Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-15 / 3. szám

i

________________________KOMAROMI LAPOK_____________________

KOMÁROMI SZÍNHÁZ

1938. január 15.

Az Egyetértés

Munkásdalárda

dalestélye

A komáromi farsangi mulatságok, műsoros estek legsikerültebbjei közé tartozik a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda dalestélye és nem kell nagy jóslási tehetség ahhoz, hogy a holnap, vasárnap este 8 órai kezdettel a Tromler szálló új dísztermében megtartandó tánccal egybekötött dalestélye is sikerülni fog a derék dalárdának.

A népszerű dalegyesület tagjai és az egyesülettel rokonszenvezők nagy tábora most is meg fogják tölteni a nézőteret és erkölcsi, anyagi sikerben nem lesz hiány. Az Egyetértés Munkásdalárda nagy népszerűsége melleit a műsora is olyan szép, változatos és nívós, hogy a nagy érdeklődési meg is érdemli. A közönség a dalestélyek alkalmával adózik a dalárda szorgalmas tagjainak fáradságot nem ismerő munkásságáért és derék, törekvő és agilis karnagyának Krausz Mórnak, igazán dicséretet érdemlő lankadatlan törekvéséért a magyar dal érdekében.

A holnapi dalestély is a magyar dal jegyében fog sok, sok tapsot, elismerést szerezni a derék énekkarnak és a népszerű karnagynak a többi szereplőkkel együtt. Viezler Anikó, Sissy és Terézke a szólóének- és láncszámokat látják el kedves bájjal és rátermettséggel. A magyar szólóénekek dr. Borka Géza és dr. Mihola Gyuszi műveinek legszebb darabjaiból kerülnek ki. A zongorakisérelet Papp Endre látja el a tőle megszokott ■ hozzáértéssel. Belépődíj 7 Ke, tagoknak 5 Ke vigalmival együtt. Műsor után reggelig tánc Galbavi Jojó muzsikája mellett.

Az est műsora a következőd 1. Borka Géza dr.: Prolog. 2. Szólóének, a) Műdalok, zongorakísérettel; b) Magyar nóták, cigányzenekísérettel. 3. Dvorák-Stappel: Humoreszk. Seres László feldolgozása. Énekli a működőkar. 4. Brahms: XI. magyar tánc; Bizet: Carmen. Négykezes zongoraszóló. 5. Révfy-Wanczák: Bimbó fakad... Népdalegyvelcg, énekli a kar. 6. Modern tánctrió, énekkel. Zongorakísérettel.

7. Gróf Zichy: Szerenád, énekli a kar.

8. Kiss József: A rgb asszony, melodráma, zongorakísérettel. 9. Magj^ar tánckettős, ci g á n y / e 1í e kíséret! e 1. 10.

Andrássi: Menvecskés nóták. Énekli a kar. 11. Szólóének, a) Magyar nóták, c i gán y zc neki sé re tie!; h) Műdalok, zonzongorakísérettel.

— Apja megszidta: öngyilkos akart

lenni. Dubány Ferenc huszonkéteszleridős bátorkeszi legény valami csekélység miatt összeveszett az apjával, aki a szócsata végére erős pontot tett: elverte legényfiát. Dubány Ferenc annyira szivére vette az apai verést, hogy egy hagy konyhakést ragadott, s azzal teljes erőből mellbeszurta magát. A kés pontosan a szív mellett hatolt be a mellüregbe. Az öngyilkosjelöltet, — aki igen sok vért veszített, — első segélyben részesítették és sietve a komáromi kórházba szállították. Állapota életveszélyes.

Felhívás.

Felhívjuk mindazokat, akiknek a Magyar Kisgazdák és Iparosok Hitel és Áruszövetkezetével szemben valami követelésük van, hogy azt e felhívástól számított 8 napon belül annál is inkább jelentsék be Dr. Mohácsy János ügyvéd, Komárno, Kir-püspök u 6. sz. alatt levő irodájába, mert e határidőn túl jelentkezők követelései nem vétetnek figyelembe.

Komárno, 1938 jan. hó 15-én.

Felszámolók.

