanár Grig F dur szonátáját adja elő hegedűn, Kominek Antal kíséretével. Az Egyetértés Munkásdalárda repertoárjának egyik kedves számát, Strauss örökbecsű Kék Duna-keringőjét adja elő P aj> p Endre zongorakíséretével, Krausz Mór karnagy vezényletével, a Komáromi Dalegyesület férfikara pedig Kodály: Huszt c. klasszikus szerzeményét, a Komáromban rendezendő országos dalosünnepély művészi kötött karát fogja bemutatni Schmidt Viktor karnagy vezetésével.

A változatos és magas színvonalú hangversenyre belépődíj nincsen, csupán a műsor megváltása kötelező. (Ára 3 Ke.) Műsor kapható este a Kultúrpalotában a hangverseny színhelyén. A hangverseny iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg s bizton remélhető, hogy az a teljes siker jegyében fog lezajlani. Minden zenekedvelő és zenebarát találkozni fog ezen a szép művészi estélyen.

Magyar Bál a

Legényegyletben

A Komáromi Katolikus Legényegylet farsangi bálja minden évben a Legsikerültebbek közé tartozik. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy a legsikerültebbeknek is az élén halad: van valami érdekesen vonzó, magyarosan barátságos híre ezeknek a mulatságoknak, amelyekre nem azért megy el az ember, mert társadalmi kötelesség, hanem azért, mert hetekkel ezelőtt már a legényegyleti bálra készül mindenki, aki parázs farsangi mulatságot akár magának szerezni. Titka van ezeknek a legényegyleti mulatságoknak: a titok az, hogy hallatlan lelkesedéssel, sok ötlettel, fiatalos hévvel rendezik, minden évben hoznak valami újat, meglepőt a legényegyleti fiatalok. A rendezőgárda erős, a munkás kéz sok, fáradhatatlan, az ellátás, — aiz ital s az étel — meg a kiszolgálás mintaszerű. Kis, mellékesnek látszó körülmények is segítik a sikert. Például: az egész épület a báü közönség rendelkezésére áll, aki a nagyteremben nem érzi hűvösen magát, felnéz a színpadra, vagy a földszinten berendezett ivóhelyek valamelyikébe. Van közönsége az emeleti

gán. A két asszony Picit félre lökte és haza cipelte az új legelőbíró urat, hogy az első éjszakát, — bár rangján hoz illenék, — mégse töltse marha almon.

Másnap reggel alig pitymallodbtt, mikor Zsuzsi néni paprikás hangulatban kopogtatott be veje portájára.

— Te Lajos, — kezdte mami, — mi a ménkűt ittatok tegnap? A Picii csak megszagolta az orrod, már megdöglött tűle, neked meg kutya bajod1 van.

— Hát Lútolótól pálinkát.

— Hínnve, hogy a nehésség ájjon a Lútoló pálinkájába, ha nem az hal meg tűle, aki issza. Hát tudd meg, ha nem nézném azt, hogy a vöm vagy, menten bíróságra adnálak a Piciért. Ma éjszaka elloptak hat tyúkomat, mert nem vót kutya az udvaron. Tej nagyon jól tudod, hogy nem szoktam' komédiázni az ilyen dolgokkal, hiszen ha a csizmámat kivágnám a kert alá, az egyedül el tudna menni a törvényszékre, már úgy ismeri az utat.

Nézze mami, — fogta Lajos kérőre a dolgot, — már csak hites ember létemre ne tegyen világ cégérévéi azzal, hogy a törvényre járok.

— Nézd Lajos, — hajlott mami a vejéhez és szinte suttogva folytatta, —1 nem csinálok belűle semmit, de mai este adok neked még két liter pálinkára valót. Aztán elmégy Lútolóhoz, eliszod azt és azután elmégy a fölsői szomszédomba, Hollóhoz, — te úgy] sem vagy haragban velük, — és rálehelsz arra a vén boszorkány Hollónéra, hogy forduljon fel az is hónap regi gélre, mint a Picim.

3. oldal.

ruhatárból épített bárnak, a karzatnak, az előcsarnoki »lógósok« is jól mulatnak, lehet össze-vissza barangolni addig, amíg az ember valahol meg nem állapodik s el nem kezd Isten igazában farsangolni.

Az idei mulatság a Magyar Bál jelgyében zajlott le. Jó ötlet, az ötlet kihasználásának gazdag lehetőségével. Magyarruhás lányok, fiatalemberek fogadták az érkezőket, a Harmos Károly festőművész karrikaturáival ellátott falak nagy derűt váltottak ki rögtön kezdetben (a művész később, spontán lelkesedésből, még tovább is rajzolt), a díszítések magvarosak voltak, a hangulat sem más.

A termeket a közönség — társadalmi, felekezeti tekintet nélkül zsúfoltan megtöltötte, a rendezés minden tekintetben kifogástalan volt. Éjfél felé a Becsali csárda, a Csingilingi csárda is megtelt s a mulatságnak csak a reggeli órákban lett vége.

