Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-31 / 53. szám
6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. december 31. BÜCSÚ KILENC FALUTÓL (Kormányrendelet az ógyallai járás 9 községét Komárommegyétől az új Pozsony Nyitna egyesített megyéhez csatolta.) K-löször is lőled búcsúzunk Uditard. Te adlál éveken át székhelyet és nevet a gyallai járásnak és mindig Te adtad nekünk a legdereka;bb magyarokat. Főtered közepén hősi emlékmű áll, melyen száz hős fiad neve van márványba vésve. Amikor az egész Felvidéken zsíros napibérért revízió előlien tüntettek a cseh bérencek, a Te fiaid magyar daccal és bátorsággal csendőrszuronyok között is lelkesen éltették a revíziót és Magyarországot. Hiányozni fog az ógyallai hivatalokban egy vállas udvardi magyar gazda: Pintér Béla alakja, akivel olyan gyakran találkoztunk itt, amint gazdatársai érdekében jogokat kért, védett és követeli. Csendesek lesznek az ógyallai sorozások, talán nem is lesz már valamirevaló verekedés az egész járásban. (A megyében még lesz, meri Gúla megmaradt nekünk.) Elbúcsúzunk tőled is Kürt. Ha nem is voltunk olyan büszkék Rád, mint Jászberény az ő híres kürtjére, mégis sajnáljuk, hogy elvesztünk Téged s csak gyenge vigasz az, hogy hangszerből megmarad nekünk: Violin-puszta. Neked is Isten veled-et mondunk Für. a sokágú Pócs dinasztia hazája. Ez a jó magyar nép is hiányozni fog hivatalaink lajstromából. Elválunk Tőletek is Szemere, Jászfalu, Baromiak. A ti vidéketek jelentette nekünk a mi »külön Felvidékünket. Határaitokban húzódtak hegységeink s még a szlovákok sem hiányoztak ebből a mi saját Felvidékünkből. Búcsút kell mondani Tőled is Kotta. Te adtad a Trianon előtti megyénk főispánját és most Te adod Érsekújvárnak, a fiatal megyeszékhelynek első főispánját is. Elhagysz minket Te is Csúz, sok árkádos kúriáiddal, ahonnan annyi neves magyar ember került az ország vezető helyeire. Nem láthatjuk többet Bathó Aladár bátyánk fogatát sem a régi megyei és járási székhelyen. Végül búcsúzunk Tőled is legkedvesebb falunk: Csehi, ahol a kisebbségi magyar sereg első katonája, Jaross Andor születeti és ahol családja körében él. Ndm tagadjuk, egy kissé fáj búcsút venni Tőletek. Ti kedves régi faluja megyénknek, de amikor őszinte testvéri szeretettel boldogulási és szép fejlődést kívánunk Nektek az új megveheti, megvigasztal minket az a tudat, hogy együtt, örökre együtt maradunk a mi szerető édesanyánknál; Magyarországnál. Ógyalla, 1938. dec. 31. Dr. Gerényi Tibor. Komárom város tiltakozása húsz évvel ezelőtt a cseh megszállás ellen Amikor még fegyveres ellenállásra gondolt Komárom és Érsekújvár Ma már ismét boldog a Kisalföld és annak szíve: Komárom. Húsz évi szenvedés, elnyomatás után, ismét szabadon lobog a nemzeti trikolor Klapka városában, szabad a magyar szó és a magyar lélek! 1918 decemberének végén jött először híre annak, hogy az antant által kijelölt új határok a legfájóbb sebet ütik a Felvidéken, amikor az ideiglenes határt a Dunánál állapították meg. 1918 decemberében jött meg az előszele, annak az elnyomásnak, leigázásnak, mely a Felvidéket keserves rabságba döntötte. Ma a nagy örömben és lelkesedésben, emlékezzünk vissza arra az időre, amikor a nemes Komárom vármegye első kísérletét tette annak, hogy az antanthatalmak önkényes rendelkezésének ellenszegüljön és kicsi voltában is élő tiltakozás legyen az igazságtalanságok és hazugságok nagy óoeJ ánjában. Az a nagy lehangoltság és kétségbeesés, amely az antant határdöntésének hírét fogadta Komáromban, nem