Tavaly s tavalyelőtt a számbeli arány 2:1 volt az operettek s a prózai előadások között, az idén azonban kétszer annyi prózai előadásnak bemutatóját láttuk, mint operettnek. S ez így van jól: operettet csak akkor adjunk, ha a zenés játék pompás kiállítást, nagyszerű zenét, táncokat s eredeti mókákat ígérhet s ad is, ellenkező esetben sokkal magaszlosabb feladat vár a színtársulatra akkor, ha okos és szép prózai előadásokhoz szoktatja a közönséget s neveli az igazi művészet élvezésére. Valljuk be: az igényes közönség a tingli-tanglit megunta s újat, jobbat vár. A színház válogathat a jobhnál-jobb prózai darabokban s természetes, hogy ilyenekkel tölti meg játékrendjét, inog akkor is, ha komárom szinházbajáró közönségének egy bizonyos rétege csak a fölszínes, abszolút sekély játékokban leli kedvét. Jó prózai, művészi színvonalú játékokkal alapozhatja meg a Isziuház újra hírnevét. — Mindkét prózai előadás, a Pénz, pénz, pénz című Barabás Pál-komédia és az II- iatszergyár című László Miklós-vígjáték kielégített. A Pénz, pénz, pénz: a karrierdarabok egy ügyes változata, amely a pénz mindenható, szinte földöntúli értékét figurázza ki s a harsány nevetés mellett, amit előidéz, kell, hogy meghúzódjon szájunk szélén egy kis keserű vonás is, mert a pénz mindenható hatalmát mindnyájan tapasztaljuk ebben a kegyetlen világban... Nem csoda, ha a pénz megszedik.. Mihályi Ernő volt kitűnő az öreg Linusz szerepében, — szerelnénk mondani azt is, hogy »éle- Les« alakítást nyújtott, de ez a szó mesterséges, csinált, frázis és ennél a hasonlatnál Mihályi művészi értéke sokkal többet jelent. Kolár Máriának még nem volt alkalma ebben a darabban, hogy külön ösebben megismertessen művészi képességeivel, karakterformáló ereje van Faragó Martának, Sarlai Imrében is kitűnő színészt látunk, nyugodt, biztos. Erdős Józsefről ezulial nem állapítjuk meg, hogy »sokat fejlődött«, mert kiforrt színészt találtunk benne már, aki nehéz feladatot is tehetségesen old meg Maár János, Horkai Jolán, Lehotai Antal, Gárdon3ri László, Megyeri Ferenc, Várnai Nándor voltak jó partnereik. A darabnak sikere volt, előadása gördülékeny.

Még nagyobb sikert könyvelhet el azonban s prózában tulajdonképen ez az első siker: az íllalszertár. Vígjátéknak jelzett színmű ez, íöbb morális mondanivalóval, maggal, mint amennyit általában egy vígjátékba bele szoktak szorítani. A váci uccai illatszertár életét mulatja meg, karácsonyi időben, — de nem életkép, nem színpadi rajz ,hanem egy elvirágzoLt s egy kirügyező szerelem párhuzamos illusztrálása. Az öreg főnök, aki rájön, hogy a felesége megcsalja, végül azonban visszatér a családhoz, mert mit tegyen s a fiatal szerelmes pár, a droguista segéd s a lány, akik maguk sem tudják, hogy szerelmesek egymásba: ennyi a történet, bravúrosan megírva, állandó figyelmet ébresztve s néhány kitűnő szereppel felszerelve. Itt is Mihályi Ernő viszi a prímet, kiforrott, érett, férfias művészetével, egyszerűen, természetesen, minden pátosz nélkül játszik, mégis minden gondolatát eltalálja az írónak. Remek alakítás volt. Mihályi Lici Balázs kisasszonya finom, üde játék, szerepét nagy szeretettel dolgozta ki, van magatartásában valami jóleső rezcrvállság, belső előkelőség. Erdős József nagyon szimpatikusán, határozott megformálással játszotta Asztalos úr alakját, láttuk fejlődését éveken át s örvendünk, hogy művészszé érett. Váradi Pál sok kedves pereid fog szerezni, rutinos színész, sok jellemábrázoló erővel. Megyeri Ferenc kifulófiújára szeretnénk mondani azt, hogy »maradéktalanul« sikerült, ha A an még értéke az ilyen sokat használt szónak, kétségkívül azonban kiérződött alakításán a színészi gondosság. Egy-egy átfutó jelenetben a jól karrikirozó Faragó Márta, Faragó Jolán, Maár János barátunk, Márfi Vera, Sarjai Imre, Gárdonyi László,

Várnai Nándor, Kárpáti Margit illeszkedtek szépen a jól kiállított, »spendirozott« darabba. Kiállításáért külön elismerés. Debuisset pridem!

