Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-15 / 3. szám

i ________________________KOMAROMI LAPOK_____________________ KOMÁROMI SZÍNHÁZ 1938. január 15. Az Egyetértés Munkásdalárda dalestélye A komáromi farsangi mulatságok, műsoros estek legsikerültebbjei közé tartozik a Komáromi Egyetértés Mun­kásdalárda dalestélye és nem kell nagy jóslási tehetség ahhoz, hogy a hol­nap, vasárnap este 8 órai kezdettel a Tromler szálló új dísztermében meg­tartandó tánccal egybekötött dales­télye is sikerülni fog a derék dalár­dának. A népszerű dalegyesület tagjai és az egyesülettel rokonszenvezők nagy tábora most is meg fogják tölteni a nézőteret és erkölcsi, anyagi siker­ben nem lesz hiány. Az Egyetértés Munkásdalárda nagy népszerűsége melleit a műsora is olyan szép, vál­tozatos és nívós, hogy a nagy érdek­lődési meg is érdemli. A közönség a dalestélyek alkalmával adózik a da­lárda szorgalmas tagjainak fáradsá­got nem ismerő munkásságáért és derék, törekvő és agilis karnagyának Krausz Mórnak, igazán dicséretet érdemlő lankadatlan törekvéséért a magyar dal érdekében. A holnapi dalestély is a magyar dal jegyében fog sok, sok tapsot, el­ismerést szerezni a derék énekkarnak és a népszerű karnagynak a többi szereplőkkel együtt. Viezler Anikó, Sissy és Terézke a szólóének- és lánc­számokat látják el kedves bájjal és rátermettséggel. A magyar szólóéne­kek dr. Borka Géza és dr. Mihola Gyuszi műveinek legszebb darabjai­ból kerülnek ki. A zongorakisérelet Papp Endre látja el a tőle megszokott ■ hozzáértéssel. Belépődíj 7 Ke, tagok­nak 5 Ke vigalmival együtt. Műsor után reggelig tánc Galbavi Jojó mu­zsikája mellett. Az est műsora a következőd 1. Borka Géza dr.: Prolog. 2. Szólóének, a) Mű­dalok, zongorakísérettel; b) Magyar nóták, cigányzenekísérettel. 3. Dvo­­rák-Stappel: Humoreszk. Seres Lász­ló feldolgozása. Énekli a működőkar. 4. Brahms: XI. magyar tánc; Bizet: Carmen. Négykezes zongoraszóló. 5. Révfy-Wanczák: Bimbó fakad... Nép­­dalegyvelcg, énekli a kar. 6. Modern tánctrió, énekkel. Zongorakísérettel. 7. Gróf Zichy: Szerenád, énekli a kar. 8. Kiss József: A rgb asszony, melo­dráma, zongorakísérettel. 9. Magj^ar tánckettős, ci g á n y / e 1í e kíséret! e 1. 10. Andrássi: Menvecskés nóták. Énekli a kar. 11. Szólóének, a) Magyar nóták, c i gán y zc neki sé re tie!; h) Műdalok, zon­­zongorakísérettel. — Apja megszidta: öngyilkos akart lenni. Dubány Ferenc huszonkétesz­­leridős bátorkeszi legény valami cse­kélység miatt összeveszett az apjá­val, aki a szócsata végére erős pontot tett: elverte legényfiát. Dubány Fe­renc annyira szivére vette az apai verést, hogy egy hagy konyhakést ra­gadott, s azzal teljes erőből mellbe­­szurta magát. A kés pontosan a szív mellett hatolt be a mellüregbe. Az öngyilkosjelöltet, — aki igen sok vért veszített, — első segélyben részesí­tették és sietve a komáromi kórházba szállították. Állapota életveszélyes. Felhívás. Felhívjuk mindazokat, akik­nek a Magyar Kisgazdák és Iparosok Hitel és Áruszövet­kezetével szemben valami kö­vetelésük van, hogy azt e fel­hívástól számított 8 napon belül annál is inkább jelentsék be Dr. Mohácsy János ügyvéd, Komárno, Kir-püspök u 6. sz. alatt levő irodájába, mert e ha­táridőn túl jelentkezők követe­lései nem vétetnek figyelembe. Komárno, 1938 jan. hó 15-én. Felszámolók. Tavaly s tavalyelőtt a számbeli arány 2:1 volt az operettek s a pró­zai előadások között, az idén azon­ban kétszer annyi prózai előadásnak bemutatóját láttuk, mint operettnek. S ez így van jól: operettet csak akkor adjunk, ha a zenés játék pompás