maradt az emberek lelkében béklyónak, hanem hangos és kiáltó tiltakozássá nőtt, amelynek azonban — sajnos — jelentőségén kívül elhalasztó hatása nem volt. Komárom vármegye 1938 december 30-án tartotta téli közgyűlését, amely a tiltakozás jegyében folyt le. Minden más fontos ügy eltörpült, minden érdeklődés csak odairányult, hogy a közelgő veszély előtt a vármegye emelje fel tiltakozó szavát, hátha ezzel tud segíteni és jajkiáltása felhangzik oda is, ahol olyan ridegen és szívtelenül, igazságtalanul és önkényesen döntöttek egy nagyrahivatott nemzet sorsáról, annak megkérdezése nélkül. A közgyűlés röviden letárgyalta a folyó ügyeket, elofgadta a jelentéseket, majd áttért a történelmi ülés legforróbb problémájára, Konkoly Thege Béla indítványára, mellyel Komárom vármegye északi részének a csehek által szándékolt megszállása ellen tiltakozik ! Az indítvány a következő szövegezésben került a közgyűlés elé: — »Indítvány Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának 1918. évi december 30-án tartandó közgyűléséhez a vármegye szinmagyar járásainak, a csallóközi és udvardi járásoknak, a csehszlovák csapatok által kilátásba helyezett megszállása tárgyá-Villanyszerelést és minden, a szakmába vágó munkát vállal Pollák Zoltán elektromérnök villanyszerelési vállalata, Komárom, Klapka-tér 9. Csillárok és egyéb elektrotechnikai cikkek raktáron! ■ 3 ban az iránt, hogy mondja ki Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése, hogy mély fájdalommal és igazságszeretetét sértő megdöbbenéssel értesült a Magyarország területét megszálló francia csapatok parancsnokságának a magyar miniszterelnökhöz intézett táviratából, hogy a szövetségesek keleti hadseregének parancsnokló tábornokától, értesülése szerint, a csehszlovák állam által köveiéit határok, mint a szlovák föld történelmi határai (?) a következőképp állapíttattak meg: 1. Magyarország jelenlegi északi határa. 2. Magyarország nyugati határa a Dunáig. 3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig, és hogy a végleges határok csak a békekonferencián lesznek a szövetségesek által egyetértőén megállapítva és kérte a parancs kiadását, hogy a magyar csapatok a három pontban megállapított vonaltól délre vonassanak vissza. A vármegye közönsége -egy szívvel és lélekkel tiltakozik, a katonai parancsnokságok által a határoknak ily egyoldalú és a lakosságnak megkérdezése nélkül történt erőszakos megállapítása ellen és habár reményli és megvan győződve, hogy a békekonferencia meggyőződvén arról, hogy ezen. szinmagyar és legnagyobbrészben kunmagyarok által lakott vidék az ősmagyar Komárom törvényhatósági joggal felruházott városával együtt a magyar nemzet integráns -elválaszthatatlan testéhez tartoznak: gondoskodni fog arról, hogy az említett járások c vármegye kebelében megmaradjanak. Mindazonáltal már most kijelenti a vármegye közönsége, hogy a rosszakaratú kapzsiság s a törvény és emberszeretetnek ellenkező s a nemzeti érzést elnyomni akaró nyílt erőszaknak eme megírniatkozásával szemben, hogy az említett járások képviseletének egyhangú hozzájárulásával megbotránkozását fejezi ki és ezen járásokra úgy a községi, és köztörvényhatósági, mint a magyar nemzetgyűlési képviseltetési jogait s igényeit örök időkre fenntartja s az erőszakkal NBBnfiGHBBSBBHaaBBQS'nBBBBBBBB a jó és olcsó bor! Cigányzene! ■ ■ -..................