Hogy az operettekről is szóljunk, a Nincs szebb, mint a szerelem című operett (Dénes—Sándor szerzeménye) nem is volt olyan rossz. Csak vegyük le az illúzióinkat feleslegesen felébresztő »nagyoperett« szót, amelynek ezúttal semmi helye nincsen, csak gondoljuk el, hogy mindez nagyobb színpadon s fényesebb külsőségek között zajlik le s valamivel több személy kíséretében: a darab, mint operett, néhány estén keresztül megállja a helyét, ha az ember pusztán szórakozni, neAretni akar. A szerepek voltak jók s nem az ezerszer feltálalt téma. Az operettkirályok s dalfenségek ma már a múltéi s Daniló hercegnek még sikerült... A jól bevált téma ezúttal sem tagadta meg önmagát, adott mókát, dalt, hihetővé tette a hihetetlent : azaz Cserge Ferke, Marosa, miniszterelnök, táncosnő és lakáj úgy járnak keresztül-kasul inkognitóban s fényes egyenruhában, alsónadrágban s egészséges köldökkel a királyi palota, a balatoni nyaraló s egyéb jól bevált termek lépcsőin, mintha nem is lett volna forradalom s háború... A demokratikus király harcát a szerelméért s a négyszeres szerelem diadalát még akkor is élvezzük, ha közben a Lola Montezek és Cléo de Merode-ok kora lejárt s Edwárd herceg históriáját olvassuk izgatottan. A walesi herceg ‘története lehetővé tette a királyi operettek további hitelét... Prolongáltatott a királyi szerelem s prolongáltatott az operett. Zenéje nem volt fülbemászó-, szerepei annál jobbak s részünkről csaknem betegre nevettük magunkat a rendkívül ügyes és kedvesen játszó Váradi Pál mókáin. Amit külön megköszönünk neki ebben a zűrös Állagban. Sághy István, a bonviván, ked\rvel játszott, de kissé merevnek s elfogultnak tartjuk még ma is, több élet s több előkelőség bele! Márfi Vera kedvesen mosolygó jelenség, de bizonyos fenségességet vártmik volna el ezúttal s ruháinak némely szabását megváltoztatnánk. (Rossznyelvűek vagyunk, mert Maár János barátunknak is szeretnénk adni egy kis barátságos tanácsot, elvégre az évek múlnak... múlnak... a beszédet pedig érteni akarjuk. Viszont szeretjük Maár komikus alakításait.) Horkai Jolán ügyes és jóalakú táncos, mÍArel azonban, tudtunkkal, ehéten elszerződött a pozsonyi szloA’ák színházhoz, nem lesz alkalmunk ezentúl bírálni, vagy dicsérni alakításait s így búcsúzhatunk is. Mihályi Ernőre vonatkozólag restellünk ismétlésekbe bocsátkozni, olyan remek színész és igen ügyes, Megyeri Ferenc is. Faragó Márta, a vidám mindeneslány, a hűvösen előkelő Sarlai Imre: — az operett jól skierült, elvégre zenés bohóság is kell és Hemerka Gyula Iván szintén örült a tapsnak, amely a zenekari A’ezelés részéről neki is kijárt. A közönség karzati részét viszont a keA'ésbbé zajos nevetésre kellene megtanítani, mert újabban már nemcsak belenevetnek, hanem belekiabálnak, »bemondanak« a darabba. Kérjük a hatóság jóindulatát a földszinti fülek számára. S egy Kissé erősebb teremfűtés nem ártana, (szv)

Meg kell dicsérnünk

a közönségünket. Már az első estén megkedvelte a színházba járást. Ha nincsenek is mindennap zsúfolt házak, de dermesztő üresség se tátong a szegény színészekre, mint tavaly nem egyszer megesett. Ha nem is a színész zsebére megy az üres ház, de mindeneseire lehangoló, ha üres háznak kell játszani.