ki­állítást, nagyszerű zenét, táncokat s eredeti mókákat ígérhet s ad is, el­lenkező esetben sokkal magaszlosabb feladat vár a színtársulatra akkor, ha okos és szép prózai előadásokhoz szoktatja a közönséget s neveli az igazi művészet élvezésére. Valljuk be: az igényes közönség a tingli-tanglit megunta s újat, jobbat vár. A színház válogathat a jobhnál-jobb prózai da­­rabokban s természetes, hogy ilye­nekkel tölti meg játékrendjét, inog akkor is, ha komárom szinházbajáró közönségének egy bizonyos rétege csak a fölszínes, abszolút sekély játé­kokban leli kedvét. Jó prózai, művé­szi színvonalú játékokkal alapozhatja meg a Isziuház újra hírnevét. — Mind­két prózai előadás, a Pénz, pénz, pénz című Barabás Pál-komédia és az II- iatszergyár című László Miklós-vígjá­­ték kielégített. A Pénz, pénz, pénz: a karrierdarabok egy ügyes változata, amely a pénz mindenható, szinte föl­döntúli értékét figurázza ki s a har­sány nevetés mellett, amit előidéz, kell, hogy meghúzódjon szájunk szé­lén egy kis keserű vonás is, mert a pénz mindenható hatalmát mind­nyájan tapasztaljuk ebben a kegyet­len világban... Nem csoda, ha a pénz megszedik.. Mihályi Ernő volt kitűnő az öreg Linusz szerepében, — sze­relnénk mondani azt is, hogy »éle- Les« alakítást nyújtott, de ez a szó mesterséges, csinált, frázis és ennél a hasonlatnál Mihályi művészi értéke sokkal többet jelent. Kolár Máriának még nem volt alkalma ebben a darab­ban, hogy külön ösebben megismertes­sen művészi képességeivel, karakter­formáló ereje van Faragó Martának, Sarlai Imrében is kitűnő színészt lá­tunk, nyugodt, biztos. Erdős József­ről ezulial nem állapítjuk meg, hogy »sokat fejlődött«, mert kiforrt szí­nészt találtunk benne már, aki nehéz feladatot is tehetségesen old meg Maár János, Horkai Jolán, Lehotai Antal, Gárdon3ri László, Megyeri Fe­renc, Várnai Nándor voltak jó part­nereik. A darabnak sikere volt, elő­adása gördülékeny. Még nagyobb sikert könyvelhet el azonban s prózában tulajdonképen ez az első siker: az íllalszertár. Víg­játéknak jelzett színmű ez, íöbb mo­rális mondanivalóval, maggal, mint amennyit általában egy vígjátékba bele szoktak szorítani. A váci uccai illat­­szertár életét mulatja meg, karácso­nyi időben, — de nem életkép, nem színpadi rajz ,hanem egy elvirágzoLt s egy kirügyező szerelem párhuzamos illusztrálása. Az öreg főnök, aki rá­jön, hogy a felesége megcsalja, vé­gül azonban visszatér a családhoz, mert mit tegyen s a fiatal szerelmes pár, a droguista segéd s a lány, akik maguk sem tudják, hogy szerelmesek egymásba: ennyi a történet, bravú­rosan megírva, állandó figyelmet éb­resztve s néhány kitűnő szereppel fel­szerelve. Itt is Mihályi Ernő viszi a prímet, kiforrott, érett, férfias művé­szetével, egyszerűen, természetesen, minden pátosz nélkül játszik, mégis minden gondolatát eltalálja az írónak. Remek alakítás volt. Mihályi Lici Ba­lázs kisasszonya finom, üde játék, szerepét nagy szeretettel dolgozta ki, van magatartásában valami jóleső re­­zcrvállság, belső előkelőség. Erdős József nagyon szimpatikusán, határo­zott megformálással játszotta Aszta­los úr alakját, láttuk fejlődését éveken át s örvendünk, hogy művész­­szé érett. Váradi Pál sok kedves per­eid fog szerezni, rutinos színész, sok jellemábrázoló erővel. Megyeri Fe­renc kifulófiújára szeretnénk monda­ni azt, hogy »maradéktalanul« sike­rült, ha A an még értéke az ilyen sokat használt szónak, kétségkívül azonban kiérződött alakításán a színészi gon­dosság. Egy-egy átfutó jelenetben a jól karrikirozó Faragó Márta, Faragó Jolán, Maár János