■ Kellemes szórakozás Komárom és vidéke ■ ipartestületi vendéglőben ■ Klapka György ui 31. sz. CSONKA ANTAL vendéglős. S szemben a lehetőséghez képest gyakorolni kívánja, sőt e nemzeti jogos érdekeit utolsó csepp vérének feláldozásával mindenkor is védelmezni fogja, mert az ősi jogoktól való erőszakos megfosztása oly arculcsapása volna az osztó igazságtalanságnak, amelyet a tatárjárások és török pusztítással szemben annyi vagyont és vért áldozott s mindenkor a civilizált világ védőbástyájául szolgáló magyar nemzet és e sokat szenvedett vármegye és város, az emberi és nemzeti jogokért és szabadságok nevében küzdő ellenfelektől nem érdemelt! Ezen határozatát ü magyar kormányhoz azon kérelemmel terjeszti fel, hogy a magyar nemzet közérzületén ejtett ezen nyilt sérelmet úgy az amerikai köztársaság elnöke, mint a békekonferencia összes tagjai előtt tárja fel.« A vármegye közgyűlése ezt az indítványt egyhangúan a magáévá tette. Sokáig hangos volt még a terem a zajos tiltakozástól és a közgyűlés tagjai fjem akartak szétoszlani. A Nemzeti Tanács tiltakozása A Komáromban működő Nemzeti Tanács is tiltakozását fejezte ki a kormánynak küldött táviratában. Komáromban pedig a következő szövegű falragaszt bocsátotta ki: »Polgártársak! A komáromi Nemzeti Tanács határozatilag kimondotta, hogy a cseh megszállás ellen tiltakozik és a hordák ellen fegyveresen fog ellenállni. A történelmi és emberi jog minden igazsága a miénk! Tiltakozunk! — s tiltakozásunknak fegyveres erővel fogunk érvényt szerezni! Egyetemlegesen a« cseh hódítási vágyak ellen ezen szinmagyar vidék megvédésére. Legyetek készen minden órában, minden percben döntő, hősi cselekedetekre!« A Nemzeti Tanács elhatározta, hogy még ;a rendcsinálás ürügye alatt sem enged a városba cseh csapatokat, mert Komáromban példás rend uralkodik, itt nincs semmi szükség rendcsináló, idegen csapatokra! Erről a kormányt és Vyx alezredest is értesítették táviratilag. A munkásság állásfoglalása A magyar nemzeti érzelmű munkásság is tiltakozott a megszállás ellen. Táviratot küldtek a miniszterelnökhöz a következő szövegezésben: »Miniszterelnök Űr! A komáromi munkások mai napon tartott ülésének egyhangú határozatából felkérjük, a Miniszterelnök urat, tolmácsoltassa az entent kiküldöttjének, Vvx alezredesnek Komárom népének mélységes felháborodását és elkeseredettségét azon népjogellenes erőszakos szándék ellen, hogy Komárom városának és a Csallóköznek szinmagyar vidékét cseh-szlovák imperialista csapatok szállják meg. Az örök igazság és emberiesség nevében kérjük, hogy ezen becsületes népről ezen kiszámíthatatlan következményű szerencsétlenség elháríttassék!« Érsekújvár is... Ugyanekkor Érsekújváron is nagy megdöbbenéssel fogadták a hírt és heves tiltakozással fordultak a kormányhoz. Ide jóit össze az egész Mátyusfőld népe is és tiltakozó nagygyűlést tartott, amelyen elhatározta a fegyveres ellenállást. A nagygyűlésen Komárom vármegye, Komárom városa, továbbá Udvard, Perbete, Kürt, Bajcs, Naszvad, Ógyalla és számos község képviselve volt. * A nagy és elkeseredett tiltakozás azonban eredménytelen maradt. Hogy miért? Egy nap múlva a kormány kezéből teljesen kicsúszott a hatalom. A katonaság végzetesen téves jelszavak hatása alatt végleg szétbomlott és így semmi sem képviselhette azt az erőt, amely az állami létnek legbiztosabb támaszpillére lehetett volna. És a kormányfő ajkáról tehetetlenül elhangzott a végzetes szó: Magyarországnak vége!... S hogy ez mégse lett valósággá, azt a megújhodott Magyarországnak köszönhetjük, amely kivetette testéből a fekélyt és ismét hozzáfogott az ország felépítéséhez, talpraállításához, visszaszerzéséhez!... Doma Ervin. 5 Z E M emésztést