Reméljük, a közönség ezt a dicsérendő jó szokását az évad végéig megtartja. Örülünk, hogy Komárom, a Péczelyek, a Czuczorok, a Bcöthyek, a Szinnyeiek, a Jókaiak földje tudatára ébredi, hogy a magyar színészettel szemben kötelességei van-7. oldat

inak, akárcsak száz év előtt, mert a magyar színészet sorsa most is mostoha, ezer és ezer akadályokat, gáncsokat kell leküzdeni és ami még a legnehezebb: a közönnyel szembe szállni, a láthatatlan ellenséggel. A közönyt legyőzni a legnagyobb, amit a magyar színészet elérhet.

A közönség egy részét azonban meg kell rónunk, nem jön pontosan a színházba és későn jövésével, széktologalásával nem egyszer az előadás legszebb részleteit teszi tönkre, amint ez a Peer Gynt előadásánál is történt. Az előadásokat pontosan kezdik és a közönség is tartsa be a rendel.

Most ne gáncsoljunk, ne hasogassuk a szőrszálat, ne essünk a túlzott kritikába, mert mégis csak magyar szó, magyar dal, magyar ének hangzik el a színpadon és magyar táncokat lejtenek ott, ezek mindig kedvesek a magyar fülnek és szemnek. A műsor változatos, nívós és újdonságokkal teli. A jövő hétre két klasszikus darab előadásál is tervezik: »Az ember tragédiája« és a másik Lehár klasszikus operettje, a »Mosoly országa«, amelyben egy budapesli operaénekes lép föl, mint vendég.

A közönség tehát pártfogásáért szép ellenszolgáltatást kap. (bj)

Szües László operaénekes vendégjátéka. Földes Dezső színigazgatónak sikerült Szűcs László ncA es budapesti operaénekest több estére leszerződtetni vendégjátékra. Lehár: Mosoly országában és Ábrahám: Viktóriájában lép föl. A mosoly országa egyike a legkedvesebb szerepének, amelyben már százszor föllépett és a Vágyom egy nő után című hatalmas dali bárom nyelven: magyarul, németül és szlovákul szokta énekelni.

Színházi műsor:

Szombaton d. u. 1—ő koronás helyárakkal: Marika hadnagya, operett.

Szombaton este: Sárga-pitykés közlegény, Erdélyi Mihály opcreltje, Mihályi Lici fölléptével.

Vasárnap d. u. 2—8 koronás helyárakkal: Nincs szebb, mint a szerelem, nagy operett.

Vasárnap este: Sárga-pitykés közlegény, operett, Mihályi Lici fölléptével.

Hétfőn: 2—G koronás helyárakkal: Hódítás, Bónvi Adorján vígjátéka.

Kedden: Illatszertár, hatásos színmű.

Szerdán: Az ember tragédiája.

Csütörtökön: Az ember tragédiája.

Pénteken: Szűcs László felléptével: A mosoly országa. Lehár hatalmas operettje.

Szombaton d. u.: A Hódítás, Bönyi vígjátéka.

Szombaton este: Szűcs László felléptével: A mosoly országa.

Vasárnap d. u.: Szűcs László fellépté- ATel: A mosoly országa.

Vasárnap este: Szűcs László felléptével: Viktória, Ábrahám Pál hatalmas operettje.

Hétfőn: Szűcs László fölléptével: Viktória.

— Az erdélyi írók és Komárom.

Az erdélyi írók szlovenszkói körútja Komáromban is érthető érdeklődést keltett s általában az volt várható, hogy az erdélyi írók Komáromba is ellátogatnak. Mintegy utóhangként az a vád érte egyesek részéről a Jókai Egyesület s más komáromi kulturegyesületeket, hogy a komáromi kulturegyesületek vezetőségének hibájából dem kerüllek Komáromba az erdélyiek. Minden kétséget kizáróan azonban meg kell állapítani, hogy az erdélyi írók Komáromban való szerepléséről már eleve sem volt szó, a turné kassai rendezősége Komáromnak fel sem kínálta az erdélyi írók szereplését, a komáromi érdekeltek is csak az újságból értesültek arról, bőgj- az erdélyi írók SzLovenszkón turnéznak. Zsúfolt, egyhetes programmjukból egy komáromi út nem is telt volna ki, komáromi útra egyáltalán nem gondolhattak. Ez az igazság, amelynek ellenkezőjét csak szándékos rosszindulat állíthatja.