barátunk, Márfi Vera, Sarjai Imre, Gárdonyi László, Várnai Nándor, Kárpáti Margit illesz­kedtek szépen a jól kiállított, »spen­­dirozott« darabba. Kiállításáért külön elismerés. Debuisset pridem! Hogy az operettekről is szóljunk, a Nincs szebb, mint a szerelem című operett (Dénes—Sándor szerzeménye) nem is volt olyan rossz. Csak vegyük le az illúzióinkat feleslegesen feléb­resztő »nagyoperett« szót, amelynek ezúttal semmi helye nincsen, csak gondoljuk el, hogy mindez nagyobb színpadon s fényesebb külsőségek kö­zött zajlik le s valamivel több sze­mély kíséretében: a darab, mint ope­rett, néhány estén keresztül megáll­ja a helyét, ha az ember pusztán szórakozni, neAretni akar. A szerepek voltak jók s nem az ezerszer feltá­lalt téma. Az operettkirályok s dal­­fenségek ma már a múltéi s Daniló hercegnek még sikerült... A jól bevált téma ezúttal sem tagadta meg önma­gát, adott mókát, dalt, hihetővé tette a hihetetlent : azaz Cserge Ferke, Mar­osa, miniszterelnök, táncosnő és la­káj úgy járnak keresztül-kasul inkog­nitóban s fényes egyenruhában, alsó­nadrágban s egészséges köldökkel a királyi palota, a balatoni nyaraló s egyéb jól bevált termek lépcsőin, mint­ha nem is lett volna forradalom s háború... A demokratikus király har­cát a szerelméért s a négyszeres sze­relem diadalát még akkor is élvezzük, ha közben a Lola Montezek és Cléo de Merode-ok kora lejárt s Edwárd herceg históriáját olvassuk izgatottan. A walesi herceg ‘története lehetővé tette a királyi operettek további hi­telét... Prolongáltatott a királyi sze­relem s prolongáltatott az operett. Zenéje nem volt fülbemászó-, sze­repei annál jobbak s részünkről csak­nem betegre nevettük magunkat a rendkívül ügyes és kedvesen játszó Váradi Pál mókáin. Amit külön meg­köszönünk neki ebben a zűrös Állag­ban. Sághy István, a bonviván, ked\r­­vel játszott, de kissé merevnek s el­fogultnak tartjuk még ma is, több élet s több előkelőség bele! Márfi Vera kedvesen mosolygó jelenség, de bizo­nyos fenségességet vártmik volna el ezúttal s ruháinak némely szabását megváltoztatnánk. (Rossznyelvűek va­gyunk, mert Maár János barátunk­nak is szeretnénk adni egy kis ba­rátságos tanácsot, elvégre az évek múlnak... múlnak... a beszédet pedig érteni akarjuk. Viszont szeretjük Maár komikus alakításait.) Horkai Jolán ügyes és jóalakú táncos, mÍArel azonban, tudtunkkal, ehéten elszer­ződött a pozsonyi szloA’ák színházhoz, nem lesz alkalmunk ezentúl bírálni, vagy dicsérni alakításait s így búcsúz­hatunk is. Mihályi Ernőre vonatko­zólag restellünk ismétlésekbe bocsát­kozni, olyan remek színész és igen ügyes, Megyeri Ferenc is. Faragó Márta, a vidám mindeneslány, a hű­vösen előkelő Sarlai Imre: — az ope­rett jól skierült, elvégre zenés bohó­ság is kell és Hemerka Gyula Iván szintén örült a tapsnak, amely a zenekari A’ezelés részéről neki is ki­járt. A közönség karzati részét vi­szont a keA'ésbbé zajos nevetésre kel­lene megtanítani, mert újabban már nemcsak belenevetnek, hanem bele­kiabálnak, »bemondanak« a darab­ba. Kérjük a hatóság jóindulatát a földszinti fülek számára. S egy Kissé erősebb teremfűtés nem ártana, (szv) Meg kell dicsérnünk a közönségünket. Már az első estén megkedvelte a színházba járást. Ha nincsenek is mindennap zsúfolt há­zak, de dermesztő üresség se tátong a szegény színészekre, mint tavaly nem egyszer megesett. Ha nem is a színész zsebére megy az üres ház, de mindeneseire lehangoló, ha üres háznak kell játszani. Reméljük, a közönség ezt a dicsé­rendő jó szokását az évad végéig megtartja. Örülünk, hogy Komárom, a