A bál finom, szívalakú meghívóját Balogh Miklós faragta linóleumba, az előkészületeket az ifjúság Balogh Kálmán vezetésével teljes három hétig folytatta. Virágos terem fogadta a vendégeket. A lépcsőházban a magyarruhás, bamaszemű rajkózenekar rendített rá a nótára. A nagyteremben dr. L e s t á r István szentszéki tanácsos, az Egylet elnöke, B r i n z i k József, Balogh Miklós fogadta a választmány tagjaival együtt a sűrű sorokban érkező vendégeket. Kilenc órakor Lévai Dezső cigányzenekara rázendített s tizenkét pár táncolt szép palotást. Tíz órakor Katona Rudolf »falusi zenekara« vezetésével csikósok vonultak föl. Ekkor már állt a tánc, közben megnyitották a Becsali csárdát, ahol Németh Gyula volt a kocsmáros, és a Csingilingi csárdát, ahol Fischer Lajos működött s a rajkózenekar »dolgozott«, néha olyan lendülettel, hogy a törekvő rajkókat csak súlyos pénzáldozatokkal lehetett zenei szilajságuk ormáról lekönyörögni, a borok a Szántó vendéglő nagyszerű borai voltak, jól kiválasztották s ebbe a művészi vezetők nem kis önérzettel szóltak bele, az ételek, a konyhai dolgok intézése Széles Lászlót dicséri. Jó volt a hagyományos Meinl-kávé, az olcsó likőrök csoportja, jó volt néha a hűs levegő, mert olykor elfogyott az oxigén. A vidékiek is nagyszámban jöttek el, megdicsérjük őket, hogy így pártolják Komáromot.

Egyszóval ismét sikerült minden s a legényegyleti legények megnyugtató örömmel hajthatták másnap este végre álomra a fejüket, jól sikerítették ezt a mulatságot is.

— A budapesti Eucharisztikus kongresszusra jelentkezők figyelmébe.

Felhívjuk az Eucharisztikus kongreszszusra jelentkezők figyelmét, hogy a szlovenszkói katolikus magyarok szervezésével és vezetésével a szlovenszkói nm. püspöki kar és a prágai állandó bizottság Meggvési Sándor ig. tanítót Rozsnyón, bízta meg. Más utazási iro-IGY EMELKEDIK

azIVERNOL

HASZNÁLATA

Csehszlovákiában

1933 1934 1935 1936 1937

... ami legjobb bizonyítéka úgy gyümölcsészetünk előrehaladottságának, mint az IVERNOL sikerének és közkedveltségének.

E megértésért köszönetét mondunk I

da, egyesület vagy magánszemély nincs feljogosítva csoportokat szervezni és vezetni a budapesti eucharisztikus kongresszusra. A magánvállalatokkal a budapesti előkészítő bizottság semmiféle kapcsolatot nem vesz fel s az így vezetett csoportok elszállásolásáról nem gondoskodik s a magánvállalkozóknak vagy irodáknak kongresszusi igazolványt nem ad. Aki a budapesti előkészítő bizottság által nyújtott kedvezményeket élvezni akarja, az jelentkezzék a kongresszus hivatalosan megbízott szervezőjénél. Az utazás technikai részét Csehszlovákiában az összes nemzetiségek részére a nemzetközi express és hálókocsi társaság (Wagons Lits- Cook) végzi. Az érdeklődők forduljanak a rk. plébánia hivatalokhoz.

Amíg egészségesek vagyunk, vígan folyik a munka és könnyen bírjuk az élet nehézségeit. Az orvosok és tapasztalt emberek is megerősítik, hogy mennyire segít az Alpa sósborsZesz az egészségünk ellenségei ellen. Masszírozás Alpával enyhíti a hátgerinc fájdalmakat, erősíti az izmokat és felfrissíti az idegeket. Ha fáj a fejünk, bekenjük homlokunkat és halántékunkat Alpával. Rosszullétnél belélekzünk az Alpa illatát. Tanakodjunk az orvossal!

Két tűzfal közé dobta újszülött gyermekét egy leányanya:

csak falbontás után találták meg a meggyilkolt csecsemőt a csendőrök

Megdöbbentő gyermekgyilkosság történt a napokban Alsógelléren: egy tizenkilencéves Leányanya fojtotta meg újszülött gyermekét. Cseh Juha alsógelléri leánynak egy ottani legény udvarolt huzamosai s a kitartó szerelemnek nyomai is kezdtek mutatkozni. Cseh Julia azonban oly ügyesen titkolta viszonya következményeit, hogy családja sem vett észre semmit, a szomszédoknak is csak az tűnt föl, hogy Cseh Julia váratlanul »kövéredni« kezdett. Suttogni kezdtek, de nem törőditek a leánnyal tovább. Cseh Julia a napokban egy egészséges gyermeknek adott életet, titokban.

Éjjel szülte meg gyermekét, aztán eltüntette. Másnap hősies erőmegfeszítéssel azonnal mezei munkába ál lőtt, egész nap dolgozott, hogy elterelje magáról a figyelmet, majd este bálba mént s erősen táncolt.

Ez volt a veszte: a »szakértő asszonyoknak« feltűnt, hogy Cseh Juha hirtelen s gyanúsan megsoványodott. A gyanús karcsúságot besúgták a csendőröknek, akik kiszálltak, nyomozni kezdtek s elővették a leányt.

Cseh Julia eleinte tagadott, majd bevallotta, hogy gyermeket szült, de a gyermek holtan jött a világra s elásta egy fa alá a kertben.

A csendőrök a mondott helyen ásni kezdtek, de a gyermeket nem találták. Cseh Julia, látva azt, hogy nincs tovább mentsége, bevallotta, hogy a gyermeket két tűzfal közé dobta, egy igen szűk sikátorba.

A két ház közötti ür olyan keskeny volt, hogy az egyik ház falát ki kellett bontani s ilyen módon jutottak a halott csecsemőhöz.

Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a gyermek élve jött a világra, de megfojtották. Cseh Júliát letartóztatták.