Péczelyek, a Czuczorok, a Bcöthy­­ek, a Szinnyeiek, a Jókaiak földje tudatára ébredi, hogy a magyar szí­nészettel szemben kötelességei van-7. oldat inak, akárcsak száz év előtt, mert a magyar színészet sorsa most is mostoha, ezer és ezer akadályokat, gáncsokat kell leküzdeni és ami még a legnehezebb: a közönnyel szembe szállni, a láthatatlan ellenséggel. A közönyt legyőzni a legnagyobb, amit a magyar színészet elérhet. A közönség egy részét azonban meg kell rónunk, nem jön pontosan a szín­házba és későn jövésével, széktologa­­lásával nem egyszer az előadás leg­szebb részleteit teszi tönkre, amint ez a Peer Gynt előadásánál is tör­tént. Az előadásokat pontosan kez­dik és a közönség is tartsa be a ren­del. Most ne gáncsoljunk, ne hasogas­suk a szőrszálat, ne essünk a túl­zott kritikába, mert mégis csak ma­gyar szó, magyar dal, magyar ének hangzik el a színpadon és magyar táncokat lejtenek ott, ezek mindig kedvesek a magyar fülnek és szem­nek. A műsor változatos, nívós és újdonságokkal teli. A jövő hétre két klasszikus darab előadásál is terve­zik: »Az ember tragédiája« és a má­sik Lehár klasszikus operettje, a »Mo­soly országa«, amelyben egy buda­­pesli operaénekes lép föl, mint ven­dég. A közönség tehát pártfogásáért szép ellenszolgáltatást kap. (bj) Szües László operaénekes vendég­játéka. Földes Dezső színigazgatónak sikerült Szűcs László ncA es budapesti operaénekest több estére leszerződtet­­ni vendégjátékra. Lehár: Mosoly or­szágában és Ábrahám: Viktóriájában lép föl. A mosoly országa egyike a legkedvesebb szerepének, amelyben már százszor föllépett és a Vágyom egy nő után című hatalmas dali bá­rom nyelven: magyarul, németül és szlovákul szokta énekelni. Színházi műsor: Szombaton d. u. 1—ő koronás hely­árakkal: Marika hadnagya, operett. Szombaton este: Sárga-pitykés köz­legény, Erdélyi Mihály opcreltje, Mihályi Lici fölléptével. Vasárnap d. u. 2—8 koronás hely­árakkal: Nincs szebb, mint a sze­relem, nagy operett. Vasárnap este: Sárga-pitykés közle­gény, operett, Mihályi Lici föllépté­vel. Hétfőn: 2—G koronás helyárakkal: Hódítás, Bónvi Adorján vígjátéka. Kedden: Illatszertár, hatásos színmű. Szerdán: Az ember tragédiája. Csütörtökön: Az ember tragédiája. Pénteken: Szűcs László felléptével: A mosoly országa. Lehár hatalmas operettje. Szombaton d. u.: A Hódítás, Bönyi vígjátéka. Szombaton este: Szűcs László fellép­tével: A mosoly országa. Vasárnap d. u.: Szűcs László fellépté- ATel: A mosoly országa. Vasárnap este: Szűcs László fellépté­vel: Viktória, Ábrahám Pál hatal­mas operettje. Hétfőn: Szűcs László fölléptével: Vik­tória. — Az erdélyi írók és Komárom. Az erdélyi írók szlovenszkói körútja Komáromban is érthető érdeklődést keltett s általában az volt várható, hogy az erdélyi írók Komáromba is ellátogatnak. Mintegy utóhangként az a vád érte egyesek részéről a Jókai Egyesület s más komáromi kultur­­egyesületeket, hogy a komáromi kul­­turegyesületek vezetőségének hibájá­ból dem kerüllek Komáromba az er­délyiek. Minden kétséget kizáróan azonban meg kell állapítani, hogy az erdélyi írók Komáromban való sze­repléséről már eleve sem volt szó, a turné kassai rendezősége Komá­romnak fel sem kínálta az erdélyi írók szereplését, a komáromi érde­keltek is csak az újságból értesültek arról, bőgj- az erdélyi írók SzLo­­venszkón turnéznak. Zsúfolt, egyhetes programmjukból egy komáromi út nem is telt volna ki, komáromi útra egyáltalán nem gondolhattak. Ez az igazság, amelynek ellenkezőjét csak szándékos rosszindulat állíthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom